Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

$ \ / ! \ Utasítás — jogalap nélkül Vagy egyéni akció ? Bodrics Géza a hétfőről keddre virradó éjszaka nem ment haza, magába roskadtan üldögélt az egyik pihenőben és ' gondolkodott, s azután, mihtha mi sem történt volna, reggel hatkor műszakba állt. * Kovács András, a Volán 11. számú Vállalat szakszervezeti titkára így beszél Bodrics Gé­záról: — Nézze, nálunk egy ember megítélésének az a fő szem­pontja, hogy ki hogyan végzi a munkáját, hogyan látja el feladatait. No, én ennek alap­ján annyit mondhatok Bodrics Gézáról, hogy megbízható, be­csületes ember. Nem véletlen, hogy 1970. március 1-e óta csoportvezető. Ezt az előlépte­tést emberi magatartása, szak­mai tudása tette lehetővé. 1971. máricusában munkatár­sai őt választották szakszerve­zeti bizalmijukká. Bodrics elv- társ több éves jó munkájáért 1972. május 1-én kiváló dol­gozó lett. Fizetése, az utolsó hat havi keresete alapján ha­vi 3059 forint, ezen kívül bri­gádvezető és brigádja jelenleg éppen a szocialista cím elnye­réséért küzd. * Varga Béla, a Volán 11. szá­mú Vállalat oktatási vezetője, a vállalat KISZ-szervezetének csúcstitkára ,így nyilatkozott: — Hogy képet. alkosson Gé­za munkahelyi megbecsülésé­ről, el kell mondanom, hogy az ő brigádja egy kicsit a Volán „büntetőszázada”. Keze alá tartozik huszonkét felnőtt dol­gozó, meg tizenkét ipari ta­nuló. Ha azt tapasztaljuk, hogy a vállalat valamelyik ipari ta­nulója fegyelmezetlen, nem látja el megfelelően munká­ját, elküldjük a Bodrics-bri- gádhoz, hogy foglalkozzon ve­le. Az eredmény sosem ma­radt még el. Bodrics Géza nekem nagyon sokat segít, s egyike a leglel­kesebb aktivistáknak. Becsü­löm Gézát, hogy idáig vitte. Nehéz dolga volt. * Az esetet elmondja Magyar Ferenc, szerelő-csoportvezető, Bodrics Géza régi kollégája, barátja: — Születésnapot tartottunk, mert tudja az úgy van ez ná­lunk a műhelyben, hogy nem­csak munkatársak, de jó ba­rátok is vagyunk. Az egyik garázsmester felajánlotta, hogy tartsuk meg az ő borospincé­jében a születésnapot, megbí­zik bennünk, hiszen régóta együtt dolgozunk. Mindannyi­an — összesen tízen, közte Gé­za is — ötven forintot adtunk a vacsorába, a többit meg ugye az ünnepelt állta. Nézze, én nem mondom azt, hogy nem ittunk. Ittunk, de tisztes­séggel. Géza nem ihatott egy kortyot sem, mert ő motor­ral volt. ügy szereztek neki valami málna-félét. ■ Éjféltájban oszlottunk el, én meg mondom Gézának, hogy ha már bemész megnézni az éjszakás embereidet, ' elkísér­lek, az én buszom is csak fél hatkor indul. Beszélgettünk bent a többiekkel, éppen va­lami karambol volt, hát volt miről beszélgetnünk. Úgy egy óra tájban mondom Gézának, gyere testvér, igyunk egy ká­vét, álmos vagyok. — Hol? Ilyenkor? — kér­dezte Géza. — Hát a Gemenc-bár nyit­va még. Elmentünk. Megyek be, s mondom a ruhatárosnak; — Lesz szíves két belépőt adni — így mondtam, ezt az ott lévők bizonyíthatják. Erre a férfi odamondja ne­kem, miután kicsit arrább hí­vott Gézától; — Maga bemehet, de ak úr nem — és Géza felé muta­tott. — Ugyan — mondom érré — miért nem? Erre nem válaszolt. Mondom erre : — Hívja már legyen szíves a főnökét. Erre az egyik pincér, aki ott fülelt, elment a főnökért, s jöttek is mindjárt. A főnök­kel bemutatkoztunk egymás­nak, s én mindjárt megkér­deztem; j — Nem engedik be a bará­tomat. Miért? Talán az öltö­zékünk ellen van kifogás? — Szó sincs róla. — Hát akkor miért? — Majd a fiatalember — és a főnök a ruhatárosra mutatott — megmondja. A ruhatáros erre; — Azért nem mehet