Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
» A A kedvezőtlen adottságú agrárterületek hasznosításának eredményei További lehetőségek Tolna megyében A mezőgazdasági termelés további növelésének egyik jelentős tartaléka a termelésre kevésbé alkalmas agrárterületek célszerű hasznosítása, s ezért szükséges és időszerű e kérdéssel mélyrehatóbban foglalkozni. Az e területen való előrehaladást nehezíti, hogy az ilyen gazdaságokban elsősorban az objektív természeti adottságok korlátozzák a fejlődést. A célszerű hasznosítás megválasztása alapos megfontolást, helyes gyakorlati végrehajtást feltételez. Tolna megyében jelentős az a terület, amely mezőgazda- sági termelésre kevésbé alkalmas. A helyes társadalompolitikai megfontolásokból következően a társadalom eddig és a jövőben is jelentős mértékben segítette és segíti az ilyen területek jobb, célszerűbb hasznosítását, s az erre irányuló törekvéseket. Helyi, üzemi vonatkozásban is tapasztalhatók ilyen irányú kezdeményezések, s gyakorlati eredmények. Mindezek ellenére a lehetőségek még nincsenek megfelelően kihasználva. A kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező agrárterületek fejlesztési, hasznosítási lehetőségeinek Számbavételénél, az irányok meghatározásánál mindenekelőtt figyelembe kell venni a kedvezőtlen adottság összes tényezőit. Ez megmutatja a fejlesztés. hasznosítás perspektíváit. Nyilvánvalóan más feladatokat kell megoldani olyan területeken, ahol a kedvezőtlen viszonyokat a természeti tényezők okozzák és mást, ahol a közgazdasági tényezők kedvezőtlenek. A domborzati, éghajlati, vízrajzi és talajviszonyoknak közvetlen hatásuk van a mező- gazdasági termelésre. Tolna megye domborzati viszonyai olyanok, hogy a mezőgazdaságilag művelt területnek 45 százalékán a vízerózióval állandóan számolni kell. A 17—25 százalék lejtőkategóriába a mezőgazdaságilag művelt összterületnek 4,2 százaléka, a 25 százalékon felülibe pedig 8,4 százaléka tartozik. A mezőgazdasági termeié* legfontosabb termelő eszköze a a föld, s ennélfogva népgazdasági és helyi vonatkozásban egyaránt fokozott jelentőségű, hogy minden arra alkalmas területen mezőgazdasági termelést folytassanak. Ez annál is fontosabb, mert az elmúlt évtizedben mind a mezőgazdasági, mint a termőterület, fokozatosan csökkent. A mező- gazdasági terület az 1950. évhez viszonyítva kb. 20 ezer hektárral, a termőterület pedig mintegy 15 ezer hektárral.) E területek jelentős részén erdősítés folyt, elsősorban olyan területeken, ahol az egyéb mezőgazdasági műveléssel nem lett volna gazdaságos a hasznosítás. A termőterületek csökkenése egyrészt az iparosítással, a gazdasági és kulturális fejlődéssel együttjáró létesítmények elhelyezésével, másrészt a termőterületek kellő meggondolás nélküli igény- bevételével magyarázható. A megyében számottevő a nagy lejtőszögű, nagyüzemileg nem művelhető területek kihasználtsága. Az 1961—1971. évek között a termelésből kieső területek mennyisége évente átlagosan meghaladta a 4000 hektárt (!) a rendeltetés- szerű földhasználatra tett különböző intézkedések ellenére a 20 százaléknál meredekebb lejtőjű, valamint a szélsőséges homokterületek nagyüzemi használatával a jövőben sem lehet számolni. E területek nagy részén az erdősítéssel, füvesítéssel való hasznosítás — az egyéb kínálkozó lehetőségek mellett — célravezetőnek látszik. Az ilyen területek erdősítéssel történő hasznosítása megfelelő ütemben és eredménnyel folyik a megyében. Évenként mintegy 450—500 hektár erdőtelepítésre került sor az 1965—1971. évek során. Az 1960-as évek elején megkezdett talajjavítást napjainkig több mint 6000 hektár területen végezték el jelentős állami segítséggel. A költséges műszaki megoldásokkal azonban lassú előrehaladás történt. A széles körben elterjedt és helyesen alkalmazott biológiai és agrotechnikai eljárások gyorsabb előrehaladást tesznek lehetővé. 1967. évtől mintegy 47 ezer hektár területen valósult meg az alapvető talajvédő gazdálkodás. A dombvidéki területek gazdálkodására jellemző a saarvasmarha-tenyésztés és azzal összefüggő nagyarányú szálastakarmány-termelés. A talaj védő gazdálkodás tehát a szarvasmarha- és juhtenyésztéshez kapcsolódó tomegtakar- mány-termesztéssel előnyösen megvalósítható. Azok az intézkedések, amelyek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében történnek a talaj védő gazdálkodás szempontjából is kedvezőek. A komplex talajvédelmet nagymértékben elősegíti a korábban nagyon elhanyagolt vízbefogadók rendezése és kar. ban tartása. A megyében e területen komoly előrehaladás történt, hatása kézzelfoghatóan érzékelhető. E tevékenység az agrárterületek hasznosítása szempontjából a jövőben sem hanyagolható el. A kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságú területeken a lakosság csökkenése szembetűnőbb volt az elmúlt évek során, de az utóbbi 4—5 évben a csökkenés tendenciája enyhült. Ez részben azzal is összefügg, hogy ezeken a területeken is jelentős gazdasági fejlődés következett be, kedvezőbb munka, és életkörülmények, magasabb jövedelmek alakultak ki. Az egész évi folyamatos foglalkoztatás érdekében az üzemek jelentős része megfelelően kihasználta a lehetőségeket. (A termelés szerkezetének a helyi sajátosságoknak megfelelő átalakítása, a melléküzemági tevékenységek kiszélesítése, különféle kooperációkban való részvétel, Stb.) A mezőgazdasági üzemek fejlődésében nagy jelentősége Győrtől — Szekszárdi g vízen Szerdán kora hajnalban egy 500-as és egy 250-es Moszkva mintájú motorcsónak indul Szekszárd magasságából a Sión. A motorosokkal KISZ-es ifik utaznak, akik sátrakat, matracokat szállítanak, és őrsi csónakokat vontatnak majd maguk után: — Győrbe. Az első állomás Dunaújváros lesz és a tervek szerint a harmadik navan a területi koncentrációnak is, nagyobb egységen belül részben kiegyenlítődnek a kedvezőtlen adottságok. A gyakorlati tapasztalatok ezt érzékelhetően alátámasztják, például a nagymányoki Gábor Áron M. Tsz-ben. A nagyüzemi gazdálkodásra kevésbe alkalmas területek hasznosításában jelentős sze. repe van a kert- és munkásszövetkezetek alakulásának, az ilyen területek értékesítésének, vagy bérbe adásának. E területek ilyen hasznosítása nagyobbrészt az önellátás növelésében, kisebb mértékben az árutermelés vonatkozásában népgazdaságilag is előnyös és hasznos. A kert- és munkás- Bzövetkezalti forma további szélesítésére még sok lehetőség van a megyében. À kedvezőtlen adottságú agrárterületek hasznosítása terén — a leírtakon túlmenően is — jelentős előrelépés történt a megyében. A további lehetőségek nagvok, s ezek megfelelő kihasználása az egész társadalomnak hasznára válik. Perei Dániel mg. mérnök A hároméves terv első napja 1947. augusztus 1-én a Canz Hajógyárban gyűlést tartottak, melynek végén jelképes kapavágással indították meg a leégett hajóüzem újjáépítését. Ezzel az aktussal, 25 évvel ezelőtt, megkezdődött hazánkban a hároméves terv végrehajtása. A hároméves terv pontosan egy évvel a forint születése után kezdődött. A tervkészítést a Magyar Kommunista Párt III. kongresz- szusa kezdeményezte: „Iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk újjáépítésére és fejlesztésére hároméves állami tervet kell kidolgozni..." A terv nehéz politikai harcokban született, hiszen egyeztetni kellett a kommunista párt elképzeléseit, céljait a kormányban részt vevő koalíciós partnerekkel, s ne feledjük, akkor még a szélesebb körű államosítások, a „fordulat éve" előtt voltunk. Idézzük e harc részleteit: Az MKP tervjavaslata készült el elsőnek, a Szociáldemokrata Párttal 1947 februárjában egyeztették a tervet. A Nemzeti Parasztpárt csak agrártervet készített, hamarosan ezt is egyeztették a két munkáspár javaslatával. Annál hosszabb volt a huzavona a Kisgazda Párt terve körül; végül is 1947. május 11-én a koalíció pártjai megállapodtak