Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
▼ 1 f I Országos ügy Szarvasmarha-tenyésztési gondjaink i. Hazánkban megszokott dolog, hogy a közfigyelem minduntalan különös érdeklődéssel fordul a mezőgazdaság felé. Az ok rendszerint valamiféle gond. Kevés az eső; a háziasszonyok feljajdulnak; mi lesz a zöldséggel? Sok az eső; elterjed, hogy nem lesz elég búza. Egy-egy névnapon túlságosan felszaladnak a virágárak. Nem megfelelő a kenyér minősége. A beavatottak ' azonban tudják, hogy az efféle gondok csak pillanatnyiak, vagy helyi jelentőségűek. Végeredményben nem okoz tartósan országos problémát az sem, hogy mondjuk a szükségesnél kevesebb cukorrépát termelünk, vagy egyes zöldségfélék ára olykor túlságosan ingadozik. A mi, egyébként szilárd, nem is elmaradott mezőgazdaságunknak egy igazi, nyomasztó gondja van, ez pedig a szarvasmarha-tenyésztés. Ez már valóban országos ügy, mert a fogyasztásra kerülő fehérjének 40 százalékát, a mezőgazdaság egész termelési értékének 14 százalékát, a legfejlettebb országokba irányuló (úgynevezett dollárszerző) exportunknak pedig 16 százalékát adja a szarvasmarha-te- nyesztés. Ha ezek a számok meginognak, akkor valóban országos probléma jelentkezik, nemcsak az ellátásban, de az ipar működtetéséhez szükséges importban is. A kormány világosan látja a probléma jelentőségét és megkülönböztetett •figyelemmel igyekszik a gondokon segíteni, A szarvasmarha-tenyésztők a közelmúltban több módon tapasztalhatták ezt. A felvásárlási árakat 1970. január 1-én emelték. Hosszú ideig hetven százalékos, vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a nagyüzemek a szarvasmarhatenyésztést bővítő beruházásokhoz. A kisember pedig nyolcezer forintot kapott támogatásként, ha tehenet vásárolt. Sajnos azonban már legalább egy esztendeje nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések nem oldották meg a problémát. Minden állami és üzemi erőfeszítés ellenére az elmúlt hat esztendőben 40 ezerrel csökkent a tehénlétszám, ami ennek az üzemágnak a legérzékenyebb mutatója. Tej- és tejtermék-fogyasztásunk egy főre számítva már eddig is 40 százalékkal, marhahús-fogyasztásunk 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országokban. Ma azonban már ezt az alacsony szintet is csak akkor tudjuk tartani,. ha külföldről hozunk be vajat, sőt tejport. A marhahús-ellátásra nálunk különösebben nem érzékeny a piac, hiszen „sertéshúst evő nemzet” vagyunk, de az egész gazdaságunk működtetéséhez nelkülözhetetlen exportot már nem látjuk biztosítottnak. Miér', jutottunk ebbe a helyzetbe? A legfőbb — de nem egyetlen — ok, hogy a szarvasmarha-tenyésztés még az elmúlt években végrehajtott korrekciókkal együtt sem jövedelmező, vagy nem eléggé jövedelmező. Az elmúlt esztendők pedig a figyelmet — az üzemek és a kisemberek figyelmét egyaránt — a gazdaságosság felé terelték. Jórészt ennek következtében a háztáji és kisegítő gazdaságokban tömegesen hagyták abba a szarvasmarha-tenyésztést. A nagyüzemekben' fejlődött az üzemág, de nem annyira, hogy az említett állománycsökkenést pótolni tudta volna. Egyébként is a nagyüzemi fejlesztés sokszor olyan felemás, tessék-lás- sék módon történt. Mivel a tehén inkább vitte, mint hozta a hasznot, nem törődtek vele igazán, így még annyi tejet sem adott, mint amennyire képes lett volna. A rét- és legelőterületek arra alkalmas részét a sokkal jövedelmezőbb gabonatermesztés szolgálatába állították. A szántóföldeken megtermett tápanyag mintegy negyedrésze egyszerűen elveszett, mert például a cukorrépafejet leszántották, . a kijko- ricaszárat felégették síb. Az állam kényszerből adminisztratív intézkedéseket is alkalmazott, például megtiltotta egy bizonyos létszámon felül a tehenek levágását, intervenciós úton próbálta felvásárolni a borjakat; de igazi eredményt így sem sikerült elérni. A helyzet romlása mostanáig már odáig fokozódott, hogy nemcsak a háztájiban, de a nagyüzemekben is sok helyen üresen ásítottak egyébként drága pénzen megépített istállók, férőhelyek, vagy baromfival „népesítették” be azokat és a vezetők azon gondolkodtak, hogyan lehetne minél több szarvasmarhától megszabadulni. E helyzetnek a továbbromlá- sát a mi országunk egyszerűen nem engedheti meg magának. Tehát „újra kellett gombolni a kabátot”, azaz módszeresen, a gyakorlati szakemberek véleményét megkérdezÉrik a kender Gyakori szomorú témánk