Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

▼ 1 f I Országos ügy Szarvasmarha-tenyésztési gondjaink i. Hazánkban megszokott do­log, hogy a közfigyelem mind­untalan különös érdeklődéssel fordul a mezőgazdaság felé. Az ok rendszerint valamiféle gond. Kevés az eső; a házi­asszonyok feljajdulnak; mi lesz a zöldséggel? Sok az eső; elterjed, hogy nem lesz elég búza. Egy-egy névnapon túl­ságosan felszaladnak a virág­árak. Nem megfelelő a ke­nyér minősége. A beavatottak ' azonban tudják, hogy az efféle gondok csak pillanatnyiak, vagy helyi jelentőségűek. Vég­eredményben nem okoz tartó­san országos problémát az sem, hogy mondjuk a szüksé­gesnél kevesebb cukorrépát termelünk, vagy egyes zöld­ségfélék ára olykor túlságosan ingadozik. A mi, egyébként szilárd, nem is elmaradott mezőgazda­ságunknak egy igazi, nyomasz­tó gondja van, ez pedig a szarvasmarha-tenyésztés. Ez már valóban országos ügy, mert a fogyasztásra kerülő fe­hérjének 40 százalékát, a me­zőgazdaság egész termelési ér­tékének 14 százalékát, a leg­fejlettebb országokba irányuló (úgynevezett dollárszerző) ex­portunknak pedig 16 százalé­kát adja a szarvasmarha-te- nyesztés. Ha ezek a számok meginognak, akkor valóban országos probléma jelentkezik, nemcsak az ellátásban, de az ipar működtetéséhez szükséges importban is. A kormány világosan látja a probléma jelentőségét és megkülönböztetett •figyelemmel igyekszik a gondokon segíteni, A szarvasmarha-tenyésztők a közelmúltban több módon ta­pasztalhatták ezt. A felvásár­lási árakat 1970. január 1-én emelték. Hosszú ideig hetven százalékos, vissza nem téríten­dő állami támogatást kaptak a nagyüzemek a szarvasmarha­tenyésztést bővítő beruházá­sokhoz. A kisember pedig nyolcezer forintot kapott támo­gatásként, ha tehenet vásárolt. Sajnos azonban már legalább egy esztendeje nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések nem oldották meg a problémát. Minden állami és üzemi erő­feszítés ellenére az elmúlt hat esztendőben 40 ezerrel csök­kent a tehénlétszám, ami en­nek az üzemágnak a legérzé­kenyebb mutatója. Tej- és tej­termék-fogyasztásunk egy főre számítva már eddig is 40 szá­zalékkal, marhahús-fogyasztá­sunk 25 százalékkal alacso­nyabb volt, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országok­ban. Ma azonban már ezt az alacsony szintet is csak akkor tudjuk tartani,. ha külföldről hozunk be vajat, sőt tejport. A marhahús-ellátásra nálunk különösebben nem érzékeny a piac, hiszen „sertéshúst evő nemzet” vagyunk, de az egész gazdaságunk működtetéséhez nelkülözhetetlen exportot már nem látjuk biztosítottnak. Miér', jutottunk ebbe a hely­zetbe? A legfőbb — de nem egyet­len — ok, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztés még az elmúlt években végrehajtott korrekci­ókkal együtt sem jövedelmező, vagy nem eléggé jövedelmező. Az elmúlt esztendők pedig a figyelmet — az üzemek és a kisemberek figyelmét egyaránt — a gazdaságosság felé terel­ték. Jórészt ennek következtében a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban tömegesen hagyták ab­ba a szarvasmarha-tenyésztést. A nagyüzemekben' fejlődött az üzemág, de nem annyira, hogy az említett állománycsökkenést pótolni tudta volna. Egyébként is a nagyüzemi fejlesztés sok­szor olyan felemás, tessék-lás- sék módon történt. Mivel a te­hén inkább vitte, mint hozta a hasznot, nem