Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-15 / 218. szám
nehézségek ellenére is kedvező a tsz^ek anyagi helyzete Javulhatnak az őszi munkák sikeres befejezésének kilátásai Fakitermelés f A mezőgazdaságban a munka, minden erőfeszítés, az őszi betakarításra összpontosul. Nagyon nehéz erőpróba volt az aratás csatája — nem lesz könnyebb az elkövetkező tíz- tizenkét hét sem. Szerencsére jó termést ígérnek az őszi növények, a mezőgazdasági üzemeknek pedig azért kell a betakarításra koncentrálni minden erejüket, hogy pótolják azt a kiesést, amelyet a kedvezőtlen időjárás a gabonában okozott. Es közben az őszi vetések időbeni elvégzésével meg kell alapozni a jövő évet is... A kritikus nyár után, az őszi munkák kezdetén sokakat izgat a kérdés — a mezőgazdaságban dolgozókat és a kívülállókat egyaránt — hogyan, milyen anyagi eredménnyel sikerül majd befejezni ezt a rendkívüli évet. A kora tavaszi aszály, a rendkívül csapadékos nyár, sokszor ismétlődő jégverés után, milyen számadást végezhetnek a közös gazdaságok? Tovább erősödnek-e a jó szövetkezetek, fejlődnek-e a gyengébbek, biztosítják-e a tagságnak a megfelelő jövedelmet, lesz-e anyagi erejük újabb beruházásokhoz, a termelés korszerűsítéséhez? — megannyi izgalmas kérdés, — Hogyan lehet jelenleg megítélni a megye közös gazdaságainak pénzügyi helyzetét az elmúlt aratás eredményeinek ismeretében? — kérdeztük Jerkovics Jánostól, az MNB megyei igazgatósága mezőgazdasági osztályvezetőjétől. — A növénytermesztés árbevételének jelentős része származik a gabonatermesztésből, a gabonaértékesítésből. A mezőgazdasági üzemek például gépvásárlásaik jelentős részét végzik a gabonáért kapott pénzösszegekből. Az idei aratás előtt rendkívül kedvezőek voltak a kilátások, a gabona a tervezettnél jóval nagyobb, újabb rekordtermést ígért, sok millió forintos többletbevételt. Sajnos, az időjárás közbeszólt, a megye közös gazdaságai a becsült, 16—17 000 vagonnál lényegesen kevesebbet értékesíthettek. A kiesett termés értéke mintegy 63 millió forint, tehát ennyivel kevesebb lett a szövetkezetek árbevétele. Mégis, a kiesés ellenére is jövedelmező volt a gabonatermesztés, mert a termésátlagok mindenütt meghaladták a tervezettet. Az aratás elhúzódása viszont a pénzügyi helyzetben okozott némi zavarokat, főleg augusztus első felében, amikor a búza árbevételében 115 milliós eltolódás jelentkezett. — Az idei nyár viszont egy újabb tanulságot szolgáltatott, azzal, hogy a gabonatermesztés gépesítése nem fejeződhet be a kombájnnal, a szalmabálázókkal — szükség van a szárítóberendezések építésére is. Néhány termelőszövetkezet idejében felismerte a helyzetet~ és az idei beruházásokra szánt összeget átcsoportosítva, igyekezett megvásárolni a szárító- berendezést. — A szárítóberendezések iránti igény ugrásszerűen megnőtt. De mi történik azokkal a gazdaságokkal, amelyek pillanatnyilag nem rendelkeznek a vásárláshoz szükséges anyagiakkal? — Azoknak a bank megfelelő hitelt folyósít. Példaként hozhatnám fél a dunaf öld vári Alkotmány Tsz-t, amely rövid úton kapott megfelelő hitelt Colman-szárító vásárlására, építésére. Az igazság az, hogy amelyik szövetkezet gyorsan „észbe kap”, könnyebben juthat hitelhez, mint amelyik úgymond, az utolsó pillanatban igényli. — A gabonatermesztésből származó kiesés tehát nem ingatta meg a szövetkezetek pénzügyi helyzetét? — Nem. Szövetkezeteink — egy-kettő kivételével — fizetőképesek. Helyzetüket még csak javíthatja az ősziek kedvező terméskilátása. Az erőket éppen azért kell a betakarításra koncentrálni, hogy ami megtermett, az veszteség nélkül kerüljön a mágtárakba, a tárolókba, feldolgozásra. — A megyei operatív bizottság legutóbbi ülésén elhangzott, hogy az őszi munkák so- rán fokozott figyelmet kell fordítani a szanált termelőszövetkezetekre. Mit jelent ez pénzügyi szempontból? — Például azt, hogy megvásárolhassák