Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-15 / 191. szám
TOLNAKER főidényben A mözsi telepen asszonyok, Íányók válogatják a dinnyét, őszibarackot. Mit tett a sok eső: ekkora dinnyék régen nőttek. A méret azonban még nem minden. A dinnye ízére, mint. ahogy néhány napja írjuk is, rendkívül sok a panasz. Visszapillantva az elmúlt két hónapra, mióta a telep elkezdte a főszezont, az összkép nem túlságosan kedvderítő. Kezdődött a meggyel. A tavalyi ötven vagon helyett idén mindössze 13 és fél vagonnal sikerült felvásárolni. Hiány volt a meggyből. Megmondhatói a megye fogyasztási szövetkezetei, a TOLNAKER 32 saját boltja. Kétszer-három- szor annyit is el lehetett volna adni,' mint amennyi a fogyasztókhoz került. Következett a kajszi. Tíz Vagonnal vásároltak fel és közvetítettek tovább. Nem a mennyiségre, hanem elsősorban a minőségre van panasz. A barack nagy része — sokkal nagyobb része, mint ahogy gondolták a szakemberek — cefre minőségű, csupán pálinkának jó. Az őszibarackidény közepén tart. Harmincöt vagont terveztek csupán exportra. Helyette két vagonnal sikerült külföldre szállítani. A megye legnagyobb Őszibarackosa — a báta termelőszövetkezeté — súlyos károkat szenvedett. A termés egy részét jég verte el, silányította exportra alkalmatlanná. A megyéből összesen kilenc vagon őszibarackot vásároltak fel. Kevés. A szőlőszezon most kezdődik. A Csabagyöngye már leérett, vagy részben lerohadt, ki hogyan mqndja. Anpyi azonban tény, hogy a korai csemegeszőlő-fajta többsége a borforgalmi vállalathoz került feldolgozásra. Az esőzésektől a szőlőszemek felrepetdtek, gyorsan romlanak. Csak friss sze- désűt lehet a boltokba küldeni. Az élelmiszeripari és mező- gazdasági kiállításra is csak nagy nehézségek árán sikerült néhány láda kifogástalan minőségű Ezeréves Magyarország csemegeszőlőt küldeni. Az alma — a korai fajtákat kivéve — zömében mostantól érkezik. A terméskilátások jók: 230 vagonnal vártak, s annyi minden bizonnyal érkezik is. Annál kellemetlenebbül jelentkezett a csapadék hatása a dinnyefajtáknál. Sárgadinnyét még egy napig sem lehet tárolni. Csak frissen értékesíthető. Kevés a görögdinnye színeződése. A termés egynegyede belföldön nem használható fel étkezésre. Érdekes azonban, hogy ugyanakkor külföldre, exportáruként, megvásárolják a rózsaszínű, világos bélű görögdinnyét is, mert az importőr országokban szinte mindenütt cukorral fogyasztják. A termelők mégsem szeretik a dinnyét exportra küldeni. Egy kiló görögdinnye, vagonba- rakással együtt egy forint nyolcvan fillért ér. A dinnyék kedvelői azonban ne szomorkodjanak. Ha a mostani száraz időjárás állandósul, egy-két hét múlva nő a cukorfok, finomabb lesz a dinnye zamata, aromája. Az élelmiszeripari és mező- gazdasági kiállításon is látható, hogy az idei zöldségfélék mérete olykor rendkívüli. A hagyma kis túlzással, csaknem akkora, mint egy kisebbfajta dinnye, van 15 kilogrammos úritök is, ha valaki felületesen nézi, azt gondolná, hogy óriás műanyag utánzat. — Alig akad háziasszony, kivéve természetesen az őstermelőket, aki ne panaszkodna — az uborkára. Azokon a területeken, ahol a termesztésnél sok nitrogént használtak, a csapadéktól fellazultak a növényi szövetek. Az idei uborka szinte csavarható, mint a spongya. Az olcsó árukról Több sárgarépa, petrezselyem termett, mint tavaly. Egy részüket azonban télre kell tárolni. A legnagyobb gond: eldönteni, melyik sárgarépa, petrezselyem nem romlik meg télig. Jól sikerült viszont a fejes káposzta. Rövidesen megkezdődik a hagyma betakarítása is. A telepre körülbelül 80 vagon vöröshagymát várnak idén. A mennyiség nagyobb felét, mintegy 50 vagon hagymát a mözsi Uj Élet Tsz 33 holdas táblájáról kapják. Ha kissé késve is, de megérkezett az igazi lecsószezon. Eddig 25 vagon paprikát és húsz vagon paradicsomot vásárolt fel a TOLNAKER. Paprikából még mintegy 80 vagonnal, paradicsomból negyven vagonnal várnak a szezon végéig. Gyenge az ellátás karfiolból, karalábéból. Sajnos változást a következő hetek sem hoznak. Jó hír viszont a háziasszonyoknak, hogy a telepen ismét elkezdik a levescsomagok készítését. A fólia csomagokba petrezselymet, zellert, sárgarépát, káposztát tesznek majd. Újdonságként szeptemberben megjelenik a megye fogyasztási szövetkezeteiben és a TOLNAKER boltjaiban a tetszetős, tálcás csomagolású zöldség és gyümölcs. A fóliázó gépek már megérkeztek. 1 (kádár) Ekkora a dinnye idén. Némelyiket elég felemelni. Bárcsak az íze is arányban lenne méreteivel. . ............ . ■ . «1 L uxuscikket olcsó áron? — Kísérlet 330 négyzetméteren — Ami az iparnak nem kifizetődő Több határozat, állásfoglalás jelent meg az elmúlt időszakban az olcsó árucikkek forgalmazásának, termelésének növelésére. Ennek ellenére a vásárlók körében sokszor hangzik a panasz: drága. Már szinte általános az a nézet, hogy azért nem lehet megtalálni a boltokban az olcsóbb áruféleségeket, mert az iparnak nem kifizetődő a gyártása, a kereskedelemnek pedig a forgalombahozatala. NŐTTEK AZ IGÉNYEK A nyárvégi vásár olcsó árucikkei között sok olyan akad, ami nem kimondottan nyári holmi, sőt, nem is gyenge minőségű. Több szaküzletben, áruházban mégis az a tapasztalat, hogy csökkent a nyárvégi vásár cikkei iránt az érdeklődés. Az is előfordult, hogy az árut kínáló kiszolgálónak így szólt a vevő: — „ne adjon nekem leárazottat, van nekem pénzem rendesre is”. Másutt, így a szekszárdi Korzó Áruházban is hónapok óta a raktárban állnak a 6— 800 forintos — köztük nem egy szintetikus, gyürtelenített anyagból készült — öltönyök. Ami arra enged következtetni, hogy az emberek inkább a luxuscikket megközelítő minőséget szeretnék — természetesen olcsó áron — megkapni. Ugyanez a helyzet az élelmiszerüzletekben is. A Népbolt Vállalat valamennyi élelmiszerboltjában kötelezővé tette a 3 forintos félbarna kenyér árusítását. Másnaponként rendel mindegyik bolt 10 kilót, megkenja, de csak akkor fogy el a félbarna kenyér, ha fehér már nincs. Igaz, nem is reklámozzák. Hasonló a helyzet a 24 forintos úgynevezett kenyérszalonnával, ami alig fogy. HAVI FORGALOM MILLIÓ FELETT A kép ezzel korántsem teljes, mert vannak, akik igenis keresik az olcsó árut. Azt, amelyik nem számít a luxuscikkek közé, sőt, anyagban, színben, kidolgozásban esetleg elmarad még az úgynevezett közepes árfekvésű cikkek mögött is. Ezek a vevők keresik fel nap mint nap a Népbolt Vállalat Garay téri olcsó áruk szaküzletét, ahol valóban olcsó áron lehet ruhaanyagokat és készruhákat kapni. Itt 300 forinttól a gyermek- méretekben, 600-tól a felnőttméretekben árusított öltönyök között — ugyanúgy mint más cikkekben — lehet találni olyat, ami korszerű anvagból készült és divatos. Persze, akad olyan áru is, aminek minősége gyönge. Ilyenek például a 18 forintos pamut gyermekingek, pulóverek. Nem is fogynak, mert a vevő jobbat kér. És van aki hozzáteszi: — Én szépen akarom a gyereket járatni] A boltnak havi forgalma 1— 1,2 millió forint. Ha nem specializálódtak volna az olcsó árukra — a bolt vezetője, régi szakember mondja — a forgalom a millió alatt lenne biztosan. A Népbolt Vállalat kezdeményezése Szekszárdon követőkre talált. A 160 lakásos épület földszintjén az ÁFÉSZ 330 négyzetméteren nyit olcsó áruk boltját. Ha bővítik az olcsó áruk választékát, minden bizonnyal sikeres lesz a vállalkozás és nyernek a vásárlók is. OLCSÓ ÁRU — HIÁNYCIKK A Garay téri boltban a boltvezető panaszkodott, néha hiába keresnek föl több nagykereskedelmi vállalatot is, képtelenek egyes áruféléket beszerezni. Ottjártunkkor például hiányzott az olcsó függönyanyag. A megyei tanács kereskedelmi osztálya meghatározott időközökben reprezentatív felmérést végez. Megvizsgálják, hogy a kereskedelem az olcsó áruk listáján szereplő áruféleségekkel hogyan van ellátva. Az idén júniusban négy megyei kereskedelmi vállalatnál 30 vegyes iparcikkből 45 ruházati, 9 élelmiszer és 22 háztartási vegyiáruból vizsgálták az árukínálatot. Az eredmény 68 százalékban jó; 21,5 százalékban kielégítő; 9-ben hiányos és másfél százalékban egyértelműen rossz. Érdekességként említjük, hogy általános hiánycikk nincs. Még az üveges hipó sem az, aminek gyártását rég megszüntették (talán mégsem?). Egy helyen jó, két vállalatnál kielégítő, egynél pedig rossz a kínálat. Tehát egy helyen hiánycikk !) Természetesen nem lehet azonos súlyúként megítélni mindegyik áruféleség hiányát, mert ha a 3 forintos félbarna kenyér nem kapható, azt a vásárlók észre sem veszik, az üveges hipó eltűnése is legfeljebb kisebb bosszúságokat okoz. A kisméretű és olcsó olaj kályha (MINIK ALOR) hiábavaló keresése már sokkal kellemetlenebb. Egyes hírek szerint megszüntették a gyártását, helyette csillogóbb kivitelben, drágábbat készítenek.' (Jelenleg mégis van, legalább is a napokban még volt a szekszárdi Otthon Áruházban.) És itt felmerül egy probléma. Miért állítja le az ipar egyes bevált és kedvelt áruk gyártását? Legyen az olajkályha, 1000 forintnál olcsóbb rádió. Vagy miért nem gyárt eleget, például a 200 forintnál olcsóbb székekből, vagy az olcsóbb kerékpár-világítási garnitúrákból. MIÉRT? A KERESKEDELEM IS ! HIBÁS '1 állapíthattuk meg útunk so^ rán. Hibás, mert nem tartja a szemét a piacon és a fogyasztói kereslettel nem, vagy alig befolyásolja az ipar kínálatát. Csak egy kiragadott példa: csecsemőrékliből és pamutingből három kereskedelmi vállalatnál volt elég, a nagykereskedelem szerint sem volt zavar az ellátásban, a duna- földvári ÁFÉSZ mégsem tudott eleget beszerezni. Egyébként, a fölmerült miértekre pontos válaszokat nem kaptunk. Sajnos, még általános gyakorlat, hogy az érdeklődőt a válaszért a szomszédba küldik, pedig a fentieket a társadalmi igények szerint megváltoztatni nem lehet olyan közhelyes megállapításokkal, hogy „vannak még hibák”. Bár kétségkívül vannak, a vevőben, az eladóban, a gyártóban egyaránt. Noha — s ezt objektív tényként kell elfogadnunk — csök- kenőek ezek a hibák. Ez viszont önmagában nem jelenti azt, hogy egészséges türelmetlenségünknek nincs helye. Van, s a jelek szerint még sokáig lesz is. _ — szepesi ~ J Nem gyújt a gyufa Nemrégiben szót ejtettünk arról, hogy akadozik a gyufa- ellátás és félő, hogy vissza kell térnünk a kovához és taplóhoz. Ez egyre valószínűbb, amit bármelyik aktív gyufagyújtó igazolhat. Irinyi bölcs találmánya napjainkban szabvány szerint készül és aligha valószínű, hogy a közismerten szigorú hazai szabványokkal támadt volna hirtelen valamiféle baj. Mégis gyufafejeken és gyufaskatulya-peremeken egyaránt azonnal, az első húzósra felbukkan egy fehér csík, ami a gyufaszál esetében annyit jelent, hogy eljutottunk a fához, ami dörzsölésre régente se lobbant lángra. Ma sem lobban, ha ugyan már előbb el nem törik. Kísérletet tettünk egy negyven fillérbe kerülő, kék színű, címkéjén a „Lehel" hűtőgépeket reklámozó gyufásdobozzal. Pontosan ötven szálnyi tartalmából meggyulladt tizenhét, makacsul megtagadta a lángot harminchárom szál. Az utóbbi 66 százalékos arányt jelent. A főváros XI. kerületében, a Kelenhegyi út 58-ban lévő „Búsuló juhász" vendéglő és pirostulipán mintában búsuló állattenyésztőjével díszített doboznál szerencsésebbek voltunk, itt csak huszonnégy százalékosnak bizonyult a használhatatlan szálak aránya. Amikor néhány éve látogatást tettünk a Budafoki Gyufagyárban, a fiatal főmérnök lekötelező szívességgel mutatta be a gyártási folyamatot és árulta el, hogy szinte a világ minden tájára exportálunk gyufát. Vajon külföldre is ilyen minőségben? Távol legyen tőlünk az a gondolat, hogy ezt a leírni próbált és egy terjedő minőséget netán csak a hazai fogyasztóközönségnek tartalékoljuk...-s. -n.
