Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

i I t Vita : Mi érdekli a fiatalokat ? Inkább legyünk ma aktívak, mint holnap radioaktívak A KISZ-korosztályú lányok és fiatalasszonyok helyzete Beszélgetés Benizs Sándorral, a megyei KISZ-bizottság titkárával Már az első e témakörrel foglalkozó írás megjelenése óta figyelem a Népújságban folyó vitát, amely talán jó ha­tással lesz ifjúsági klubjaink további működésére. Ami feltűnt: a cikkírók va­lamennyien megyeztek abban, hogy a fiatalok nevelését beat-zenével kell kezdeni, és csak a zenén keresztül lehet bevezetni a különböző nevelé­si módszereket. Elismerem, a fiatalok döntő többségének „életeleme” a beat, de meg­kérdőjelezném, hogy csak így lehet őket filmvetítésre szer­vezni, vagy politikai vitába „beugratni”. Egy érdekes kezdeményezés­nek lehettünk tanúi az év elején. A Panoráma filmszín­ház műsorára tűzte a Balázs Béla filmstúdió három kis- filmjét (Nászutak, Fekete vo­nat, Boldogság). A filmek előtt nem játszott menő beat­zenekar, de még csak vala­melyik divatos Dis Jockey sem adott rövid műsort, még­is a vetítést kb 300 fiatal néz­te végig. Az előadást követő beszélgetésen egymás szavába Vágva szidták a „Boldogság” szereplőinek kispolgári élet- felfogását, gúnyolták és mé­lyen elítélték a „Nászutak” olaszimádó leányait és meg­döbbenve tárgyalták a „Feke­te vonat” utasainak tarthatat­lan állapotát. Egy klubban hallgatója vol­tam Dinnyés József, egyik „legmenőbb” polbeat-éne- kesünk műsorának. Autóstop­pal érkezett, és minimális tiszteletdíjért előadta teljes repertoárját. De ezzel még nem fejeződött be az összejö­vetel. Az ezt követő baráti beszélgetésen először József Attila került szóba (több versere írt zenét Dinnyés Jó­zsef), majd senki sem vette észre, hogy tértünk át a kis­polgári életszemlélet bírálatá­ra, és ember kell ahhoz, hogy valaki megállapítsa, hogy lett ebből a vietnami háború el­ítélése. A tagságot alig lehe­tett a késő esti órák ellenére szétoszlatni. Aki ott volt, annak örök emlék az 1971-es helikoni ün­nepségek alatt működő „Pest is klub”. A klub egyik helyi­ségében álló dobogóra bárki felléphetett, és előadhatta mű­sorát, tekintet nélkül annak jellegére. A dobogó előtti szé­keken mindig 100—150 fiatal hallgatta az alkalmi előadó­kat. Itt kutyaugatástól Bachig mindent hallhattunk. Az elő­adók díja a nézők tapsa, vagy nevetése volt, mégis sorba áll­tak a fellépésért. „Inkább ma legyünk aktí­vak, mint hóinak radioaktí­vak” — énekelte az egyik elő­adó és a számot követő vitá­ban sok jó és hasznos ötlet hangzott el az aktivitás mi­kéntjét illetően. A másik: sen­ki sem említette a filmet, mint a kulturális, vagy poli­tikai nevelés egyik nagyszerű­en alkalmazható eszközét. 1971 óta vezetek egy ifjúsági filmszakkört, amely nem ak­tív filmesekből, hanem film­barátokból tevődik össze. Az egyetlen szilveszter előtti „görbe nap” kivételével el­mondhatom, hogy nálunk még nem szólt beat-zene. Mégis az összejöveteleken a 38 tagból 35 mindig jelen volt. Aki azt hiszi, hogy csak a film szeretete tartotta ösz- sze ezt a kis közösséget, té­ved. Tény, hogy filmet nézni jöttek össze, viszont megvitat­ni ugyanakkora lelkesedéssel maradtak ott. Téma volt bő­ven. Az, hogy a baráti beszél­getés, vagy a végtelen lendü­letű vita miről folyt, az csak a filmek kiválasztásán mú­lott. Hiszen a mai filmművé­szet bármelyik filmjéhez is nyúlunk, máris korunk prob­lémáival