Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám
J Pártszervezés — pártirányítás Világpolitika és a pártszervezetek A világpolitika szövevényéi ben eligazodni nem könnyű. Nem elég ismerni a történteket, azt is tudni kell, milyen okok játszottak közre, melyek a mélyebb összefüggések, hogyan illeszkedik egyik-másik esemény a nemzetközi élet egész folyamatába. Mindezek alapján alkothatunk csak véleményt az eseményekről, a kialakult helyzetről. Mindez nem teszi könnyűvé a pártszervezetek, a kommu- 1 nisták dolgát. Egy-egy esemény kapcsán az emberek elsősorban tőlük várják a magyarázatot, az értékelést. ‘Ennek a várakozásnak pedig csak akkor tehetnek eleget, ha képesek a háttér, a tendenciák, a mozgató rugók, a belső ösz- szefüggések felfedezésére, és megítélésére. Ez pedig mindenekelőtt helyes, megalapozott, reális szemléletet követel. Olyan nézőpontot, amely egységbe ötvözi világnézetünket, a realitások iránti érzékünket, a közeli következmények és a távoli perspektívák felismerését. Az értékelés csak ebben az esetben tükrözi elkötelezettségünket, csupán így lehet valósághű, logikus és érthető. Vegyünk egy példát — a problémák „sűrűjéből”. Miként ítélhetjük meg a mai erőviszonyokat? Vajon az a tény, hogy a burzsoá reakció egyik vagy másik országban átmenetileg előretör, változtat-e a szocializmus, a haladás és a béke híveinek a második világ- hárú után fokozatosan kialakult erőfölényén? Az igaz választ csak azzal a szemlélettel adhatjuk meg, miszerint a nemzetközi erőviszonyok a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus erejének viszonyát fejezik ki. A kérdés tehát az, hogy — mondjuk — az egy vagy néhány országban megnyilvánuló jobboldali előretörés döntő módon befolyásolja-e a két rendszer erőviszonyát? Ehhez viszont azzal kell tisztában lennünk, hogy a szociaUzmus, a haladás, a béke erőinek fölényét négy mozzanat határozza meg: dinamikusan fejlődik és egyre nagyobb világpolitikai befolyással rendelkezik a szocialista világrendszer; élesedik az osztályharc a tőkésvilágban; feltartóztathatatlanul bomlik a gyarmati rendszer; a béke erőinek mindeddig sikerült megakadályozni az új világháború kirobbantását. Ezek a vitathatatlan tények jogosítanak fel arra, hogy a két világ- rendszert tekintve joggal beszélhessünk a szocializmus ' változatlan erőfölényéről, miközben helyenként és átmenetileg lehetségesek és vannak is jobboldali fordulatok, pucs- csok. Ameddig tehát e négy területen nincs változás, nem módosulnak az erőviszonyok sem. T" A társadalmi rendünkből, eszméinkből fakadó osztályszemlélet nélkül aligha kerülhetünk közel pL. a közel- keleti helyzet lényegéhez. Ennek kapcsán pedig nem kevesebbről van szó, mint arról, mivel magyarázható a szocialista országok, köztünk hazánk szolidaritása a haladó arab népek harcával? Ezt a kérdést is gyakran teszik fel, és az őszinte válasz ott kezdődik, hogy megvilágítjuk: a Közel- Keleten nem egyszerűen arab- izraeli konfliktus támadt, hanem ez voltaképpen a nemzetközi osztályharc egyik front- szakasza. A harc egyik oldalról a gyarmatosítás minden formája ellen, a független nemzeti létért és önálló fejlődésért, az imperializmussal szemben küzdő országok, másik oldalitól a nemzetközi imperializmus és helyi kiszolgáló erői között folyik. Nos, ez a szemlélet egy pillanatig sem teszi kétségessé, hogy a frontnak melyik oldalán kell állmok a szocialista országoknak: nyilvánvalóan az antiimperia- lista, antikolonialista erők oldalán. Ennek megértéséhez elengedhetetlen a hosszú távra tekintő osztályszemlél'et, s ebből kiindulva a pártszervezetek, a kommunisták egyértelműen állást tudnak foglalni. S ha már a nemzeti felszabadító mozgalom térségénél tartunk, vajon bomlik-e ma is a gyarmati rendszer? Ha valaki kizárólag a függetlenné váló országok számának növekedését figyeli, s csak abból vonja le következtetéseit (tehát egyedül abból ítél, szakad-e ki újabb ország a gyarmatbirodalmakból), nem kap teljes és helyes választ a kérdésre. Napjainkban ugyanis a gyarmati rendszer bomlasztá- sának döntő mozzanata a gazdasági függetlenségért folyó harc. Amikor tehát a fejlődő országokban a külföldi monopoltőke pozíciói gyengülnek, az államosítások eredményesek, a neokolonialista módszerek (politikai nyomással együttjáró gazdasági „segélyek” stb.) kudarcba fulladnak, akkor mindezt éppen úgy a nemzeti felszabadító mozgalmak sikerének könyvelhetjük el, mint a politikai függetlenség kivívását. Vagyis helyes szemlélettel nézve ma is látható a gyarmati rendszer maradványainak bomlása, még ha nem is minMásodik helyen végzett a Tolna megyei csapat a mezőgazdasági gépekkel dolgozó fiatalok országos vetélkedőjén A munkagépkezelők versenyében országos első Kiss József Tegnap, a késő délutáni órákban érkezett haza a Tolna megyei csapat Mosonmagyaróvárról, a mezőgazdasági gépekkel dolgozó fiatalok III. országos vetélkedőjéről. Szép sikerről számolhattak be a versenyzők, annak ellenére, hogy az elméleti felkészülésre az elhúzódó aratás miatt alig jutott idő. A munkagépkezelők versenyében első helyezést ért el Kiss József, a Tamási Állami Gazdaság fornádi üzemegységének szerelője. Az ifjúsági szocialista brigádok vetélkedőjében a Paksi Állami Gazdaság biritói gépműhelyének Ságvári Endre szocialista brigádja a megosztott IV—V. helyen végzett. A csapatok összesített versenyében Bács-Kiskun mögött a második helyen Tolna megye végzett. Ebben a szép eredményben a helyezetteken kívül benne van a csapat többi tagjának jó teljesítménye is. Jutalmat kaptak a helyezett csapatok szakmai felkészítői is. Megyénk csapatának szak- tanácsadója Varga József, a gyulaji termelőszövetkezet elnöke és Bea Józsefné, a Fácánkerti Megyei Növényvédő Állomás dolgozója volt " ___ d ennap születnek új, független államok. A világpolitika még sok olyan problémát vet fel, amely csakis ilyen alapállásból érthető meg. E cikk keretei között valamennyi még vázlatosan sem érinthető, pedig már címszavaik is izgalmasak: történelmileg ki van támadásban és ki védekezik,' mi jellemzi a szocialista országok kapcsolatait, van-e az imperializmusnak egységes stratégiája, a nem kapitalista út, és a szocialista fejlődés viszonya és így tovább. Ezek értelmezésében is csak az osztályszempontokból kiinduló szemlélet lehet az egyetlen megbízható iránytű a pártszervezetek, a kommunisták számára. De miként sajátítható el ez az elengedhetetlennek tartott helyes szemlélet? A „recept” — legalábbis kimondva — egyszerű: „indulj ki a valós helyzet marxista értékeléséből, vedd hozzá az osztályérdeke- ket és ezen az alapon keresd meg az osztályharc összefüggéseit, majd mindezt helyezd be az elvi alapon álló politika kereteibe.” A gyakorlatban persze ez sokkal nehezebb. Közvéleményünk mégis lényegében elkötelezetten, reálisan, józanul ítéli meg a nemzetközi helyzetet, s eszerint cselekszik. S ez a tény már önmagában is jelzi a