Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

* te f I ■FIÚS#© Egy panaszos levél nyomában TJj szekszárdi vonalak Foto: Gottvald Szeptembertől: új tantermek alapján oktatják a „Világnézetünk alapjai" című tantárgyat Panaszos levelet kaptunk a Simontornyai Bőr- és Szőrme- feldolgozó V. Korvin Ottó KISZ-alapszervezetétől. A KISZ-titkár, Árendás Sá­ra és Szilágyi Terézia KISZ- tag, a helybéli termelőszövet­kezet elnökétől szabályszerű kihallgatást kértek, majd elő­terjesztették abbéli kérelmü­ket, hogy az alapszervezet huszonöt tagja — ha erre mód van — kapjon egy éjszakára szállást a tsz baltonszabádi üdülőjében. Készek készpénz­ben, vagy társadalmi munká­ban fizetni. A szóbeli megállapodásnál a szövetkezet részéről jelen volt még Kolonits Julianna KISZ- titkár is. Július 22-én éjszaká­ra kellett volna a szállás. A KISZ titkára még elintézte a szőrmefeldolgozóban, és a szomszédos SIMOVIL Ktsz- ben, hogy az esedékes szombat reggel az alapszervezet meg­kapja kölcsön mikrobuszukat. Árendás Sára az utazást megelőzően kereste telefonon a termelőszövetkezet elnökét Ka- poli Imrét, de nem találta iro­dájában, így annak titkárnőjé­Tavaly nyáron iskolánk egyik osztálya az NDK-ban töltött jiét hetet. Dolgoztak és kirán­dulták. Elhatároztuk, hogy az ..idén mi is megpróbálunk..ki­jutni. Dr. Koch József tanár, aki a tavalyi utat szervezte, az idén a mi segítségünkre sietett. Testvérosztályt is szerzett Lip­cséből. Leveleikből kiderült, hogy annyi idősek, mint mi, és az érdeklődési körünk « ha­sonló. A pályaudvaron egy csoport fiatalt láttunk, hatalmas pla­kátokat tartottak a kezükben, ráfestve a magyar és az NDK nemzeti zászló. Elvezettek ben­nünket a szálláshelyünkre, amit ők foglaltak a nemzetközi kempingben. Még a követke­ző nap is velünk voltak. Meg­mutatták városuk nevezetessé­géit. Közös klubesten is részt vettünk. Háromnapi vendégeskedés után Erfurt következett, ahol az ottani KISZ, az FDJ titkár« Rolf Steinhardt közölte ve­lünk, hogy a végállomás Schlosswippack lesz. Itt német fiatalokkal dolgoztunk és lak­tunk együtt. A hatórás mun­kaidőt kemény munkával töl­töttük. Csatornát ástunk, javí­tottunk, tisztítottunk. Nyelvi nehézségeink csak kezdetben voltak, később már egész jól megértettük egymást, össze is barátkoztunk. Hatnapi tábori élet után eljött a búcsú. A tá­borvezetőség nagyszabású bú­csúestet rendezett. Kiosztották a különféle díjakat, a munká­éi sportteljesítmények alapján. Nekünk is „csurrant-cseppent” valami. Július 29-én, másnap Erfur­tot néztük meg, idegenveze­tőnk az FDJ-titkár, Rolf volt. 30-án szereztük a legmara­dandóbb élményeket. Az első kellemesebb volt, ugyanis meg­látogattuk Weimarban a nagy német költő, Goethe házát, majd a Liszt-házban néztünk szét. A másik élményről már nehezebb beszélni. Még végig­nézni is nehéz volt a buchen- waldi koncentrációs tábort. Itt halt meg többek között kilenc­ven magyar kisgyerek is. Lát­tunk egy kiállítást, ahol em- berbőrből készüli tárgyakat vei, Kolonits Máriával beszélt. Megtudakolta rendben van-e a dolog? Szükség esetén elmegy az üdülőbe motorbiciklivel. Azt a választ kapta, erre nincs szükség, csak a pénzt vigyék, és a gondnoknál fizessék be. Eddig minden rendbén is volt, a továbbiakat idézzük a már említett panaszos levélből. „Mit keresnek maguk itt, ta­lán megkérdezték, hogy be­jöhetnek-e és ki engedte be magukat? A tsz üdülője nem