találkozunk. Ve­gyünk egy mai rendezőt és meglátjuk, filmjei tükrében milyen sok témakörről lehet beszélni. Például: Andrzej Wajda: Csatornaháboru bor­zalmai, egyén kiállása a kö­zösségért, Légyfogó — a ki­tömi, környezetével megküz­deni nem tudó ember. Hamu és gyémánt — ellenforrada­lom, az értékes ember, aki rossz irányba indult, azért pusztulnia kell, Nyárfaliget — az igazi szerelem, Tájkép csa­ta után — győztünk, de ho­gyan tovább?, A művészek és művészet reagálása a háború­ra. .. És folytathatnánk a sort szinte a végtelenségig, hiszen nem Wajda az egyetlen rendező, akinek filmjeire ér­demes odafigyelni. Azt hiszem sikerült e rövid felsorolással bebizonyítanom, hogy jól válogatott filmekkel is fel lehet emelni egy ifjú­sági klub társalgási színvona­lát. Szerintem megvalósítható hogy a KISZ-bizottság kötne egv szerződést a Moziüzemi Vállalattal, mely szerint min­den községben a KISZ hatá­rozna meg havonta két fil­met Azt sem tartom elképzelhe­tetlennek, hogy a megyei KISZ-bizottság, vagy a mű­velődési központ megvásárol­ná a fontosabb filmek egy- egy Í6 mm-es kópiáját, és azt bármelyik ifjúsági klub köl­csönözhetné. Minden község­ben van IS mm-es vetítőgép és ha vigyáznának is a fil­mekre, azok eljuthatnának az egész megye területére. Paop Ferenc írta: „ifiúsáro klub­jaink zöme nem él a TIT és a megyei művelődési központ ingyenes programjaival”. Tu­dom. hogy a TIT-ben és a mű­velődési központban is foly­nak rendszeresen ismeretter­jesztő előadások, de nem tu­dom, hogyan kapcsolódhat ebbe be egv, a megyeszék­helytől csak 20 kilométerre is működő ifjúsági klub? A má­sik. a szekszárdiak is sokszor csak a Népújságból tudják hogy tegnap ez és ez volt. Célszerű lenne ezeket a mű­sorokat jobban propagálni és akkor biztos, hogy megnőne látogatottságuk is. Befejezésül még egyetlen ötlet, megvalósíthatónak tar­tom, hogy azokat az irodalmi színpadokat, amelyek járási székhelyeken.' vagy azok kö­zelében működnek, jobban tá­mogatnák. Ellátnák színvona­las műsorszámokkal, és a já­rási központok segítenék őket művelődési autójukkal abban, hogy a legkisebb faluba is eljuthassanak. Ezek a műked­velő társulatok lelkesedésből, esetleg egy vacsoráért biztosí­tanák a falusi ifjúsági klubok tagjainak olcsó, de kultúrált szórakozását. Tamási János Szekszárd A Tolna megyei KISZ-bi- zottság végrehajtó bizottsága két évvel ezelőtt tárgyalta elő­ször önálló napirendi pontként a lányok és fiatalasszonyok körében végzett KISZ-munka tapasztalatait. A KISZ azóta is napirenden tartja a nőpoliti­kái határozatok végrehajtását. Időközben megszületett az if­júsági törvény, ami ugyan­csak vonatkozik a lányokra és fiatalasszonyokra is. A közel­jövőben ismét napirendre ke­rül a megyebizottság ülésén ez a téma. Ezt megelőzve, az elmúlt két év tapasztalatairól és az eljövendő feladatokról beszélgetünk Benizs Sándorral, a megyei bizottság titkárával. — Hogyan látja Tolna megyében a KISZ-bizottság a KISZ-korosztályú lányok ás fiatalasszonyok helyzetét? — Megyénkben a nőlakos­ság és köztük az említett kor­osztály életében végbement változások hasonlóak az or­szágos átlaghoz. Támogatják a pártpolitikát és becsületesen dolgoznak. A politikai aktivi­tásról, sőt esetenként, vezető­állások vállalásától még érez­hetően visszatartja őket a ma­radi közfelfogás. Nem szabad persze azt a körülményt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a fiatalasszonyoknak, ha