pártszervezetek ez irányú politikai munkájának eredményeit, a sikeres felvilágosítás és meggyőzés lehetőségeit. PÁLOS TAMÁS Szociológiai felmérés Szekszárdon Augusztus 18—31-ig megye- székhelyünkön körülbelül ötszáz családhoz kopogtatnak be — első hallásra furcsa kérdésekkel — egy igen izgalmas fölmérést végző csoport tagjai. A vizsgálat első részének tárgya a városi emberek életmódja. Szeptemberben valószínűleg folytatják a felmérést, s ennek során a város intézményei, üzemei társadalmi életével foglalkoznak, mégpedig oly módon, hogy a már előbb vizsgált családok hogyan illeszkednek a közéletbe. A felmérést a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, Csanády András vezeti Tóth Zoltán külső szakértő segítségével. A vizsgálatot az ELTE Eötvös Kollégiumának egy harminctagú falukutató csoportja végzi. . A Szekszárdon folyó felmérés az MTA kétéves országos vizsgálati ciklusának egy része, illetve a közel hetven- féle kutatás egvike. A kétéves ciklus 1973. végére fejeződik be, aminek eredményeként átfogó képet kapnak a családok társadalmi életéről. Az országban ilyen jellegű vizsgálat több faluban és csak egyetlen városban, Szekszárdon folyik. Hogy miért épp Szekszárdra esett a választás? A számtalan — a vizsgálat szempontjából — kedvező szempont közül csupán néhányat sorolunk fel. Megyeszékhelyünk egy dinamikusan fejlődő kis város, mely nem specializálódott kizárólag az iparra, vagy a mezőgazdaságra, mindezek mellett komoly történelmi múlttal rendelkezik, s ha a demográfia alakulását, ha a foglalkozás szerinti megoszlást, vagy akár a gazdálkodás főbb szempontjait vizsgáljuk, Szekszárd pontosan megfelel egy tipikus magyar fejlődő városnak. A felmérés során a város háztartásainak mintegy tíz százalékát vizsgáljuk meg. Egyébként megye- székhelyünkön körülbelül 7500 család él, s mindössze 5000 a háztartások száma. A legutóbbi adatból szintén egy országos átlagra — hazánk lakás- helyzetére — lehet következtetni. A vizsgálat végzői a családoknál személyi lapokat és kérdőíveket töltenek ki. A személyi lapokra az általános adatokon kívül felkerül a család egy-egy tagjának időbeosztása, ezen kívül, hogy milyen háztartási munkát végeznek, illetve milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe. A kérdőív pedig demográfiai kérdéseket, háztartási gépekkel való ellátottságot, egy úgynevezett konyhaleltárt és ha van, a házi gazdaság adatait tartalmazza. Csanády András a vizsgálat első napjainak tapasztalatáról elmondta, hogy a szekszárdiak szívesen fogadják a felmérőket, készséggel nyújtanak támogatást munkájukhoz, mely- lyel végső soron egy országos kutatás eredményeihez járulnak hozzá. Persze, meg kell említeni azt is, hogy a vizsgálat eredményét Szekszárd város Tanácsának is rendelkezésére bocsátják, ami a város távlati terveinek elkészítéséhez jelentős támaszul szolgál. Taggyűlésre gyülekeznek Ocsény kommunistái. Az érkezők sorra kezet fognak a már ott levőkkel, komótosan letelepednek egy-egy székre. Csendesen beszélgetnek, az időjárásról, a munkáról, a szövetkezet napi eseményeiről. A párttitkár, Késik Ferenc az asztal végén ül, papírjai között lapoz, néha türelmetlenül pillant az órájá- ra- Hol késhet a szövetkezet elnöke? Nélküle nem lehet előadni a napirend első pontját- .. Pedig az olyan, hogy Ocsényben még nem szerepelt párttaggyűlés napirendjén. De tán még a megyében, vagy még azon túl sem... A többiek között még egy párttag izgatott; Sági László, a ^termelőszövetkezet fiatal mezőgazdásza. Falujában először vesz részt taggyűlésen, és ott ül vele szemben két meghívott vendég a néphadsereg két tisztje, akik nemrég még parancsnokai voltak... Végül megérkezik Széki János, az elnök. — Elnézést kérek elvtársak a késésért. A gyereket kellett bevinni a kórházba... Feláll Kósik Ferenc. » — Szeretettel köszöntőm az elvtársakat mai taggyűlésünkön. Külön üdvözlöm párt- szervezetünk új tagját, Sági László elvtársat, és vendégeinket, Borsos József és Hedvig Gyula tiszt, elvtársakat... Ismertetem a napirendet. Az első pont; jutalom átadása. — Elvtársak... Pártszervezetünk új taggal, fiatal taggal gyarapodott; Sági Lászlóval, aki a közelmúltban szerelt le a hadseregből. Ott lett kommunistává. Sági elvtárs, termelőszövetkezetünk tagja kiválóan megállta a helyét; kétszer nyerte el a néphadsereg kiváló katonája címet. Erre az eredményre büszkék vagyunk, de erkölcsileg és anyagiakkal is elismerjük. Széki János, a szövetkezet elnöke veszi át a szót. — A párttitkár elvtárs néhány szóban méltatta Sági elvtárs néphadseregben elért eredményeit. Kétszeres kiváló címét úgy értékeljük, mintha azt a termelő munkában érte volna el. Úgy ítéljük meg, hogy a néphadsereg kiváló katonája^cím egyenrangú a mezőgazdaság kiváló dolgozója címmel. És a jövőben így értékeljük minden leszerelő, és termelőszövetkezetünkbe visszatérő fiatal eredményét. Ezért Sági elvtársat pénzjutalomban részesítjük. Egyúttal köszönetét mondunk az alakulat parancsnokságának, párt- és KISZ-szervezetének, hogy Laciból nem csak kiváló katonát, hanem kommunistát is neveltek. Kérem Sági elvtársat, vegye át a pénzjutalmat. .. Borsos József tiszt kér szót azután. — Köszönetét mondunk a pártszervezet, a termelőszövetkezet vezetőségének, hogy ezekre az ünnepélyes pillanatokra meghívtak bennünket. Külön köszönetét kell mondanunk azért a kezdeményezésért — mert itt tulajdonképpen arról van szó — ahogyan visszafogadják a leszerelő katonát. Párt- és gazdasági vezető részéről először hangzott el. hogy a néphadsereg kiválója cím egyenrangú a polgári munkáért kapott kiváló dolgozó címmel, és ezt anyagiakkal is elismerik. Szeretnénk;, ha a jövőben minden munkahelyen így fogadnák a leszerelőket. A néphadseregben is folyik szocialista munkaverseny. A kiképzési követelmények magasak, nem könnyű a kiváló cím megszerzése, megtartása. De a hadsereg politikai nevelési iskola is, amelyben a kiválók közt is a legjobbakat igyekszünk kommunistává nevelni. Sági elvtárs a szolgálati idő alatt nem csak kiváló katonává vált — mint alegység- parancsnok is példásan meg-> állta a helyét —, hanem kommunistává is. Ezekben az ünnepélyes percekben, itt, a párttagság színe előtt csak azt kérjük tőle és kívánjuk neki; a polgári munkában is így állja meg a helyét. Sági László megilletődötten szól. — Köszönetét kell mondanom volt parancsnokaimnak, az alakulat pártszervezetének, hiszen ők segítettek ahhoz, hogy most itt lehetek az őcsé- nyi párttagság körében, köszönöm a jutalmat. De úgy érzem, még bizonyítanom kell; a termelőszövetkezetben, és a pártszervezetben is. Tapsra verődnek a nani munkában megfáradt kezek, majd ismét a párttitkár veszi át a szót: — Kedves elvtársak, taggyűlésünk következő napirendi pontja, a termelőszövetkezet eddigi nyári munkájának értékelése... BOGNÁR ISTVÁN Népújság 3 19 Î2, augusztus S3. „A taggyűlés első napirendi pontja..;’ A kiváló katona elismerése
