Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
\ w Evezőlapát és halászlé ' Hajnali párák füstölnek a Víztükör felett, melyen éppen csak, hogy megcsillan a kelő Nap fénye. Hűvös, őszi reggel, zöldből aranylóba forduló, vagy éppen bronzzá kopó színekkel. A parton néhány nagykabátba öltözött horgász kezében mozdul csak olykor a bot és száll kalapjuk alól felfelé a cigaretta füstje. Oda- kinn a vízen, a nádasok pereménél tán féltucatnyi unottan pihenő ladikból ugyanígy. Merőben hagyományos ladikok ezek, javarészt feketésbarnára pácolódott, öreg, sok vizet próbált csiklik. öt óra után valamivel elszakad a, parttól két vidámabb színű, nyári balatonkékre festett másfajta vízi jármű. Nagy, tucatnyi evezőst is befogadni képes őrsi csónakok. A dom- bori KISZ-tábor mólójától indultak és most mindegyikben két-két fiatal lapátolja a vizet. Tempósan, nyugodtan és felettébb szakszerűen. Az egyik jobbra fordul, a másik balra tér és nem messze valamelyik csikli gazdájától, megállni készül egy vízbe vert karónál. A vízpart ebben a pillanatban elevenné, sőt harsogóvá válik. A csikli mint egy megtáltosodott torpedóromboló száguld az őrsi csónak felé, a gazdája pedig üvölt: — Nem takarodtok attól a karótól, kölykök?! Nem látjátok, hogy foglalt hely? A „kölykök”, a Szekszárdi Horgász Egyesület Ifjúsági Horgász Klubjának tagjai alighanem jól ismerik a horgászrendtartást és tudják, hogy csak a névtáblával jelzett hely minősíthető foglaltnak. Ezt igvekeznek, nagyon udvariasan közölni is. — Mit?! — harsan a válasz.' — Nekem pofáztok vissza?! A csikli tulajdonosának kezében már emelkedik az evezőlapát • és csak a fiatalok gyors reflexeinek köszönhető, hogy nincs ideje lesújtani. Az ifjúsági csónakkal odébbeveznek, az olvasó pedig talán vonja le mindebből azt a következtetést, hogy ez is szükséges a horgászképzéshez. Jóllehet nem szükséges. Az ilyesmi csak a felnőttek otrombasága és csak azért nincs kedvtörő hatása, mert a fiatal horgászokban óriási a hajlandóság az egyik legősibb mesterség sportváltozata iránt. — Legszívesebben folyton a horgászbotot fognák, — panaszkodik Bárd, Flórián* a vasárnap zárult horgásztábor veizetője. — És ez baj? — Dehogy! A jó horgásznak azonban sok minden mást is tudnia kell. Elméletet és gyakorlatot, beleértve a gyakorlatba mondjuk a halászléfőzést. A halászléfőzéshez természetesen szükségeltetik némi favágás, mint horgászati tananyag-kiegészítő és egyben testedzés, ami nem túl nagy gyönyörűség. — Mikor alakult a klub? — Júniusban. Patronálója a megyei KISZ és a művelődési központ. Utóbbi biztosít az összejövetelekhez helyet minden második kedden és fizeti szakvezető Panp Lajos, csekély tiszteletdíját. — A tagok? ■— Harmincötén vannak, közülük három lány. — Horgászók vagy horgászok akarnak lenni? — Már horgásztak! — hangzik az óvatosan precíz válasz. — Életkoruk? Évadnyitó Faddon Hétfőn este rangos programmal kezdődött a faddi művelődési ház Váci Mihály klubjának őszi-téli évadja. Az est vendégei Bánffy György, a budapesti József Attila Színház tagja, Jászai-díjas érdemes művész, Mészöly Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, operaénekes, Hevesi András, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere és Vincze Győző festőművész voltak. Az évadnyitó est yendégeit Krassay Gyula, a művelődési ház igazgatója köszöntötte, s egyben megnyitotta Vincze Győző pécsi festőművész mintegy hatvan képből álló kiállítását. Sajnálatos, hogy míg a festőművészt jó néhány barátja, tisztelője kísérte el megyénkben kiállításának megnyitására, addig a faddiak — mondjuk így — alig-alig képviseltették magukat. A tárlatot elsőként Bánffy György méltatta, s a kiállítás képeihez hangulatilag kapcsolódó verseket adott elő, majd Mészöly Katalin operaénekes adott elő részleteket Bizet Car- menjéből ■ és Verdi Trubadúrjából. Előadásának zongorakíséretét Hevesi András, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere látta el. A műsort követően Vincze Győző festőművész kísérte végig a vendégeket a kiállításon. Ritkasága miatt hadd említsük meg, hogy a Bikali Állami Gazdaság a mecénása a festőnek. Ez azonban nem pénzjuttatást jelent, hanem olyan törődést, melynek eredményeként a gazdaság műtermet, különböző sok pénzt igénylő felszerelést biztosít a művésznek, akinek képei mindig visszatérnek a hétköznapok emberéhez. A kiállított alkotások arról tanúskodnak, hogy a festő kiváló, értője, ismerője a ma emberének és szűkebb hazája, Baranya tájainak, de a tágabb világnak is, ___ — Tizenkettőtől tizennyolc ' év. A tagok zöme szekszárdi, de vannak köztük bátaiak, becsiek, dunaszentgyörgyiek is. Oktatásuk elméleti előadásokkal kezdődött. Ilyenekkel: „Természetvédelem, „Biológia, halélet, vízi élet”, „Tolna megye vizei és gazdasági jelentőségük”,- „A ponty élete”. A művelődési ház autóbuszával már két kirándulást tettek. — Egyszer a solti Duna- ágban jártunk, ami a duna- földváriak területe, egyszer pedig Orfün. Az első, egyelőre még csak rövid táborozás egyúttal országosan egyedülálló kezdeményezés volt. Kisebb terület- egységek, megyék, idáig még nem szerveztek hasonlót. A jövőben a KISZ sporttáborozásainak sorában rendszeresen helyet ad az ifjú horgászoknak. Minden jó, ha a vége is az. Táborbontás előtt a befejező „szám”: saját készítésű halászlé. A főszakács és egyben karmester Vadász József egyesületi halászmester. A bográcsból ínybizsergető illat száll. A gomolvgő gőzök emlékké foszlatják a lapátemelő „öreg” horgászt. — Jó kapást kívánok neki! — mondja az egyik fiatal nemsok meggyőző erővel. • O. L Az évadnyitó program kötetlen beszélgetéssel folytatódott, s ennek során nyílt' alkalmunk beszélgetni Bánffy György érdemes művésszel. — Mi vonzza neves fővárosi művészeinket vidékre? Például a jelen esetben önt Faddra? — Nem a pénz! Bár előfordul, hogy akikét a közművelődés reklámszakemberei neves jelzővel illetnek, a hatalmas plakátokon, elsősorban pénzért jönnek. — Az ön számára művészi misszió, a vidéki fellépés? — Fogalmazhatjuk így is. A valódi művész számára nincs kis és nagy hely. Csak szépre és jóra éhes közönség Van. — Ezenkívül mi vonzza még az ország eldugott falvaiba is a szó igazi értelmében neves művészeket? — Ha szabad ezt a kifejezést használnom, a széles nép- tömegek. — Bánffy György itt elmosolyodott. — Tényleg, — mondta ez a legnagyobb vonzó erő. — Itt Faddon most nem láttuk e „széles néptömegek” képviselőit Való igaz, kevesen jöttek ide azzal az érdeklődéssel, amit megszokhattunk a faddi közönségtől. — A közönségből — mint hallottuk — ellenérzést váltott ki a fővárosi művészek iránt az úgynevezett „hakni brigádok”, amelyek itt megfordultak. Mit gondol ön, hogyan lehetne változtatni e helyzeten? — Műsoraik alapján szigorúan kellene megvizsgálni azokat, akik fellépnek. Nekünk is ez a véleményünk. Tudniillik, ha polgárjogot nyerhetne a színvonal érdekében alkalmazandó szigorúság, a népművelés szándékával érkezőket érdemük szerint fogadná mindenkor a tömegesebb érdeklődés. : ". , rvjAz „AGROKER” Vállalat azonnali belépéssel felvesz D-kategóriájú vézetői jogosítványnyal rendelkező darukezelőt. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezni a vállalat telephelyén lehet, Szek- szárd, Mátyás kir. u. 63— 65. sz. (247) Bravó, Apolló ’72! Tíz‘ évvel ezelőtt a Busch-cirkusz kiilönvonata a szekszárdi vasútállomásra a déli órákban érkezett. Az állomás személyzete fejéhez kapott: „Minden vonatunkat elverik”. Az ötven vagonból álló szerelvényt alig egy óra alatt kiürítették. Buschék első attrakciója ez volt. Azután a második, a műsor! '■ Harminc évvel ezelőtt Kristóf-mester a Czáják utáni leghíresebb erőművész-akrobata Dombóvárott akkora sikert aratott, hogy még most is sokak emlékezetében él, amint hatalmas mellkasán terméskövet aprítanak murvává, és ez a rendkívüli képességű ember hónaljig felemelt kasza fölött úgy ejtett le húszkilós súlyzót, hogy ha nem tudja két centi behajlásnál jobban fenntartani, karizmait szétvágja az acél... Es még tolulnának cirkuszi attrakciók emlékezetembe, de tegnap este láttam az Apolló ’72 művészeit, és a csodás emlékek, erőművészek, légtornászok, kötéltáncosok egy ködfüggönyön át homályosainak az évtizedek távolából. Apollóék előadását meg kellett nézni, már azért is, mert ők magyarok, és azért is mert a Probst Cirkusz legutóbb kiábrándítóan gyenge műsorral érkezett és távozott Szekszárdról. Szóval az előadásról: attrakció volt a javából, majd minden produkció világszám. A négy Kerekes, a hét Faludy a gumiasztal ugrócsoportja, a nyolc görl a golyón, és Kristóf ék! Az ember ül a cirkuszi ponyva alatt, harsog a zene és maga is úgy érzi, hogy röpül, perdül, fordul négy ember magasságba — és pontosan oda, ahova az. a csodálatosan ügyes fiú... És Kristóf ék: tessék csak otthon megpróbálni, amikor senki nincs a szobában, kézen állni, két kézzel, a falat is lehet támasztékul-segítségül hívni. Kristófé knál ez így szokás: Másfél méter magas állványról libikókára ugrik Kristóf, ezzel partnernőjét legalább három méter magasba repíti, és először két kézzel, majd a következő ugrásnál fél kézzel fogja, és végül a harmadik ugrásnál a hölgy feje pontosan a művész tenyerébe simul négyméteres repülés után — kis táncolás, egyensúlyozás, és dörgő-dübörgő taps — amilyen Szekszárdon, cirkuszsátor alatt még nem hangzott el. A Donnert-házaspar: az ember azt hinné, hogy „okos” lovaik még beszélni is tudnak. Nyolc ló száguld .a manézsban, az idomár egy ostorpattintására, egy pillantására — ! — úgy fordul, perdül, ugrik mind a nyolc, táncol két lábon, négy lábon, mintha kottáról olvasná... Persze az az igazság, hogy ezt a cirkuszi elpadást kitűnően rendezték. Meghökkentünk, s elhittük a gumiasztalcsoport műesését, és futkározott hátunkon a hideg amint Komlós-mester — azt hiszem a világ el-* ső számú oroszlánszelidítője — a berber-oroszlánok- kai úgy játszott, mint otthon nagymamák a cicákkal. Ez az oroszlános szám már több mint cirkuszi mutatvány. Itt oly magas fokú az idomár képessége, tudása olyan rendkívüli, hogyha csak ez az egy szám volna egész este, és közben üres lénne két órán át a ma- nézs, az ember akkor is örök élménnyel távozna. Es kit is hagytunk még ki? A három törpét? Nem lehet felsorolni Apollóékat. Róluk úgy kell majd beszélni, rájuk úgy kell majd emlékezni, mint világhírű magyar művészekre. S ez a szekszárdi előadás tartja meg emlékezetünkben a csodálatos Faludyékat, a zsonglőröket, Komlós-mestert, Apollóékat — és sajnos sokáig csak emlékük lesz velünk, mert ilyen kitűnő magyar cirkusz ritkán jön Szekszárdra. — Pálkovács —» Olcsón, alkalmi áron vásárolhat a Wosinsky lakótelepi olcsó- ruházati boltban wr Őszi ajánlatunk: Orkán dzseki női, férfi 450 Ft Női nylonvelúr kosztümök 560 Ft Gyermekkabátok 6—14-es 260-400 Álpakka szövet 5 színben 190 Ft Műszál szövetek 95 Ft-tól Nyitva tartási idő: 8-18 óráig \ ÁFÉSZ SZEKSZÁRD (241)
