Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

V 4 A A termelőtől a fogyasztóig Lánc, lánc, liűtőlánc .. • Olvasónk írja... Gondolom9 nem ártok az ügynek hozzászó lásomma l A hozzáértők becslése sze­rint a romlandó élelmiszerek 10 százaléka megy veszendő­be a hűtőlánc hiányosságai miatt. Azért, mert az ipartól a háztartásokig nem tudják mindig egyenletesen alacsony hőmérsékleten szállítani, tá­rolni az árut; mert nincs elég hűtővagon és hűtőkamion, mert kevés az élelmiszerbol­tokban a hűtőpult, a hűtővit­rin, s a háztartásoknak is csak egyharmada rendelkezik fri­zsiderrel. A számokban mérhető anyagi káron túl a hűtést igénylő élelmiszerek forgal­mának, fogyasztásának is korlátokat szab a gépek hiá­nya. Egy sereg községi bolt­ban például tejet sem tudnak emiatt árusítani, nem is szól­va az olyan korszerű, már fa­lun is keresett termékekről, mint a félkész ételek, a mire­lit-készítmények, amelyek egészségesebb táplálkozást biztosítanak — télen is vita- mindús zöldséghez, gyümölcs­höz juttatnak — és könnyítik a háztartási munkát. Ám igazságtalan lenne ne­gatív képet festeni, hiszen 1956-ban csak 1000 hűtőbútor volt a boltokban, a hároméves terv időszakában számuk 9000-re nőtt, a második ötéves terv időszakában pedig meg­háromszorozódott. 1966 és 1970 között a fejlődés üteme to­vább gyorsult, s a negyedik öt­éves terv kezdetén az állami és a szövetkezeti élelmiszer- boltokban már 44 400 elektro­mos hűtőberendezés üzemelt.’ Eközben azonban a hűtést igénylő élelmiszerek termelése és kereskedelmi forgalma is gyorsan nőtt, a régi gépek el­használódtak. (Csáki zárójel­ben; a gazdasági ösztönzőkar­ra késztetik a vállalatokat, hogy berendezéseiket a végső­kig felúi'tsák, mivel ez a for­galmi költség terhére számol­ható el, s nem érinti a fei- lesztési alapot, szemben az új hűtőgépek beszerzésével. Ez evvik magyarázata: miért, olyan sok a rossz, ali» hűtő berendezés a boltokban.) À jelzett, tekintélves fejlő­dés ellenére elengedhetetlenül szükséges a hűtőláne fejlesz­tése. Ami a háztartásokat il­leti. — a jövedelmek növeke­dését, a berendezései: termelé­sét figyelembe véve — arra számíthatunk, hogy 1975-re a jelenlegi egymillió he'vett 2 millió 200 ezer frizsider lesz az otthonokban; a családok 64 százaléka rendelkezik majd elektromos hűtőberendezés­sel. Mí várható a szállítás terü­letén? A Hnngarocamionnak 255 hűtőiárműve van, s ezt a közeljövőben 450-re növeli. Ma évente mintemr *>00 000 tonna árut tudnak hűtőkocsi­ban szállítani; a mennviség a járművek beszerzésének ará­nyában növekszik. A boltok és a vendéglátóhe­lyek hűtőkapacitásának növe­kedése elsősorban a vállala­tok anyagi erejétől, beszerzé­si szándékától, emellett pedig természetesen a berendezések termelésének ütemétől függ. E tényezők összehangolása, fo­kozása érdekében a Belkeres­kedelmi Minisztérium a közel­múltban felméréseket végzett és figyelemre méltó intézke­déseket tett. A felmérés célja az volt, hogy megismerjék a kereske­delmi vállalatok, szövetkeze­tek beszerzési szándékát, ezt pedig összhangba hozzák a be­rendezések előállításával. (Az összhang megteremtése azért is fontos, mert nemcsak mennyiségi igényeket kell egyeztetni; sokféle méretű, kapacitású, teljesítményű, ren­deltetésű hűtőbútor létezik, például árusításra •••zolgáló vitrin, tárolásra alkalmas hű­tőkamra, stb.) A felmérés vegyes ered­ménnyel járt. A szövetkeze­tek például az elkövetkező három évre kevesebb hűtő- bútor-igényt jeleztek, mint amennyit csupán idén vásá­rolnak; ez talán a pontatlan adatközlés következménye. De kiderült az is, hogy míg egyes vállalatok fejlesztési