Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
Érdekes, sok új vonást hordozó folyamat szemtanúi lehetnek azok, akik figyelemmel kísérik az ipari termelés és foglalkoztatottság változását. Ha e két tényezőt grafikonon szemléltetjük, azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottság görbéje jóval kiegyensúlyozottabb, mint a termelésé. Míg a termelésnövekedés éves szélső értékeiként három és kilenc százalékot találni az 1966—1971 közötti időszakban, a foglalkoztatottak esetében ugyanez nulla és négy százalék. Némi túlzással azt is állíthatjuk, hogy nem fedezhető fel szoros összefüggés a termelés nőve- ' kedése és a foglalkoztatottság bővítése között. Ez persze így nem igaz. Ám sok az igazság benne. Fordul a kocka Leggyorsabban 1967-ben növekedett a szocialista ipar termelése, kilenc százalékkal. Legmagasabb — három százalékkal — 1969-ben. Tavaly öt százalékkal volt több a produktum, változatlan létszám mellett! Idén, az első félévben úgy termelt három százalékkal többet az ipar, hogy az ott foglalkoztatottak tábora 0,9 százalékkal kisebb lett. Kényszerűség fakasztotta folyamat ez, de eredményei nélkülözhetetlenek. 1969 végén fordult a kocka. Addig évről évre egyre több embert alkalmazott az ipar, 1965- ben 1,5 milliót, 1969-ben már 1 747 0Q0-et. (1950-ben mindössze 680 ezer főt...) 1970- ben 18 ezerrel mérséklődik a létszám, s idén június végén 1 697 000 volt. Még szembetűnőbb e folyamat, ha adataink közé azt is odasoroljuk, " hogy a munkáslétszám ezen belül gyorsabban csökkent, az 1969. évi 1,3 millióról idén június végéig 1.24 millióra, azaz 60 ezer fővel. A pozitívum rejt tehát negatívumot is. Nevezetesen az alkalmazotti létszám túlságosan gyors növekedését. Ám ennek ellenére a néhány éve sokat vitatott kérdésre — lehet-e bővíteni á termelést újabb tízezrek munkába állítása nélkül — meggyőző választ adott az élet. Nincs titka Szokványos újságírói fogás, hogy változások, eredmények láttán fölteszik a kérdést: mi ezek titka? Nos, mi a „titka” annak, hogy például, a vegyipar 1966— 1971 között évente 8—14 százalékkal növelte termelését, de a foglalkoztatottságot csupán 1—8 százalékkal, s 1971- ben úgy ért el 11 százalékos termelésemelkedést, hogy mindössze egy százalékkal több embernek adott munkát? Semmiféle titok, varázslatos, megfejthetetlen erő nem rejlik mindezek mögött. Magyarázata természetesen van. A gyors műszaki fejlesztés, a korszerű technológiák terjedése, nagv termelékenvségű berendezések üzembe állítása, modern szervezési eljárások alkalmazása. Az. amit a fejlesztés intenzív útiénak nevezünk. Hasonló példák után szerencsére nem kell sokáig kutatni. Ami korábban ritka kivétel volt, az napjainkban — fokoA Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tolna megyei Szervezete Műszaki Tudományos Tájékoztatási Szakbizottsága szept. 11-i ülésén egyik feladatául tűzte ki Tolna megyei születésű műszaki és mezőgazdasági nagyjaink munkásságának felkutatását. életművének megismertetését. A kutatómunka célja; megyénk haladó szellemű egyéniségeinek elismertetése, emlékük ápolása. CSÖKKENŐ LÉTSZÁM, NÖVEKVŐ TERMELÉS Kilenc hónap alatt 134 millió forint értékű exportáru a megye ipari szövetkezeteiből zatosan — szabállyá válik. Nem kis erőfeszítések árán, azaz nem könnyen, de szükségszerűen, megállíthatatlanul. Hajrák, átlagok Válasszuk esettanulmányként a közlekedési eszközök gyártását. Ez az iparterület ugyancsak dinamikusan fejlődik több esztendeje. 