Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

V > v Nyugdíjasok klubja Öregek napközi otthona Szekszárdon Annak idején beszámoltunk arról, hogy megkezdte műkö­dését Szekszárd első nyugdi- jasklubja, s valamivel később az öregek napközi otthona. Jóllehet, megnyitásuk óta tnég egy év sem telt el, de ez az idő elegendőnek látszik ar­ra; hogy választ kapjunk a kérdésre, hogyan szolgálta a nyugdíjasok klubja és az öre­gek napközi otthona a kitűzött célokat. A nyugdíjasok klubja a tnúlt év novemberében kezdte meg működését, s mindjárt a kezdet-kezdetén nagy népsze­rűségnek örvendet. A klub történetérői annyit, hogy létrejöttét a Hazafias Nép­front városi nőbizottsága sür­gette, és járult hozzá jelentő­sen megszervezéséhez. A Ba­bits Mihály megyei művelődé­si központtól helyiséget, anya­gi támogatást és sok más kedvezményt kapnak. A klub a nyitás óta meg­szakítás nélkül működik. Ez idő alatt a klubtagok, — •— számszerint lietvenhárman *— különböző utazásokon, ren­dezvényeken, előadásokon vettek részt, s a közös prog­ramok során kapcsolatuk bensőségessé, barátivá vált. A klub tagjai különféle szak­mák idős képviselői, megtalál­hatjuk köztük a nyugdíjas ápolónőt, takarítónőt, a fér­fiak között a kazánkovácsot, vasutast is. A megyei művelődési köz­pont évi két alkalommal in­gyen autóbuszt ad a klubta­gok utaztatására és havonta kétszer, ugyancsak ingyen előadót biztosít a foglalkozá­sok vezetésére. Kedvezményes mozibérletet is kapnak, tíz je­gyet harminc forintért. A tervek? Nos, azok is akadnak szép számmal, s megvalósításukhoz lelkesedés­ben, buzgalomban sincs hiány. Tervezik többek között, hogy a foglalkozásokon kívül pén­tek délelőttönként összejön­nek egy-egy kávéra a műve­lődési központ klub-presszó­jában. A tagdíjrendszer beve­zetését is tervezik, mely a művelődési központ támoga­tásán kívül is biztosítana né­mi bevételt. A klub vezetője, Dr. Kiss Sándomé nyugdíjas pedagó­gus elmondotta, hogy az idős emberek elsősorban utazni szeretnének, minél többet lát­ni, megismerni. Éppen ezért az ősszel nagyobb kirándulást szerveznek, melynek során ellátogatnak hazánk egy ne­vezetesebb tájára. Végezetül, hogy mit szeret­nének a nyugdíjasklub tagjai? Szeretnék például, ha — al­kalmanként — öt-öt tisztelet- jegyet kapnának a művelődé­si központ színházi előadásai­ra. A városi tanács fenntartá­sában lévő öregek napközi otthonának jóval kevesebb a létszáma. Mindössze huszon­egyen látogatják rendszeresen a gyönyörűen berendezett Pol- lák utcai házat, .hogy ott tölt­sék el idejüket reggel kilenc­től délután ötig. A napközi otthon berendezése olyan, mint egy családi házé. Kényel­mes fotelek, heverők biztosít­ják a pihenést, s ezen kívül Plitvicei szimfónia Sétaút a tavak mentén. , (Wormser Antal felvétele — KS) Mondják, mesélik, írják úti­könyvek ajánlják: nézd meg, ha Jugoszláviába mégy, ne hagyd ki, Zágráb és a tenger kö­zött egy ugrás, kis kitérő. Meg­éri. Természeti ritkaság. Zuha­tagos, festői tavak egybeková­csolt vízi csodája. Ám az a kis kitérő, a „csak egy ugrás”: Zágrábtól is más­félszáz kilométer. De a táj mindenért kárpótol. Még ak­kor is, ha csupán a robogó autóbusz ablakából nézed. A táj: a szávai síkság után «— karsztos dombvidék. Ke­mény kontúrok, hősi harcok emlékeivel. Plitvicében, égbenyúló, erdős hegyek között szürke, kopár kövek, fehér gránit partizán­emlékművek alatt, a Gola Pljeszivica és a Mala Kapela völgyében