Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

i T Minden ügyirat egy ember Napirendünkön : a társadalombiztosítási igazgatóság Napjaink közvéleményét — mint mindenkor — ma is so­kat és sokszor foglalkoztatják a különféle hivatalok, s nem akárhogyan. Száz ember kö­zül legalább 85 csak a rosszat, a számára valami módon sé­relmeset látja, tehát harag­szik a hivatalokra. Olyany- nyira haragszik, hogy időnként létezésük jogát is kétségbe vonja. Pedig hát nehéz lenne életünket anélkül a szervezett­ség nélkül elképzelni, mint amilyen Szervezettséget a bü­rokratizmus várainak kikiál­tott hivatalok biztosítanak. Egy kalapba mindent? Nem tudom, ki, hogyan van ezzel, a magam részéről mind ez ideig sokkal többször hal­lottam például szidni, becsmé­relni a SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóság Tolna me­gyei Igazgatóságát, mint di­csérni. Nem tudom ki, meny­nyire igyekezett az elmarasz­talások tárgyában tájékozódni és helyükre tenni a dolgokat, foglalkozásomnál fogva én vi­szonylag sokszor megtettem és mi derült ki? Röviden az, hogy — tévesen — egészség­ügyünk minden szolgáltatását egy kalapba teszi lakosságunk zöme a társadalombiztosítási igazgatóság tevékenységével. S akkor is ez utóbbit szidja, ha például kezelőorvosával tá­madnak konfliktusai azért, mert az a külföldinél hatáso­sabb magyar gyógyszert írja föl az import medicina he­lyett. De akkor is az igazgató­ság háza táját éri a szó. ha pél­dául egyes munkáltatók pon­tatlan adatközlése miatt pótló­lagos adatközlésre kénytelen felszólítani az igazgatóság a munkáltatót és ezért egy-egy ember ügyének az intézése nem adj uram teremtőm, de mindjárt módján történik, ha­nem késedelmesen. Félreértés ne essék, eszem ágában sincs azt állítani, hogy társadalombiztosítási igazgató­ságunk munkája a legteljesebb mértékig, hibamentes. Nem. Már csak azért sem, mert a sokkal kevesebb ember ügyeit, bajait intézők munkájába is csúszik időnként hiba. Kis létszám, nagy üzem Az igazgatóság hat osztálya, egy titkársága pedig 138 855 saját jogú biztosított ügyinté­zője. A saját jogú biztosítottak száma a megyében 1956-ban még Csak 52 177 volt, amikor Is az Igazgatóság évi költség- vetése 24 745 000 forintot tett ki az 1971. évi 184 955 000 fo­rinttal szemben. Ez a két szám­adat úgy hiszem, fölöslegessé teszi a sok beszédet és főbb vonalakban megfelelő támpon­tot ad annak a munkának a felbecsüléséhez, amit a társa­dalombiztosítási igazgatóság végez, s amiért vajmi kevés el­ismerést kap tőlünk viszonzá­sul, holott kétségtelen, hogy az intézmény napi működésének mechanizmusában soha, vagy nagyon ritkán sikkad csak el az ember. Itt minden ügyirat egy embert jelent. Nem holt, irattározási anyagot, amit meg­közelítően olyan hivatalnokok intéznek, kezelnek, amilyenek­nek a humoristák ábrázolják a bürokratákat. Ehhez a mun­kához az igazgatóságon lélek kell és úgy vélem, van is hoz­zá lélek, mivel az itt dolgozók alkotják a közalkalmazottak rétegének leggyöngébben fize­tett csoportját. A mi igazgató­ságunk létszáma 99 fő. Ennyi emberre hárul tehát, hogy a jelenlegi bonyolult jogszabá­lyok rendszerében biztosítsák a dolgozókat törvényesen megil­lető gyors és pontos társada­lombiztosítási szolgáltatásokat. Sok egyszerűsítés történt az elmúlt évek során ügyvite­lünkben, egyes munkaterüle­teken, mint a táppénz és nyug­díjaknál gépekkel folyik a számfejtés. Nálunk egy igazga­tósági dolgozóra mégis több munka jut átlagosan, mint az országos norma. Föntebb már idéztünk két számadatot, ami önmagában is nagyon beszé­des. A teljesség kedvéért azon­ban utalnunk kell arra is, hogy hazánk társadalmi és gazdasá­gi fejlődésével Összhangban haladt együtt a társadalom- biztosítás fejlődése. Gondolja­nak csak arra, hogy a társa­dalombiztosítás jelenleg az egész lakosságra kiterjed, a nyugdíjbiztosítás korábban, a betegségi biztosítás 1972. áp­rilis 1-tŐl vált általánosan kö­telezővé. Ezenkívül az elmúlt 15 év alatt — ez a társadalom- biztosítás fejlődésének legdina­mikusabb időszaka — többször került sor a családi pótlék és alacsony nyugdíjak emelésére, bővült az adható szolgáltatá­sok és az igényjogosultak köre, Hat közül kettő A hat osztály közül — kissé igazságtalanul ugyan, de nem véletlenül — kettővel foglal­koznánk itt. Egyik a tízfős szolgáltatási, a másik a 17 fős nyugdíjosztály. A szolgáltatási osztály napi átlagos ügyfélforgalma 67. Ez éves viszonylatban nagyjából számítva több, mint 20 000 ügyet jelent. Mi tartozik az osztályhoz? A táppénzek, ter­hességi és gyermekágyi, áz anyasági, a temetési segélyek továbbá az útiköltségek kifize­tése, illetve megtérítése. Nem mindenkor zökkenőmentesen. Mint bevezetőnkben említet­tük, sokszor és sok galibát okoz a munkáltatók hiányos adat­közlése. Az osztályon megjele­nők útján bekért igazolások mel­lett napi 40—50 adatkérő levél útnak indítására van átlago­sén szükség, bár a munkálta­tók megfelelő adatszolgáltatá­sának biztosítása érdekében az igazgatóság időszakonként ok­tatást szervez. Sőt, bírságot ró ki a hiányos adatszolgáltatá­sért. Az érdekelt felek erről persze nem tudnak, csak azt tudják konstatálni, hogy ügyük intézése késik és bár az lenne a hatásos, ha munkáltatójuk ügyintézőjének az asztalára vernek, az igazgatóságot íté­lik el. A másik gond, hogy a dolgozó emberek közül számo­sán nem ismerik, vagy alig is­merik a társadalombiztosítási jogszabályokat és ez, alap­helyzetként igen sok — egyéb­ként elkerülhető — vitát, bo­nyodalmat okoz, nem ritkán az adott igények elvesztését is. 1971-ben a Segélyezési albi­zottság döntése alapján több, mint félmillió forint egyszeri segélyt fizetett ki a szolgálta­tási osztály. Egyébként, nem számítva az üzemi kifizetőhelyeken tör­tént kifizetéseket, csak az igazgatóság kifizetett táppénz címén ez év első felében 4 970 000 forintot. Ugyanezen idő alatt a terhességi-gye- rekágyi segély 1 776 400 fo­rintot, az anyasági segély 299 900 forintot, a temetési se­gély 775 900 és az útiköltség 807 900 forintot tett ki. Nem kávézgatnak ! A másik legnagyobb forgal­mú osztály a nyugdíjügyekkel foglalkozik. Nincs könnyű dol­guk, azaz nem sok idejük van a hivatali életre oly jellemző­ként emlegetett kávézásokra. Ha ugyanis lett volna idejük, nem valószínű, hogy megnöve­kedett feladataik ellátásához szükségük lett volna 2207 túl­óra fölhasználására és rész­munkaidejű segéderők be­állítására, ösztönző bérezés al­kalmazására. Nem hinném, hogy tévedek, amikor azt vetem papírra, hogy a nyugdíjigények számát, a jogszabályok terjedelmét és bonyolultságát tekintve az igazgatóság nyugdíjosztálya végzi a legnehezebb munkát. 1971. első felében az osztály 2230 nyugdíjigény ügyében járt el. Az idén ugyanebben az időszakban 1752 nyugdíj- igény érkezett hozzájuk. A nyugdíj alapját képező, mun­kában töltött évek számának pontatlan megállapítása miatt még ma is fölöttébb Sok nyug­díjügy intézése húzódik el. Ilyen esetekben az igazgató­ság helyszíni munkaviszony kivizsgálását kénytelen végezni és rendszerint azt deríti ki, hogy a nyugdíjigénylő mun­káltatója elmulasztotta dolgo­zójának bejelentését. Az osz­tály tavaly 234 esetben vég­zett ilyen helyszíni vizsgálatot és határozta meg a jogosult­ságot. Bár a jogtisztelet és gondosság terjedésének elője­le lenne az, hogy az idén az év első felében már „Csak” 94 esetben volt szükség az igényjogosultság helyszíni nyo­mozására. Az igazgatóság 1971 első félévében 1954, 1971. má­sodik félévében 1334, ez év első félévében pedig 1501 nyugdíjigény-teljesítő határo­zatot hozott. Éves viszonylat­ban ezren felüli az olyan ügy­iratok száma, amelyekben a kérelmezők a nyugdíjigény előkészítését célzó szolgálati idő elismerését kérik. Ez sem jelent kevés munkát, tisztázat­lanság esetén kevés utána­járást, mégis dicsérik az osz­tályon ezt az eljárást, mivel ezzel lerövidíthető a nyugdíj­ba lépést követő ellátatlanság ideje. Több elismerést ! Szükségtelen emlékeztetni arra, mert közismert, mégis megemlítem, hogy nyugdíj­ügyekben rendszerint idegesek és türelmetlenek vagyunk. Nos, hogy a türelmetlenségnek, elégedetlenségnek mennyi a létjoga, azt pompásan doku­mentálja a most következő adat: a rendelkezésre álló fel- lebbviteli fórumok (a szak- szervezetek társadalombiztosí­tási bizottsága és a bíróság) a nyugdíjigénylők által megtá­madott határozatoknak átlago­san mindössze négy százalékát változtatják meg évente. Jelentősnek mondják a tár­sadalombiztosítási igazgatósá­gon azt a segítséget, amit a megye 89 munkáltatójánál nyugdíjelőkészítés címén ad­nak az arra fölkért társadalmi munkások, mentesítve a nyug­díj előtt állókat az utánajárá­soktól. A helyettük és érde­kükben végzett előkészítő munka eredménye az, hogy a nyugdíjigények elintézési ide­je közel egy héttel lett rövi- debb, mint gondos, figyelmei előkészítés nélkül. Nem beszéltünk mindenről. Nem is a teljesség igényével kezdtünk olyan krónikába, ami érzékeltetni kívánja a társadalombiztosítási igazga­tóság munkáját. De úgy vél­jük, a fontiek alapján is ma­radhatunk annyiban, hogy az igazgatóság tevékenysége több jó szót érdemel tőlünk, akikért meglehetősen rossz — mert zsúfolt — körülmények között, nem túl nagy anyagi megbecsülés mellett dolgozik. LÁSZLÓ IBOLYA Népújság 7 1972. augusztus 15. Jó munkát, pékek! Egyetlen markolás a tésztá­val teli edénybe, ellenőrzés a mérlegen, aztán indulhat a cipó útjára a szalagon. 'A pékeknek újjukban van már a súly. Szinte sohasem tévednek. Amit a mérlegre tesznek, az pont egy cipó szabvány sze­rinti tésztamennyisége. Huszonhármán dolgoznak a bonyhádi körzeti sütőipari vál­lalat egyes üzemében. Naponta csaknem negyven­ezer péksütemény készül. Hu­szonötféle. Emellett 10 csésze kenyeret — 32 mázsát — is sütnek. A nagyközség másik sütödéje csak kenyeret szál­lít. Naponta 70—80 mázsát. A jó munkát segíti, hogy a vállalat telepe rövidesen léte­sítményekkel gazdagodik. Az udvaron már áll az új épü­let vasszerkezete. Még az ősz- szel elkészül. Gépkocsigarázs, raktár és iroda lesz. Á növényvédő szerek befolyásolják a növények vízháztartását Néhány, a növények gomba­betegségének leküzdésére hasz­nált növényvédő szer — első­sorban a fungicidek — meg­változtatják a kezelt növények egyes anyagcsere-folyamatait, így például vízháztartásukat is. Dr. Borka Gyula, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem adjunktusa, kísérleteinek eddigi eredményei szerint — egyes gombaölő szerek 50— 100 százalékkal is növelik a kezelt növények — szőlő, ga­bonafélék — párologtatását, ugyanakkor vízfelvételét is. A használatos növényvédő Sze­rek általában a lebontó fo­lyamatokat, a növények lég­zését serkentik. Más növény­védő szerek viszont csökken­tik a párologtatást, tehát ked­vezően befolyásolják a növé­nyek vízháztartását. Köztudott, hogy az utóbbi években rohamosan megnöve­kedett hazánkban is á növény­védelemben felhasznált ve­gyi anyagok száma és mennyi­sége. A mi, csapadékban leg­többször szegény klímánk alatt nem mindegy viszont, hogy melyik szert használják or­szágszerte. A további kutatá­sok várhatóan arra is választ adnak mind a gyártó cégeknek, mind a felhaszná­lóknak, hogy a védő hatás mel­lett, melyek azok a növény­védő szerek, amelyek segítsé­gével a növény vizet takarít meg. (MTI) Visszhang Válasz a ,.Nyitás előtt az új cse- megeboit 320 négyzetméteren” cí­mű cikkre. Vállalatunk az üzletházat befe­jezte, úgy ahogy azt megtervezték, kivéve a boltok feletti zománcüve­get, amit többszöri határidő-módo­sítás ellenére sem csinált meg az Országos Szakipari Vállalat, mely­re vállalatunknak írásbeli bizony­latai Vannak. Ez hiánypótlásban kerül elkészítésre. A beruházó ezen hiánypótlással átvette a léte­sítményt. Az álmennyezet terv szerint ké­szült. Műszaki osztályunk több al­kalommal egyeztetett a tervezővel és beruházóval, hogy más készül­jön. Annál is inkáob bosszantó a cikk, mivel magam személyesen is több alkalommal tárgyaltam ebben az ügyben, felhívtam a fi­gyelmet, hogy a beépített drága padlóburkolatok, portálok nincse­nek összhangban a mennyezettel, ami csúnya és ízléstelen. Takaré­kossági okok miatt nem rendelte meg senki a további murit 'lato­kat. Válaszként azt kaptam, hogy majd minden bolt tulajdonosa ma­ga meg fogja oldani. Tarján! Lajo«) igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents