Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-24 / 199. szám
i I t Vita : Mi érdekli a fiatalokat ? Inkább legyünk ma aktívak, mint holnap radioaktívak A KISZ-korosztályú lányok és fiatalasszonyok helyzete Beszélgetés Benizs Sándorral, a megyei KISZ-bizottság titkárával Már az első e témakörrel foglalkozó írás megjelenése óta figyelem a Népújságban folyó vitát, amely talán jó hatással lesz ifjúsági klubjaink további működésére. Ami feltűnt: a cikkírók valamennyien megyeztek abban, hogy a fiatalok nevelését beat-zenével kell kezdeni, és csak a zenén keresztül lehet bevezetni a különböző nevelési módszereket. Elismerem, a fiatalok döntő többségének „életeleme” a beat, de megkérdőjelezném, hogy csak így lehet őket filmvetítésre szervezni, vagy politikai vitába „beugratni”. Egy érdekes kezdeményezésnek lehettünk tanúi az év elején. A Panoráma filmszínház műsorára tűzte a Balázs Béla filmstúdió három kis- filmjét (Nászutak, Fekete vonat, Boldogság). A filmek előtt nem játszott menő beatzenekar, de még csak valamelyik divatos Dis Jockey sem adott rövid műsort, mégis a vetítést kb 300 fiatal nézte végig. Az előadást követő beszélgetésen egymás szavába Vágva szidták a „Boldogság” szereplőinek kispolgári élet- felfogását, gúnyolták és mélyen elítélték a „Nászutak” olaszimádó leányait és megdöbbenve tárgyalták a „Fekete vonat” utasainak tarthatatlan állapotát. Egy klubban hallgatója voltam Dinnyés József, egyik „legmenőbb” polbeat-éne- kesünk műsorának. Autóstoppal érkezett, és minimális tiszteletdíjért előadta teljes repertoárját. De ezzel még nem fejeződött be az összejövetel. Az ezt követő baráti beszélgetésen először József Attila került szóba (több versere írt zenét Dinnyés József), majd senki sem vette észre, hogy tértünk át a kispolgári életszemlélet bírálatára, és ember kell ahhoz, hogy valaki megállapítsa, hogy lett ebből a vietnami háború elítélése. A tagságot alig lehetett a késő esti órák ellenére szétoszlatni. Aki ott volt, annak örök emlék az 1971-es helikoni ünnepségek alatt működő „Pest is klub”. A klub egyik helyiségében álló dobogóra bárki felléphetett, és előadhatta műsorát, tekintet nélkül annak jellegére. A dobogó előtti székeken mindig 100—150 fiatal hallgatta az alkalmi előadókat. Itt kutyaugatástól Bachig mindent hallhattunk. Az előadók díja a nézők tapsa, vagy nevetése volt, mégis sorba álltak a fellépésért. „Inkább ma legyünk aktívak, mint hóinak radioaktívak” — énekelte az egyik előadó és a számot követő vitában sok jó és hasznos ötlet hangzott el az aktivitás mikéntjét illetően. A másik: senki sem említette a filmet, mint a kulturális, vagy politikai nevelés egyik nagyszerűen alkalmazható eszközét. 1971 óta vezetek egy ifjúsági filmszakkört, amely nem aktív filmesekből, hanem filmbarátokból tevődik össze. Az egyetlen szilveszter előtti „görbe nap” kivételével elmondhatom, hogy nálunk még nem szólt beat-zene. Mégis az összejöveteleken a 38 tagból 35 mindig jelen volt. Aki azt hiszi, hogy csak a film szeretete tartotta ösz- sze ezt a kis közösséget, téved. Tény, hogy filmet nézni jöttek össze, viszont megvitatni ugyanakkora lelkesedéssel maradtak ott. Téma volt bőven. Az, hogy a baráti beszélgetés, vagy a végtelen lendületű vita miről folyt, az csak a filmek kiválasztásán múlott. Hiszen a mai filmművészet bármelyik filmjéhez is nyúlunk, máris korunk