a kukorica, a nap- raforgó, a cukorrépa betakarításához még hiányzó gépeket. Ehhez a következő évi amortizációs összeg terhére hitelt lehet folyósítani. — Hogyan alakult a szanált szövetkezetek helyzete? — A nehézségek ellenére is kedvezően. Az év elején a Pénzügyminisztérium rendezte a múlt évi hiányokat, viszont azokat a gazdaságoknak kell kiizzadni. Olyan költséggazdálkodást kellett folytatniok, amely megteremti o feltételt az alaphiány, illetve a veszteség megszüntetésére. Természetesen másként kellett elbírálni az alaphiányt — amely rendszerint intenzív fejlesztésből adódott —, mint a helytelen gazdálkodásból eredő veszteséget. Másként kell értékelni a felelőtlen gazdálkodást és másként a kockázatvállalást. — A szanálási bizottságok alapos elemzés után, megfelelő javaslatokat tettek, és most úgy értékelhetjük, hogy a szövetkezetek azokat megszívlelték, jobban odafigyelnek a gaz. dálkodásra. A javulás mindenütt észrevehető, aztr mondhatom, hogy a szanált ' szövetkezetek hitelképessége helyreállt. Kétségtelen, a szanált tsz helyzete nem jó, az állam küGyümölcsprognózis Az Agrártudományi Kutató Intézet munkatársai távlati gyümölcsprognózist készítettek. Az 1980—85-ös években várható kereslet meghatározásánál figyelembe vették a lakosság számának várható alakulását, a feldolgozó iparok igényét, valamint azokat a nemzetközi prognózisokat, v; amelyekből az exportigényekre lehet következtetni. Népújság 3 1912. szeptember 15. Az egy főre jutó hazai gyümölcsfogyasztás 1970-ben meghaladta a 70 kilogrammot, 1980-ra — az előrejelzés szerint — kereken 11 kilóval növekedik, ezt kővető öt évben 1985-ig pedig megközelíti a 90 kilót. De nem mindegyik gyümölcs iránt növekedik egyenlő mértékben a kereslet. Számolnak azzal, hogy egyes fajták népszerűsége csökken, másoknak a forgalma stagnál, egy sor gyümölcs pedig a következő évtizedben „előretör”. Az egy főre jutó almafogyasztás 1980-ra 10, 1985- re pedig 12 kilogrammal lesz nagyobb az 1970. évinél. lönbözö megkötésekkel beleszól a gazdálkodásba, de ezekkel segít helyreállítani, rendezni a korábbi, zilált pénzügyi körülményeket, — Ugyancsak az operatív bizottsági ülésen hangzott el, hogy a gazdálkodás menetében sok zavart o&oznak a, kölcsönös tartozások; gyakori, hogy a vállalat tartozik a tsz- nek, a tsz pedig tartozik a másik vállalatnak. Hogyan tudja a bank ezt a jelenséget kedvezően befolyásolni? — A termelőszövetkezet helyesen teszi, ha a harminc- napos határidő lejárta után bírói úton érvényesíti pénzkövetelését. Ez esetben a bank meghitelezi a szóban forgó összeget. A késedelmes fizetés nagyon sok esetben csupán adminisztrációs hiba. Egyetlen késedelmes fizetés egész láncreakciót indíthat el, ezért kell nagyon nyomatékosan hangsúlyozni; a fizetési fegyelem betartása sok vitát, sok pénzügyi nehézséget előzhet meg. — Néha lehet olyan panaszt hallani, hogy a hitelfolyósítás nehézkes. — A hitelpolitikai irányelvek szerint megfelelő feltételekkel mindenre lehet hitelt adni, viszont nem lehet adni veszteséges gazdálkodásra. A hitel rendeltetése, hogy a gazdálkodást segítse, az viszont természetes, hogy az állam megfelelő garanciát követel, hogy a felhasználás hasznos célt szolgáljon.- Egyébként, több, korábbi megkötöttség megszűnt, és mindig többet lehet adni, miút az előző években. A mezőgazdaság is évről évre többet tesz le a népgazdaság asztalára, ebből nyílván többet kaphat vissza hitel formájában. — Most, az őszi munkák kezdetén számos tény ad okot a bizakodásra, hogy a sok nehézség ellenére is kedvező évet zár majd a mezőgazdaság. B. I. Terményszárító épül a liogyészí téglagyár helyén Kimerült a hőgyészi téglagyárnál az alapanyagot biztosító agygghányk és ezért felszámolták az üzemet. Az épületeket megvette . a Hőgyészi Állami Gazdaság,: ég a kemence helyén temrényszárítót építtet. Már emelkednék az első szárítótoronv