Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
4 f \ Nyári tanulságok — egész évre Ar» ; ,1 ',, talán a szokottnál íuru is többet foglalkoztatta az időjárás a mező- gazdaságban dolgozókat, a mezőgazdasági termelést szervező, irányító embereket. Kezdődött azzal, hogy kitavaszodáskor korai aszály fenyegetett. A múlt esztendő őszén, s a téli hónapokban csak rendkívül kevés csapadék hullott, a talaj vízszintje mélyre zuhant. Felhívások hangzottak el az öntözésre, operatív bizottságok alakultak. Azok a gazdaságok, amelyek öntözésre hasznosítható vizet szerezhettek, felújították berendezéseiket, telepeiket, s új öntözőgépeket vásároltak. S aztán jött július, amely az ország jelentős hányadán — főként a Dunántúlon — minden napra hozott esőt. Az len- . ne tehát a tanulság, hogy az időjárás rejtelmeit úgy sem lehet kiszámítani, felesleges volt annyi figyelmet fordítani az öntözésre? Nem hiszem. Az tény, hogy hetekre előre nincs semmiféle biztosra vehető prognózis az időjárás alakulásáról. Eddig sem volt, s belátható időn belül ezután sem lesz. Az öntözéssel azonban nem volt felesleges foglalkozni A jó öntözőberendezésekért kifizetett összeg egyáltalán nem kidobott pénz, az öntöző- brigádok megszervezése nem volt felesleges fáradság. A júliusi esőzések nem azokon a területeken okoztak bajt, amelyeket öntöztek. A kertészeti növények, a kapások egyáltalán nem sokallták a csapadékot — az alföldi tájakon pedig még kevesellték is. t- fő tanulságot másutt kell keresni: a meglévő eszközök hatékony kihasználásában. S ha történetesen az öntözésről van szó, akkor legfeljebb az a hsba, hogy — most már több éves időszakot is tekintve — kampányszerű. Az öntözéses gazdálkodásnak, az öntözőberendezések gazdaságos, hatékony üzemeltetésének sok feltétele van. Ezeket a feltételeket teljesíteni kell, s ebben az esetben — vonatkozik ez az idei évre is — a berendezések folyamatos hasznosítása hozza a legjobb eredményt. A búzatermesztés kö^i szerzett tapasztalatok általánosabbak, hiszen lényegesen több üzemet érintenek, mint az öntözéses gazdálkodás. Országos méretekben is, üzemenként is jócskán adódik tanulság. Az ismeretes, hogy az országos búzaátlag a tavalyi szint kö-. rül alakul, vagyis hektáronként mintegy 30 mázsás termés került raktárakba. Más kérdés az, hogy ennél több termett és jelentős mennyiség veszett el a betakarítás idején. A búzatermesztés fejlődése, az idei aratás ismételten napirendre tűzte a betakarító gépek mennyiségét, milyenségét. F.z vonatkozik a kombájnokra, a szállító járművekre és a szárítókra is. A korábbinál kétszeres hozamok nagyobb teljesítőképességű kombájnokat követelnek. A Lajta-Hansági Állami Gazdaságban dolgoztak az idén SZK—4-esek, s olyan kombájnok is. amelyeknek dobáteresz- tő-képessége. másfélszeres, kétszeres. Az elffbbiek az aratási idényben átlagosan 70, az utóbbiak átlagosan 200 vagon bú? át takarítottak le. Ahol egy kombájnra kisebb aratandó terület jutott, ott léríyegesen kevesebb volt a veszteség. Igaz, hogy a Dunántúlra átkerült pár száz alföldi kombájn. De ezek már csak akkor mehettek, amikor a saját gazdaságban végeztek. S a még nagyobb veszteségeket segítették elkerülni. Nagyon kézzelfoghatónak látszó teendő: a búzatermesztés fejlesztésével arányosan kell fejleszteni a betakarítógépparkot, ‘ a szárítókapacitást. (A szárítók Üzembe állítása révén három-négy nappal előbb kezdődhetett a munka.) Sok jel mutatja, hogy a szárító —• különösen ha magas színvonalú a búzatermesztés — annyira hozzátartozik a sikeres munkához, mint a jó vetőgép. Egyébként is a kukoricabetakarítás szintén kombájnokat, szárítókat kíván. Az agrotechnikai tanulságok nagyon szétágaznak. Közülük csak kettőt említek. A vegyszeres gyomirtást és a műtrágyázást. A vegyszeres kezelés általában nem véd a nyári gyomok ellen. Nem is léhet ana berendezkedni, hogy augusztusban aratunk. Tény azonban, hogy a jól vegyázere- zett táblákon még nyáron is kevesebb lett a gyom. Egy érdekes jelenség valószínű a tápanyagellátással függ össze. Lehelelt látni még augusztus közepén is olyan búzatáblákat, ameiyek nem dőltek meg. A termesztett fajta a Bezosztája volt, s szilárdan állt a lábán. A szakemberek a harmonikus