mostanában az időjárás. Megszenvedték a kalászosok, a kapások, a kertészeti növények, egyes egyedül a kender járt jól. A meleg, párás, trópusi idő magasra húzta a kendert, augusztus elejére a szárai megsárgultak és elérkezett az aratás ideje. Ma a műszálak világában egyre kevesebb helyen használják fel a kendert, mégsem maradhat ki teljesen a mező- gazdasági üzemek vetéstervéből. A kender az ipar egyik fontos alapanyaga: drogot készítenek belőle, rostnak, olajnak egyaránt felhasználják a leveleit, a szárát és a magját. ve és a tudomány eszközeit felhasználva feltárni a helyzetet, megkeresni a fékezés, majd a fordulat elérésének módját. Már a vizsgálatok kezdetén nyilvánvaló volt, hogy a probléma rendkívül szerteágazó, komplex. Csak az intézkedések összehangolt sorozatától remélhetünk igazi eredményt. Any- nyira szerteágazó a probléma, hogy nem csupán a mezőgazdaságot, de az ipart is jelentősen érinti. A Minisztertanács ezért két ütemben tárgyalta meg a kérdést. Tavaly decemberben elvben és általában, most pedig konkréten és a gyakorlat vonatkozásában. A meghozott határozat és annak ismertetése, magyarázása egyaránt mutatja, hogy országos ügyről van szó. Sorozatunk következő részében a tennivalókat vizsgáljuk meg. FÖLDEÁKI BÉLA Holnap? Domboriban nyit az ifjú népművészek tábora Holnap délelőtt kilenc órakor nyitja meg kapuit harmad- ízben az ifjú népművészek országos tábora Fadd-Dombori- ban, a KISZ megyei bizottságának Mátai Antal KISZ- vezetőképző táborában. A tábor történetéről emlékeztetőül annyit, hogy a KISZ Tolna megyei Bizottsága négy évvel ezelőtt javasolta a KISZ Központi Bizottságának, hogy évenként hirdessen pályázatot a népművészet különböző ágazataiban, és tegye lehetővé, hogy a pályázat legeredményesebb résztvevői évenként alkotótáborban találkozzanak egymással, s együtt dolgozhassanak. A KISZ .Központi Bizottsága tetszéssel fogadta a javaslatot, s ennek eredményeként, több országos intézménynyel közösen, 1970-ben, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére hirdetett pályázatot az „Ifjú népművész” cím elnyeréséért. A pályázat során eddig évenként tíz-tizenkét fiatal nyerte el az „Ifjú népművész” címet, melyet minden év augusztus 20-án adtak át a nyerteseknek. Az idén a pályázat eredmény- hirdetésére, a címek adományozására augusztus 18-án kerül sor. A KISZ Központi Bizottsága 1970-ben felkérte a Tolna megyei KISZ-bizottságot, hogy az általa javasolt tábort állandó házigazdaként szervezze meg. így tehát 1970 óta minden nyáron a dombori KISZ- táborban tölthetnek tíz napot az ország legtehetségesebb fiatal népművészei. A tábor lakóinak programja az idén nemcsak alkotómunkából áll, hanem a tíz nap során megismerkedhetnek megyénkkel is. Az 1972. évi népművész- táborban négy szekció működik, ezúttal is értő vezetők irányításával’ A szövők szekcióját Bizse Jánosné iparművész, a faragók szekcióját Balássy Gyula, a Népművészet mestere, a fazekasok szekcióját Kosa Klára népi iparművész és a hímzők szekcióját Hubay Gyöngyi ifjú népművész vezeti. A tíz napig tartó táborozáson az idén negyven alkotó fiatal vesz részt, közülük . sokan már harmadszor lesznek vendégei Domborinak. Az alkotótábor végeztével, a hagyományokhoz híven kiállítást rendeznek és mindegyik fiatal egy-egy alkotásával ajándékozza meg a dombori KISZ- vezetőképző tábor kis nép- művészeti múzeumát. Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A fiatal párttagok szerepe az ifjúsági mozgalomban Megyénkben 34,5 hektáron termelik a közös gazdaságok, többek között Gyulajon, Pincehelyen és Döbröközön. Döb- röközön utoljára a hatvanas évek derekán volt a mostanihoz hasonló termés. Ekkor a Zöldmező Termelőszövetkezet az országos termesztési versenyben első helyezést ért el. Ha idén is meghirdették volna ezt a versenyt, minden bizonnyal most sem kerülnének az utolsó helyre. A kender 3, három, és fél méter magasra nőtt, s ellentétben az 1971-es évvel, amikor is a gyenge vetőmag miatt jóformán alig arathattak a gazdaságok, idén holdanként 40 mázsa átlagtermésre is számíthatnak. ” S v. R., Tegnap délelőtt ülést tartott ■ a KISZ Tolna megyei Bizottságának végrehajtó bizottsága. Az első napirendi pont, egy igen fontos kérdést dolgozott fel. A KISZ-korosztályú párttagok tevékenysége jelentős az ifjúsági mozgalomban, a KISZ pártirányítása, és az ifjúsági alapszervezetek tartalmi