Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

I

Í

Chile

Chilében most tavaszodik.

Az egyenlítőtől délre fordított sorrendben követik egymást az évszakok, s amikor a látogató az európai nyárból augusztusban érkezik a távoli Santiagóba... fázósan húzza össze magán a felöltőt. De csak a felöltőt. A chilei főváros tele afféle szubtrópusi tél, s a parlament épülete előtt álló két hatalmas pálmafa koronáját legfeljebb az eső mossa. A hó azonban mégis megjelenik a városban — ám csak annak a számára, aki felmegy valamelyik új épület

6—7. emeletére. Ott. a santiagói belváros eléggé kopott és teljesen a századforduló bér- házstílusában épített házrengetege fölött már benéznek az ablakon az Andesek hóval borított hegy vonulatai. A gazdagoknak könnyebb dolguk van. A santiagói belvárost hatalmas, amerikai stílusú és színvonalú nagypolgári elővárosok gyűrűje veszi körül. Itt a villák kertjét díszítő délszaki növényzet állándó s varázslatos ellentétben van a havasok díszleteivel.

Még kijjebb:' már csak a díszletek maradnak. Ez -a ..poblaciones”, a nyomornegyedek világa, ahol a tél le- hellete csak átázott viskókat, didergést és betegséget jelent.

Santiago egyetlen és nem is Jellegzetes pontja egy hatalmas országnak, amely ezer kilométereken keresztül húzódik Bolívia és Peru trópusi őserdeitől jóformán az Antark- tiszig. Santiago kerületei és díszletei mégis megtanítják az utazót néhány sorsdöntő tapasztalatra.

Az Andesek hófödte vonulata mindenekelőtt arra figyelmezteti,- hogy ez az ország valósággal szigetnek számít Dél-Amerikában. A polgári parlamenti demokrácia hazáia ez a latin-amerikai földrészen, ahol sorsdöntő szerepe van a törvényességnek, a legalitásnak. S ahhoz, hogy ez a sajátos hagyomány így kibontakozhatot, abban igen

HARKÁNYBAN ÉPÜLŐ TÁRSASÜDÜLŐBEN

lakrészek előjegyezhetek

a pécsi 2. sz. ügyvédi Munkaközösségnél. [

Pécs, Kossuth u. 22.

Kérjen díjtalan tájékoztatót! (14)

Az „AGROKER” Vállalat

azonnali

belépéssel

felvesz

D-kategóriájú vezetői

iagositványnyai

fsntSsIkezö

tJarakszeSöt.

Fizetés kollektív szerint.

Jelentkezni a vállalat telephelyén lehet, Szek- szárd, Mátyás kir. u. 63— 65. sz. • (247)

harc kozhen

> A tömegek páncélja

nagy szerepe van az ország földrajzi helyzetének. Annak, hogy az Andesek hegylánca elzárja szomszédaitól. A másik lecke, amellyel Santiago kerületei szolgálnak: az, hogy a keserű szegénység és az úri negyedek egymással szembenálló kontrasztját megtöri egy latin-amerikai méretekben páratlanul széles kis- és középpolgári réteg jelenléte. Ez azt jelenti, hogy minden politikai erőnek, amely megkísérli politikai változások végrehajtását, mindenképpen meg kell nyernie és szövetségesként a maga oldalára állítania ezt a Chilében számszerűen is erős és hangadó középréteget.

Nehéz tél volt Chilében — és az események azt mutatják, hogy nehéz lesz a tavasz is. Szeptember 4-én volt két esztendeje, hogy a chilei választásokon Allende személyében olyan szocialista elnök győzött, aki a rendkívül tapasztalt, erős és befolyásos chilei KP támogatását élvezte. E két pártnak a szövetsége lett a népi egység, az Uni- dad Popular kormányának az alapja. Ehhez a szövetséghez két esztendővel ezelőtt más erők is csatlakoztak.