növénytáplálásnak, a megfelelő adagban használt foszfornak, de főleg kálisónak tulajdonították ezt a jelenséget. Eléggé közismert, hogy a Nyugat-Dunántúlon a sok eső, az esők nyomán keletkezett áradás, a forróságban feltámadó hatalmas erejű vihar, jég, tönki etette a termést. Ezekben a gazdaságokban csak az állam gyors segítsége révén lehetett olyan körülményeket teremteni, amelyek között folytatódhatott a termelőmunka. Persze a segítség nem pótolta a károkat, s az emberek nehéz helyzetbe kerültek. A kár tetemes részét — lévén termelőszövetkezetekről szó — saját maguk viselik. Két esztehdeje a Tiszántúlt sújtotta vízkár, most a nyugati végeket. Közben pedig tavaly is, minden más esztendőben is voltak közös gazdaságok — ha nem is- egész or* szágrészek — amelyeket a tűz, a jég, vagy más elemi csapás ért. Az időjárás — a gazdálkodás mai szintjén — befolyásolja a szorgalom eredményét. Ez a tény — mindenütt, ahol csak lehetőség van rá — tartalékolásra int. Azt követeli a vezetéstől, hogy a jobban sikerült években gondoljon a szűkös esztendőre is. Tip 1.1]«I nn\Taltalanosabb ér- 1JV idll vényű tanulság is. Azok, akik aránylag mesz- sze vannak a mezőgazdaságtól, s jórészt hallomásra hagyatkozva alakítanak ki véleményt az ottani jómódról, a nagy keresetekről, ilyenkor legalább egy percre eltöoreng- hetnek — ha másról nem is — arról: mennyi veszélynek, bizonytalanságnak van kitéve a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó százezrek jövedelme. Tervezhetik a gazdaságban, hogy a következő évben 1—2 százalékkal nagyobb lesz a jövedelem. Dolgozhatnak is szorgalmasan. S ha az időjárás közbeszól, nem jövedelemnövekedéssel, hanem annak csökkenésével számolhatnak. S ezt is el kell viselni. Ha már az időjárás és a gazdálkodás alakulása került elsősorban szóba, mindenképpen említést érdemel: erőteljesen beleavatkozna^: a természeti tényezők a munka végső eredményébe. Erőteljesen. de ma már valamivel kisebb mértékben, mint néhány évtizede. Egyre inkább az emberi munka a termés mennyiségének, minőségének meghatározója. Ez a lassú, egyik évről a ' másikra nem mérhető folyamat szorosan összefügg a termelés egyre korszerűbb eszközeivel, feltételeivel. A természet erői még hosszú ideig befolyásolják a termés sorsát. Hatásuk azonban fokozatosan — ahogyan képesek vagyunk korszerűsíteni a gazdálkodást — csökken. Egyre inkább az ember lesz a gazda. Az ember, aki tudásban, tapasztalatban gyarapodva egyre mélyebben hatol a részletkér- tiésekbé, s egyre pontosabban ~>r. " : tárja fel a termés növekedésének, csökkenésének okait. Ezt a feltáró munkát pedig a mi mezőgazdaságunkban is követik — az igényekhez képest sajnos elég lassan követik — a tettek. Épül Dombóvár strandja Néhány hónapja még semmi sem volt, ma az utolsó simításokat végzik Dombóvár határában, a város strandjának első medencéjén. Elmúlt vasárnap a dombóvári kisiparosok, kőművesek, ácsok társadalmi munkában a friss beton egyenetlenségeit simították. Vízzáró rétegek kerülnek az ülőmedence felületére, ezzel egyidőben készül a másik hatalmas „betonkád” alapozása. A DÉDÁSZ szerelői hétfőn készítették el a transzformátorállomást. Kiosztották az üdülőtelep első 210 telkét. Úgy néz ki, október közepén megcsillan a Nap a majdan sok medencéből álló strand első víztükrén. Utolsó simításokat végzik a trafóállomáson. Öntözik a száradó betont. Szövetkezeti fiatalok termékei a moszkvai jubileumi kiállításon A Szovjetunió megalakulásának és a Komszomoí alapításának 50. évfordulója alkalmából Moszkvában , rendezett nemzetközi ifjúsági kiállításon a Tolna megyei ipari szövetkezetek ifjú szakemberei is képviseltetik magukat. A Tolnai Gép- és Műszeripari, a Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Szövetkezet, valamint a Bonyhádi „BONY” Cipőipari 5000 vagonnal több termésre számítottak megyénkben Dotációt kapnak az építők Gond lesz a kukorica tárolása Az új kukoricafajták, *a korszerű termelési módszerek elterjedésével évről évre nő a betakarított termény mennyisége. A számítások szerint az idén országosan 20 százalékkal több kukoricát szednek le, mint tavaly. Az előzetes termésbecslések alapján Tolna megyében közel ötezer vagonnál (16—17) százalékkal lesz több kukorica, mint