Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-25 / 200. szám
Yórkonyi Hánder: A MANDALA-JELKÉP Mennyei birodalmak, városok, épületek íi. De előbb vessünk egy pillantást a fény-fejedelemségre. A hűn király minden reggel kilépett sátrából és köszöntötte a fölkelő Napot, este pedig a fölkelő Holdat. Ez a jelenet a „kozmosz meg játszásának” egy része: a király „fölkel”, mint a Nap és a Hold, mert ezek földi képviselője. A votjákok- nál a fejedelem annyira „megélte” a Nap sorsát, hogy ősszel, midőn a Nap fénye rrieggyen- gült, a nép megölte a királyt. (Ez az adat ismét a rituális király ölés szokásához, vezet : történetelőtti „matriarkális” rítus, valaha körülölelte a Földgolyót, Közép-Afrika népei köizt ma is él.) Gardézi elmondja, hogy a kazár király kivonul, „a hadseregben viasz}áklyákat visznek a fejedelem előtt, hogy annak fényénél járjon seregével”. Ibn Ruszta is följegyezte, hogy a fejedelem előtt „egy Naphoz hasonló tárgyat hordoznak, mely dob formájára készült (belülről kivilágított korong) ; ezt a tárgyat egy lovas viszi előtte, s a mögötte jövő sereg figyelmesen nézi a Napot ábrázoló tárgy fényét”. Csakhogy itt valójában a másodfejedelem, a khagan-bhu, más nevén isa szerepel, ő helyettesíti, jeleníti meg a főfejedelmet, vagyis khazar-khagant, ki maga nem volt látható soha, s az isa is csak megszabott tűz-ritus szerint közelíthette meg : mezítláb járult eléje, a kezében tartott vesszőköteget meggyújtotta, s lángjával üdvözölte a knagánt. Hasonló kultuszra Utal1 Julius Krohn a votjákok- náL A kettős királyságról Alföldi András ismerte föl először, hogy „a nép vallásos gondolkozásában gyökerező, örökletes intézmény”. A lovasnomád népeknél általános szokás a birodalom két részre osztása a főfejedelem uralma alatt. Az idősebbik hatalomban, rangban fölötte áll ugyan az iíjabbnak, de kormányzata csak szakrális jellegű, karizmatikus, míg amannak kezében van a gyakorlati hatalom, a cselekvés. Ez a viszony néha ellenségessé, versengéssé válik, pl. Attila megöli Budát, de ez már a törvény és hagyomány megszegése. Ilyen viszály okozta az Arpád-ház belső bukását is. A hunok birodalmukat bal- és jobboldali félre osztották, a fehér (fény, nappal) és fekete (sötétség, éjszaka) hunok részére. A baloldali fejedelme volt a szakrális Napkirály, az Ég Fia, mint a kínai császár, a mongol khán és a kazár kagán. A birodalomnak négy főméltósága volt, címük a „Négy Sarok", vagy „a Világ Négy Oszlopa”, a világtájak szerint. Utánuk hat, majd huszonnégy sarok következett, s ezek háromszoros körben állták körül a császár trónusát, így jelképezve a Birodalom, azaz a Mindenség határát. A hadsereg beosztása ugyanezen a számrendszeren alapult: a négy főhadtest egyenként hat-hat, összesen huszonnégy tumánra (töményre) tagolódott. Mikor a hűn hadsereg csatasorba állt, hadaikat négy részre osztptták: Nyugatot képviselték a fehér, Keletet a kék, Északot a fekete, Délt a vörös színűre festett sörényű lovak. Tehát szimbolikus, formában az egész Világmindenség indult csatába, amikor a hún csatarend kibontakozott. Ugyanezt a rendet követte az elfoglalt területek megszállása a többi lovasnépnél is, a magyaroknál pedig a letelepedés, a honfoglalás. Azaz a magasabb Világrendet, a W^okozmoszt tükrözte. A magyar kettős fejedelemség a kazár pontos mása. Noha a kagán nem kormányzott, csak uralkodott, mégis „ő a legfőbb hatalom kifejezője”, — írja az arab Isz- takhri. A hatalom gyakorlatilag az isa kezében volt, intézte az államügyeket, rendelkezett a hadsereggel, a háborúban vezérkedett. A kagán lovagolni sem tudott. „Mind- azáltal — mondja Maszudi, egykorú arab szerző — a kormányzó király hatalma semmi volna, ha a főkirály nem laknék vele palotájában”. A magyarokról ugyanezt írja Ibn Ruszta: „Fejedelmük... kendeknek neveztetik, és ez a név főkirályuk címe, mert annak a férfiúnak, ki. felettük [gyakorlatilag] uralkodik, neve dzsila. Minden magyar a dzsila szavára hallgat, a támadást és védelmet, meg egyéb ügyeket illető parancsainak engedelmeskedik”. De Bíborbanszületett Konsztanti- nosz a X. században már harmadik fejedelmi méltóságról tudósít: „Első fejedelmük az Árpád nemzetségéből sorrend szerint való uralkodó; van még két másik fejedelmük is, a gülasz [gyula] és a khárkán [horka], akik bírói tisztet viselnek ... Tudnivaló, hogy a gülasz és a kharkan nem tulajdonnevek, hanem méltóságok.” Ezt így magyarázhatjuk: a levédiai tartózkodás utolsó éveiben a magyarok kendéje Levedi volt. A vérszerződéskor Álmost (Álmucsot) tették meg kendévé, fiát, Árpádot pedig gyulává és kazár szokás szerint pajzsra emelték. 