1971-ben úgy növelte kilenc százalékkal termelését, hogy a foglalkoztatottak száma egy százalékkal csökkent! Ássunk még mélyebbre. Az év tizenkét hónapjának produktuma alapján képzett átlag fontos mércéje a termelés egyenletességének. Nos, az ún: havi átlag 93 százalékát érte csak el a közlekedési eszközök gyártása 1972. áprilisában, ám 124 százalékát júniusban, úgy, hogy közben az itt foglalkoztatottak száma 109,8 ezerről 109,1 ezerre csökkent. Egy-egy hónap természetesen ném alap messzemenő következetésekhez, de fényt vet a tartalékokra, a szervezettségben rejlő lehetőségekre, s arra: vagy árpilis- ban túl keveset, vagy júniusban. túl sokat teljesített a 109 ezer ember... Mivel másutt is — így a villamosenergia-iparban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban stb. — szinte, teljesen azonos tapasztalatokat szűrhetnek le, nem elsietett megállapítás annak kimondása, hogy a hajrák nem szűntek meg, s e forró időszakokra gondolva „tartalékolnak” — eavébként nélkülözhető — fölös létszámot az üzemek. -— Az itt — azaz az iparban — lekötött tartalék azonban a népgazdaság egyéb területein nagyon - hiányzik:.. -, Fedezet a termelékenység Az egyik legfontosabb iparterületen, á gépek és gépi berendezések gyártásában 1970- ben, s 1971-1 jen is egy-egy százalékkal' mérséklődött a foglalkoztatottak, száma, a termelés viszont. 1, majd pt százalékkal növekedett. 1972. első félévében kétszázalékos - létszámcsökkenés mellett négy. százalékkal bővült' a produktum, azaz az "egy foglalkoztatottra jutó termelés hat százalékkal volt nagyobb, mint tavaly a hasonló Időszakban. Igaz, vannak iparterületek még, ahol nem ez a helyzet. A textilruházati ipar például 1971-ben négy százalékkal termelt többet, de a létszámot is gyarapította három százalékkal. Az építőiparban 1972 első hat hónapjában hat százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, tíz százalékkal a termelés. Ezen belül a szak- és szerelőipar csupán a termelés- bővítés felét fedezte a termelékenység emelkedéséből — ami vetülete a technikai szintnek is! —, jóval elmaradva a kívánatos négyötödtől. Vannak még iparterületek — írtuk föntebb, a még-re téve a hangsúlyt. Egyre világosabb ugyanis, hogy a termelésnövekedés forrása csakis a termelékenység emelkedése lehet valamennyi iparágban, s iparterületen. M. O. Az elmúlt év decemberében hozott párt- és kormányhatározat után megyénk ipari szövetkezeteiben is számba vették, ' högy ‘ az üzemen belüli tartalékok feltárásával és kihasználásával hogyan növelhetik a termelést, különösen az exporttermelést. A lehetőségek ismeretében azok a ktsz-ek, amelyek korábban is termeltek külkereskedelmi értékesítésre, exportképes árutermelésük növelését határozták el, néhány megyebeli ipa-' ri szövetkezet pedig az idén kapcsolódott a nemzetközi piacra is termelők köizé. A megtett intézkedések az esztendő eltelt kilenc hónapjában igazolták a várakozásokat, mert gyakorlatilag ^z elmúlt éíri termelő berendezésekkel 31 százalékkal növelték exporttermelésüket • a Tolna megyei ktsz-ek. A .'134 millió forint értékű -exobrt-- árunak a zöme változatlanul könnyűipari termék: faipari áru, cipő és ruházati cikk. A legnagyobb exportáló ktsz pedig változatlanul a „BONY” Cipőipari Szövetkezet, ahonnét közel 30 millió forint értékű lábbelit szállítottak el eddig a külföldi partnerek. Háromszorosára növelte exporttermelését a műanyag- ipari termeléssel foglalkozó Dombóvári Vegyes Szövetkezet és több mint 50 százalékkal a Szekszárdi Szabó Szövetkezet. Az exportképes áruk termelésének . az üteme az év hátralévő időszakában sem csökken az ipari szövetkezetekben. Az exportra is termelő