falai. Ebben az évben másfél millió forint értékben végeznek építést és 1,2 millió forintba kerülnek a gépek és a szerelési munkák. Jövőre egy újabb szárítótorony és két tároló építését tervezik. Az elkészülő terményszárítóban az állami gazdaság ötezer holdnyi kukoricaföldjének termését szárítják, s így lehetővé válik a betakarítási munka meggyorsítása. Szárítás után ugyanis már azonnal morzsolhatják a kukoricát, ami nagymértékben csökkenti a raktározási és szállítási gondokat. Milyen módszerekkel korszerűsíthetik a vállalatok a termelés szerkezetét ? A Pénxügyminisxtérium irányelvei A vásárlók igényei, s nem utolsósorban a hosszú távon is biztonságos és gazdaságos termelés immár kényszeríti a vállalatokat, hogy termékeik összetételét korszerűsítsék. Ehhez azonban sokrétű elemző munka szükséges, mert a gazdaságosság kiszámításának nincsenek általános és mindenütt alkalmazható módszerei. Az sem biztos, hogy a ma gazdaságosnak tartott termék néhány év múlva is az lesz, s lehetséges, hogy megfelelő racionalizálással kifizetődővé tehetik a jelenleg gazdaságtalan cikkek gyártását. A közelmúltban a kormány is foglalkozott e kérdéssel, s határozata nvomón a minisztériumok értékelési módszereket dolgoztak, illetve dolgoznak ki a vállalati munka gazdaságosságának mérésére, a gazdaságossági sorrend vizsgálatára. E munkába most a vállalatok is bekapcsolódnak. Intézkedési terveket készítenek a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására. A cél az, hogy a gazdaságtalan termékeket visz- szaszorítsák, vagy gazdaságosabbá tegyék, s minél több, korszerű, nyereségesen értékesíthető terméket bocsássanak ki. E munkát a Pénzügyminisztérium most kiadott módszeí- tani irányelveivel is segíti. A Pénzügyi Közlöny 18. számában közzétett irányelvek viszonylag nagy terjedelme is jelzi: igen sokféle tényezőt kell mérlegelniök a vállalatoknak ahhoz, hogy a legmegfelelőbb variánsokat megtalálhassák intézkedési terveik kidolgozásához. Vizsgálniok kell a termelés és értékesítés, a pénz- gazdálkodás, a készlet- és állóeszközgazdálkodás helyzetét, napirendre kell tűzniök a munkaszervezés erőteljes korszerűsítését, tanulmányozniok kell a nemzetközi piaci viszonyokat, szem előtt tartva az ország nemzetközi kötelezettségeit. A termelés és az értékesítési lehetőségek egybevetésekor nem elegendő csupán a jövedelmezőséget vizsgálni. A vállalatoknak is érdekük, hogy a felfuttatott termeléssel járó anyag- és egyéb igények ne bontsák meg a piaci egyensúlyt, mert ez magukat a vállalatokat is kedvezőtlenül érinti. A piaci viszonyok egyébként is nagymértékben megszabják, hogy gazdaságos-e, vagy sem egy-egy termékcsoport. Más. intézkedésre ' van szükség, ha a vállalat kori átírni <jl értékesíteni tudja árucikkeit, s másra, ha a piac felvevő képessége korlátozott. Mivel — különösen külföldön egyre nehezebben lehet gazdaságosan elhelyezni a termékeket, szinte általános követelmény, hogy esetleg licen- cek vásárlása útján is mindenütt javítsák a termékek minőségét, használati tulajdonságait, csomagolását. A költséggazdálkodásban helytelen volna csupán egy- egy termék, vagy termékcsoport költségeit vizsgálni. Legalább ilyen fontos, hogy a vállalat általános kiadásai szempontjából is elemezzék egyes cikkek gazdaságosságát. Ha a termékek egy részének gazdaságossága semmiképpen nem növelhető, elsősorban azoknak a gyártását célszerű megszüntetni, amelyek a vállalat általános kiadásaira is terhet jelentenek. A Pénzügyminisztérium irányelvei a. munkaszervezéssel kapcsolatos feladatok között különösen a munkafolyamatok racionalizálásának, a munkakörülmények rendszeres javításának, az anyagmozgatás fejlesztésének, a karbantartási munkák tökéletesítésének jelentőségét hangsúlyozzák. Végül az irányelvek rámutatnak, hogy olyan közszellem kialakítására kell törekedni, amely a kívánatos változtatásokat elősegíti.