törődtek vele igazán, így még annyi tejet sem adott, mint amennyire ké­pes lett volna. A rét- és lege­lőterületek arra alkalmas ré­szét a sokkal jövedelmezőbb gabonatermesztés szolgálatába állították. A szántóföldeken megtermett tápanyag mintegy negyedrésze egyszerűen elve­szett, mert például a cukorré­pafejet leszántották, . a kijko- ricaszárat felégették síb. Az ál­lam kényszerből adminisztratív intézkedéseket is alkalmazott, például megtiltotta egy bizo­nyos létszámon felül a tehe­nek levágását, intervenciós úton próbálta felvásárolni a borjakat; de igazi eredményt így sem sikerült elérni. A helyzet romlása mostanáig már odáig fokozódott, hogy nemcsak a háztájiban, de a nagyüzemekben is sok helyen üresen ásítottak egyébként drága pénzen megépített istál­lók, férőhelyek, vagy baromfi­val „népesítették” be azokat és a vezetők azon gondolkodtak, hogyan lehetne minél több szarvasmarhától megszabadul­ni. E helyzetnek a továbbromlá- sát a mi országunk egyszerű­en nem engedheti meg magá­nak. Tehát „újra kellett gom­bolni a kabátot”, azaz mód­szeresen, a gyakorlati szakem­berek véleményét megkérdez­Érik a kender Gyakori szomorú témánk mostanában az időjárás. Meg­szenvedték a kalászosok, a ka­pások, a kertészeti növények, egyes egyedül a kender járt jól. A meleg, párás, trópusi idő magasra húzta a kendert, augusztus elejére a szárai megsárgultak és elérkezett az aratás ideje. Ma a műszálak világában egyre kevesebb helyen hasz­nálják fel a kendert, mégsem maradhat ki teljesen a mező- gazdasági üzemek vetéster­véből. A kender az ipar egyik fontos alapanyaga: drogot ké­szítenek belőle, rostnak, olaj­nak egyaránt felhasználják a leveleit, a szárát és a magját. ve és a tudomány eszközeit felhasználva feltárni a helyze­tet, megkeresni a fékezés, majd a fordulat elérésének módját. Már a vizsgálatok kezdetén nyilvánvaló volt, hogy a prob­léma rendkívül szerteágazó, komplex. Csak az intézkedések összehangolt sorozatától remél­hetünk igazi eredményt. Any- nyira szerteágazó a probléma, hogy nem csupán a mezőgaz­daságot, de az ipart is jelen­tősen érinti. A Minisztertanács ezért két ütemben tárgyalta meg a kér­dést. Tavaly decemberben elv­ben és általában, most pedig konkréten és a gyakorlat vo­natkozásában. A meghozott határozat és annak ismertetése, magyarázása egyaránt mutat­ja, hogy országos ügyről van szó. Sorozatunk következő részé­ben a tennivalókat vizsgáljuk meg. FÖLDEÁKI BÉLA Holnap? Domboriban nyit az ifjú népművészek tábora Holnap délelőtt kilenc óra­kor nyitja meg kapuit harmad- ízben az ifjú népművészek or­szágos tábora Fadd-Dombori- ban, a KISZ megyei bizottsá­gának Mátai Antal KISZ- vezetőképző táborában. A tábor történetéről emlé­keztetőül annyit, hogy a KISZ Tolna megyei Bizottsága négy évvel ezelőtt javasolta a KISZ Központi Bizottságának, hogy évenként hirdessen pályázatot a népművészet különböző ága­zataiban, és tegye lehetővé, hogy a pályázat legeredménye­sebb résztvevői évenként al­kotótáborban találkozzanak egymással, s együtt dolgozhas­sanak. A KISZ .Központi Bi­zottsága tetszéssel fogadta a javaslatot, s ennek eredménye­ként, több országos intézmény­nyel közösen, 1970-ben, hazánk felszabadulásának 25. évfordu­lója tiszteletére hirdetett pá­lyázatot az „Ifjú népművész” cím elnyeréséért. A pályázat során eddig éven­ként tíz-tizenkét fiatal nyerte el