évmilliók óta zúg, morajlik, járja tizenhat tó vi­ze a sziklák közé vágott utat, ömlik epyik tóból át a másik­állandó melegvíz-ellátás is van. A napközis öregek szó­rakoztatásáról is gondoskod­nak, megannyi újság tornyo­sul az asztalokon, ezen kívül rádió és televízió is rendelke­zésükre áll. A napközit nem használják ki öregeink. Mi ennek az oka? Igények persze lennének, de a távolság miatt, a város túlsó végéről nem tudnak ide eljár­ni a javarészt már megrok­kant öregek. A havi négyszáz forintnál kevesebb . jövedelműek ingyen kapják az ebédet. A négy- hatszáz forint közti nyugdíja­sok fél árat fizetnek. A hat­száz forintnál nagyobb nyug­díjjal rendelkezők pedig ebé­denként ötnegyvenet fizetnek. Az idős emberekkel beszél­getve, akik valamennyien ma­gányosak, vagy jobb esetben házastársak, — de mindnyá­jan eltartó nélkül élnek, az derült ki, hogy nagyon elége­dettek a napközi otthonnal, boldogan jönnek ide. Domo­kos Andrásné, az otthon ve­zetője mesélte, hogy az idős emberek közül sokan alig akarnak hazamenni, a foglal­kozási idő lejárta után. Jó lenne, ha a város terü­letén még több ilyen intéz­ményt létesítenének. — vj — Friss diplomával A közelmúlt hetekben és az elkövetkezendőkben sok ezer dip­lomás kezd dolgozni új munkahelyeken. Azokra a fiatal szak­emberekre gondolunk, akik túljutottak a diplomakiosztó ünnepsé­geket joggal követő hosszabb pihenésen és most — reméljük ezt, közülük minél többen' tudják — újra tanulni kezdenek. Azzal a különbséggel, hogy új tanulmányaik időtartama nem mérhető iskolaévekkel, hanem a nekik egyelőre még beláthatatlan messzi­nek tűnő nyugdíjkorhatárig, pontosabban addig tart, amíg hasznos tagjai tudnak, akarnak lenni a társadalomnak. Valamikor tábla köszöntötte őket, amikor beléptek az iskolák kapuin: „Szeretettel üdvözöljük első osztályosainkat!" Most ilyesfajta táblára nem számíthat se a fiatal tanár, se a mérnök, orvos, joggyakornok, köz­gazdász, népművelő — és még sorolhatnánk a szakmákat. Mire számíthat azonban? Tisztességes fogadtatásra. A fiatal szakemberek nagyon je­lentős hányada, ha ugyan nem túlnyomó többsége, otthonától, korábbi lakóhelyétől, megszokott környezetétől távol vállal munkát. Nem ismeri a helyet, a körülményeket, annak a vállalatnak, intéz­ménynek, üzemnek évek során át kialakult szokásait, belső rendjét, ahová kerül. Egyáltalán nem mindenkit vár szolgálati lakás, tehát feltehetőleg albérleti gondjai is vannak, meglehet azt sem tudja, hol és hogyan kezdjen keresni. Gondja, legfőbb gondja pedig természetesen az, miként állhat helyt magáért, hogyan tanúsíthat­ja, hogy akarja és tudja hasznosítani a korábban tanultakat. (Itt most hagyjuk ki azokat, akik eleve úgy próbálnak indulni pályá­jukon, mint mindenkinél mindent jobban tudók. Ezeket többnyire úgyis orron fricskázza az élet és hamar rádöbbennek, hogy fejek és falak találkozásánál többnyire a falak bizonyulnak keményebb­nek.) A tisztességes fogadtatás alatt jóakaratú segítőkészséget értünk. Útbaigazítást részletek terén is, a kezdeti tétovaságok iránti elnézést, de ugyanígy elismerését a kezdeti sikereknek, eredményeknek. Nagyon sok vezető nem tudja, hogy a prémiumon kívül a jó szónak mekkora az ösztönző hatása. Az idősebb, tapasztaltabb kollégák rosszabbat nem Is tehet­nek a fiataloknak, mint amikor ki tudja honnan szalajtott kezdőkként szinte emberszámba se veszik őket, önmagukkal szemben csak hódo­latot követelve, de el