alapjuk arányos részét kívánják erre a közérdekű célra fordítani, mások még a nagyon kedvező beszerzési lehetőséggel sem élnek. S ez a kedvező beszerzési lehetőség ugyancsak publici­tást érdemel. A Belkereske­delmi Minisztérium a közel­múltban felhívta a vállalato­kat: állami támogatás segítsé­gével, fél áron juthatnak bizo­nyos hűtőbútorokhoz. Termé­szetesen nem korlátlan meny- nyiségben: a költségvetés az idén 12 millió forintot fordít erre a célra. Az állami támogatásra azért van szükség, mert a hűtőbú­torok értékesek, drágák. így a 12 millió forint sem túl sok; mivel a vállalatok újabb 12 milliót tesznek hozzá, mint­egy 6—800 új mélyhűtőbútor­ral növelhető ilven módon a kereskedelem állománya. Ez azt jelenti, hogy újabb 6—800 helyen árusíthatnak majd mi­relit-készítményeket az or­szágban. A hűtőlánc kiépítésére nagy gondot fordít a Belkereske­delmi Minisztérium, ami azért is örvendetes, mert a vállala­Mindennap történik valami az üzemekben, ezekre azon­ban ott különösen nem fi­gyelnek fel. Az emberek szí­vesen olvassák a lapokban a híreket — sajnos legtöbbnyi- re a világ más végéről kapnak csak érdekességet — pedig körülöttük naponta történik valami — ami másnak ese­mény, újdonság, érdekesség. Néhány friss információt át­nyújtunk olvasóinknak. A TIZEK DUNAFÖLDVÁRON Tíz kiskereskedelmi válla­lat, illetve áruház egyesülése révén közös beszerző irodát létesítettek Kecskeméten. A A TIZEK kérésére csütörtö­kön tartanak árubemutatót a Tolna megyei ipari szövetke­zetek, tanácsi vállalatok Du- naföldváron. A községi mű­velődési otthonban felső- és alsóruházati termékeket, bőr­ruházati cikkeket, lábbelit mutatnak be a TÍZEK képvi­selőinek. Abban reményked­nek, hogy a csütörtöki bemu­tatkozás után a jövő évi ren­delések is előbb eljutnak a termelőüzemekhez. BUKÓSISAK A KOCSI- VIZSGÁLÓKNAK À vasútállomási kocsirende­zők a jövőben csak bukósi­sakban dolgozhatnak. A MÄV legújabb rendelete értelmé­ben minden vasútállomáson, rendezőpályaudvaron, ipari vágánynál tolatás, kocsirende­zés közben a dolgozók kötele­sek bukósisakot viselni. Ugyanis a vagonok összekap­csolásakor igen sok fejsérülés fordult elő. Remélik, hogy e balesetmegelőző intézkedés nyomán kevesebb sérülés lesz kocsirendezés közben. FELÚJÍTOTTAK A HATVANÉVES MOZDONYFORDÍTÓT A MÁV Miskolci Járműja­vító Vállalat szerelői három tok, a szövetkezetek némelyi­ke „takarékoskodik”; még ha van pénze, akkor sem vásárol annyi hűtőberendezést, amennyi a lakosság megfelelő ellátásához szükséges. Máskor az elromlott berendezések ja­vítását halogatják, sőt, az is előfordul, hogy nem rendel­nek elég árut, s ezért üresen áll a drága hűtőszekrény. A hanyag, felelőtlen kereskedel­mi munka mellett mindezt az is tetézi, hogy a hűtőbútorok üzemeltetése is sokba kerül, ugyanakkor a hűtést igénylő élelmiszerek árába az ilyen költségeket nem kalkulálták be. Ezért — mivel a vállalati ér­dekeltség nem találkozik kel­lően a vásárlóközönség kíván­ságával — örvendetes a mi­nisztériumi gondoskodásnak csak egyik formája a 12 mil­lió forintos állami támogatás. A fejlesztést szorgalmazó módszerek közül említésre méltó például az a levél is, amelyet az illetékes minisz­terhelyettes írt a napokban a megyei tanácsok elnökhelyet­teseinek. Ebben ismerteti a bolti hűtés problémáit, s a ta­nácsok segítségét kéri. Köze­lebbről azt: hívjál: fel a taná­csi irányítás alatt működő élelmiszerkereskedelmi válla­latok figyelmét a népesít»* fontosságára, segítsék elő, hogv a fogyasztási szövetke­zetek reális beszerzési * érvét készítsenek, s ellenőrizzó]:, szorgalmazzák a már meglévő berendezések jobb