az „Ifjú népművész” címet, melyet minden év augusztus 20-án adtak át a nyerteseknek. Az idén a pályázat eredmény- hirdetésére, a címek adomá­nyozására augusztus 18-án ke­rül sor. A KISZ Központi Bizottsá­ga 1970-ben felkérte a Tolna megyei KISZ-bizottságot, hogy az általa javasolt tábort állan­dó házigazdaként szervezze meg. így tehát 1970 óta minden nyáron a dombori KISZ- táborban tölthetnek tíz napot az ország legtehetségesebb fia­tal népművészei. A tábor lakóinak programja az idén nemcsak alkotómunká­ból áll, hanem a tíz nap során megismerkedhetnek megyénk­kel is. Az 1972. évi népművész- táborban négy szekció műkö­dik, ezúttal is értő vezetők irányításával’ A szövők szek­cióját Bizse Jánosné ipar­művész, a faragók szekcióját Balássy Gyula, a Népművészet mestere, a fazekasok szekció­ját Kosa Klára népi ipar­művész és a hímzők szekció­ját Hubay Gyöngyi ifjú nép­művész vezeti. A tíz napig tartó táborozá­son az idén negyven alkotó fiatal vesz részt, közülük . so­kan már harmadszor lesznek vendégei Domborinak. Az alkotótábor végeztével, a hagyományokhoz híven kiállí­tást rendeznek és mindegyik fiatal egy-egy alkotásával aján­dékozza meg a dombori KISZ- vezetőképző tábor kis nép- művészeti múzeumát. Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A fiatal párttagok szerepe az ifjúsági mozgalomban Megyénkben 34,5 hektáron ter­melik a közös gazdaságok, többek között Gyulajon, Pin­cehelyen és Döbröközön. Döb- röközön utoljára a hatvanas évek derekán volt a mostani­hoz hasonló termés. Ekkor a Zöldmező Termelőszövetkezet az országos termesztési ver­senyben első helyezést ért el. Ha idén is meghirdették volna ezt a versenyt, minden bi­zonnyal most sem kerülnének az utolsó helyre. A kender 3, három, és fél méter magasra nőtt, s ellentétben az 1971-es évvel, amikor is a gyenge ve­tőmag miatt jóformán alig arathattak a gazdaságok, idén holdanként 40 mázsa átlagter­mésre is számíthatnak. ” S v. R., Tegnap délelőtt ülést tartott ■ a KISZ Tolna megyei Bizott­ságának végrehajtó bizottsága. Az első napirendi pont, egy igen fontos kérdést dolgozott fel. A KISZ-korosztályú pártta­gok tevékenysége jelentős az ifjúsági mozgalomban, a KISZ pártirányítása, és az ifjúsági alapszervezetek tartalmi mun­kája szempontjából is. Munká­juk nyomán erősödhet a KISZ kommunista jellege, ugyanakkor közvetlen tájékoz­tatást is tud adni az ifjúsági mozgalomban dolgozó párt­tag a KISZ-alapszervezetről, pártszervezetének. Ebben az esetben valósul meg legszeren­csésebben a közvetlen pártirá­nyítás és a kölcsönös tájékoz­tatás elve. A megyében összességében jó a KISZ-ben dolgozó kom­munisták aránya, ugyanez mondható el a pártba az utób­bi két évben felvett fiatalok számáról is. Gondot, problé­mát az ifjúság különböző ré­tegeiben való megoszlásuk je­lent. Általában a városokban, ipari üzemek KlSZ-alapszer- vezeteiben jelentkezik a leg­szerencsésebben a fiatal kom­munisták aránya és tevékeny­sége. Mint ez a Duna-menti fiatalok találkozóján Pakson megtartott fiatal falusi pártta­gok találkozója is bizonyítot­ta, a község termelőszövetke­zeteinek alapszervezeteiben, mind az ott dolgozó fiatal oárttagok aránya, mind a mun­kavégzésük kívánnivalót hagy maga után. Ugyanilyen a meg­oszlás a nagy és kis létszámú alapszervezetek esetében is. Még mindig gyakori, hogy a pártba felvett fiatal szinte