be, mert cigány. Erre utasításom van, hogy cigányt nem enged­hetek be a bárba. — Mutassa meg az utasítást! — Nem válaszoltak, nem is mu­tatták meg az utasítást De er­re már több vendég is ösz- szegyűlt körénk, s mindnyá­jan mondogatták, hogy en­gedjék be Gézát. Az egyik vendég, aki ismerte Gézát, mondja nekik, hogy ne vic­celjenek, ő nagyon régóta is­meri, rendes ember. Akkor már engedték volna; de Géza azt válaszolta: — Nem megyek. Csak azért engednének be, mert ismer valaki? És ha nem ismer sen­ki? Hát így történt. Utána ki­mentünk a buszmegállóhoz, mivel az én buszom lassan indult már, s egyszer csak 1ó Idő múlva látjuk, hogy a fő­nök is jön. megy a négykor induló pesti buszhoz. A főnök elnézést kért és csak azt hajtogatta, utasítása van arra, hogv cigányt nem engedhet be. Hát ennyi volt. Mondom, Géza egész éjjel egy kortyot sem ivott, én xneg alig valamit és amúgy is, engem nehezen ver le az itaL • Bodrics Géza röviden elme­séli életét. — Én most harmincéves vagyok. Apám 1946-ban meg­halt. Anyám Tolnán dolgozott, a selyemgyárban, mint cso­portvezető. Már nyugdíjas. Most, Tolnán, az Újtelep ta­nácstagja, valamikor hosszú ideig MNDSZ-titkár volt. Ket­ten vagyunk testvérek, nővé­rem orvos. Én az autó-motor ' szerelő szakmát tanultam ki,' és 1960-ban szabadultam. 1964- ben jöttem az AKÖV-höz, 1965- ben nősültem, hatvanhét­ben gyerekünk született. HÖGYÉSZ, délelőtt 11 óra. Az újra visszatért nyár egé­ről tüzelve süt a nap. A hő­mérséklet árnyékban har­minc fok. • A kihalt utca csendjébe tompa, monoton zúgás szűrő­dik. Varrógépek. A Tolna megyei Textilipari Vállalat szalagjain grabostep anorákok készülnek. Na­rancssárgák, banánsárgák, ké­kek, pirosak. 18 ezer anorák. csehszlovák exportra. Gyártásukhoz át kellett alakítani a varrógépe­ket. Az anyagot leszorító fém­laphoz hozzátapadt volna a textília. ezért mindegyikre apró teflonlapocskát szereltek. A másfél évtized óta villa­mos szigtelőként használt mű­anyag tavaly. bevonult a ház­tartásokba. Ezzel vonják be a legújabb serpenyők, lábasok belsejét. Mert bírja a hőt, és semmilyen anyag nem tapad hozzá. Most ennek a taszító tulajdonságának révén a ru­haiparban is helyet kapott. Dél elmúlt. A Hangulat ét­terem ajtaja zárva. Szünnap van. A helybeliek elmondják, ré­gebben másodosztályú volt. Mostanában „lefokozták”. Végre érvényt szerezve a mi­niszteri rendeletnek. De az ét­terem gazdái nem nagyon tö­rik magukat, hogy visszake­Űj módszerrel számítják ki a július 31. utáu bekapcsolt lakások melegvíz-díját A nehézipari miniszter mó­dosította a távfűtésbe, illetve melegvíz-szolgáltatásba újon­nan bekapcsolt lakások me­legvíz-díjának kiszámítási mód­ját. Az 1972. július 31. követő­en, bekapcsolt lakások után, illetve bérlőváltozás esetén a meleg víz díját az eddigiek­től eltérően nem a lakásban lakó személyek száma, hanem a meleg víz mennyisége sze­rint szabják meg. Egy köbmé­ter meleg víz havonta 5,70 fo­rintba kerüL A tényleges felhasználást azonban nem mérik, hanem a lakás alapterülete szerint számlázzák a- feltételezett fo­gyasztást. Széles körű felmé­rés alapján ugyanis kiszámí­tották a különböző nagyságú lakásokban lakók átlagos me­legvíz-igényét, s a díjat is úgy állapították meg, hogy az az új elszámolás szerint is kö­rülbelül ugyanakkora legyen, mint a korábbi elszámolás ese­tében. A lakosság tehát nem károsodik, az elszámolás pe­dig egyszerűbb lesz. Az augusztus 1-től bekap­csolt lakások esetén, illetve, Anyámnál lakunk^, „ először 19'56-ban építettünk vele, az­tán 68-ban újból csak neki­láttunk, hogy jobban megfér­jünk. Egy évre hazamentem Tolnára dolgozni, hogy a sok munkához közelebb legyek. Anyámmal most is együtt la­kunk, neki két szobája van, nekünk a feleségemmel me- gintcsak kettő. A ház kom­fortos, jó, szeretünk benne él­ni. Az AKÖV-höz 1969-ben jöttem vissza, szeretettel fo­gadtak. Hogy volt-e már ha­sonló esetem vállalaton be­rüljenek a magasabb osztály­ba. Sőt, mintha Igazolni akar­nák a elöntés jogosságát, azóta is egyre jobban züllik az étte­rem. A hőgyésziek rovására. Mert vurlítzer van, a teena- gereknek. De azoknak, akik vacsorázni, beszélgetni, s nem kocsmázni akarnak, Hőgyé- szen nem találnak szórakozó­helyet. A közeli kocsmából messze hallatszik a danolás, veszeke­dés, A fiatal kiszolgáló hol halkan, hol erélyesen próbálja csitítatnl a majdhogynem hajba kapó vitázókat. Hosszú, huszonöt év körüli fiatalember fogódzkodik a sön- téspult szélébe. Botladozó nyevvel újabb üveg sört kér. Kap. A falon tábla: 1? éven alu­lit szeszes itallal nem szolgá­lunk ki. Máshol a táblán ez is olvas­ható ittas embert és 18 éven alulit... Itt vigyáznak, nehogy elve­gyek ezzel a kedves véndég kedvét a mértéktelen italo­zástól. Félszáz méterrel távolabb az iskolát renoválják. Három­ahol ez időponttól a bérlő vál­tozik, a lakás teljes alapterü­lete szerint a következő meny- nyiségű meleg víz után szá­mítják fel a köbméterenkénti havi 5,70 forintos díjat: ha a lakás teljes alapterülete 28 négyzetméternél nem na­gyobb, az elszámolt meleg víz mennyisége 5 köbméter: 28,1 és 35 négyzetméter között 6 köbméter; 35,1—44 négyzet- méterig 7 köbméter; 44,1— 53 négyzetméterig 9 köbméter; 53,1—62 négyzetméterig 11 köbméter; 62,1—70 négyzetmé­terig 13 köbméter; 70,1—35 négyzetméterig 15 köbméter. A 85 négyzetméternél na­gyobb lakások esetén 18 köb­méter melegvíz-díjat kell ha- vonti kifizetni. Az augusztus elseje előtt be^ kapcsolt lakások esetében, ha időközben a bérlő nem válto­zott, továbbra is havonta 17,— forint melegvíz-díjat kell fizet­ni személyenként. Ahol heten­ként két alkalommal 4—4 órán át szolgáltatják a meleg vizet, a díj ugyancsak válto­zatlanul 8 forint. (MTI). >lül. Hát volt, régen; elfelejtet­tem, de mindig is rosszabb volt, amikor lecigányoztak, mintha megvertek volna. El­múlt, régen volt, azóta ilyen velem soha nem történt. Ezen a hétfői estén kívül. • ■ Ne szégyenkezzünk egy ki­csit mindannyian ezért a hét­fői esetért? Ki-ki döntse el magában! És döntsön a jog­alapokat nélkülöző utasítás megalkotója is a történtekről) VARGA JÓZSEF j millióért varázsolják újjá az épületet. — Szeptemberben megkezd­hetik itt a tanítást, — mond­ja az ajtóban a hőgyészi épí­tők vezetője. A folyosókon törmelékhal­mok, téglarakások. Fentről hangok hallatszanak. Jó lenne valami mozgalmas munkáské­pet lencsevégre kapni. Egyik teremből jön a zaj. Benn sörösüvegek, kártya, az asztal sarkán kupacba gyűjtve a szerencsés lapjárás eredmé­nyezte pénz. „Pihennek” a dombóvári szerelők. Az udvarról ismerős fiatal­ember indul felfelé. Cserepet visz a tetőre. ö kapaszkodott a söntés- pultba fél órával ezelőtt. Vajon mi lesz, ha a sör „el­gáncsolja” és lezuhan? Üzemi baleset? És még egy kérdés; Szeptem­berben valóban megkezdhetik itt a tanítást? • Délutánra a nap tüze lany­hul. A felforrósított aszfalt, s a házak falai ontják a mele­get. A kihalt utca levegője a hőtől reszket. A hőgyésziek dolgoznak. Ki kinn a határban, ki az üzem­bem, hivatalban. A hőgyésziek szorgalmasak. Többségük biztosan az. — Szepesi — 1 Hőgyészi pillanatképek

Next

/
Thumbnails
Contents