szénakazal, hogy mihdenki használhatja* Ha két percen belül nem hagyják el az épü­letet, a csomagjaikat az utcán találják. Ha nem takarodnak ki innen; a rendőrséggel doba­tom ki magukat magánterület megsértése miait” — így Ka­pói! Imre, a simontorpyai termelőszövetkezet elnöke, aki véletlenül éppen az üdülőben tartózkodott vendégekre várva. Azért idéztük szó szerint a KISZ-esek levelét, mert a szö­vetkezet elnöke, elolvasva a sorokat, nem tiltakozott. Egy szóval sem mondta, hogy az üdülőben nem egészen így zajlottak az események. Egye­mutattak be. Miután végigjár­tuk a tábort, ösztönösen meg- fögáímapődoti: bennúnk til­takozás! Soha többé háborút! • «Az- • építőtábornak, v$m }.ett, a mi NDK-beli tartózkodásunk viszont még tovább tartott. Nagyon kedvesek voltak hoz­zánk német barátaink, s nem kellett sem hazajönni, sem drága szállást fizetni. Elhe­lyeztek bennünket az erfurti FDJ-bizottság tanácstermében és szobáiban. Dolgozni egy kö­zeli faluba jártunk, ahol a ter­melőszövetkezet vezetői ubor­kaválogatást és krumpliszedést bíztak ránk. A délutánjaink általában szabadok voltak, s mivel a legtöbb paksi diáknak már akadt német barátja, ismerő­se, barátnője, családokat is meglátogattunk .En egy átlagos­nak mondható német család­hoz kaptam meghívást. Erfurt központjában egy bérház ne­gyedik, legfelső emeletén lak­tak. Háromszoba-konyhás la­kásban élt a hattagú család. Az apa rendőr, az anya gyári munkás. A négy gyerek még mind iskolás. Amikor barát­nőmmel Karinnal becsenget­tünk, édesanyja Fiedlerné már az ajtóban várt bennünket, s a szobába vezetett. Az asztalon különféle sütemények, kóla, kávé és tea várt bennünket. Osztálytársaim ugyanilyen ven­dégszeretetről számoltak be es­ténként, és büszkén mutatták az ajándékba kapott apróbb emléktárgyakat. Az utolsó kirándulást Eise- nachba a munkásmozgalmi múzeumba és a Bach-házba tettük. Aztán Wartburg várába gyalogoltunk és a Thüringiai erdő friss levegőjét szívtuk. A búcsúestre eljöttek a szov­jet komszomolisták is, akik szintén a környéken dolgoztak. Augusztus 4-én indultunk ha­za, de még megálltunk Drez­dában, megnézni a képtárat. Erfurtban is és Lipcsében is azzal búcsúztunk: Viszontlá­tásra jövőre Magyarországon! , . , MÜLLER ERZSÉBET Paks Vak Bottyán Gimnázium bet viszont mondott. Például azt, hogy neki már akkor nem tetszett a dolog, mikor a KISZ- titkár és társa megjelent nála, mohdván, miért nem a párt- titkár, vagy a szőrmefeldolgo- zó gazdasági vezetőinek egyike keresi fel? A mi kérdésünk viszont az, miért foglalkozna egy termelő­üzem a KISZ-tagok üdülési ügyeivel? Ök kölcsön adták a mikrobuszukat és ezzel a ma­guk részéről a maximális se­gítséget megadták a fiatalok­nak. A szövetkezet elnöke azzal kezdte a beszélgetést, — Mi közöm nekem a szőrmefeldol­gozóhoz? Hát ahhoz semmi, de az ifjúságpolitikai határozatok, az ifjúsági törvény végrehajtásá­hoz köze kell legyen a simon­tornyai termelőszövetkezetnek is, köze van akkor is, ha — mint az elnök mondta — nem tartoznak a megyéhez, mert itt a szövetkezet központja Fe­jér megyében van. Meg aztán nem is lett volna olyan nagy az a szívesség, hiszen a sze­mélyenkénti húsz forintban Is megegyeztek. t Még valamit kifogásolt az elnök. A fiatalok nem vittek magúkkal papírt, amivel bizo­nyítani tudták volna, hogy az elnök valóban engedélyezte az éjszakai szállást. Miért nem volt erről írás? A fiatalok cso­dálkoznak, hogy