Az Unidad Popular kormányzásának első szakasza (amely a chilei kommunisták szerint 1970. szeptemberétől 1971. márciusáig tartott) olyan eredményeket hozott, amelyek döntően megváltoztatták az ország gazdasági és noliti- kai képét. Olvan csanásokat zúdított az Unidad Popular ezekben a hónapokban az oligarchiára, és a'gazdasáai életet kézben tartó legfontosabb mononóliumokra. amelyek visszavonhatatlanok maradnak — hórmilven leaven is a harc további kimenetele.

A legfontosabb döntés a rézbányák államosítása volt.

Ez az amerikai trösztök kezéből kivette az ország legnagyobb természeti kincsét, amely a rézáraktól függően átlagban 800 millió dolláros évi jövedelmet biztosított az országnak. Az alapvető iparágak és a magánbankok államosítása megerősítette a népi egység kormányának stratégiai

pozícióit a gazdagságban; a 80 hektárnál nagyobb birtokok kisajátítása pedig összezúzta a földbirtokos oligarchiát.

Különösen figyelemreméltó, hogy ebben a harci szakaszban az ellenzék még nem volt egységes. Chile legfontosabb és legnagyobb polgári pártja, a kereszténydemokrata párt nyugat-európai mércével mérve ugyanis reformokra hajlamos és elég erős haladó balszárnnyal rendelkező politikai alakulat. A kereszténydemokraták a maguk felemás módján Allende elődje, Frei elnöksége alatt maguk is kísérleteztek különböző gazdasági és társadalmi reformokkal. így nem voltak abban a helyzetben, hogy az Unidad Popular hatalomraju- tása után nyíltan ellenezzék akár a rézbányák államosítását, akár a határozott földreformot. Ennek következtében az oligarchia érdekeit leghatározottabban képviselő jobboldali nacionalisták elszigetelődtek.

Ennek igen nagy jelentősége volt, hiszen az Unidad Popular pártjai csak a szavazatok 36 százalékát kapták meg az elnökválasztásokon, a parlament legnagyobb pártja a kereszténydemokrata párt maradt, amely a nacionalistákkal együtt feltétlen többséggel rendelkezett (és rendelkezik ma is) a törvényhozásban.

Az Unidad Popular kormányzásának ebben az első, sikerekkel teljes időszakában a legalitás, a törvényesség tiszteletének szellemében nevelt chilei hadsereg is szilárdan és egyértelműen kitartott a kormány politikája mellett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyes szélsőjobboldali kalandorcsoportok terror- kísérletei teljesen eredménytelenek maradjanak. Sőt, ahhoz is, hogy a telefonhálózatot kézben tartó nagy amerikai tröszt, az ITT és az amerikai titkosszolgálat együttes akciója is lepattanjon az Unidad Popular mögött egyre növekvő tömegtámogatás • páncél) áróL

ff. e.

(Folytatjuk).

Szeptember világszerte az írástudatlanság elleni küzdelem hónapja

Szeptember világszerte az írástudatlanság elleni küzdelem hónapja. 1965-ben, az UNESCO teheráni világkongresszusán született ez a döntés, s időszerűségét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint földünkön 783 millió — fele arányban felnőtt — írástudatlan ember él. A becslések szerint az elmúlt 20 esztendőben világszerte mintegy 10 százalékkal csökkent az analfabéták száma: 1950-ben a földkerekség lakosságának még 44,3 százaléka tartozott ide, jelenlegi arányuk 34,2 százalék. ,

Hazánkban a felszabadulással egyidőben — a szocialista kultúrpolitika egyik legfontosabb célkitűzéseként — kezdődött meg az írástudatlanság felszámolása. 1941-ben még nem kevesebb, mint 600 000 analfabétát tartottak számon Magyarországon. Tíz- és tízezrek ültek iskolapadba a fel- szabadulás utáni esztendőkben már meglett korban, hogy anyanyelvűnk alapjait — az írást és az olvasást — elsajátítsák. A következetes munka eredményeként jelenleg — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — nem egészen 50 000 analfabétát, illetve félanalfabétát tartanak nyilván. Ha azonban az úgynevezett „képezhető korú” — vagyis az 55 év alatti — lakosokat vesszük alapul, akkor a felmérések adatai szerint mintegy 140 000- re tehető még az arányuk.. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hazai analfabetizmus — csekély számuk és szórványos előfordulásuk miatt — nem számottevő. A kulturális forradalom eredményeként napjainkban már inkább az alapműveltség megszerzése vált korunk művelődési alapkövetelményévé. A művelődéspolitikusok aláhúzzák: jelenleg 14 éves korig a fiatalok 20 százaléka nem fejezi be általános iskolai tanulmányait. és a 16 évesek sorában is minden tizedik gyerek teljes általános iskolai végzettség nélkül lép az életbe. Nyolc tanév alatt még mindig 35—38 ezer fiatal morzsolódik le, s ez a kisdiákok 18—20 százalékát jelenti.

Az említett jelenségek együttvéve arra figyelmeztetnek, hogy az analfabetizmus és a félanalfabétizmus elleni küzdelem, továbbá az alapműveltség elsajátítására irányuló törekvés még mindig időszerű hazánkban. (MTI).

Megjelent a Jelenkor szeptemberi száma

A folyóirat hagyományos interjú-sorozatában ezúttal Vas Istvánhoz látogatott el Bertha Bulcsu. A beszélgetéshez kapcsolódik Vas István: Hát nem furcsa? c. költeménye.

A lírai rovatban emellett többek között Berták László, Dalos György, Káldi János. Orsóval Emil és Pákolitz István verseit olvashatjuk.

A költemények jelentős része a Dózsa-évforduló ihletésében született.

Figyelmet érdemelt Várko- nyi Nándor: Pergő évek 'című önéletrajzi írásának részlete, valamint Granasztói Pál „Városok, álmok, zene” című írása.

„A föltámadt magyar középkor” címen Juhász Ferenc írását olvashatjuk Móser Zoltán esztergomi fotókiállítása kapcsán. A szám illusztrációi bemutatják a fiatal művész középkori műemlékekről készült fotóinak jelentős darabjait.

Az irodalmi tanulmányok sorában érdeklődésre tarthat számot Loránd Imre „Könyvek, könyvterjesztők és olvasók” c. írása, valamint Pomo- gáts Béla összefoglalása a derékhad prózaíróiról.

A szám kritikai rovatából kiemelkedik Futaky Hajna Költészet és megismerés c. írása, melyben Devecseri Gábor, Somlyó György és Szécsi Margit új versesköteteit elemzi.

Nemes György :

Dávid és Klotild

4.

Az ftb’akből láttam, ahogy Dávid búsan bandukol elfelé. Persze, engem keresett. Az üvegbetét csak ürügy volt. Engem pedig nem talált.

Vártam egy darabig. Mikor eltűnt a kanyarban, utánaeredtem. Előbb még beszóltam anyucinak. Zöldbabot tisztított.

— Nem, nem kell segítened,

— mondta, pedig még ki se nyitottam a számat.

— Megyek ugrálni egyet — mondtam és átöleltem.

— Menjél csak — mondta.

— Csak ide megyek a hegyoldalba — mondtam,

— Vigyázz magadra, Klotild

— mondta.

— Természetesen' — mondtam és már csattogott a talpam alatt a szandál, ahogy szökelltem.

Az első emelkedő után értem utol Dávidot.

— Szervusz, Dávid — mondtam.

— Szervusz, Klotild — mondta, és ment tovább, előre.

— Már nem nyújtogatod a nyelved?

— Már nem — mondtatn. —

Elkísérhetlek?

— Ha nincs jobb dolgod.

— Nincs. Szeretnélek elkísérni.

— Kísérj.

A második emelkedő után van egy tisztás. Rengeteg a vadvirág.

— Itt üljünk le — mondtam.

Dávid körülnézett.

— Lehet.

Leültünk a tisztás szélén egy fa alá. Törökülésben. Megmutattam, hogy kell igazán törökülésbe menni. És könnyen felállni. Megcsinálta. Nagyon tanulékony. És izmos a lába.

— Ezt te honnan tudod? — kérdezte.

— Tudom. Jobban még, mint a klarinétot.

— Ne csúfolódj — mondta,

— Nem csúfolódok.

— Pedig azt hittem. Te tényleg tudod, mi a klarinét?

— Tudom.

— A felnőttek nagyrésze se tudja, mire való.

— Én tudom.

— Honnan tudod?

— SoKat járok az Operába.

— Tényleg?

— Balett-táncosnő leszek. Olyan, mint Fanny Elssler, meg Anna Pavlova, meg Nagy G ért rúd.

— Az ki?

— Anna Pavlova?

*

— Ne hülyéskedj. Nagy Gertrud.

— A nővérem.

— ö is táncosnő?

— Külföldön táncol. Apuci menedzseli. Tudod, mi az, menedzselni?

— Ne hülyéskedj. A nővéred biztosan varieté-táncosnő.

— Nagyon tévedsz. Itthon csörgős szólót táncolt a Bahcsi- szerájiban. De odakint még több Odette-Odiliát is táncolta már, mit szólsz. És a tündért A fából faragottban. Az valami.

— És te?

— Én már vilii voltam a Giselle-ban. Ismered?

— Nem.

, — Kár. Majd ha hazamegyünk, szólok, mikor nézhetsz meg.

— Az jó lesz. Most nem táncolnál valamit?

— Szívesen.

Ledobtam a szandálomat. Jobban ment a forgás, mint tegnap, meg tegnapelőtt. Kár, hogy spiccelést nem tudtam bemutatni Dávidnak. Csak forogtam, forogtam, forogtam. A bő szoknyám lebegett körülöttem. Nem bántam. Dávid csak nézett. Szép fekete szeme nagyra nyílt és fénylett. Hátradőlt, fejét a fa kilátszó gyökerének támasztotta. Letépett egy fűszálat, azt rágcsálta. És nézett, nézett.

Végre megálltam előtte egy forgás után. Lihegtem. A ruhámat a combomnál lefogtam. Dávid halkan megszólalt:

— Szép vagy.

Mosolyognom kellett az örömtől.

— Igazán? — kérdeztem.

— Szép vagy — mondta újra

Leguggoltam mellé. Foga közül kivettem a fűszálat. így jobban látni a száját. Úgy kértem:

— Mondd még egyszer.

Innen , a tisztástól vezet felfelé egy ösvény. Nem igazi ösvény, egy-két bátor turista taposhatta ki. A fű itt már kikopott, az agyagos sár mindig nedves, mert a sűrű lomb alatt nem tud megszáradni. Csúszik is fenemód. Én egyszer kapaszkodtam itt fel, háromszor csúsztam vissza, míg feljutottam a tetőre. De ott szép a kilátás, érdemes.

— Neked izmos lehet a lá- Jpad — mondtam Klotildnak.

— Azt meghiszem! — felelte, és feltartotta büszkén az orrát.

— Mondani persze könnyű. De bebizonyítani nehezebb.

— Add fel a ictKét — mondta, és egyik lábfejét kifordítva, balettalapállásba vágta magát.

— Ez nem lecke. Csak kíváncsi vagyok, fel tudsz-e kapaszkodni ezen az ösvényen, Klót.

Szemét tágra nyitotta, majd hirtelen a nyakamba ugrott.

— Klót? Ezt, ugye, most találtad ki? így még soha senki nem szólított. Szólíts mindig így. Csak te.

(Folytatjuk)

I