sem képzelve a jogos bírálat lehetőségét. Hosz. szú időre visszavethet egy-egy érzékenyebb kezdőt (és melyik fiatal nem érzékeny?) a nyombani merev visszautasítás, kelthet keserű­séget, később pedig ébreszthet se egyénnek, se köznek nem hasz­nos dacot A fiatal szakemberek munkahelyi, lakóhelyi fogadtatá­sánál éppen ezért az emberséget tartjuk a legfontosabbnak. Nemzetközi könyytároskongresszus Budapesten Az egyik helyen rezzenetlen víztükör ejt ámulatba, de attól pár méterre azonnal forr, hab­zik, tajtékzik az ár. A tóban az örök nyugalom: megkövese­dett, furcsa alakú, absztrakt szobrokra emlékeztető fatör­zsek szürke-fehér ága. S ágak­ként zúgnak keresztül a tava­kon a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, — a Fehér és a Fekete folyó is, amelyeknek a színe a valóságban nem is két-, ha­nem százféle. Ez a két folyó játszik a mészkövek között, hol mérhetetlenül szélesre, tenger­szemmé dagadva, hol cérna- szálra soványodva vágja ketté a sziklát. 663 méter magasból indul útjára és a nyolc kilo­méter hosszú főlépcsőn átha­ladva, a 133 méterrel lejjebb fekvő Korana folyócska szik­lás medrébe tér, ott már a já­téktól elfáradva csendesen folydogál és kanyarogva megy a tenger felé. ____ BÉKÉS ATTILA A ugusztus 26-a és szeptem­ber 2-a között Budapesten tartja kongresszusát az IFLA (International Federation of Library Associations) a Könyvtáros Egyesületek Nem­zetközi Szövetsége. Ez a szö­vetség 1927-ben Edinburgh- ben alakult meg, és a magyar egyesület — amely 1935-ben jött létre Magyar Könyvtáro­sok és Levéltárosok. Egyesüle­te néven — 1938 óta tagja. — Miről fognak tárgyalni Buda­pesten a világ könyvtárosai? — ezzel a kérdéssel fordul­tunk a Magyar Könyvtárosok Egyesületének titkárához, dr. Székely Sándorhoz, az Orvos- tudományi Dokumentációs Központ igazgatójához. — A kongresszus fő témája kapcsolatos az UNESCO által meghirdetett nemzetközi könyvévvel, címe: Olvasás a változó világban. E téma ke­retében több előadás hangzik el, amelyek különböző szem­pontból vizsgálják az olvasás helyzetét. így dr. Mátrai Lász­ló akadémikus, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke „Hagyomány és újítás: olvasás egy változó ország­ban” címmel tart előadást a plenáris ülésen. Az ülések előadói között több nemzetkö­zi szaktekintély neve szere­pel még, hadd > említsem meg közülük Robert Escarpit-t, a bordeaux-i olvasásszociológiai intézet igazgatóját. A fő téma most a nemzetközi könyvév idején a figyelmet a könyv­tárak hatásfokának vizsgála­tára, a könyvtári munka hasz­nosságának felmérésére irá­nyítja. Azért is időszerű kér­dések ezek, mert nyugaton olyan nézetek terjedtek el, hogy a könyv szerepe a kul­túra terjesztésében leáldozó­ban van. Az ismert amerikai szociológus, Marshall McLuhan véleménye szerint az emberek kultúrálódása a vizuális közlés — tévé, képregényt stb. — fe­lé fordul. Valójában a könyv­nek növekvő szerepe van a kultúra terjesztésében, jóllehet a képi közlés hatása is jelen­tős. Kizárólag képi és akusz­tikus hatásokból nem lehet maradandó tudásra szert ten­ni. — E kongresszus fő témá­ján kívül hogyan kapcsolódik ez TFLA a nemzetközi könyv­év programjába? — Az IFLA az UNESCO- vM. e'nn'Utműködő, annak tá­mogatását élvező nemzet­közi szervezetek közé tarto­zik. Könyvtáros-egyesületek szövetségéről lévén szó, ter­mészetes, hogy az olvasás, a könyv propagandája, az olva­sás szociológiájának kutatása fontos