már gyerekük van, a munka és a család ellátása mellett kevés szabad idejük marad mozgal­mi munkára. A fiatalok köré­ben már természetes a női egyenjogúság elfogadása. En­nek oka, hogy tanulási és munkalehetőségek megnöve- kedtével a családon belül is megszűnt hátrányos anyagi helyzetük. Falun viszont még mindig szigorúbban, kritiku­sabban ítéli meg a közvéle­mény a fiatal lányokat és asszonyokat. — A falun éló nők helyzete jelen­ti tehát a legtöbb qondot a KISZ- nek? Milyen intézkedésekkel, mód­szerekkel próbálják bevonni őket is az ifjúság) mozgalomba? — Nemcsak a fentiek miatt okoznak több gondot az ipar­ban dolgozó nőknél. A nők ál­talában a szükségesnél és a lehetségesnél kisebb arányban rendelkeznek szakmai képesí­téssel, ami azzal jár, hogy fő­ként falun, korlátozottak az elhelyezkedési lehetőségeik. Az iparban is csak segéd- vagy betanított munkásnak mehet­nek. A 15—29 éves korú nők 14 százaléka érettségizett, ami azt bizonyítja, hogy a szakma- szerzéssel szemben előnyben részesítik a középiskolai to­vábbtanulást Szakmunkás­bizonyítvánnyal 8,6 százalé­kuk rendelkezik, nyolc általá­nosnál is kevesebb az iskolai végzettsége 14 százaléknak. A legjelentősebb népgazdasági ágazatok közül a legalacso­nyabb a fiatal szakmunkásnők aránya a mezőgazdaságban, csupán 3 százalék, pedig nap­jainkban különösen az állat- tenyésztésben és a kertészet­ben volna nagy szükség rá­juk. Távol tartja őket a ked­vezőtlen munkabeosztás, a ke­vés szabad idő. A túlzott munkahelyi lekötöttség a na­gyobb kereseti lehetőség elle­nére sem vállalják. És ez a terület sem mentes még az előítéletektől. Külön kell tehát beszélnünk az iparban és külön a mező- gazdaságban dolgozó nők hely­zetéről és külön szólni a tenni­valókról is. Maradjunk a me­zőgazdaságnál. A termelőszö­vetkezeti és közigazgatási ösz- szevonások miatt szükség van a KISZ vidéki szervezeti fel­építésének átalakítására. Ezt folyamatosan el is végezzük. Ott ahol több község vagy szövetkezet tartozik együvé, csúcsvezetőségeket vagy közsé­gi bizottságokat hozunk létre. Ezek koordinálják a különbö­ző hozzájuk tartozó alapszer­vezetek munkáját. Fel kell hívni itt a figyelmet a KISZ rétegtevékenységére. Egy-egy csúcsvezetőség képes lesz meg­szervezni az azonos érdeklő­dési körű és azonos korú fia­talok csoportját. Azt hiszem ez lesz a módja a fiatalasszonyok további bevonásának az ifjú­sági mozgalomba. Ebben az esetben még akár kézimunka­szakkör létrehozása is elkép­zelhető a KISZ keretein belül. Az szintén tény, hogy a KISZ-nek általában falun nincs olyan tekintélye, mint az ipari üzemekben. Célunk az agrárértelmiség és a pedagó­gusok további bevonása az if­júsági mozgalomba. Ettől vár­juk egyrészt a tartalmi munka színvonalának emelkedését, másrészt pedig a KISZ tekin­télyének növekedését. Az iparban a munkahelyi nőbizottságokkal együttműköd­ve foglalkoznak az alapszer­vezetek család- és nővédelmi kérdésekkel, a nők jobb mun­kakörülményeinek biztosításá­val. Tény, hogy ezeket a ked­vezményeket törvények szabá­lyozzák, de lehetőség van meg­kerülésükre. Ezek ellen küzd a KISZ. Helyi kezdeményezések is születtek, hogy csak egyet említsek, a Tolnai Textilben nem osztják be éjszakai mű­szakra a családos nőket. Lá­nyok vállalták helvettük ezt a műszakot. Társadalmi, politi­kai problémává nőtt a bölcső­dei, óvodai férőhelyek kérdé­se, a gyermekintézmények épí­tése. A gyermekgondozásra fordított jelentős anyagi erők ideiglenesen elvonták a böl­csődei, óvodai férőhelyek épí­tésére fordítható anyagi lehe­tőségeket. A rendkívül feszítő gond.enyhítése.