a részletekben, majd ezt követőleg az országgyűlés törvénybe iktatta a hároméves tervet. A. termelékenység növekedése a KGST tagállamaiban A KGST tagállamainak első félévi tervjelentései a termelés és a munka termelékenysége növelésének figyelemre méltó eredményeiről tanúskodnak. A Szovjetunió ipari termelése az év első hat hónapjában 6,8 százalékkal növekedett. Az ipari üzemek 3,2 milliárd rubel értékű árut termeltek terven felül. Lengyelországban az ipari bruttó termelés 1972 első félévében 12,5 százalékkal növekedett. A csehszlovák tervjelentés két figyelemre méltó irányzat, ról tanúskodik: a számadatok szerint az év első hat hónapjában 38 949 lakás készült el, ötezerrel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Á mezőgazdaság a lakosság ellátásának javítására az első hat hónap alatt 147 ezer tonnával több húst és 99 millió literrel több tejet és 34 millió darabbal több tojást hozott forgalomba, mint 1971 hasonló időszakában. Bulgáriában az év első felében az ipari termelés az elmúlt év hasonló időszakához képest 9 százalékkal növekedett. A román ipari termelés az első félévben 12,6 százalékos növekedést mutatott. A Német Demokratikus Köztársaságban 1972 első hat hó. napjában az elmúlt év hason, ló időszakához képest 5 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelmet. (MTI). Mit is irányzott elő első nép- gazdasági tervünk? Azt, amit a dolgozók vártak: a háborúban elpusztult gazdaság teljes helyre- állítását, a háború előtti termelési színvonal elérését, a munkanélküliség felszámolását, az ország gyors gazdasági és kulturális felemelkedését. A törvény kimondta, hogy minden magyar állampolgár köteles „a tervet végrehajtani és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket a terv szolgálatába állítani”. A célok nagyok voltak. Csak mutatóba: f)i 1946—47-es költségvetési évben 14,7 milliárd forint volt a nemzeti jövedelem, az előirányzat pedig az 1949—50-es esztendőre 27,5 milliárd forintra nőtt. Ennek érdekében az 1947— 48 -as 1796 millió forinttal szemben 1949—50-re 6585 millió forintot irányoztok elő a beruházásokra. S ami a leglényegesebb, *— ismét idézzük —: „A hároméves terv megvalósításának utolsó évében a dolgozók keresete a mainál 80 százalékkal magasabb szintet fog elérni." A munkásosztály, a dolgozók a tervet nagy lelkesedéssel fogadták, és áldozatkészen dolgoztak megvalósításáért. Ezért, hogy 1949 végén, — három esztendő helyett két év és öt hónap telt csak el —, az illetékes kormányszervek azt jelentették, hogy a terv minden fontos előírása valóra vált. Nemcsak újjáépítettük az országot, hanem a háború előtti utolsó békeév színvonalánál magasabbra is emelkedett a magyar népgazdaság teljesítő- képessége. Hősi - idők voltak. A tervezőknek és a tervek végrehajtóinak egyaránt. Az azóta eltelt évtizedekben, népgazdasági terveink teljesítése nyomán, ha nem is zökkenők nélkül, lelkesítő győzelmek és tanulságos kudarcok közepette, leraktuk a szocializmus gazdaság! alapjait, megváltozott a társadalom és az ország arculata, szorgalmas népünk a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. B. j. Újjászületik a Hollóházi Porcelángyár pon érnek célba. Győrből indul augusztus 6-án Bodrogi István vezetésével a szekszárdi úttörők vízre szálló csapata, hogy augusztus 19-ig emlékezetesnek ígérkező utat tegyenek meg le a Dunán és felfelé a Sión, vissza Szekszárdig. Az út Szekszárdiéi Győrig terjedő részét a fiatalok autóbusszal teszik meg. A Hollóházi Porcelángyárban 150 millió forintos beruházással új nyersgyártósor, gáztüzelésű alagútkemencék, TMK-mííhely, ebédlő, orvosi rendelő épült. A 140 éves gyár szinte teljesen megújult, kapacitása lényegesen növekedett, míg 1967-ben 18 millió forint értékű v-vl termeltek, jövőre már 65 millió, 1975-ben pedig 90 millió forint értékben ad. nak porc-eiaJttermékeket a hazai és külföldi megrendelőknek. (MTI Foto — Bara István felv. — KS),
