Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
1 ! * Országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás, AGRQIRQSZT-tájékoztató a kiállításon (Folytatás az 1. oldalról.) megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója. A tanácskozás résztvevői ez- - után a faddi Lenin Tsz szarvasmarha-tenyésztését tekintették meg. Á gépesítés, a géprendszerek kialakításának lehetőségei A kiállítás egyik legrangosabb részvevője az AGROTRÖSZT. A viszonylag szűkös lehetőségek miatt a jelenleg forgalmazott legkorszerűbb gépeknek csak egy kis részét tudja bemutatni, a műtrágyáknak, növényvédő szerelcnek viszont rendkívül nagy választékát. A gépek és egyéb áruik iránt érdeklődő mezőgazdásági szakemberek jobb, részletesebb tájékoztatását szolgálta éppen ezért az AGROTRÖSZT, a négy megye AGROKER Vállalatai és a Bajai Állami Gazdaság részvételével rendezett tanácskozás. Ennek egyik fő témája volt a kukoricatermesztés gépesítése, és ez magyarázza egyebek között a Bajai Állami Gazdaság részvételét. A megnyitón dr. Soós Gábor megjegyezte: a kiállításon két, világszínvonalon álló kukoricatermesztési rendszer vonult fel. Egyik a Szekszárdi Állami Gazdaságé, amely a John Deere-gépsorral dolgozik. A másik a Bajai Állami Gazdaságé, amely a hazai, és a szocialista országok gépeit sorakoztatta rendszerbe, A tanácskozást Gacsályi László, a Tolna megyei AGROKER Vállalat igazgató- helyettese nyitotta meg. Az iparszerű kukoricatermelés helyzetéről Rónaszéki Tibor, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztálya képviselője tartott előadást. A műtrágya- és növénvvédő- szer-ellátás helyzetéről dr. Konkoly István, a AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója. a mezőgazdaság anyagi. műszaki ellátásáról, a IV. ötéves terv kilátásairól dr. Bartos Lajos, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója számolt be. Dr. Bartos Lajos előadásából néhány mondatot idézünk. A mezőgazdaság évente ötmilliárd forint körüli ösz- szeget fordít gépvásárlásra. Az utóbbi években egyre növekszik az érdeklődés a tőkés mezőgépipar gépei iránt, amely ez évben mintegy .700 millió forintot tesz ki, 1973-ra várhatóan eléri az egvmilliárd forintot. Viszont előre kell számolni a nyugati importgépek várható alkatrészigényével. illetve azok anyagi kihatásaival. Ugyanis lényegesen drágább az alkatrész ára. mint a szocialista országok géneié. (A gumiköpenvárak az idén tavalyhoz kénest száz százalékkal emelkedtek.) Aradi József, a Bajai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese a gazdaság által kidolgozott kukoricatermesztési rendszert ismertette, amelyet jelenleg hat termelőszövetkezet és három állami gazdaság alkalmaz. A művelést teljes egészében hazai, illetve a szocialista országokból beszerezhető gépekkel, hazai műtrágyákkal, és növényvédő szerekkel oldják meg. — Nem az a lényeg, hogy ezt a rendszert bajainak neveNépújság 3 zik, hanem a hazai kukorica- termesztés fejlesztése, amelyet a martonvásári kutatóintézettel, a ; növényvédelmi kutató- intézettel, a gépkisérleti intézettel, a Vörös Csillag Traktorgyárral, -a MEZŐGÉP .Tröszttel, az AGROTRÖSZT-tel közösen akarunk elősegíteni — hangsúlyozta Aradi József. A tanácskozás részvevői ezután közösen tekintették még az AGROTRÖSZT ' kiállítását. Mentsük meg a borvidéket A szekszárdi borvidék vál- ságos helyzetben van., Megmentése országos érdek, közügy. Tégpap délelőtt' a vprps bort adó szőlőfajtákról. M.vt a szó a megyei tanács klubhelyiségében. Dr. Dfófási Lájos a Pécsi Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója tartott előadást. A beszámolót nyolc hozzászólás követte. Feltűnő, hogy egyes