problémáival találkozunk. Vegyünk egy mai rendezőt és meglátjuk, filmjei tükrében milyen sok témakörről lehet beszélni. Például: Andrzej Wajda: Csatornaháboru borzalmai, egyén kiállása a közösségért, Légyfogó — a kitömi, környezetével megküzdeni nem tudó ember. Hamu és gyémánt — ellenforradalom, az értékes ember, aki rossz irányba indult, azért pusztulnia kell, Nyárfaliget — az igazi szerelem, Tájkép csata után — győztünk, de hogyan tovább?, A művészek és művészet reagálása a háborúra. .. És folytathatnánk a sort szinte a végtelenségig, hiszen nem Wajda az egyetlen rendező, akinek filmjeire érdemes odafigyelni. Azt hiszem sikerült e rövid felsorolással bebizonyítanom, hogy jól válogatott filmekkel is fel lehet emelni egy ifjúsági klub társalgási színvonalát. Szerintem megvalósítható hogy a KISZ-bizottság kötne egv szerződést a Moziüzemi Vállalattal, mely szerint minden községben a KISZ határozna meg havonta két filmet Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a megyei KISZ-bizottság, vagy a művelődési központ megvásárolná a fontosabb filmek egy- egy Í6 mm-es kópiáját, és azt bármelyik ifjúsági klub kölcsönözhetné. Minden községben van IS mm-es vetítőgép és ha vigyáznának is a filmekre, azok eljuthatnának az egész megye területére. Paop Ferenc írta: „ifiúsáro klubjaink zöme nem él a TIT és a megyei művelődési központ ingyenes programjaival”. Tudom. hogy a TIT-ben és a művelődési központban is folynak rendszeresen ismeretterjesztő előadások, de nem tudom, hogyan kapcsolódhat ebbe be egv, a megyeszékhelytől csak 20 kilométerre is működő ifjúsági klub? A másik. a szekszárdiak is sokszor csak a Népújságból tudják hogy tegnap ez és ez volt. Célszerű lenne ezeket a műsorokat jobban propagálni és akkor biztos, hogy megnőne látogatottságuk is. Befejezésül még egyetlen ötlet, megvalósíthatónak tartom, hogy azokat az irodalmi színpadokat, amelyek járási székhelyeken.' vagy azok közelében működnek, jobban támogatnák. Ellátnák színvonalas műsorszámokkal, és a járási központok segítenék őket művelődési autójukkal abban, hogy a legkisebb faluba is eljuthassanak. Ezek a műkedvelő társulatok lelkesedésből, esetleg egy vacsoráért biztosítanák a falusi ifjúsági klubok tagjainak olcsó, de kultúrált szórakozását. Tamási János Szekszárd A Tolna megyei KISZ-bi- zottság végrehajtó bizottsága két évvel ezelőtt tárgyalta először önálló napirendi pontként a lányok és fiatalasszonyok körében végzett KISZ-munka tapasztalatait. A KISZ azóta is napirenden tartja a nőpolitikái határozatok végrehajtását. Időközben megszületett az ifjúsági törvény, ami ugyancsak vonatkozik a lányokra és fiatalasszonyokra is. A közeljövőben ismét napirendre kerül a megyebizottság ülésén ez a téma. Ezt megelőzve, az elmúlt két év tapasztalatairól és az eljövendő feladatokról beszélgetünk Benizs Sándorral, a megyei bizottság titkárával. — Hogyan látja Tolna megyében a KISZ-bizottság a KISZ-korosztályú lányok ás fiatalasszonyok helyzetét? — Megyénkben a nőlakosság és köztük az említett korosztály életében végbement változások hasonlóak az országos átlaghoz. Támogatják a pártpolitikát és becsületesen dolgoznak. A politikai aktivitásról, sőt esetenként, vezetőállások vállalásától még érezhetően visszatartja őket a maradi közfelfogás. Nem szabad persze azt a körülményt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a