automatikusan kiválik az if­júsági mozgalomból. Ennek oka több dologban is keresen­dő. A KISZ-szervezetek egy része nem igényli a pártszer­vezetek ilyen arányú segítsé­gét, A fiatal párttag nem látja ennek jelentőségét, ami leg­többször abból következik, hogy pártalapszervezetében még nem tekintik teljes érté­kű pártmunkának a KISZ-ben folytatott tevékenységet. Sze­rencsére a pártalagszerveze­tek többségében a vezetőség konkrét megbízatást ad a fia­tal párttagnak, rendszeresen ismertetik a KISZ fontosabb határozatait, felkészítik és fo­kozatosan segítik a KISZ-ben végzett munkában. Ennek egyik jó módszere volt a szekszárdi és paksi járásban megtartott fiatal kommunisták tanácskozása is. A párttagok döntő többsége jól, eredményesen tesz eleget pártmegbizatásának. Tevé­kenységükben kiemelkedő he­lyet foglal el a párt politiká­jának, határozatainak ismer­tetése, magyarázása az ifjúság körében, a végrehajtás segíté­se. irányítása, ellenőrzése. A párttag propagandisták jelen­tősen hozzájárultak a KISZ- oktatás eredményességéhez. Sokat vállaltak magukra az oktatási év előkészítésében, szervezésében, lebonyolításá­ban. I A KISZ vb-ülés második na­pirendi pontja tájékoztató volt a nyári vezetőképzés idő­arányos végrehajtásáról. Ez évben a dombori vezetőképző- táborban kísérletképpen az alapszervezet jellege, vala­mint a KISZ-tag mozgalmi ta­pasztalatai szerint, csoportok­ra osztottak minden turnust. A titkárok továbbképzése be­fejeződött. A kísérlet eredmé­nyesnek bizonyult. Többet, jobban, módszeresebben sike­rült foglalkozni a titkárokkal, ezzel együtt sikerült megerősí­teni szemléletükben a rétegte­vékenység fontosságát, összes­ségében — a vb megállapítása szerint — az eddigi nyári ve­zetőképzés eredményes volt, elérte célját. Az ülés egyéb bejelentések­kel ért véget. ; Szocialista brigádok segítik a textilipari tanulókat A textiliparban a közelmúlt­ban felmérték a szakmunkás- képzés helyzetét és számba vették a fiatalok nevelésével, a tanulók életkörülményeivel összefüggő főbb feladatokat is. Jelenleg 37 textilipari szak­munkásképző iskola működik a Könnyűipari Minisztérium fel­ügyelete alatt. Azonban — no­ha a textilipari szakmunkás- képzés immár több mint egy évtizedes múltra tekint vissza — a minisztérium beruházási keretéből még nem tudtak megfelelő iskolát, s más kor­szerű feltételeket biztosítani. A 3354 szakmunkástanuló életkörülményeit nagymérték­ben befolyásolta, hogy közü­lük 1274-en bejárók, 672-en munkásszálláson, 453-an pedig albérletben laknak. Saját le­ányszállással a vállalatok Bu­dapesten, Szegeden, Sopronban és Kaposvárott rendelkeznek; itt ingyenes elhelyezést kap­nak a tanulók. A legutóbbi tanévben 954 fiatal részesült társadalmi ösztöndíjban. Azon­ban a társadalmi ösztöndíj- rendszer lehetőségével a vál­lalatok általában nem élnek kellőképpen. A Textilipari Szakszervezet elnöksége irányelveket tett közzé a szakmunkásképzéssel kapcsolatos vállalati szakszer­vezeti feladatokról. Egyebek k.özött felhívta a vállalatok fi­gyelmét, hogy vegyék fel a kapcsolatot a környező álta­lános iskolákkal, szervezzenek a végzős hallgatók részére az üzemekben szakköröket, ifjú technikusok, mérnökök irányí­tásával. A szakmunkástanulók nevelésében sokat várnak a szocialista brigádok patronáló tevékenységétől. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents