Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

I / ............. H AGAZIN •Jr" '-*s* C ■ Y •’ ’ I, 4. ~ v 1 . .VsUÚ' V'jf'’'. './ :f. • -JÍ J&jVojljítfeíS ... . ; - ... .' • .' -*;•■?$!•**'■■ " ,-ií \ ..*>-• -, MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN ' ^ ■'■•- : ' ■^»VÏXÎyàs- . -::%:;4wNS&4 * MAGAZIN * MAGAZIN Pingált díszek hazai használatra Kalocsa újdonságai a népművészet barátainak Valljuk be, szokásunk elég könnyen bánni a „világhírű’' minősítéssel; bőségesen osz­togatjuk ezt a jelzőt egy-egy küldföldi siker, eredmény kel­tette örömünkben. Azt azon­ban el kell ismerni, hogy a külföldi városokban rendezett kiállításainkon aratott elisme­réssorozat kezd világhírt biz­tosítani a kalocsai pingálóasz- szonyoknak. A magyar pavi­lonoknak az a csücske, ahol ők élőben mutatják be művé­szetüket, mindig van olyan lá­togatott,; mint az a rész, ahol a szalámit, a barackot, a pap­rikát kínálják, kósolgatják, mérik. Bajussfesstivál ’Negyven bajusz versengett a dél-olaszországi Taranto mellett ' „Szuperbajusz 1972” megtisztelő címért. A kizáró­lag hölgyekből álló zsűri a „testőrbajuszt” találta a leg- kacifántosabbnak; viselője egy római férfiú volt, a „Szu- pérbajüsz” cím immáron har­madszori nyertese. Az uni­kum-számba menő párviadal- . nak, mint mondani szokás, magyar vonatkozása is volt: a futottak még kategóriában végzett ,,a magyar” elnevezé­sű bajuszköltemény. Társasá­gában volt „a kínai” „a termé­szetes” a „Viktor Emánuel" továbbá a „kaiser-bajusz”. (AFP). Elemmel működő varrógép Mint alkotói, Frankfurt am Main-i mérnökök állítják — elemmel működő találmányuk a világon a legkisebb varró­gép. Még zsebben is hordható, hogy felvarrjanak vele egy le­szakadt gombot, odavarrják a levált bélést, és elvégezzék a többi, kisebb ruhajavítást. Annál feltűnőbb, hogy a ma­gyar művészet barátai jófor­mán csak külföldön készült képeken, híradókon láthatnak pingálóasszonyokat. Bárki megveheti hazánkban a kalo­csai hímzéseket, halasi csipké­ket, matyóruhás babákat, de a pingálóasszonyok csodás for­ma- és színvilága legfeljebb a kalocsai vasútállomás falán, s néhány reprezentatív ven­déglátóipari létesítményünk magyaros éttermében látható. A Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet most változtat ezen a furcsa hely­zeten. Edényeket és dohány­zóasztalt készül forgalomba adni a pingálóasszonyok ál­tal egyenként, kézi festéssel készített népművészeti díszí­téssel. A gránitedények pingálással ékesített első szériáit — ezek feketekávés készletek, s tála­láshoz való szervizek lesznek — már jóvá is hagyta a nép- művészeti zsűri, s így rövide­sen kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek. Most készül­nek a festett díszekkel ékesí­tett cseréptányérok mintapél­dányai. Ha ezek is megkapják a „zsűri áldását”, nagy örömé­re szolgálnak majd annak a nem kis tátjornak, amelynek hobbija falra akasztható dísz­tányérok gyűjtése. A harma­dik újdonság, amely szintén a zsűri jóváhagyására vár, egy modern formájú dohányzóasz­talka. Ennek lapját festik meg ezerszínűre a kalocsai pingáló­asszonyok. A lap a kézi festés elkészülte után átlátszó poli­észter réteget kap, hogy a nép- művészeti díszítés használat közben is megőrizze eredeti szépségét, egyedülálló színhar­móniáját. Válás futószalagon „Válás 24 óra alatt. Vala­mennyi amerikai bíróság el­ismeri. Irányár: 750 dollár, az utazás, a szállás és az el­látás költségeivel együtt” — ilyen kilátásokkal kecsegtetik a házasság kötelékeitől meg­szabadulni vágyókat Donald MacKey és Morris Bell akik Haiti szigetén megteremtették a „válás futószalagon”-i Az Egyesült Államokban a válás csinos summába kerül és a bíróság rendszerint „nem siet” meghozni a végleges döntést, emellett az Egyesült Áramokban a válni szándé­kozók stóma igen magas. Nevezettek előbb Ciudad Juárez mexikói városban te­lepedtek le. A válni szándé­kozó férjek repülőgépen El Pasoba utaztak, ott átszálltak a Mexikóba induló autóbusz­ra és 10 perc múlva kiszáll­tak a juárezi városháza előtt. Beírták nevüket a nyilvántar­tókönyvbe, ezáltal helyi la­kosok lettek és még a sötétség beállta előtt elintézték a vá­Műveszi mechanikus szerkezetek egykor és most lás formaságait. Így menne ez mindmáig is. 1970-ben azon­ban a mexikói elnök kijelen­tette, hogy „a válás futósza­lagon” csorbítja az ország te­kintélyét és egy hamarosan életbe lépett törvény véget vetett MacKey és 3el! mexi­kói tevékenységének. A két üzlettárs végleg nem csüggedt el, hanem áthelyez­te támaszpontját Haitira. MacKey irodája jelenleg Port-au-Prince-ben van, Bell pedig Miamiban rendezkedett be, ahová az amerikai ügy­védek havonta körülbelül 400 válni szándékozót küldenek, ő pedig tovább szállítja őket Haitiba. Ejwyértel ni íí bizonyíték A bíróság előtt a hírneves francia ügyvéd, Maître Flori- ot azon fáradozott, hogy be­bizonyítsa: ügyfele nem telje­sen ép elmeállapotú, „ön te­hát azt állítja — tette fel a kérdést a bíróság elnöke —, hogy ügyfele nem normális? És hogyan óhajtja ezt a bí­róság előtt bebizonyítani?” „A bizonyítás rendkívül egy­szerű bíró úr — válaszolta Maître Floriot. — Ügyfelem azt állítja, hogy hiánytalanul megérti biztosítási kötvényé­nek valamennyi paragrafusát.” ÁrUe a cukor ? Angliában élt a cukornak egy esküdt ellensége, dr. John Yudkin. Véleménye szerint a cukor elősegíti a szív- és vér edény-megbetegedések ke­letkezését és kifejlődését. El­mélete természetesen aggodal­mat keltett a fogyasztók és természetesen a cukorgyáro­sok körében. Zürichben kol­lokviumot rendeztek, s ezen egyetlen kérdést tárgyaltak: veszélyes-e a cukor az erek számára? \ Két napon át sorra a szó­székre léptek az orvostudo­mány elismert kiválóságai, hogy vitába szálljanak Yudkin következtetéseivel. Egyetlen felszólaló sem támogatta. Be- bizonyítottnak tekinthető: a cukor nem ellensége ereink­nek. Ugyanakkor semmiféle kísérleti vagy elméleti bizo­nyíték sincs az ellenkezőjére. Senki nem merte viszont azt állítani, hogy a cukor nagy haszonnal jár. Míg a teoreti­kusok eléggé határozottan ál­lást foglaltak, az élelmezési szakemberek jóval tartózko­dóbbak voltak. Azt hangsú­lyozták, hogy a cukor akkor káros, ha mértéktelenül fo­gyasztják. Az emberi szervezet sokféle élelmiszerből kap cukrot. Ezért könnyűszerrel „össze­gyűjti" a központi idegrend­szer normális, működéséhez szükséges, mindennapi adagot-. A fel nem dolgozott fölösleg pedig többnyire telített Ssírsd- vakká változik, ezek felhal­mozódnak a szervezetben, s ez végeredményben súlyfölüslgg- re vezet, és fokozza a már meglévő arteriális elégtelen­séget. Henri Bour párizsi pro­fesszor ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az anyagcserezavarokban szen­vedő és a túlságos, cukorada­gok feldolgozására szervezeti­leg képtelen franciák jelentős 1 száma — a különböző becslé­sek szerint 5—50 százaléka — reggelente mégis több kanál­nyi cukrot szórf teájába vagy kávéjába, s az olyan élelmi­szereket sem mellőzi, mint a dzsem vagy a méz, Az embernek még nem si­került étrendjét életmódjához alkalmaznia; az irodai alkal­mazott is úgy ' táplálkozik;, mintha nehéz testi munkával foglalkoznék, Henri Bour új táplálkozási rend kidolgozá­sáért küzd a modern ember számára, akinek . „nem annyi­ra erős izomzatra van szük­sége, mint inkább jó ide ff* rendszerre, figyelemre és gyakorlati érzékre”, Manapság nem annyira ka­lóriadús, hanem változatos táplálékra vay szükségünk. Érje be mindenki azzal, amit szervezete fel tud dolgozni —- mondja Bour professzor. — Ez egyaránt vonatkozik a cukor­ra eféirnjszerekre. . Ezeknek„ túlnyomó, többsége teljesen ártalmatlan, de csu- pá'w " ükkor, ' hdJ mérsékelt mennyiségben fogyasztják. Horgászmúzeum A Marosvásárhelyen elő Stefan Mihali nyugdíjas háza valóságos horgászmúzeum. Az 56 esztendős Stefan îvîihali maga készíti horgászfelszere­léseit, az ötletes csalétkeket és a különleges horgokat. Hor- - gásztársait a 12 000 műrovar­ból és légyből, álló gyűjtemé­nye érdekli a legjobban.-ame- lyeket Stefan Mihali. igén eredményesen használ (kad­étekként. Stefan Mihali sok horgászt megtanított csalétkek, úszók és különféle horgászfelszerelé­sek készítésére. Házának gya­kori vendégei gyerekek, akik nagy érdeklődéssel hallgatják ‘ ritka fogásairól és a környező • táj szépségeiről szóló elbe­széléseit. Orvosi vélemény a eí poci Svairól — Egy' .szamárháton lo­vagló bohóc, egy szólista ma­jom és egy Colyton-foiyvást poharazgató férfi — s mindez állandó mozgásban. Parányi drótszálak és rugók tartják mozgásban a Münchenben megnyílt „Mechanikus játék- és színház” című kiállítás kü­lönböző tárgyait illetve ezek sokszor rendkívül furcsa me­chanikus szerkezetét. Elmúlt évszázadok féltve őrzött mű­kincsei. játékszerei kelnek életre és varázsolják elénk a müncheni bábszínház, a mú­zeumok és magánszemélyek gyűjteményeként feltalálóik, tervezőik ' fantáziáját. Mint­egy 500 darabból áll a kiállí­tás, amiből kitűnik, hogy a technikai játékok napjaink­ban is ugyanolyan népszerű­ségnek örvendenek, mint egy­kor. Felvételünkön dr. Günther Böhmer, a kiállítás vezetője látható egy 100 esz­tendős Bajazzó társaságában; a polcon egy 1950-ből szárma­készítmény. Az új divatú cipőket Ar­mando Pollim neves cipőter­vező dobta piacra, mégpedig a harmincas évek egyik régi modellje alapján. Néhány hét alatt ez lett a nyári cipődi- vat. Széles, nagyon magas sarok, vastag talp, élénk szí­nek. Néhányan — a régimó­diak — ortopéd cipőnek neve­zik, ' mások, némileg tisztelet- lenebbül „ladiknak”. Ideális viselet 1 lefelé bővülő hosszú nadrághoz, mert karcsúsítja a lábat és jelentősen hozzájárul a köztudottan alacsony olasz nők magasságának növelésé­hez — mondja Adriano Piz- zocaro, a cipőipar Foto Shoe c. szaklapjának szerkesztő­je. A cipőgyárosok véleménye szerint az új divat jelentősen növelte az exportot, amely az utóbbi évben válságba került: „Van azonban az új cipődi­vatnak egy igen nagy hátrá­nya: nagyon rontja a. lábat” közli Riccardo Bernábe! .ne­ves római ortopédorvos. ;,:Bfer- nabei június 12-én,-— dörge­delmes rádiónyilatkozatában — hadat üzent ' az új - cipőéi - vatrtak. r , ' V . : • „A láb '— magyarázza Bér- nabei — lényegében Három pontra támaszkodik', a sárok­ra és a két külső Táb'x'j jra.. Mindennemű mágas sarok Be- . folyásolja a test normális egyensúlyi helyzetét, a sorok­ról az ujjakra tevődik ati, a súly nagy része, ez' pedig, ko­moly. izületi és csohtdefot'má- lódásokhoz ; vezet. Az'új ci­pőknél még egy járulékos'je­lenséggel számolnunk kell. és­pedig azzal, bogy a talp me­rev, ezért a láb hajlását gá­tolja". Egy másik ortopédorvos. Gianm Diolaiti véleménye szerint „az elhibázott terve­zésű cipők miatt igen súlyos deformációk fordulhatnak elő: érrendszeri zavarok (esetleg hajszálerek megpattanása), dagadt láb, elgörbült ujjak, benőtt körmök, kalapácsujj, lábujjak közötti tyúkszem és az egész láb kifelé dőlése”. Walter Cavallari ortopéd­orvos szerint meg kell találni a divattervező és az orvos kö­zötti együttműködés legmeg­felelőbb módját. A tervezők­nek feltétlenül el kell sajátí­taniuk a láb anatómiájának alapelemeit. Az ortopédorvosok véle­ménye .szerint az ideális cipő a következő ; '. állati bőrből készül (műanyagok kizárva), a sarka széles és nem maga­sabb 5 centiméternél, az orra enyhén lekerekített, felső ré­sze pedig : tökéletesen idomul a láb formájához.

Next

/
Thumbnails
Contents