feladatköre. Ezért a szövetség az első perctől me­legen támogatta az UNESCO korábbi közgyűlésén felmerült gondolatot. Majd amikor ez a tavalyi közgyűlésen program­má vált, az IFLA tagegyesü­letei széles körű terveket dol­goztak ki. Hazánkban a könyv­év jegyében tudományos ülés­szak volt, amelyen főleg ol­vasásszociológiai kérdéseket tárgyaltak. Emellett könyv­kiállítások szerepelnek a prog­ramban, sőt könyvtárfelszere­lési és -gépesítési kiállítást is rendeznek. — A könyvtárügyünk iránti megtisztelő érdeklődésnek tu­lajdoníthatjuk, hogy most ná­lunk kerül sor a kongresszus­ra? ■ , r, ■ — Az IFLA rendkívül me­legen érdeklődik a szocialista könyvtárügy iránt, minthogy a második viláhgáború óta itt ezen a téren is nagy a fejlő­dés, új módszerek alakultak ki, új szervezeti formák jöttek létre.' Mindez felkeltette a nemzetközi könyvtáros-társa­dalom érdeklődését. Ezért az IFLA szívesen rendezi érte­kezleteit a szocialista orszá­gokban. Mi Zágráb, Varsó, Szófia és Moszkva után kerü­lünk sorra. A Magyar Könyv­tárosok Egyesülete azt szeret­te volna, hogy már a Széché­nyi Könyvtár új helyiségében, a Várban láthassuk vendégül a külföldi kollégákat. Remél­jük az Akadémia épületében is elférünk, bár minden eddi­gi kongresszus létszámát jó­val meghaladó rekordközön­ségre — több mint nyolcszáz résztvevőre — számíthatunk. Hadd mondjam el azt is, hogy a szocialista országok szak­emberei tevékenyen részt vesznek az IFLA munkájá­ban, s egyre többen kerülnek különböző tisztségekbe. így a nemzetközi cserebizottság el­nöke, dr. Gombocz István, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője. Mellette még számos magyar szakember közreműködik a bizottságok­ban — fejezte be a tájékozta­tást dr. Székely Sándor. ■' N. F. ÍVJ* Tudósítónktól Együttműködési szerződés Dunaíold váron Játszótér a Kossuth téren Dunaföldvár nagyközség ta­nácsának a község gazdasági és intézményi vezetői részvé­telével ülést tartottak, melyen a községfejlesztéssel kapcsola­tos feladatok megoldásáról volt szó. E tanácskozás során együttműködési szerződést kö­tött a községi tanács és az ÁFÉSZ, valamint a Hazafias Népfront községi vezetősége. A megállapodás értelmében a Kossuth téren közösen létre­hoznak és fenntartanak egy játszóteret. Az ÁFÉSZ vállal­ta még, hogy sport- és kultu­rális célokra — a nyereségből felosztható összegnek mintegy hat ezrelékét — meghatáro­zott összeget biztosít. Az ülésért elhatározták, hogy hasonló megállapodást kötnek az elkövetkezendő időszakban a községben működő többi gazdasági egységgel is: a gu­miipari, a faipari, az építő­ipari ktsz-szel. a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekkel is. Ezek a gazdasági egységek — az elképzelés szerint — szintén vállalnák egy-egy te­rület rendezését és fenntar­tását. A tervek nagyon szépek. Dunaföldváron mindenki re­méli, hogy a szép elképzelé­sek valóra is válnak. Dunaföldvár fejlesztését kí­vánja szolgálni az az elhatá­rozás is, hogy megalakítják azt a társulatot, amelynek felada­ta a község szennyvizének el­vezetése. E társulat tagjai egyelőre a községben működő különböző szervek, vállalatok, intézmények lennének. Az elő­zetes tervek szerint első ütem­ben a szennyvízderítő készül­ne el és hozzá egy körülbelül két kilométer hosszú szenny­vízcsatorna. Egyelőre ennek megépítése is nagy erőfeszí­tésbe kerül, hisz mintegy 10— 11 millió forintba kerüL (Szegvári Jánosj)

Next

/
Thumbnails
Contents