érdekében vál­laltuk az épülő óvodák feletti védnökséget, például Tamási­ban és Szekszárdon. Az üze­mi-falusi KlSZ-alapszerveze- teknek ilyen irányú társadal­mi munka vállalása még to­vább bővíthető, mert mind több helyen épül üzemek, szö­vetkezetek anyagi összefogá­sával óvoda. —• Milyen a dolgozó fiatal ivók aránya a KISZ-vezetósben és áltató­ban a közéletben? — Hangsúlyozni szeretném, hogy a nők jelentős része be­csületesen helytáll munkájá­ban. Sok esetben nagyobb ki­tartással, több szorgalommal végzik munkájukat, és moz­galmi megbízatásukat, mint a hasonló korú férfiak. A KISZ- vezetőségválasztás során ja­vult a lányok és fiatalasszo­nyok aránya a választott tes­tületekben és az alapszerveze­tek vezetőségében. Részvéte­lük a KISZ tevékenységében általában kielégítő. Részben szemléleti, részben családi okokból a fiatalasszonyok köz­vetlenül férjhez menésük után kiválnak a mozgalomból. Ezért is jelentős az előrelépés, ami funkciók vállalásának arányá­ban történt. Az ifjúsági moz­galmon kívül a közéletben, — ha nem is ilyen arányban, — de növekvő számban megtalál­hatók a lányok, fiatalasszo­nyok. A megye 3170 tanács­tagja közül 453 nő, ez 14,6 szá­zalék! Kevés, mert a tisztség- viselők többsége bebizonyítot­ta, hogy alkalmas a funkciója betöltésére. — fejezte be nyi­latkozatát Benizs Sándor, a megyei KISZ-bizottság titkára, 1 IHÄROSI ibolya Népújság 7 1972. augusztus 24. „Vádoljuk az imperializmust!” Áz 1972. augusztus—szeptemberi vietnami szolidaritási akciók — Kivonat a KISZ Központi Bizottsága Titkárságának határozatából A világ haladó közvéleményének felháborodása ellenére to­vább tart az Egyesült Államok indokínai agressziója. Az elaknásí­tott kikötök, az iskolák, az óvodák, a bölcsődék, a kórházak, a gá­tak és öntözőberendezések bombázása nemcsak a vietnami népet fenyegeti, hanem kihívás az egész világ békéje ellen. Bár az USA kormányát a vietnami hazafiak sikerei, a háború­ellenes hazai és nemzetközi közvélemény tiltakozása arra késztet­ték, hogy Párizsban újra tárgyalóasztal mellé üljön, az indokínai hadszíntéren azonban az agresszor újabb jogtipró gaztetteket kö­vet el. Meggyőződésünk, hogy a háború csak a vietnami nép győ­zelmével fejeződhet be. KISZ-szervezetek! Fiatalok! Ebben a helyzetben szükségesnek tartjuk, hogy új lendületet adjunk a vietnami nép támogatására kezdeményezett „Vádoljuk az imperializmust!" mozgalomnak és kifejezésre juttassuk tiltako­zásunkat az amerikai agresszió elleni Munkátokkal és tetteitekkel járuljatok hozzá az 1000 fős viet­nami szakmunkástanuló-intézet felépítéséhez és felszereléséhez! Augusztus és szeptember hónapban szervezeteink folytassák a korábban megkezdett szolidaritási tevékenységüket a „Vádoljuk az imperializmust!" akció keretén belül. Továbbra Is kezdeményezzenek és szervezzenek társadalmi munkaakciókat, a létrehozott termelési értéket ajánlják fel a viet­nami szolidaritási alapra. (A csekk száma: 235—96852, hátuljára rá kell írni, hogy KISZ.) Rendezzetek tiltakozó gyűléseket, küldjétek táviratokat a VDK és az Egyesült Államok nagykövetségeinek. Magyar fiatalok! Tiltakozásotokkal és áldozatkészségetekkel újólag bizonyítsátok szolidaritásotokat az igazságos ügyért har­colók mellett! V

Next

/
Thumbnails
Contents