karbantar­tását, rendszeres javítását. GÁL ZSUZSA hónap alatt újították (el a dombóvári fűtőház hatvan­éves mozdonyfordítóját. Ere­detileg négy hónapra tervez­ték a munkát, de a miskolci vasúti üzem szocialista bri­gádjai vállalták, hogy három hónap alatt befejezik a fel­újítást, mert a dombóvári fű­tőház üzemcsarnokainak épí­tése miatt nem lehet hosszú időre kikapcsolni a fordítót. A felújítást jó minőségben vé­gezték el, bár a kezelősze­mélyzet szerint korábban könnyebben tudták a gépet kezelni. CSAVARGYÁRI MUNKÁSOK IPARI SZÖVETKEZETBEN A dombóvári iparfejlesztés következő lépcsője a csavar­gyár üzemének felépítése. Úgy tervezik, hogy mire elkészül a gyárépület, megfelelő szám­ban szak- és betanított mun­kásokat is kiképeznek csa­varkészítő munkára. Jelenleg ötvenen tanulnak a vállalat fővárosi üzemében. Egy má­sik munkáscsoport a Domb- calor Ipari Szövetkezet Tüske­pusztai üzemében dolgozik. Itt az automata, félautomata gépek kiszolgálásához képezik ki a munkásnőket. Az ipari szövetkezet nemcsak otthont adott a csavargyáriaknak, ha­nem segítik a munkásnők képzését is. NEM SZÁRAD A TÉGLA A Tolna megyei téglagyá­rakban közel hárommillió kisméretű téglának megfelelő falazóanyag ment tönkre a nyári zivatarok során. A Ba­ranya—Tolna megyei Tégla­ipari Vállalatnál összességé­ben több mint hatmillió tég­la ázott el. A kár enyhítésére, a hiányok pótlására szombat- vasárnapi műszakokat tartot­tak. Sajnos azonban a rend­kívüli időjárás miatt még a fészerek alatt sem szárad a tégla. így például ezért nem tudtak már most a hét végé­Nehezen szántam rá ma­gam az ífásra, de nem tudtam ellenállni. Az elmúlt hetekben két olyan riport jelent meg a Népújságban, amelyek tárgyá­ban érdekelt voltam, érdekelt vagyok. Egyik a július 30-án megjelent „Merre mentek a traktoroslányok? ", a másik az augusztus 17-én „Utasítás — jogalap nélkül” című írás. Gondolom, nem ártok az ügy­nek, ha a két téma kapcsán megszólalok, s úgy, hogy á szemléletmódunk esetenkénti tarthatatlanságára mutatok rá. 1952-ben nehéz volt a fá­cánkerti traktorosiskolán ta­nulni, dolgozni, de a legnehe­zebb volt az évszázadokon keresztül megcsontosodott né­zetek ellen harcolni. Maga az a tény, hogy a nők számára lehetőség nyílt a tanulásra, a képzésre, nem mindenkiből váltott ki egyértelmű egyetér­tést. Hogy a lehetőség értéke­sítésének formája nem mindig volt megfelelő, ezt ma könnyű eldönteni, de vajon azok, akik ma, 1972-ben úgy nyilatkoz­nak, amint azt olvasni lehe­tett, gondolnak-e arra. hogy abban az időszakban ők ma­guk mit tettek a nők felemel­kedéséért? A riport nyomán magam előtt látom a traktoroslányok értelemtől csillogó szemét. Kemény kis öklüket, amint a ceruzát szorítva próbálják fel­vázolni a számukra ismeret­len adatokat. Én is biztattam re külön műszakot szervezni. Szeles, száraz időt várnak a téglagyárakban — akkor ta­lán még tudnák a sok kiesést pótolni, megközelíteni a terv teljesítését. BEFEJEZÉS ELŐTT A KÖZPONTI VÍZMŰ A dombóvári iparnegyed­ben a nyáron alig néhány ember dolgozott a vízellátó központ építésénél. A pénz hiányzott ahhoz, hogy az épí­tők nagyobb erőkkel vonul­janak fel, gyorsabbá tegyék a munkát. Az utóbbi két hó­napban némi élénkség volt tapasztalható, így az épülete­ken a kőművesmunkát már jórészt elvégezték. Az utak. járdák építése és szerelő­munka van még hátra. Az idén még átadják az ipari ne­gyedet vízzel kiszolgáló köz­pontot. — Pj — A fűszereket egyre nagyobb mennyiségben használja fel az élelmiszeripar ízesítésre, fűszerezésre vagy éppen az étel színezésére. A fűszerek felhasználásának újabb irány­zata most van kibontakozó­ban; ennek lényege, hogy ha­tóanyagukat valamilyen eljá­rással kivonják és azokat könnyen kezelhető formában, koncentráltan használják fel. Egy ilyen modem eljárás, amikor mikrokapszulákat ké­szítenek; a hatóanyagokat ap­ró szemcsékbe mártják és így alkalmazzák. A hatóanyag kivonására ré­gebben főleg vizgőz-desztillá- ciót alkalmaztak, újabban azonban az úgynevezett extrakciós módszernek jósol­nak nagy jövőt. Ezzel az eljá­rással nyerik az oleorezint, amely a növények — elsősor­ban a fűszernövények — ol­dószeres kezelésével nyerhető sűrűn folyó anyag, amely ne­őket a tanulásra, mert öröm­mel töltött el az a tudat, hogy a hozzám hasonló sorsú fia­talok jókedve tölti be a kas­télyban azokat a termeket, ahonnan az én fiatalságomra a 80 filléres napszám, a pusz­tagazdák közönséges, gyakran undorító ordítozásai vetítették ki sötét árnyékuicat. Fiatalok voltak, jókedvűek, több-ke­vesebb felelősségtudattal, de nagy akarással. Minden érde­kelte őket, tudni akartak. Többségük derekasan helyt is állt az életben, komoly fel­készültségű emberekké váltak, hogy nem a traktoron? Nem, mert a traktor valóban nem nőnek való munkaeszköz. A másik írás nagyon fel­zaklatott, mert én kétfajta embert ismerek, becsületest és becstelent. Nem a bőre színe, vagy származása dönti el egy-egy ember értékét a mi társadalmunkban. Ezért há­borított fel mélységesen a Ge­menc Bár dolgozóinak maga­tartása. Igen, mindannyian szégyenkezhetünk azért, hogy egyesek még ma sem ismerik, élik törvényeinket. A konkrét esethez ragaszkodva, milyen jogon, vagy „elv" alapján nem engedték be Bodrics Gé­zát a Gemenc Bárba? Azért, mert barna a bőre? Ki jogosí­totta fel az intézlcedőket arra, hogy ilyen durván megsértsék a szocialista humánumot? Bodrics Géza édesanyjával hosszú évekig dolgoztam egy munkahelyen. Azok közé a sokak közé tartozik, akire mindig a legnagyobb tisztelet­tel gondolok, özvegyen, nehéz körülmények között nevelte föl gyermekeit. Géza különö­sen érzékeny volt, mindig több akart lenni, bizonyítani akart, tőle sokat várt az édes­anyja és a nővére is. Neki sokszor kellett lemondania azért, hogy a nővére az orvo­si egyetemet elvégezhesse, ezért azonban sohasem pa­naszkodott. Szakember lett belőle, megnősült. Kicsi lá­nya mint a sárguló búzaka­lász, olyan sjőke, őt már sen­ki nem fogja megsérteni a bő­re színe miatt, mint az édes­apját. Bodrics Gézának vi­szont ma is azt mondhatom, amit gyermekkorában ohi sokszor: előre nézz Géza. fel a fejjel, bízzál magadban, embertársaidban, a tudatlan­ság. a helytelen szemlélet el­tűnőben van, reméljük, mind kevesebb lesz azoknak a szá­ma, akik tudva vagy tudatlan megbántanak azért, ami nem hibád, inkább erényed. Takács Mihályné Tolna. Széchenyi utca vét az olajos és gyantás alko­tórészektől nyerte, összetéte­lére nézve a legkülönbözőbb hatóanyagok elegye, tartal­mazza a fűszer is, aroma-, va­lamint színező anyagait, zsír- oldékony vitaminjait. Az oleo- rezin alkalmazása elsősorban az ipari felhasználásnál elő­nyös. A hatóanyagtartalom ugyanis függetleníthető a fű­szerek eltérő összetételétől és a tárolás is kisebb térben old­ható meg. . A Kalocsa-vidéki Fűszer- paprika- és Konzervipari Vál­lalat Franciaországból vásá­rolt egy olyan készüléket, amellyel a paprikaőrlemény­ből, megfelelő oldószer alkal­mazásával ilyen fűszerkivona­tot lehet készíteni. Az extrak- ció két fokozatban egy óra alatt történik meg. A papri­kából általában 4—8 százalé­kos oleorezin nyerhető. Ebben az anyagban még a paprika csípőssége is „benne van”. Üzemi hírek, érdekességek, események A jövő: az oleoreziné

Next

/
Thumbnails
Contents