munkája szempontjából is. Munkájuk nyomán erősödhet a KISZ kommunista jellege, ugyanakkor közvetlen tájékoztatást is tud adni az ifjúsági mozgalomban dolgozó párttag a KISZ-alapszervezetről, pártszervezetének. Ebben az esetben valósul meg legszerencsésebben a közvetlen pártirányítás és a kölcsönös tájékoztatás elve. A megyében összességében jó a KISZ-ben dolgozó kommunisták aránya, ugyanez mondható el a pártba az utóbbi két évben felvett fiatalok számáról is. Gondot, problémát az ifjúság különböző rétegeiben való megoszlásuk jelent. Általában a városokban, ipari üzemek KlSZ-alapszer- vezeteiben jelentkezik a legszerencsésebben a fiatal kommunisták aránya és tevékenysége. Mint ez a Duna-menti fiatalok találkozóján Pakson megtartott fiatal falusi párttagok találkozója is bizonyította, a község termelőszövetkezeteinek alapszervezeteiben, mind az ott dolgozó fiatal oárttagok aránya, mind a munkavégzésük kívánnivalót hagy maga után. Ugyanilyen a megoszlás a nagy és kis létszámú alapszervezetek esetében is. Még mindig gyakori, hogy a pártba felvett fiatal szinte automatikusan kiválik az ifjúsági mozgalomból. Ennek oka több dologban is keresendő. A KISZ-szervezetek egy része nem igényli a pártszervezetek ilyen arányú segítségét, A fiatal párttag nem látja ennek jelentőségét, ami legtöbbször abból következik, hogy pártalapszervezetében még nem tekintik teljes értékű pártmunkának a KISZ-ben folytatott tevékenységet. Szerencsére a pártalagszervezetek többségében a vezetőség konkrét megbízatást ad a fiatal párttagnak, rendszeresen ismertetik a KISZ fontosabb határozatait, felkészítik és fokozatosan segítik a KISZ-ben végzett munkában. Ennek egyik jó módszere volt a szekszárdi és paksi járásban megtartott fiatal kommunisták tanácskozása is. A párttagok döntő többsége jól, eredményesen tesz eleget pártmegbizatásának. Tevékenységükben kiemelkedő helyet foglal el a párt politikájának, határozatainak ismertetése, magyarázása az ifjúság körében, a végrehajtás segítése. irányítása, ellenőrzése. A párttag propagandisták jelentősen hozzájárultak a KISZ- oktatás eredményességéhez. Sokat vállaltak magukra az oktatási év előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában. I A KISZ vb-ülés második napirendi pontja tájékoztató volt a nyári vezetőképzés időarányos végrehajtásáról. Ez évben a dombori vezetőképző- táborban kísérletképpen az alapszervezet jellege, valamint a KISZ-tag mozgalmi tapasztalatai szerint, csoportokra osztottak minden turnust. A titkárok továbbképzése befejeződött. A kísérlet eredményesnek bizonyult. Többet, jobban, módszeresebben sikerült foglalkozni a titkárokkal, ezzel együtt sikerült megerősíteni szemléletükben a rétegtevékenység fontosságát, összességében — a vb megállapítása szerint — az eddigi nyári vezetőképzés eredményes volt, elérte célját. Az ülés egyéb bejelentésekkel ért véget. ; Szocialista brigádok segítik a textilipari tanulókat A textiliparban a közelmúltban felmérték a szakmunkás- képzés helyzetét és számba vették a fiatalok nevelésével, a tanulók életkörülményeivel összefüggő főbb feladatokat is. Jelenleg 37 textilipari szakmunkásképző iskola működik a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alatt. Azonban — noha a textilipari szakmunkás- képzés immár több mint egy évtizedes múltra tekint vissza — a minisztérium beruházási keretéből még nem tudtak megfelelő iskolát, s más korszerű feltételeket biztosítani. A 3354 szakmunkástanuló életkörülményeit nagymértékben befolyásolta, hogy közülük 1274-en bejárók, 672-en munkásszálláson, 453-an pedig albérletben laknak. Saját leányszállással a vállalatok Budapesten, Szegeden, Sopronban és Kaposvárott rendelkeznek; itt ingyenes elhelyezést kapnak a tanulók. A legutóbbi tanévben 954 fiatal részesült társadalmi ösztöndíjban. Azonban a társadalmi ösztöndíj- rendszer lehetőségével a vállalatok általában nem élnek kellőképpen. A Textilipari Szakszervezet elnöksége irányelveket tett közzé a szakmunkásképzéssel kapcsolatos vállalati szakszervezeti feladatokról. Egyebek k.özött felhívta a vállalatok figyelmét, hogy vegyék fel a kapcsolatot a környező általános iskolákkal, szervezzenek a végzős hallgatók részére az üzemekben szakköröket, ifjú technikusok, mérnökök irányításával. A szakmunkástanulók nevelésében sokat várnak a szocialista brigádok patronáló tevékenységétől. (MTI)