már egy ilyen beosztású embernek sem hi­hetnek? A tsz-elnök azt állít­ja', megbeszélték, hogy"Áren­dás Sára visszamegy az írásért. A két .bőrgyári fiatal állítása szerint nem esett azó papírról. Ezt ma már kideríteni lehetet­len, az viszont tény, hogy a telefonérdeklődésre a titkárnő azt válaszolta, minden rend­ben, beutalóról nem esett szó. Miért nem figyelmeztette ő a KISZ-titkárt? Erre nem tud . válaszolni. Az elnök nem tartotta tár­gyalópartnernek a fiatalokat, holott jelen esetben feltétlenül és teljes joggal azok voltak. Itt már nemcsak egy alapszer­vezetről, hanem a KISZ tekin­télyéről van szó. A termelőszövetkezet párt­titkára nem nyilatkozott az ügyben, mivel nem volt jelen, s „nem lát tisztán”, nincs vé­leménye. Nekünk viszont van. Ahogy az elnök viselkedett az üdülőben úgy nem beszélhet senki; se a fiatalokkal, se nem fiatalokkal. A saját ígéreteit betartani mindenkinek erköl­csi kötelessége, még akkor is, ha érről nincs írás. IHÁROS1 IBOLYA Hétfőn rendezték a faddl Lenin Tsz-ben a mezőgazda- sági gépesítésben dolgozó fia­talok vetélkedőjének megyei döntőjét. Az összesített elmé­leti és gyakorlati versenyben első helyezést ért el Király István, a pincehelyi Vörös­marty Termelőszövetkezetből, második lett Fábián György, a kisvejkei Szabadság Tsz-ből, harmadik helyezést ért el Vi­rág József, a mözsi Üj Élet Szövetkezetből. Mindhárman első helyezet­tek voltak a tamási, a bony­A „Világnézetünk alapjai” című tantárgyat a gimnáziu­mok és szakközépiskolák nap­pali tagozatán az 1972—73-as tanévtől — a művelődésügyi miniszter utasítása értelmében — új tantervek és tantervi utasítások alapján kell oktat­ni. A tantárgy tanításához az 1965-ben kiadott tanterv és utasítás érvényét veszti, ezért a továbbiakban a kísérleti tan­könyv sem használható. A művelődésügyi miniszter utasítása kimondja, hogy a tantárgyat a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egy­aránt csak külön tanfolyam elvégzésével felkészült tanár taníthatja. A tantárgy oktatá­sát a szeptember 1-én induló hádi, illetve a szekszárdi já­rási versenyeken. Az első két helyezett a megyei KISZ-bi- zottság ajándékát, egyhetes magas-tátrai utat, a harmadik helyezett pedig egy belföldi kirándulást nyert, aminek út­vonalát tetszés szerint választ­hatja meg kb. nyolcszáz forint értékben. Mindhárman tagjai a me­gyei csapatnak, amely tagnap már elindult a mosonmagyar­óvári országos versenyre. új tanévben — a személyi fel­tételek biztosításától függően — tovább kell szélesíteni. En­nek megfelelően a gimnáziu­mok és szakközépiskolák IV- osztályaiban mindenütt meg kell kezdeni, illetve folytatni kell a tantárgy oktatását, ahol kellően felkészített pedagógus áll rendelkezésre és az egyéb feltételek is biztosítottak. A dolgozók szakközépisko­láinak esti és levelező tagoza­tán a tantárgy oktatása a tan­tervi rendelkezés és tankönyv elkészültéig szünetel. Külön utasítás szabályozza a világ­nézetünk alapjainak bevezeté­sét a gimnáziumok esti és le­velező tagozatán. (MTI) A Dózsa Sportegyesület elnöksége közli, hogy a labdarúgó-szak osztály NB/I. B-s bajnoki mérkőzéseire a helyárak a következőképpel: alakultak : Ülőhely 16.— Ft. Álló­hely 11.— Ft. Diák, katona, nyugdíjas részére 7.— Ft. _______(30”* P aksi gimnazisták az NDK-ban A mezőgazdasági gépesítésben dolgozó fiatalok megyei vetélkedője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents