Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

A szlovák nemzeti felkelés évfordulóján ünnepi megemlékezés Tamásiban és Iregszemesén Tanévnyitás kétheti késéssel Sor kerülhet-e két hét múlva az új egészségügyi szakiskola átádására ? s Az erdőrendezőség tevékenységét vizsgálta a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya Az illetékesektől korábban kapott információk ellenére, csak késéssel kezdheti meg rég várt működését megyénk oktatási intézményhálózatának legújabb tagja, az egészség- ügyi szakiskola, aminek épí­tése 1970-ben kezdődött. Nem könnyű feladat az újabb fej­leményekről számot adni, hi­szen mindeddig azt publikál­tuk, hogy a kivitelezés iramá­nak csökkenése sem lesz aka­dálya a szeptember elsejei tan­évkezdésnek, mert ilyen ígé­retek hangzottak el, mintegy megerősítve a kivitelezési szer­ződésben foglaltakat. Néhány nappal ezelőtt az a hír járta be a várost, hogy szó sem lehet tanévkezdésről. Il­letve, csak oly módon kerülhet erre sor, ha a kollégiumi fél- vételt nyerteket az ÁÉV kon­tójára szállodában és a fizető­vendég-szolgálat szálláshelyein kvártélyozzák el. A hír va­lótlannak bizonyult, mert e héten szerdán, azaz szeptem­ber 30-án szám szerint 126 sür­gős távirat tájékoztatta áz egészségügyi szakiskolába fel­vételt nyerteket, hogy helyü­ket az intézmény kollégiumá­ban mégsem foglalhatják el augusztus 31-én, mert az isko­la nyitása csak szeptember 18-án lehetséges. Mikor kerülhet akkor sor a létesítmény teljes műszaki át­adására? — tettük föl a kér­dést. A válasz: Szeptember 15-én, és addig az. építők a szintenkénti (nem műszaki átadással !) birtokba adással biztosítják az így át­vett épületrészek berendezésé­nek lehetőségét. Munkatársunk tegnap dél­előtt járt az egészségügyi szak­iskolában, ahol érke.ztekor fe­jeződött be az épület egyik fel­ső szintjének birtokba adása. A műszaki szakemberek közül Kriszt Henrik építésvezető és Garamvölgyi Mátyás, a Tolna megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőre úgy tájékoz­tattak bennünket, hogy az egészségügyi szakiskola építé­sének ütemével még ez év áp­rilisában is elégedettek lehet­tünk. A munka irama akkor Ilyen* körülmények között-lé- hetünk-e pesszimisták?. Tulaj­donképpen nehéz ’ eldönteni. E hasábokon már többször is úgy informáltuk olvasóinkat £s az érdekelteket, hogy. nem lesz fennakadás, mert a .kivitelezési szerződés és a felelős vezetők nyilatkozatai Ígérik a- szep­tember elsejei tanévkezdést. Ezért is volt- "-kötelességünk most arról beszélni, amiről a fentiekben beszéltünk. Végül még annyit, ha a ké- pe'n látható befejezetlenség el­lenére Megnyitja kapuit szep­tember 18-án az új egészség- ügyi szakiskola, készséggel számolunk be a jelenleg itt dolgozók megfeszített munká­járól. Addig viszont — ha ne­héz szívvel is — maradunk a ránk kényszerített szkepticiz­musnál és lemondunk a ké­sedelmes tanévkezdés tényének kommentálásáról. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának gazdaságpoliti­kai osztálya legutóbbi osztály­értekezletén az erdőrendezőség tevékenységét vizsgálta. Perei Dániel osztályvezető-helyettes az osztály munkatársai, a te­rületi tsz-szövetségek titkárai, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője, az állami gazda­ságok pécsi főosztályának ve­zetője vett részt az erdőrende­zőség munkájának értékelésé­ben. A MÉM 1968-ban hozott utasítása értelmében szervez­ték az állami erdőrendezősé­geket. A Pécsi Állami Erdő- rendezőséghez tartozik a pé­csi, a tamási és a bajai erdő­felügyelőség. Tolna megyei ha­táskörrel a tamási és a bájai felügyelőség rendelkezik. A szekszárdi és a bonyhádi járás területi felügyelete Bajához, a megye többi része Tamásihoz tartozik. Az erdőrendezőség feladata, hogy tízéves erdő- gazdasági üzemtervet készít­sen a területre és az üzemterv szerinti gazdálkodást ellen­őrizze. A MÉM által kitűzött feladatnak eleget tettek, ezt állapították meg a mostani értékeléskor is, ugyanis min­den erdőre elkészítették az üzemtervet. Tolna megye fa- használati tevékenysége nem éri el az üzemtervi és éves tervelőírást. Ennek többek között az az oka, hogy — fő­leg a termelőszövetkezetek — nem szakszerűen művelik az erdőket, e gazdasági ágat má­sodlagosként kezelik. Oka a lemaradásnak a gépesítés ala­csony színvonala, valamint a szakember hiánya is. Bár az elmúlt évben lényeges javulás figyelhető meg. Tolna megyé­ben változatlanul sok a tenni­való. Legfontosabb feladat az üres vágásterületek betelepí­tése. *• Perei Dániel értékelésében elmondotta, hogy a jövőben még nagyobb feladatok vár­nak az erdőfelügyelőségre. Az szükséges, hogy a továbbiak­ban is szigorúan ragaszkodja­nak a rendeletekhez, utasítá­sokhoz, követeljék meg a gaz­daságoktól a tervszerű mun­kát. Felhívta a figyelmet az osztályvezető-helyettes arra is, hogy az erdőfelügyelőségnek a jövőben nagyobb segítséget kell olyan gazdaságoknak ad­ni, ahol rendelkeznek erdővel, de nincs szakemberük, aki irányítaná az erdőművelést. Egyébként elismeréssel szólt a tamási és a bajai felügyelősé­gek eddigi munkájáról, ennek nyomán néhány termelőszö­vetkezetben, állami gazdaság­ban jelentős eredményeket ér­tek eL — PJ — Áz Álsópéli Állami Gazdaságnak hatmillió forintnál többet fizetett a Biztosító — Ii. — csökkent, amikor a Tolna me­gyei Állami Építőipari Válla­lat két alvállalkozója, az Or­szágos Szakipari Vállalat és a Kőfaragó Vállalat belépett. Mindkét vállalat arra kötelez­te magát az alvállalkozói szer­ződésben, hogy 1972. május 30-ra befejezi speciális fel- készültséget igénylő munkála­tait. A szerződésben rögzített határidőnek a két vállalat nem felelt meg, s e napokban vaj­mi keveset változtat a helyze­ten az, hogy most viszont tel­jes erőbedobással kívánják pó­tolni azt, amit arra való hivat­kozással mulasztottak el eddig, hogy szakipari kapacitásukat a kiemelt beruházásokon vállalt kötelezettségek kötötték le ... ­Tegnap építők és szakiparo­sok egész légiója dolgozott az egészségügyi szakiskola épüle­tének minden szintjén. Nem kétséges, hogy az építők sok­ra, esetenként csodákra is ké­pesek. Az építkezésekre jel­lemző sürgés-forgás, az alsó szintek befej ezetlenségének lát­ványa azonban a legoptimis-i tábbakban is joggal kelt két­kedést. Meg is kérdeztük: Mi a garancia arra, hogy szeptember 15-én sor kerülhet a műszaki átadásra és ezt kö­vetően 18-án már megkezd­heti első tanévét az új egész­ségügyi szakiskola? Azt a választ kaptuk, hogy a létesítményen dolgozók meg­feszített munkája jelenti a ga­ranciát. Forgalmasnak ígérkezett a nap Alsópélen. Először a Biz­tosító kárszakértői jöttek — július óta annyira mindenna­posak, hogy akár á gazdaság lehetne a munkahelyük is —, majd a konzervgyár és a Hun- garofruct szakemberei. Ez utóbbiak ' azért, hogy körül­nézzenek a gyümölcsösben; mit lehetne megvásárolni. A több száz holdas gyümölcsös korábban gazdiig választékot kínált barackból, körtéből, al­mából. ’ Kínált, egészen az' emléke­zetes július 29-ig, amikór olyan jégeső verté végig 'a ha­tárt, amilÿénre a gazdaság fennállása óta nem volt pél­da. (Nem is lehetett, mert Al- sópélt húsz éven keresztül el­kerülte a jégverés. De erről majd később. ..) Azóta igyekeztek eltüntetni az esőzés nyomait a dűlőuta- kon, mégis, a terepjáróban többször érezzük magunkat a levegőben, mint az artyaföl- dön. Mindenütt'* ott ' v.gn az eső, a víz 'romboló munkájá­nak nyoma. . Haladunk a körtefák sora mellett. Egyik oldalról; szinte nyálcsordítóan , kínálta ma­gát az ágakén* csüngő termés. Annál elszomorítóbb látvány a másik oldalról. Teljesen ért­hető Kitti Mihálynak — a gazdaságot csaknem negyed­század óta irányító igazgató­nak — keserű megjegyzése: — Az idén bőséges lesz a szesztermés... A látvány meglepi Nagy Árpádot, a Biztosító szakem­berét is, aki néhány perccel korábban a kárbecslés techni- , kai lebonyolítását magyaráz­ta: — Az adott, tehát a jég­kárt szenvedett területen ki­szemelt fákról leszednek meg­határozott mennyiségű gyü­mölcsöt, majd próbálják osz­tályozni, és aszerint állapít­ják meg a kár mértékét... Hát itt most nem kell a fák között válogatni. Mind egyforma. Nagy János, a gazdaság fő- agronómusa mondja az egyik kárszakértőnek: — Próbálj csak egyetlen ép körtét találni... És mit tesz a véletlen: akad egy... A Hungarofruct és a kon­zervgyár emberei gyorsan vé­geznek. nekik nincs szüksé­gük hosszabb szemlélődésre. Röviden közük a tényt: az álsópéli gyümölcsös termésé­ből nem tudnak átvenni sem­mit. A jégverte termés nem­hogy exportra nem alkalmas, A szlovák nemzeti felkelés 28. évfordulója tiszteletére ün­nepi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Tamásiban és Iregszemesén. Tegnap dél­előtt 10 órakor Csajbók Kál­mán, a Hazafias Népfront Tolna megyei bizottságának titkára fogadást adott Jan Gothe, a Csehszlovák Kultúra igazgatóhelyettese tiszteletére, s tájékoztatta a vendéget me­gyénk életéről. Délután Jan Gothe Popovics György, a Hazafias Népfront politikai munkatársa kíséreté­ben, Tamásiba ment, ahol de még konzervgyári feldol­gozásra sem. Nem is csoda; minden egyes körtén annyi, és olyan sűrű a jégcsapódás nyoma, mintha Hammeri László Itt készült volna az olimpiára. A gazdaságnak nem marad más ügyfél, csak a Biztosító. Sorolják az adatokat. Hatvankilenc hold körtében 93 százalékos a kár, amelyért 457 560 forint kártérítést kap a gazdaság, a 106 hold ősziba­rackot ért 55 százalékos kárért 642 150-et, 450 000-et a 121 hold kajszi 45 százalékos káráért, a 145 hold maglucerna 70 százalékos kárának téríté­se 352 376 forint. Ezeken kí­vül, a borsóban, a búzában okozott károkat is számítva, az eddigi felmérések szerint 6.5 —7 millió forintot fizet a Biz­tosító. Egyelőre függőben ma­rad még a száz hold téli al­ma, és a 229 hektár kukorica kártérítése. Az előbbinél az eddigi becslések szerint 90— 95 százalékos lehet a kár, a kukorica fele hasonlóképpen súlyosan károsult. Kérdés, hogy az elkövetkező napok­ban. hetekben milyen lesz az időjárás. A főagronómus mindeneset­re úgy vélekedik ; nem szántatja Szabó István, a járási pártbi­zottság első titkára fogadta. Este hat órakor Tamásiban a járási pártbizottság nagyter­mében ünnepi nagygyűlést rendeztek, melyen Szászi Gá­bor országgyűlési képviselő mondott beszédet, ezt követő­en Jan Gothe is felszólalt. Az ünnepség befejezéseként há­rom csehszlovák vendégmű­vész adott műsort a megjelen­teknek. Ma este 18 órakor Iregszem­esén tartanak emlékestet, me­lyen szintén Szászi Gábor lesz az ünnepi szónok. ki a kukoricát, mert a várt termés egyharmada is ter­més. Mint ahogyan a gazdaság tényleges kára is lényegesen nagyobb, mint amennyit a Biztosító megtérít. De ezt a termelő kénytelen viselni. Biztosítás, kártérítés, koc­kázat. .. Ezekről meditálunk, mialatt a gazdaság főkönyvelője a kárszakértőkkel a jegyzőköny­veket készíti. — Egyetlen gazdaság sem vállalhatja azt a kockázatot, hogy nem biztosit — mondja a főagronómus —, főleg egy olyan termelési szerkezetű gazdaságban, mint a miénk. Még akkor is, ha nem térül vissza a tényleges kár. Mert hogyan is van a gazdasági ve­zető az év elején, amikor alá kell írni a biztosítási szerző­dést? Mondjak nagyot, és fi­zessek díjat sokat, végül nem tudom, miért? Itt volt a mi példánk. Húsz éven keresztül nem ért bennünket se fagy, se jég. Aztán az elmúlt két év­ben bőven kaptuk mindkettőt. Már-már ott tartottunk, hogy felmondjuk a biztosítást — jó, hogy végül nem tettük meg. BI.

Next

/
Thumbnails
Contents