Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-24 / 199. szám
V > v Nyugdíjasok klubja Öregek napközi otthona Szekszárdon Annak idején beszámoltunk arról, hogy megkezdte működését Szekszárd első nyugdi- jasklubja, s valamivel később az öregek napközi otthona. Jóllehet, megnyitásuk óta tnég egy év sem telt el, de ez az idő elegendőnek látszik arra; hogy választ kapjunk a kérdésre, hogyan szolgálta a nyugdíjasok klubja és az öregek napközi otthona a kitűzött célokat. A nyugdíjasok klubja a tnúlt év novemberében kezdte meg működését, s mindjárt a kezdet-kezdetén nagy népszerűségnek örvendet. A klub történetérői annyit, hogy létrejöttét a Hazafias Népfront városi nőbizottsága sürgette, és járult hozzá jelentősen megszervezéséhez. A Babits Mihály megyei művelődési központtól helyiséget, anyagi támogatást és sok más kedvezményt kapnak. A klub a nyitás óta megszakítás nélkül működik. Ez idő alatt a klubtagok, — •— számszerint lietvenhárman *— különböző utazásokon, rendezvényeken, előadásokon vettek részt, s a közös programok során kapcsolatuk bensőségessé, barátivá vált. A klub tagjai különféle szakmák idős képviselői, megtalálhatjuk köztük a nyugdíjas ápolónőt, takarítónőt, a férfiak között a kazánkovácsot, vasutast is. A megyei művelődési központ évi két alkalommal ingyen autóbuszt ad a klubtagok utaztatására és havonta kétszer, ugyancsak ingyen előadót biztosít a foglalkozások vezetésére. Kedvezményes mozibérletet is kapnak, tíz jegyet harminc forintért. A tervek? Nos, azok is akadnak szép számmal, s megvalósításukhoz lelkesedésben, buzgalomban sincs hiány. Tervezik többek között, hogy a foglalkozásokon kívül péntek délelőttönként összejönnek egy-egy kávéra a művelődési központ klub-presszójában. A tagdíjrendszer bevezetését is tervezik, mely a művelődési központ támogatásán kívül is biztosítana némi bevételt. A klub vezetője, Dr. Kiss Sándomé nyugdíjas pedagógus elmondotta, hogy az idős emberek elsősorban utazni szeretnének, minél többet látni, megismerni. Éppen ezért az ősszel nagyobb kirándulást szerveznek, melynek során ellátogatnak hazánk egy nevezetesebb tájára. Végezetül, hogy mit szeretnének a nyugdíjasklub tagjai? Szeretnék például, ha — alkalmanként — öt-öt tisztelet- jegyet kapnának a művelődési központ színházi előadásaira. A városi tanács fenntartásában lévő öregek napközi otthonának jóval kevesebb a létszáma. Mindössze huszonegyen látogatják rendszeresen a gyönyörűen berendezett Pol- lák utcai házat, .hogy ott töltsék el idejüket reggel kilenctől délután ötig. A napközi otthon berendezése olyan, mint egy családi házé. Kényelmes fotelek, heverők biztosítják a pihenést, s ezen kívül Plitvicei szimfónia Sétaút a tavak mentén. , (Wormser Antal felvétele — KS) Mondják, mesélik, írják útikönyvek ajánlják: nézd meg, ha Jugoszláviába mégy, ne hagyd ki, Zágráb és a tenger között egy ugrás, kis kitérő. Megéri. Természeti ritkaság. Zuhatagos, festői tavak egybekovácsolt vízi csodája. Ám az a kis kitérő, a „csak egy ugrás”: Zágrábtól is másfélszáz kilométer. De a táj mindenért kárpótol. Még akkor is, ha csupán a robogó autóbusz ablakából nézed. A táj: a szávai síkság után «— karsztos dombvidék. Kemény kontúrok, hősi harcok emlékeivel. Plitvicében, égbenyúló, erdős hegyek között szürke, kopár kövek, fehér gránit partizánemlékművek alatt, a Gola Pljeszivica és a Mala Kapela völgyében évmilliók