Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

I Kerékpáros riksa az otthona A 32 éves Baloor Manikam nemrégiben érkezett Dél- Indiáböl Uj-Delhibe. Pontosan négy évvel ezelőtt, 1988. au­gusztus 30-án hagyta el Mad- rasz közeiében levő szülőváro­sát, Szaiemet. Időközben sok városba látogatott el az or­szág keleti, nyugati és északi részében, és több mint r4 000 km-t tett' meg. Az egész utat egy kerékpáros riksában járta be. és ő a világon az első, aki ilyen járművel ekkora utazást tett. A riksa Baloomak nemcsak közlekedési eszköze, hanem egész idő alatt lakhelye is. Ebben főz, étkezik és alszik, és ha pénzre van szüksége, utasokat szállít. Baloor régebben riksakuliL ként dolgozott és Szalemben kerékpárjavítással foglalkozott. Később' öt éven át technikus­ként dolgozott egy madraszi filmstúdióban, és időnként sta­tisztaként részt vett egy-egv forgatásban. Később elfogta • az utazás vágya. Feladta munkáját, vett egy kerékpárt és elindult, hogy járja Indiát. Égy hete volt úton, amikor va­laki mesélte, hogy ma már meg­lehetősen gyakoriak a nemze­ti és nemzetközi kerékpár­túrák és nem keltenek nagy érdeklődést a' közönség köré­ben. Hazatért és némi meg­fontolás után úgy döntött, hogy kerékpáros riksán fog utazni. A riksánál természetesen sokkal erőteljesebben keli ta­posni a pedált, mint egy ke­rékpárnál. Megvannak azon­ban az előnyei is. Több cso­magot lehet szállítani, és a vitorlavászonból készült tető, valamint az elfüggönyözött ol­dalfalak nemcsak az eső és a hideg ellen, hanem a nyáVi hőség ellen is védelmet nyúj­tanak. A hátsó ülés alatt lévő he­lyet Baloor a petróleum­kályha, a főzőedények és az élelmiszerek raktározására használja. Fel kell csupán emelni az ülést, és a kályha máris rendelkezésre áll. A rik­sában kényelmesen tud alud­ni is. A hátát és a fejét a hátsó ülésre helyezi, lábát pe­dig a szemben lévő bicikli­nyeregre nyújtja. Malacok — vámtisztviselőért Három csempész csütör­tökön elrabolt egy ír vám­tisztviselőt. Váltságdíja: egy pótkocsirakomány csempé­szett malac, amelyet a vámhatóságok koboztak el. Mélyhűtött isézsíilev(‘l(‘k n makiknak Amikor a kicsi saki pon- 1 tosan kéthónapos lett és a sajtó fényképészei megjelen­tek nála, esze ágában sem volt, hogy teljes nagyságában a kamera elé álljon. Ugyanakkor azt sem tudta, hogy születése igazi szenzációt keltett a köl­ni állatkertben. Szülei ui. azoknak a fehérfejű majmok­nak a. 'fajtájához .tartoznak, amiből valószínűleg..’egyetlen pár sem 'él .már a világ állat­kertiéiben. Az Amazonas . ős­erdeiből.’származnak. ahol ><■•- zárólag a növények leve' élnek. S ez egyike azoknak az okoknak, amik miatt olyan nehéz őket életben tartani a fogságban. A Rajna partján élő Sakik időközben már hoz­zászoktak a német növényze­tekhez. Leginkább rózsaleve­lekkel táplálkoznak, de a nyír­fák és platánok leveleit sem vetik meg. S hogy télen is — ha a fák lombja lehullott — elegendő eleségük legyen, a nyár folyamán megfelelő mennyiségű levelet kell össze- • gvpjteni számukra, amit aztán m 51 'Hűtött1 állapotban, mínusz i C fokon tesznek el a téli Hónapokra. Amikor Baloor megérkezik egy városba, mindig nagy tö­meg verődik össze. Különböző nyelveken ráírta járművére, hogy egész Indiát beutazza, és tervei között a világ bejárása is szerepel. A riksa hátoldalán vázlatos rajz mutatja, a bejárt utat a városok és államok ne­vének feltüntetésével. Ha ele­gendő kíváncsi gyűlt' össze, Baloor a riksa duDla tetejéből további térképeket, színes le­velezőlapokat és fényképeket vesz elő, és mesél a látott he­lyekről és kalandjairól. Baloor nem különösen mű­velt. Anyanyelvén, a tamilon kívül csak néhány hindi és angol szót ismer. Mindazon­által az ország olyan területem is sikerül a tömeg érdeklődé­sét ébren tartania, amelyek­ben nem értik ezeket a szava­kat. A tömeg kisebb pénz­adományokkal hálálja meg el­beszéléseit. Baloor sok kalandos törté­netet t"d mesélni találkozá­sairól leopárdokkal, vad ele­fántokkal és vízi bivalyokkal. Rablók is gyakran megkísér­lik feltartóztatni és kirabolni. Az elbeszélésnek ennél a ré­szénél a riksából elővesz egy nehéz vasrudat és tökéletes filmbeli védekező stílusban meglendíti a feie fölött, hogy megmutassa, hogyan üldözte el a rablókat. Baloor most Ui-Delhiben mecénást keres, és reméli, hozy a kormány segítséget nvúit tervezett világ körüli uta­zásának megkezdéséhez. Világ körüli utazásának első részében Malaysiát, Indonézi­át, Thaiföldet és más ázsiai országok meglátogatását terve­zi, ahol a riksák utasai nem szokatlanok az utcai forgalom­ban. Fantasztikus utazás Esetleg lehetséges az Aeros aszteroidot felhasz­nálni űrutazásra — javasol­ták a tudósok. Az Aeros aszteroidot 1899-ben fedez­ték fel. Ez az aszteroid a Nap körül kering, a Föld és a Mars közötti röppá- lyán. Az Aeros 1975-ben mindössze 20 millió kilomé­ter távolságban fog elha­ladni a Föld mellett. Ez igen alkalmas időpont len­ne arra, hogy űrhajósok szánjanak le az asztreoidon. ahol óránként 8690 kilomé­teres sebességgel folytatnák az űrutazást és 643 napig tartó út után, amikor az aszteroid ismét közeledni fog bolygónkhoz, a kozmo­nauták visszatérhetnének a Földre. Ne csak kocogjunk - kacagjunk is! „Három percnyi nevetés 15 perces reggeli tornát pótol. Nevessenek!” — tanácsolja, a televízióban Karl Royal nor­vég orvos. Royal doktor sok más szakemberrel együtt úgy • véli, hogy ,a nevetés aktivizál­ja a tüdő munkáját, javítja az anyagcserét Elsősorban kór­házakban próbálják ki ezt a receptet, — ott csakugyan könnyebb nevetni, fnint reg­geli tornát végezni. Nagy gond­dal válogatják ki azokat a filmvíg játékokat, amelyeket meghatározott sorrendben ve­títenek le a betegeknek. A „filmterápiában” mindenki sa­ját belátása szerint, kötelező előírás nélkül vesz részt. Mi legyen a nadrággal ? „Elég volt a nadrágból!” — 1972-ben ez a svéd lányok jelszava. Ellentétben azzal, ami 1970-ben történt, amikor a „pokolba a melltartóval” jelszó semmiféle reakciót nem váltott ki a közvéleményből, most komoly vitára került sor. Az egész néhány hónappal ezelőtt kezdődött, amikor az Expressen egyik női olvasója vetette fel levélben a témát. A lap szerkesztőségéhez tömegével érkeztek a helyeslő ts elítélő levelek. A televízióban egy csinos fiatal újságírónő kijelentette: „Sokkal szabadabbnak érzem magam, egyébként pedig semmi szégyellnivaló nincs abban, ha az ember a ruha alatt nem visel semmit.” Az Expressen véleményével szemben azonnal felcsattant az Aftonbladet, amely kijelentette, hogy nem egészséges do­log nadrág nélkül járni és fel is sorolta a „védelem nélkül’’ maradt testrészek fertőzési lehetőségeit. Tény az, hogy Stockholm üzleti négyedében a fiatal hi­vatalnoknők ma nem viselnek nadrágot. Az Aftonbladet egyik férfiolvasója levelében a következőket írta: „Várjuk meg a telet. Majd meglátják, hogy amint beköszönt a hideg, a nadrágok a helyükre kerülnek.” Automatizálás a mezőgazdaságban Az NDK északi részén lévő Ferdinandshof faluban mar három éve eredményesen al­kalmazzák a jószágállomány takarmányozásának új mód­szerét. Ebben a faluban éven­te 20 00Ö borjút nevelnek. A borjak 2—6 hetes korukban és körülbelül 50 kilogramm súly- lyal kerülnek az „állatóvodá­ba”. Négy hónap múlva az állatok súlya megháromszoro­zódik. A borjakat innen spe­ciális hizlalótelepre viszik. Ez a 13 000 darab szarvas- marha ellátására méretezett gazdaság inkább ipari, mint mezőgazdasági vállalatra em­lékeztet: minden nehéz fizikai erőkifejtést igénylő munka- folyamatot gépesítettek. Ebben a gazdaságban az állatok 9— 10 hónap alatt körülbelül 430 kiló súllyal kerülnek vágásra. Szemmel verés ellen keeskeáldozat KecskeáldozattaP lépett a hifiiaiejűv királyság, Nepál, a sugárhajtásos pülőgépek korszakába. Két kecskéi áldoztak ugyanis vasárnap a katmesn* dui repülőtéren abból az alkalomból« hogy a nepáli kormány megvásárolta az első Boeing—727 típusú gépei. Ne* páli hagyományok szerint ez az álUo= zat megvédi az újonnan vásárolt gé-- pet a „szemmel veréstől”. Háziállatok nyaraitatása Egy gazdag genovai kereske­dő három év után mehetett csak szabadságra, mert most nyílt alkalma arra, hogy havi 25 000 líráért elhelyezze vala- ■ hol krokodilját, kedvenc házi­állatát. Van, akinek orángu­tánról (Rómában három orán­gután él magánlakásban), óriáskígyóról (Rómában kettő. Milánóban kettő), jaguárról (Rómában egy) kell gondos­kodnia. Sokkal gyakoribb prob­léma azonban, hogy három­millió olasz kutya- és macska­tulajdonos nem tud mit kez­deni állataival, mert sem szál­lodába, sem hajón nem viheti magával. „Sokan nagyon egyszerűen és durván oldják meg a prob­lémát — mondja Francesco Galas, római állatorvos —. Évente, nyár elején több száz­ezer háziállatot hagynak el vi­déken, vagy az utakon”, 1971-ben csupán július és augusztus hónapban 400 eze; kutyát és 350 ezer macskát hagytak el. Elméletben ez bűn­ténynek számít. A büntetés azonban nevetséges, maximá­lisan 20 ezer líra, ezt azonban szinte soha nem lehet kivetni,' tekintettel arra, hogy a bűnös azonosítása gyakorlatilag lehe­tetlen. / ■ Az állatok ' elhagyásának megakadályozására a legjobb módszer az állatpenziók léte­sítése. Kétszáz ilyen hivatalos intézmény működik Olasz­országban, ehhez még több száz kisebb állatmegőrzőt kell hozzászámítanunk. Egy ideig Milánóban működött a kutyák számára létesített Grand Ho­tel, azonban ez csakhamar csődbe jutott. Virágzik viszont a Girasole kutyaszálloda, amelyben minden újonnan ér­kezett „vendég” kap egy kar­tont, amelyen feltüntetik a szabadságon lévő gazda nevét és telefonszámát, a kutya szo­kásait és megszokott állatorvo­sának címét. Az ételt holland zabpe-helyhől, valamint .tyúk- és,halhúsból állítják össZe. 4 'A .bolognai, állatpenzlqkban f a megőrzést rendszerint Össy.q-. kötik’’ állátiskolával ' is. a- ku­tyákat vadászni, a macskákat' £ pedig szobatisztaságra tanítják. Ä penziók egyik leghátrá­nyosabb jellemzője az ár. A legegyszerűbb penziókban 800 —1000 líra naponta a macs­kák és 1000—1500 lírát a ku­tyák után fizetendő díj. Van azonban olyan szálloda is, ahol 3000—4000 lírát kérnek napon­ta. Ä penziókban a macskák járnak a legrosszabbul. Sor­suk általában az, hogy ketrec­ben élnek. Néhány’ ritka eset­ben, mint például az egyik ró­mai penzióban, hatalmas sza­badtéri ketrecben tartják a macskákat, a ketrecben fa is található, amelyre a cicák fel­mászhatnak. Általában azon­ban az a helyzet, hogy a pen­ziókban a ketrec kicsi és zárt, és gyakran nagyon meleg he­lyen létesítették. Nem egyszer előfordult már, hogy a penziótulajdonosokat ' fel kellett jelenteni, mert bár hosszú sétákat és tartalmas étéit ígértek „vendégeik” szá­mára, éjjel-nappal ketrecben tartották és vízbe áztatott ke­nyérrel etették őket

Next

/
Thumbnails
Contents