az előző évben. Ha a kukorica érését nem gátolja a fagy, a dér vágy a köd, énnél még valamivel több kukorica is. teremhet. Ami egyrészről öröm, az másrészről gond. A nagy mennyiségű termés tárolása komoly gondot jelent a termelőknek és a Gabona- fe.lvásárló Vállalatnak egyaránt. .. A vállalat egyébként Hétezer vagonnal több kukoricát vásárol fel idén, mint 1971-ben. Bár kenyérgabonából idén kevesebbet takarítottak be, mint amire számítottak. ennek ellenére a raktár- terek megteltek;. Az utóbbi években a termelőgazdaságok egyre inkább morzsolt formában takarítják be a kukoricát. Ennek következtében igen nagy mennyiségű kukoricát kell mesterségesen szárítani. Ebben az évben a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szárítókapacitása két szárító gépegységgel bővült. December végéig körülbelül háromezer- háromezerötszáz vagon kukorica mesterséges szárítását tudják megoldani. A Tolna megyei termelőszövetkezetek- Ben 42—43 szárítógép van, ami újabb háromezerötszáz-néev- ezer vagon kukorica szárítására képes. December végéig a morzsolt kukoricát nem mindenütt tudják mesterségesen szárítani, s ezért propion- savas kezelésnek vetik alá, vagy fólia alá kerül. A vállalat ezervagonos szükségtárolót létesít. Az elkïvetkezen- dő időszakban a mezőgazda- sági üzemek és a felvásárló vállalat szoros összefogására van szükség, hogy a jónak ígérkező termést zavarmentesen betakarítsák. Az egyre- növekvő többlet az úiabb tárolóhelyek éoítését sürgeti. hiszen már az idén félmillió tonna többletkuko- rica tárolását kell megoldani az országban. Az értékes takarmány mefrfelelő raktározására a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a terményfeldolgozó és forgalmazó vállalatok ártámogatást kapnak, a Minisztertanács legutóbbi ülésének határozata alapján. A 30 százalékos ártámogatást a szeptember 7-től december 31-ig építkező gazdaságok vehetik igénybe, amennyiben még ez évben üzembe helyezik az új létesítményeket, mentesülnek az előírt 20 százalékos tartalékolási kötelezettségtől. A közeljövőben megjelenik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium közös felhívása, amelyben az állami támogatás igénybevételé-'" nek feltételeit részletesen ismertetik, sőt felsorolják azokat az űj tárolótípusokat is, amelyek gyorsan, gazdaságosan megvalósíthatók. Ezek na?v része könnyűszerkezetes épület, más része pedig előre gyártott panelekből áll. Közös vonásuk, hogy valsmehy- nyi rendkívül gvorsan tíz-hatvan nap alatt felépíthető. Az ártámogatást a meggyorsított intézkedések sora követi, várakozás nélkül meakaniák a gazdaságok az énítési engedélyt soron kívül elvégzik à tervek adaptálását is. Szövetkezet ifjú szakmunkásai készítették el, s küldték a jubileumi kiállításra üzemük jellemző termékének egy-egy remekművű miniatűr mását. Annak, hogy milyen sikere volt a Tolna megyei ipari szövetkezetekből küldött mesterműveknek Moszkvában, a ktsz-ek képviselői személyesen is meggyőződhetnek. A közeljövőben ugyanis négy Tolna megyei szövetkezeti fiatal utazik a szovjet fővárosba) a Komszomoí vendégei lesznek, s természetesen a kiállítást is megnézik. Kiterjesztik a csökkentett munkaidőt Mint ismeretes, mintegy kétmillió ipari és építőipari dolgozó munkaideje már korábban heti 44 órára csökkent, a közelmúltban pedig a Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy munkaidő-csökkentést az iparban és építőiparban foglalkoztatott valamennyi dolgozóra, tehát az ipar és építőipar munkájához szorosan kapcsolódó intézetek, intézmé- . nyék kollektíváira is ki kell terjeszteni. \ Az illetékes szervek egyeztetése alapján azt is tisztázták, hogy a kormányhatározat mely intézeteket, intézményeket érinti. Összesen mintegy 150 tervező, beruházó, kutató, szervező, ügyvitelgépesítési, számítástechnikai intézet körülbelül 75 000 dolgozójának munkaidejét csökkentik a második félév folyamán. Az érintett intézmények felügyeleti szervüktől közvetlenül kapnak tájékoztatást a munkaidőcsökkentés módjáról és időpontjáról. A munkaidő leszállításának feltétele, hogy az intézményeknek továbbra is teljes egészében el kell látniuk feladataikat és a munkaidő- csökkentés az állami költség- vetést nem terhelheti többletkiadásokkal.