megyebeli ktsz-ek zöme a jövőre vonatkozóan is megkötötte a termelési, szállítási szerződést. Az eddigiek alao- rján legnagyobb üzletet a „KS” , T.m, Cipész Szövetkezet vezetősége kötött, amely mint- egy 50 millió forint értékű -lábbelit termel lO^Í-b^n szovjet megrendelés alapján. R. É. " ■ ■ ■ ■ — ...................r-,; u N em érdemes siettetni a szüretet A szeptemberi időjárás kedvez a szőlőnek A szőlőtermesztők körében ismert szólás: július a mennyiség, szeptember a minőség hónapja. A július végén leesett jég a mennyiségbe bizony alaposan beleszólt, hiszen a szekszárdi borvidék nagy részét érintette. Legsúlyosabban a szálkai úttól délre eső, és az alsónénai úttal behatárolt területet sújtotta. A jégkárt tovább fokozta az ezután bekövetkezett eső, a párateli levegő, s az, hogy az erős lisztharmat- ( fertőzés miatt olyan területen is felrepedtek a bogyók, ahol "egyáltalán nem volt jég. A • szőlőtermesztő gazdaságok és az egyéni termelők a liszthar- matfertőzésre nem készültek fel úgy, mit korábban, a súlyosabbnak ítélt fürtperonosz- póra-kártételre. A több iránvú kártétel miatt az ebben az időpontban ígérkező nagy termés kritikusnak látszott. Azonban a jég utáni gyors növény- védelem, majd a pár napos száraz idő az erősmérvű rothadást leállította; a sérült, rothadt bogyók beszáradtak. Az augusztus közepén bekövetkezett pár napos esőzés miatt különösen a kprai éré- * sü fajtáknál — így a muscat ott.onelnél és a rizlinkszUváni- nál — egves területeken nagymértékű rothadáá kezdődött. A szőlőtermesztő gazdaságok, egyéni termelők körében olyan vélemény kezdett kialakulni, hogy rothad a szőlő, s megmenteni nem lehet. A szép. napos időjárás és az augusztus végén végzett növény- védelem ismételten gátat vetett a rothadásnak egészen addig, amíg szeptember elején a ködös, csapadékos idő miatt ismételten rothadni kezdtek -a bogyók. Mindezek ellenére katasztrofális veszély nem fenyegeti a borvidéket, indokolatlan lenne * a szokottnál korábbi időpontban, a gyenge minőségű szőlőt leszüretelni. A nagyüzemekben már néhol elkezdték a szüretet, azonban ez nem a kényszer- helyzetet tükrözi, hanem az érési sorrendet. A kisüzemekben, egyéni termelőknél a vegyes telepítésű táblák miatt • természetesen nem lehet érési sorrendben szüretelni. A rothadásra hajlamos fajtáknál — Olimpikon a szerkesztőségben (Folytatás az 1.‘oldalról.) — Ezek szerint, nem' sokat látott Münchenből sem? — Csak az utolsó napon jutottam el- a városija, ahol néhány ajándékot vásároltam az itthoniaknak. Viszont van egy másik élményem, amire nem szívesen emlékezem vissza, az a bizonyos kedd hajnali tragédia* — Közel voltak? * — Két ház választott el az izraeliek szállásától. A háztetőről néztük a rendőrök rohangálását, az épülettömb kö- rülzárását. Ilyet eddig csak nyugati filmeken, láttam. Nem tudtam elképzelni, hogy- váló- ságban is létezik. A géppiszto- lyos rendőrök emléké sokáig megmarad, nehéz lesz kitörölni.,,. ••.... ti ■ * • • — ,Mi a véleménye a mérkőzésről, melyet a döntőben a lengyel Jan Szczepdnski ellen vívott? , , ,1. — Más nézni1 a mérkőzést,'és más a szőri tóban lenni., Sokán úgy gondolják, bogy aki a szoT rit'cJBan van, másként látjsf a történteket, pedig ez legtöbbször nem így van. Az első menetet éreztem, hogy biztosan nyertem. A második menet kiegyensúlyozott volt, ott körülbelül azonos arányban adtam és kaptam. A harmadik menetet szerintem biztosan megnyertem. A mérkőzés bírája francia volt,' akitől németül megkérdeztem, mi a véleménye. Erre ő megszorította a kezem és sokatmondóan bólintott. Ez egyértelmű volt azzal, hogy a találkozót én nyertem. Nagy meglepetésemre azonban a pontozók a lengyel fiút láiták jobbnak. Hogy mit éreztem, azt nem tudnám elmondani. Órákon át olyan voltam, mint akit fejbevertek ;.. — A szurkolók között sokszor elhangzik olyan vélemény, hogy nem rendelkezik olyan ütőerővel, mint kellene. Mi ebből az igazság? — Részben igaz. Ütésekben tényleg nem vagyok olyan kiemelkedő, mint egyik-másik ökölvívó, de úgy érzem, az elmúlt három év alatt nőtt az ütőerőin. Ezen már én is sokat gondolkodtam és úgy érzem, ezen a téren nehezen tudok továbbfejlődni.,Pedig alaposan készültünk. Január 3-tól naponta három-négy órát fát vágtunk a budai hegyekben, de voltak olyan . napok is, hogy nemcsak délelőtt, hanem délután is ugyanezt végeztük. Szerintem az erősítő hatás nem mindenhol éri el azt a kívánt szintet, amit a* szakvezetők szeretnének. Ezt minden bizonnyal ők is tudják és ezért legtöbb esetben egyénre szabott edzéstervet készítenek. Ilyenkor, szóba kerül minden, igy például az is,' vajon mi a véleménye a feleségének az ilyen hosszú távollétről, az elért sikerről? Orbán Laci nevetve válaszolt: — Feleségem megértő, hisa ő maga is sportolt, atlétizált a Szekszárdi Dózsa színeiben. Sokan emlékeznek még erre a névre:-Balogh Éva. Ö igazán meg tudja érteni az én gondjaimat és velem együtt tud örülni a sikereknek. Hamar elröpült a. félóra, búcsúztunk. Mégegyszer gratuláltunk a,zzal- a jókívánsággal, hogy a legközelebbi olimpián — Montreálban — az ezüstérem változzon arannyá. NYAKAS ISTVÁN 1 kadarka, rizlingszilváni, ezer« jó'— 10—15 százaléknál nagyobb mértékű rothadás nem - jelentkezett. Ha szeptemberben csapadék- és ködmentes lesz az időjárás, a megszokott szüreti időpontot be lehet tartani. Borvidékünkön a szüret optimális időpontja október 10-e, s Vendel nap körül éri el a csúcspontját. A kisebb területtel rendelkező háztáji gazdaságokban, egyéni termelőknél ajánlatos a rothadt fürtök leszedésével a fertőzési gócokat megszüntetni. Az elő- ‘ szijFet után 80—85 százalékban a tőkén maradó mennyiségből közepes, vagy jó minőségű bor nyerhető. A szeptemberi érési stádiumban a termelők ne használjanak növényvédő szereket, hisz, azok várakozási ideje 14—30 nap. A növényvédő szerek nagy részének erjedésgátTo hatása van, s'erjedés után a borban kellemetlen, nehezen kezelhető mellékíz keletkezik. Az 1972-es évjárat minden bizonnyal nem sorolható majd a jó minőségek évjáratához. Az idejében végzett szüret és a szakszerű borkezelés azonban lehetővé teszi, hogy ha nem is jó, de legalább közepes-minőségű borokat nyerjünk a „sok vihart megért” szőlőinkből. Űj cukorrépa- gyomirtó szer Az elméleti és gyakorlati kutatók széles körű együttműködésének gyümölcse az új cukorrépa-gyomirtó szer, a Kaponex. A Budapesti Műszaki .-Egyetem szerveskémiai és technológiai tanszékének munkatársai ’ dolgozták ki az alapeljárást, amelyet a . Chi- noin Gyógyszergyár, és a Pe- remartoni Vegyipari Vállalat egészített ki, és elkészítették a gyártástechnológiát is. Az új termék előállításának fő vállalkozója a Chinoin. Neves gyógyszergyárunk azonban nem képes berendezkedni a náluk kidolgozott valamennyi növényvédő szer gyártására, hiszen ezek száma már meghaladta a harmincat. Éppen ezért a Peremartoni Vegyipari Vállalattal megegyezett a közös beruházásban, és az együttes érdekeltségen alapuló gyártásban. Közös költségen már felépítették Pere- martonban a kísérleti üzemet, ahol megkezdődött a próba- gyártás. Az ottani tanasztala- tok alapján építik fel az új növényvédőszer-gyárat.