fiatalasszonyoknak, ha már gyerekük van, a munka és a család ellátása mellett kevés szabad idejük marad mozgalmi munkára. A fiatalok körében már természetes a női egyenjogúság elfogadása. Ennek oka, hogy tanulási és munkalehetőségek megnöve- kedtével a családon belül is megszűnt hátrányos anyagi helyzetük. Falun viszont még mindig szigorúbban, kritikusabban ítéli meg a közvélemény a fiatal lányokat és asszonyokat. — A falun éló nők helyzete jelenti tehát a legtöbb qondot a KISZ- nek? Milyen intézkedésekkel, módszerekkel próbálják bevonni őket is az ifjúság) mozgalomba? — Nemcsak a fentiek miatt okoznak több gondot az iparban dolgozó nőknél. A nők általában a szükségesnél és a lehetségesnél kisebb arányban rendelkeznek szakmai képesítéssel, ami azzal jár, hogy főként falun, korlátozottak az elhelyezkedési lehetőségeik. Az iparban is csak segéd- vagy betanított munkásnak mehetnek. A 15—29 éves korú nők 14 százaléka érettségizett, ami azt bizonyítja, hogy a szakma- szerzéssel szemben előnyben részesítik a középiskolai továbbtanulást Szakmunkásbizonyítvánnyal 8,6 százalékuk rendelkezik, nyolc általánosnál is kevesebb az iskolai végzettsége 14 százaléknak. A legjelentősebb népgazdasági ágazatok közül a legalacsonyabb a fiatal szakmunkásnők aránya a mezőgazdaságban, csupán 3 százalék, pedig napjainkban különösen az állat- tenyésztésben és a kertészetben volna nagy szükség rájuk. Távol tartja őket a kedvezőtlen munkabeosztás, a kevés szabad idő. A túlzott munkahelyi lekötöttség a nagyobb kereseti lehetőség ellenére sem vállalják. És ez a terület sem mentes még az előítéletektől. Külön kell tehát beszélnünk az iparban és külön a mező- gazdaságban dolgozó nők helyzetéről és külön szólni a tennivalókról is. Maradjunk a mezőgazdaságnál. A termelőszövetkezeti és közigazgatási ösz- szevonások miatt szükség van a KISZ vidéki szervezeti felépítésének átalakítására. Ezt folyamatosan el is végezzük. Ott ahol több község vagy szövetkezet tartozik együvé, csúcsvezetőségeket vagy községi bizottságokat hozunk létre. Ezek koordinálják a különböző hozzájuk tartozó alapszervezetek munkáját. Fel kell hívni itt a figyelmet a KISZ rétegtevékenységére. Egy-egy csúcsvezetőség képes lesz megszervezni az azonos érdeklődési körű és azonos korú fiatalok csoportját. Azt hiszem ez lesz a módja a fiatalasszonyok további bevonásának az ifjúsági mozgalomba. Ebben az esetben még akár kézimunkaszakkör létrehozása is elképzelhető a KISZ keretein belül. Az szintén tény, hogy a KISZ-nek általában falun nincs olyan tekintélye, mint az ipari üzemekben. Célunk az agrárértelmiség és a pedagógusok további bevonása az ifjúsági mozgalomba. Ettől várjuk egyrészt a tartalmi munka színvonalának emelkedését, másrészt pedig a KISZ tekintélyének növekedését. Az iparban a munkahelyi nőbizottságokkal együttműködve foglalkoznak az alapszervezetek család- és nővédelmi kérdésekkel, a nők jobb munkakörülményeinek biztosításával. Tény, hogy ezeket a kedvezményeket törvények szabályozzák, de lehetőség van megkerülésükre. Ezek ellen küzd a KISZ. Helyi kezdeményezések is születtek, hogy csak egyet említsek, a Tolnai Textilben nem osztják be éjszakai műszakra a családos nőket. Lányok vállalták helvettük ezt a műszakot. Társadalmi, politikai problémává nőtt a bölcsődei, óvodai férőhelyek kérdése, a gyermekintézmények építése. A gyermekgondozásra fordított jelentős anyagi erők ideiglenesen elvonták a bölcsődei, óvodai férőhelyek építésére fordítható anyagi lehetőségeket. A rendkívül feszítő gond.enyhítése.érdekében vállaltuk az épülő óvodák feletti védnökséget, például Tamásiban és Szekszárdon. Az üzemi-falusi KlSZ-alapszerveze- teknek ilyen irányú társadalmi munka vállalása még tovább bővíthető, mert mind több helyen épül üzemek, szövetkezetek anyagi összefogásával óvoda. —• Milyen a dolgozó fiatal ivók aránya a KISZ-vezetósben és áltatóban a közéletben? — Hangsúlyozni szeretném, hogy a nők jelentős része becsületesen helytáll munkájában. Sok esetben nagyobb kitartással, több szorgalommal végzik munkájukat, és mozgalmi megbízatásukat, mint a hasonló korú férfiak. A KISZ- vezetőségválasztás során javult a lányok és fiatalasszonyok aránya a választott testületekben és az alapszervezetek vezetőségében. Részvételük a KISZ tevékenységében általában kielégítő. Részben szemléleti, részben családi okokból a fiatalasszonyok közvetlenül férjhez menésük után kiválnak a mozgalomból. Ezért is jelentős az előrelépés, ami funkciók vállalásának arányában történt. Az ifjúsági mozgalmon kívül a közéletben, — ha nem is ilyen arányban, — de növekvő számban megtalálhatók a lányok, fiatalasszonyok. A megye 3170 tanácstagja közül 453 nő, ez 14,6 százalék! Kevés, mert a tisztség- viselők többsége bebizonyította, hogy alkalmas a funkciója betöltésére. — fejezte be nyilatkozatát Benizs Sándor, a megyei KISZ-bizottság titkára, 1 IHÄROSI ibolya Népújság 7 1972. augusztus 24. „Vádoljuk az imperializmust!” Áz 1972. augusztus—szeptemberi vietnami szolidaritási akciók — Kivonat a KISZ Központi Bizottsága Titkárságának határozatából A világ haladó közvéleményének felháborodása ellenére tovább tart az Egyesült Államok indokínai agressziója. Az elaknásított kikötök, az iskolák, az óvodák, a bölcsődék, a kórházak, a gátak és öntözőberendezések bombázása nemcsak a vietnami népet fenyegeti, hanem kihívás az egész világ békéje ellen. Bár az USA kormányát a vietnami hazafiak sikerei, a háborúellenes hazai és nemzetközi közvélemény tiltakozása arra késztették, hogy Párizsban újra tárgyalóasztal mellé üljön, az indokínai hadszíntéren azonban az agresszor újabb jogtipró gaztetteket követ el. Meggyőződésünk, hogy a háború csak a vietnami nép győzelmével fejeződhet be. KISZ-szervezetek! Fiatalok! Ebben a helyzetben szükségesnek tartjuk, hogy új lendületet adjunk a vietnami nép támogatására kezdeményezett „Vádoljuk az imperializmust!" mozgalomnak és kifejezésre juttassuk tiltakozásunkat az amerikai agresszió elleni Munkátokkal és tetteitekkel járuljatok hozzá az 1000 fős vietnami szakmunkástanuló-intézet felépítéséhez és felszereléséhez! Augusztus és szeptember hónapban szervezeteink folytassák a korábban megkezdett szolidaritási tevékenységüket a „Vádoljuk az imperializmust!" akció keretén belül. Továbbra Is kezdeményezzenek és szervezzenek társadalmi munkaakciókat, a létrehozott termelési értéket ajánlják fel a vietnami szolidaritási alapra. (A csekk száma: 235—96852, hátuljára rá kell írni, hogy KISZ.) Rendezzetek tiltakozó gyűléseket, küldjétek táviratokat a VDK és az Egyesült Államok nagykövetségeinek. Magyar fiatalok! Tiltakozásotokkal és áldozatkészségetekkel újólag bizonyítsátok szolidaritásotokat az igazságos ügyért harcolók mellett! V