óta zúg, morajlik, járja tizenhat tó vize a sziklák közé vágott utat, ömlik epyik tóból át a másikállandó melegvíz-ellátás is van. A napközis öregek szórakoztatásáról is gondoskodnak, megannyi újság tornyosul az asztalokon, ezen kívül rádió és televízió is rendelkezésükre áll. A napközit nem használják ki öregeink. Mi ennek az oka? Igények persze lennének, de a távolság miatt, a város túlsó végéről nem tudnak ide eljárni a javarészt már megrokkant öregek. A havi négyszáz forintnál kevesebb . jövedelműek ingyen kapják az ebédet. A négy- hatszáz forint közti nyugdíjasok fél árat fizetnek. A hatszáz forintnál nagyobb nyugdíjjal rendelkezők pedig ebédenként ötnegyvenet fizetnek. Az idős emberekkel beszélgetve, akik valamennyien magányosak, vagy jobb esetben házastársak, — de mindnyájan eltartó nélkül élnek, az derült ki, hogy nagyon elégedettek a napközi otthonnal, boldogan jönnek ide. Domokos Andrásné, az otthon vezetője mesélte, hogy az idős emberek közül sokan alig akarnak hazamenni, a foglalkozási idő lejárta után. Jó lenne, ha a város területén még több ilyen intézményt létesítenének. — vj — Friss diplomával A közelmúlt hetekben és az elkövetkezendőkben sok ezer diplomás kezd dolgozni új munkahelyeken. Azokra a fiatal szakemberekre gondolunk, akik túljutottak a diplomakiosztó ünnepségeket joggal követő hosszabb pihenésen és most — reméljük ezt, közülük minél többen' tudják — újra tanulni kezdenek. Azzal a különbséggel, hogy új tanulmányaik időtartama nem mérhető iskolaévekkel, hanem a nekik egyelőre még beláthatatlan messzinek tűnő nyugdíjkorhatárig, pontosabban addig tart, amíg hasznos tagjai tudnak, akarnak lenni a társadalomnak. Valamikor tábla köszöntötte őket, amikor beléptek az iskolák kapuin: „Szeretettel üdvözöljük első osztályosainkat!" Most ilyesfajta táblára nem számíthat se a fiatal tanár, se a mérnök, orvos, joggyakornok, közgazdász, népművelő — és még sorolhatnánk a szakmákat. Mire számíthat azonban? Tisztességes fogadtatásra. A fiatal szakemberek nagyon jelentős hányada, ha ugyan nem túlnyomó többsége, otthonától, korábbi lakóhelyétől, megszokott környezetétől távol vállal munkát. Nem ismeri a helyet, a körülményeket, annak a vállalatnak, intézménynek, üzemnek évek során át kialakult szokásait, belső rendjét, ahová kerül. Egyáltalán nem mindenkit vár szolgálati lakás, tehát feltehetőleg albérleti gondjai is vannak, meglehet azt sem tudja, hol és hogyan kezdjen keresni. Gondja, legfőbb gondja pedig természetesen az, miként állhat helyt magáért, hogyan tanúsíthatja, hogy akarja és tudja hasznosítani a korábban tanultakat. (Itt most hagyjuk ki azokat, akik eleve úgy próbálnak indulni pályájukon, mint mindenkinél mindent jobban tudók. Ezeket többnyire úgyis orron fricskázza az élet és hamar rádöbbennek, hogy fejek és falak találkozásánál többnyire a falak bizonyulnak keményebbnek.) A tisztességes fogadtatás alatt jóakaratú segítőkészséget értünk. Útbaigazítást részletek terén is, a kezdeti tétovaságok iránti elnézést, de ugyanígy elismerését a kezdeti sikereknek, eredményeknek. Nagyon sok vezető nem tudja, hogy a prémiumon kívül a jó szónak mekkora az ösztönző hatása. Az idősebb, tapasztaltabb kollégák rosszabbat nem Is tehetnek a fiataloknak, mint amikor ki tudja honnan szalajtott kezdőkként szinte emberszámba se veszik őket, önmagukkal szemben csak hódolatot követelve, de el sem képzelve a jogos bírálat lehetőségét. Hosz. szú időre visszavethet egy-egy érzékenyebb kezdőt (és melyik fiatal nem érzékeny?) a nyombani merev visszautasítás, kelthet keserűséget, később pedig ébreszthet se egyénnek, se köznek nem hasznos dacot A fiatal szakemberek munkahelyi, lakóhelyi fogadtatásánál éppen ezért az emberséget tartjuk a legfontosabbnak. Nemzetközi könyytároskongresszus Budapesten Az egyik helyen rezzenetlen víztükör ejt ámulatba, de attól pár méterre azonnal forr, habzik, tajtékzik az ár. A tóban az örök nyugalom: megkövesedett, furcsa alakú, absztrakt szobrokra emlékeztető fatörzsek szürke-fehér ága. S ágakként zúgnak keresztül a tavakon a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, — a Fehér és a Fekete folyó is, amelyeknek a színe a valóságban nem is két-, hanem százféle. Ez a két folyó játszik a mészkövek között, hol mérhetetlenül szélesre, tengerszemmé dagadva, hol cérna- szálra soványodva vágja ketté a sziklát. 663 méter magasból indul útjára és a nyolc kilométer hosszú főlépcsőn áthaladva, a 133 méterrel lejjebb fekvő Korana folyócska sziklás medrébe tér, ott már a játéktól elfáradva csendesen folydogál és kanyarogva megy a tenger felé. ____ BÉKÉS ATTILA A ugusztus 26-a és szeptember 2-a között Budapesten tartja kongresszusát az IFLA (International Federation of Library Associations) a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége. Ez a szövetség 1927-ben Edinburgh- ben alakult meg, és a magyar egyesület — amely 1935-ben jött létre Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok. Egyesülete néven — 1938 óta tagja. — Miről fognak tárgyalni Budapesten a világ könyvtárosai? — ezzel a kérdéssel fordultunk a Magyar Könyvtárosok Egyesületének titkárához, dr. Székely Sándorhoz, az Orvos- tudományi Dokumentációs Központ igazgatójához. — A kongresszus fő témája kapcsolatos az UNESCO által meghirdetett nemzetközi könyvévvel, címe: Olvasás a változó világban. E téma keretében több előadás hangzik el, amelyek különböző szempontból vizsgálják az olvasás helyzetét. így dr. Mátrai László akadémikus, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke „Hagyomány és újítás: olvasás egy változó országban” címmel tart előadást a plenáris ülésen. Az ülések előadói között több nemzetközi szaktekintély neve szerepel még, hadd > említsem meg közülük Robert Escarpit-t, a bordeaux-i olvasásszociológiai intézet igazgatóját. A fő téma most a nemzetközi könyvév idején a figyelmet a könyvtárak hatásfokának vizsgálatára, a könyvtári munka hasznosságának felmérésére irányítja. Azért is időszerű kérdések ezek, mert nyugaton olyan nézetek terjedtek el, hogy a könyv szerepe a kultúra terjesztésében leáldozóban van. Az ismert amerikai szociológus, Marshall McLuhan véleménye szerint az emberek kultúrálódása a vizuális közlés — tévé, képregényt stb. — felé fordul. Valójában a könyvnek növekvő szerepe van a kultúra terjesztésében, jóllehet a képi közlés hatása is jelentős. Kizárólag képi és akusztikus hatásokból nem lehet maradandó tudásra szert tenni. — E kongresszus fő témáján kívül hogyan kapcsolódik ez TFLA a nemzetközi könyvév programjába? — Az IFLA az UNESCO- vM. e'nn'Utműködő, annak támogatását élvező nemzetközi szervezetek közé tartozik. Könyvtáros-egyesületek szövetségéről lévén szó, természetes, hogy az olvasás, a könyv propagandája, az olvasás szociológiájának kutatása fontos feladatköre. Ezért a szövetség az első perctől melegen támogatta az UNESCO korábbi közgyűlésén felmerült gondolatot. Majd amikor ez a tavalyi közgyűlésen programmá vált, az IFLA tagegyesületei széles körű terveket dolgoztak ki. Hazánkban a könyvév jegyében tudományos ülésszak volt, amelyen főleg olvasásszociológiai kérdéseket tárgyaltak. Emellett könyvkiállítások szerepelnek a programban, sőt könyvtárfelszerelési és -gépesítési kiállítást is rendeznek. — A könyvtárügyünk iránti megtisztelő érdeklődésnek tulajdoníthatjuk, hogy most nálunk kerül sor a kongresszusra? ■ , r, ■ — Az IFLA rendkívül melegen érdeklődik a szocialista könyvtárügy iránt, minthogy a második viláhgáború óta itt ezen a téren is nagy a fejlődés, új módszerek alakultak ki, új szervezeti formák jöttek létre.' Mindez felkeltette a nemzetközi könyvtáros-társadalom érdeklődését. Ezért az IFLA szívesen rendezi értekezleteit a szocialista országokban. Mi Zágráb, Varsó, Szófia és Moszkva után kerülünk sorra. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete azt szerette volna, hogy már a Széchényi Könyvtár új helyiségében, a Várban láthassuk vendégül a külföldi kollégákat. Reméljük az Akadémia épületében is elférünk, bár minden eddigi kongresszus létszámát jóval meghaladó rekordközönségre — több mint nyolcszáz résztvevőre — számíthatunk. Hadd mondjam el azt is, hogy a szocialista országok szakemberei tevékenyen részt vesznek az IFLA munkájában, s egyre többen kerülnek különböző tisztségekbe. így a nemzetközi cserebizottság elnöke, dr. Gombocz István, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője. Mellette még számos magyar szakember közreműködik a bizottságokban — fejezte be a tájékoztatást dr. Székely Sándor. ■' N. F. ÍVJ* Tudósítónktól Együttműködési szerződés Dunaíold váron Játszótér a Kossuth téren Dunaföldvár nagyközség tanácsának a község gazdasági és intézményi vezetői részvételével ülést tartottak, melyen a községfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megoldásáról volt szó. E tanácskozás során együttműködési szerződést kötött a községi tanács és az ÁFÉSZ, valamint a Hazafias Népfront községi vezetősége. A megállapodás értelmében a Kossuth téren közösen létrehoznak és fenntartanak egy játszóteret. Az ÁFÉSZ vállalta még, hogy sport- és kulturális célokra — a nyereségből felosztható összegnek mintegy hat ezrelékét — meghatározott összeget biztosít. Az ülésért elhatározták, hogy hasonló megállapodást kötnek az elkövetkezendő időszakban a községben működő többi gazdasági egységgel is: a gumiipari, a faipari, az építőipari ktsz-szel. a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekkel is. Ezek a gazdasági egységek — az elképzelés szerint — szintén vállalnák egy-egy terület rendezését és fenntartását. A tervek nagyon szépek. Dunaföldváron mindenki reméli, hogy a szép elképzelések valóra is válnak. Dunaföldvár fejlesztését kívánja szolgálni az az elhatározás is, hogy megalakítják azt a társulatot, amelynek feladata a község szennyvizének elvezetése. E társulat tagjai egyelőre a községben működő különböző szervek, vállalatok, intézmények lennének. Az előzetes tervek szerint első ütemben a szennyvízderítő készülne el és hozzá egy körülbelül két kilométer hosszú szennyvízcsatorna. Egyelőre ennek megépítése is nagy erőfeszítésbe kerül, hisz mintegy 10— 11 millió forintba kerüL (Szegvári Jánosj)