szőlőfajtákat, például a kadarkát — a mezőgazdászok egy része érzelmi alapon védte. Való igaz, hogy a szekszárdi borvidék évszázados történeti hagyományai arra ösztönzik a termelőket, hogy bevált tradíciókkal rendelkező szőlőfajtákat termesszenek. Az igazság az, mint dr. Dió- fási Lajos is kiemelte vitaindító előadásában, hogy az európai hírű ’ borvidék. megmentésé csak' ' kellő ' körulfékintés- sel, tervszerű munkával érhe- tő' el. Bár az előadó példái elsősorban a siklósi borvidékre támaszkodtak, ahol az oportó fajta harminc százalékban, a cabernet fajta Ugyancsak harminc százalékban,’ míg à kékfrankos húsz százalékban és a kadarka, medoc öt-öt százalékban szerepel. A siklósi történelmi borvidék rekonstrukciójánál húsz százaléknyi kékfrankos szőlőtövet telepítettek. A szám azt jelenti, hogy a jó fagytűrésű, közepes érésű szőlőfajta a nagyüzemi gazdálkodásban is ■ jól megállja helyét. A cél az, hogy elsősorban cabernet, pinot .noir és oporto, valamint kékfrankos fajtákat telepítsenek Tolria, illetve a négy mer gye szőlőgazdaságaiban. A nemzetközi hírű magyar vörös bor megmentése csak ügy lehetséges, ha kellő körültekintéssel és tervszerű szőlőgazdálkodási munkával . telepítik az öreg tövek utánpótlását. - Az általánosan elterjedt fajták nem mindig a legjobbak. A kisüzemekben elterjedt kadarka például nagyüzemi gazdálkodással elképzelhetetlen. Nagy à rothadási veszélye, és a szemveszteség ezért számottevő. Jó a távlati lehetősége a cabernet, valamint az oporto fajtáknak is. Az utóbbi Villány környékén ragyogóan rhegállta a helyét. A szőlészeti szak-bizoftsŰS ’ .megállapította a vörösbor-termő szőlőfajták táj- • területért41 ’• az optimális fájtad aranyokat.. Eszerint pótlásként elsősorban kékfrankos, cabernet, 1 oporto, pinot noir, burgundi és új telepítésű tövek keresztezése tanácsos. Dr. Tompa Béla egyetemi tanár, elmondotta, hogy ebben az évben számos jelentős borversenyen . állnak helyt a magyar szőlővidékek termékei, Rendkívül fontos, mondta előadásában, hogy jó fajta- arányokkal és optimális nagyüzemi gazdálkodással készüljünk az Egerben rendezendő FAO-borkiállításra, valamint az augusztus 21-én kezdődő első világméretű borversenyre. Dr. Tompa Béla egyetemi tanár nyilatkozata 1972. aus .15 17. — Véleménye szerint a mos-, tani tanácskozásnak mi a gyakorlati értelme? — Évente kellene hasonló rendezvényt tartani. Most mérhető csak le, hogy a szőlősgazdák rendszeres találkozása mennyire hasznos a szőlőutánpótlás szempontjából. — Milyen szempontokat kell szem előtt tartani a szőlőgazdálkodásban? — Legfontosabb, hogy a szőlő-, illetve bortermelés ne ízlés szerinti legyen. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy például Szovjetunióban az édes fajtákat, Portugáliában ellenben a száraz borfajtákat részesítik előnyben. Olyan bort kell préselni, ami eladható. Ez a legfontosabb.1 — Melyik szőlőfajtának jósol nagy jövőt? — Szőlészeti kutatásaink eredményeként ma már elmondhatom, hogy a pinot noir fajta nagyszerűen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A siklósi kísérleti termesztés során bebizonyospdott, hogy á korán érő, leghíresebb .burgundi fajtákat adó szőlő telepítése Szekszárd környékén, illetve a déli megyékben nemcsak tanácsos, de feltétlenül célszerű is. — A kadarka tehát halálra van ítélve? — Igen — mondta dr. Tompa Béla egyetemi tanár, kandidátus. (k-) A mai program Ezen a napon Somogy megye mutatkozik be. Délután a szabadtéri színpadon a Somogy megyei népi együttesek lépnek fel. Délelőtt dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója tart előadást a szarvasmarha-férőhelyek építésének és korszerűsítésének lehetőségeiről. A megyeháza nagytermében országos állategészségügyi tanácskozás keretében több előadás hangzik el időszerű kérdésekről, az előadók közt külföldi is szerepel. Az országos vörösbor-fesztivált, a megyei tanács klubjában rendezik, majd délután kerül sor à vöröi bor szakmai’ bemutatóra. Gazdag vök a szovjet küldöttség szerdai programja Szelevjorov Iván Matvejevics megázeli az új készült kenyeret. búzából (Folytatás az 1. oldalról.) A Bonyhádi Çjjpogyàrban is elhangzik a kérdés: „Reklamációt kapnak-e a vásárióktól?'’ — A Szovjetunióból eddig csak dicséretet kaptunk — és hózzák az orosz nyelvű dicsérő oklevelet azzal a megjegyzéssel: még egy van bent az irodában is. Az oklevél kézről kézre jár. — És cipőt kapnak-e visz- sza? — Előfordul. Tavaly hatszáz párat kaptunk vissza a Szovjetuniótól. Ez elenyésző a hétszázezer pár leszállítotthoz képest. Helyeselnek. — Nálunk Tambovban gyengén fejlett volt a cipőipar. Most két éve felépült egy cipőgyár. Évi 5 millió pár cipőt térmel. Nekünk nem voltak szakembereink. Minden szakember a Szovjetunió különböző területeiről jött, Az igazgató például szíriai származású. Nálunk tanult, nálunk él és most gyáriga?gató. Most már azért élj ütöttünk odáig, hogy beírjuk a cipőkbe: készült Tambpvban. Önöknek nagy tapasztalatuk van. Ha Moszkvában járnak jöjjenek el hozzánk, -Tambovba is. Nincs messze Moszkvától. Mindössze 450 kilométer... Az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet bejáratánál úttörők virágcsokorral és orosz nyelven elmondott üdvözlő szavakkal fogadják a küldöttségét. Az ' eredmények .mellett örömmel újságolják a termelőszövetkezetben: kész az aratás. — Fogadják tőlünk a barátság jeléül az új búzából készült .kenyeret — nyújtja át a gyönyörű házi kenyeret .Kerekes Ferenc- . a termelőszövetkezet elnöke. Szelevjorov Iván Mat- vejevics, a kirszanovi városi pártbizottság első- titkára orosz szokás szerint tör a kenyérből és megízleli. — „Kitűnő — ál- lapítjá rtiég és égy-egv szeletet átnyújt a küldöttség többi tagjának is, A háromszáztizennégy férőJ helyes szarvasmarhatelepen, amelyet a termelőszövetkezet építőbrigádja hat hónap alatt épített fel elégedetten szemlélik a négy-öt ezer, sőt még ennél is több liter tejet adó teheneket. — Ha rövid időre is tekin- tettünk be a szövetkezet életébe, láthattuk mit ért el a szocialista mezőgazdaság. — hangoztatta pohárköszöntőjében Szelevjorov Iván Matve- jevics — Szívesen látnánk önöket is a mi járásunkban, ahol a Szovjetunió első kolhoza alakult. Jöjjenek el és nézzék meg a mi mezőgazdaságunkat is, tekintsék meg a ml eredményeinket is. Ettől a pillanattól téma a cserelehetőség. Az iskolaigazgató javasolja: legyen úttörőcsere is. Van a járásnak úttörőtábora, oda jöhetnének a Tambov megyebeli úttörők... A küldöttség vezetője he1 lyesel. Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára viccesen megjegyzi: olyan nagy az érdeklődés Tambov megye iránt, a megyében, hogy a cserelátogatások során hol az egyik, hol a másik megye lakossága szaporodna meg hirtelen. — így van ez rendjén — mondják a küldöttség tagjai — Ismerjük meg minél job. ban egymást. — Amikor idejöttünk, nem . tudtuk, hogy hová csöppentünk — mondja búcsúzóul Csornij Vaszilij Iljids. — Most amikor elmegyünk tudjuk, igaz barátok közé jöttünk. Most, amikor elmegyünk ebből a tsz-ből, ahol az emberi szorgalom, az összefogás olyan szén eredményeit láttuk, a legjobb érzésekkel, életre szóló emlékekkel távozunk... A búcsűpohár kiürítése után a program betartásáért felelősnek sokszor kellett finoman figyelmeztetni: Várnak bennünket Bátán. (A bátai programról és a szerda esti barátsági gyűlésről holnapi számunkban közlünk tudósítás^