11. Dohányzás közben rámterelődik a szó. A „vitéz úrra”, ez nincs is ellenemre. Beszélek valamit a dolgaimról, aztán a katonaságról. Hogy igen, Miskával egy szakaszban, sőt egy rajban vagyunk, sőt egy ágyban is alszunk, csak éppen emeletesben. Meg, hogy nem olyan veszélyes a szolgálat, ha valaki ügyeskedik. Lám, itt van az én eljövetelem. Jutalomra adják a szabadságot, én mégis eljöhettem. Miska azért kapta, mert jól célzott, (s itt van feléje egy fintorom, hogy tudja, mire gondolok: Mohács, elvált asszony), én meg azért, mert jól fogok lőni. A haverom erre lehervad, de üsse kavics, a többieknek tetszik a dolog. Mesélem az akadálypályát, aztán egy-két régebbi bulimat. Olyan világos a fejem, hogy csuda, torlódnak benne a témák, egymás sarkát tapossák. Dolgozok keményen, hogy megrö- högtessem őket. Egyszeregyszer iszunk is. Mikor lélegzetet veszek, közbevág az öreg: — Te Fábján, nem a cito- rát támasztottad oda az ajtó mellé? Vedd már elő, he! A „vedd már elő”-ről eszembe jut egy jó vicc. Igaz, itt a lány, de mondtak őeiőtte olyanokat... — Hallották azt a viccet, hogy a skót házaspár fölül a villamosra, aztán... Elmondom, kiélezem a poént, nevetek — de egyedül. Nem értik. Munkácson a honfoglalás előtt ősi szokás szerint feláldozták az öreg Álmucsot, Árpád lett a kende, Tuhutum (Tötöny, Tétény) a gyula s egyben a birodalom keleti felének kormányzója. Az Árpád-fi fejedelmek ekként tétlen, szakrális fejedelmekké váltak, úgy hogy a század közepén már a nyugati résznek is a horka (eredetileg udvarbíró) : Eri- bülcsü (magyarosan Vérbul- csu) lett hz igazi uralkodója, ő vezette a nyugati hadjáratokat, barantákat. Ez a hármas fejedelemség, illetve méltóság, mint Konsztantinosz császár írta, még a század végén, Gyeücse (Géza) fejedelemsége, sőt fia, Bajk alatt is fennállt: Kapgánt (Koppányi) kell az utolsó horkának tekintenünk. (A kapgán tulajdonképp méltóségnév, a címek azidőben változtak.) Ezért midőn Bajk, azaz István király megalapította a keresztény monarchiát, először a maga nyugati országrészében ellene lázadó Kapgánt verte le, tetemét négyfelé vágatta, három részt a legfőbb városok kapujára szegeztetett. a negyediket a keleti országrészbe küldte intő jelül az ott már első és másodfejedelemként uralkodó Gyula és Ajtony számára. Evvel jelezte, hogy minden fejedelmi hatalom egyedüli birtokosának tekinti magát, majd hadat indított ellenük, s leverte őket, valóban az ország egyeduralkodója lett. (Folytatjuk.) — Nem értik? — s eIsmétlem. Hiába. Miska menti meg a helyzetet: — Hangoljon rá, Fábján bácsi! — s koppant a poharával, hogy igyunk. Szürkére kapott deszkalap kerül elő a papírból, ra.,ta húrok. Hehehe, mit szólnak majd ezek, ha Fülemüle atya füttyre csücsöríts ajkait!... Zúgás van a fejemben, kellemes, hullámzó melódiák. Zörgés. A társaság ájtatosan hallgat, én addig kortyintok egyet. Fütyülnék valamit, ha nem szólna ez a vacak. Micsoda marhaság! s mekkora fölhajtást csinálnak vele. Múzeumba való. Akár a hallgatóság Micsoda figurák! Pórnép, ahogy régen mondták. Isa pór és hamu vagytok, gondolom, s röhögök. Éles, kellemetlen csattogással . szól a citera. Ha nem hagyják abba, isten bizony behozom a kisbaltát és . csinálok egy kis gyújtást Margitkának... ...az ám. S ő? Áll a tűzhelynél, karbafont kézzel. Miért nem ül le? Fölállok. Kicsit nagy lendületet vettem, nem is hittem volna, hogy ilyen könnyű vagyok. Jó móka. — Te-tessék leülni! Fölriadnak, rámnéznek. Le vannak ejtve. — Miért nem t-tetszik leülni? Olyan nincs, hogy g férfiak ülnek, a hölgyek pedig állnak. Nyúlok a székért, hogy odaveszem, a tűzhelyhez, de az Fülöp János: FÜLEMÜLE Ingyenes tízhónapos míívezetőképző tanfolyamra jelentkezhetnek legalább ötéves szakmunkás-bizonyítvánnyal kőműves, ács-állványozó, vagy vasbetonszerelő szakmunkások. Hathónapos gépkezelőtanfolyamra 18—45 éves férfi segédmunkások jelentkezhetnek. A tanfolyamok helye: KISKUNHAL AS kezdete: 1972. október 2. Villanyszerelő vagy központifűtés-szerelő szakmunkásképző tízhónapos tanfolyamra 20—45 éves betanított munkások jelentkezhetnek legalább hároméves szakmai gyakorlattal és általános iskolai vég. zettséggel. A képzés helye: BAJA kezdete 1972. október 16. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosítunk. Különélési pótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. I Minden héten szabad szombat. A tanfolyam befejezése után kőtelező szakmai gyakorlat nincs. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka utca 34. (380) meg olyan nehéz, kilódul a kezemből, én meg hajszál hij- ján. utánaesek. Az istenit a gazdádnak! — mondom, de rögtön eszembe jut. hogy ott ül ő is, hát rá- vigyorgok, intek, hogy ez csak egy éle volt, ha nem tetszik neki, az se érdekel, engem csak a lány érdekel. Ha Pestre születik, ő a sztár. — Ha maga Pestre születik — akarom mondani, de Miska odaér és elkap. Gorombán. — Gyere! — mondja. Tiltakozom: — Hová? — Gyere csak! — s megránt. Megmakacsolom magam. — Ez a szabadság hona — kiáltom, s széttárom a karom, ahogy a szavalásnál kell — Mindenkinek jogában áll szíve szerint... Megtetszik a szó: — Szív küldi szívnek szívesen! Tudod mit? — s feléje fordulok, eligazítom a számat, elkezdem fütyülni: — „Mondd el, hogy imádom a pesti nőket, ha...” Fölemelkedők a levegőbe. A jakómnál fogva tárt, s visz kifele. Káromkodni sincs időm, kinn vagyunk a sötét pitvarban. Zökkenve érek földet. Elfog a hülye düh! — Te szar paraszt, mi az anyád... Nem látok semmit, csak a fájdalom vörösessárga villámlását, ahogy a keze az arcomba csap. S elesve felkavarodik bennem minden, az öklendezésig. * Van nekem egy bölcs mondásom: „ha valaki hülye, akkor az nagyon hülye”. Olyan bölcs mondás, csuda, hogy én találtam ki. Kutyaszorítóba kerültem. Elmenni nem lehet, akkora a sár, maradná pláne nem lehet, akkora a zűr- Még szerencse, hogy emelet van: ha már ki nem lehet bújni, el igen. Naphosszat tt ülök a padláson. Már ismerek minden zugot. Érdekes, az öreg sosem jön fel ide. Azt várná az ember, hogy a déli jelenetei után egyszer föleszi ide a fene, aztán, tisztázzuk a dolgainkat, férfi a férfival. De ő — nem! Nyavalya tudja, hol bujkál. Este megint előkerül, eszünk, aztán mindenki megy vackára, ha jói kinyitom a fülem, hallom. amint odaát, a tisztaszo- bában, morog a gyerekeire. , De nekem nem szól, rám se néz. Én csak Margitot sajnálom. Úgy csöppent a bajba, mint az új subler az olaj festékbe. Tett-vett szépen idehaza, gyanútlanul, erre a katona bátyja- megjelent egy vadidegennel, egy igazi gyökérrel — mert az vagyok, ne szépítsük, akkora gyökér, hogy na — s fölborul minden, kidűl a liszt. Ö dolgozik, míg a többiek szórakoznak, aztán 6 takarítja föl a mocskot, s aztán még ő a rossz, ővele nincsenek megelégedve, ővele kö- tözködnek, hogy finom legyek. Nem akarom a magam dolgait kisebbíteni, de amit az öreg művel az azért több a soknál. Ahogy szekálja mindenért, tán még azért is, mert lélegzetet vesz. S közben az ember tudja, hogy fal az egész, más a baj. Mondaná meg, hogy takarodjak a sunyiba! szó nélkül veszem a cuccom, s ha kell, négykézláb, de elmegyek. Ami igaz, az igaz, így nem lehet viselkedni egy idegen háznál. De ő nem engem izélget! gondolom, azért, mert ilyetsmi már vele is előfordult, mesélte Miska, hogy be szokott rúgni. Ö nekem nem szól, tartja a nagy fene házigazdái méltóságát/ Miskának sem szól, pedig ha valakinek kellene szólni, az Miska, ő mondta, hogy Jöjjek! nem, ő a lányára morog, állandóan! (Folytatjuk.)
