Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-15 / 191. szám
y az Véget ért V. Szekszárdi Néptáncfesztivál Nagydíjaa a Dunai Vasmű Táncegyüttese — A Kalocsai Népi Együttes és a Szekszárdi Táncegyüttes kapták a% első díjat Vasárnap este forró sikerű gálaesttel ért véget az V. Szekszárdi Néptáncíesztívál, mely az idén a mezőgazdasági kiállítás és vásár időpontjával egybeesve tette tartalmasabbá a négy dunántúli megye termelőtevékenységét bemutató napok programját. A verseny első napjának délutánján lépett színre a Volán — budapesti — népi együttese, a pécsi K1SZÖV táncegyüttese, a kalocsai népi együttes, a fiatal — és szép reményekre jogosító — dunaföldvári népi együttes, a Dunai Vasmű tánc- együttese és a jó hírű dombóvári Kapos Táncegyüttes. A verseny második napján a Várpalotai Bányász, az ÊDOSZ „Szeged”, a BM Somogy megyei Rendőr-főkapitányság táncegyüttese, valamint a fesztivál rendezője, házigazdája a szekszárdi néptáncegyüttes mutatta be minősítő versenyműsorát a Babits Mihály művelődési központ színház- termében. Mint azt Vásárhelyi László, a zsűri elnöke elmondotta a néptáncfesztlvál gálaestjét és az ünnepélyes eredményhirdetést megelőző szakmai megbeszélés zárszavában, a szekszárdi néptáncfesztivál megrendezése ötödik alkalommal sem volt hiábavaló, mert az itt megjelent együttesek összteljesítménye kicsiben hű tükörképet adott néptáncmozgalmunk mai helyzetéről. Akik a fesztivál két bemutatóját és gálaestjét látták, bizonyára egyetértenek a zsűri elnökének zárszavaival, így utólag is, lévén, hogy egyetértésüket a két versenynap műsorai látán tetszésnyilvání-, tással előlegezték rneg. Bár kétségtelen, hogy a korábbi versenykiírások — melyek nem estek egybe úgy, mint most a minősítő kiírással — a jelenleginél szebb és színvonalban egyöntetűbb eredményeket hoztak. A fesztivál szakmai és nem szakmai közönsége az idén kevés új tánckompozíciót láthatotí s ebből arra lehet következtetni, hogy az együttesek életében átmenetileg pang a saját vidékük folklórját feltáró koreográfiái tevékenység. Megállapítható viszont a fesztiválon megjelent együttesek előadásmódjából. hogy mind a nagyobb múltú, mind pedig a fiatal együttesek kezdenek rájönni, hogyan érdemes lelket adni a folklórnak, és fölemelkedni a paraszti táncok ősiségében is magas művészi szintjére —- hitelesen, tisztán. Az V. Szekszárdi Néptánc- fesztivál műsorában a legegyenletesebb teljesítményt kétségkívül a Dunai Vasmű táncegyüttese nyújtotta. És ha arra gondolunk, hogy egy folklór-tradíciókat nélkülöző város kultúráját képviselték itt is, akárcsak Szegeden a III. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválon, bízvást forrósíthatjuk föl az elismerés hangjait. Ez az együttes a legjobbak közé küzdötte magát, bár ugyanez a kategória illeti meg a másik két — első díjas — együttest, kalocsait és szekszárdit is, Úgy tűnik, a kalocsai népi együttes egy, és nagyon is fontos dologban kiemelkedett a fesztivál résztvevőinek egyébként ügyszerető és tehetséges táborából és ez nem más, mint az, hogy saját vidékük néphagyomány- anyagával kitűnően gazdálkodnak és ugyanilyen kitűnően „beszélik” 80—100 évesformák újjávarázsolásával láncos anyanyelvűket. Az együttes két új kompozíciót is hozott a fesztiválra. A szekszárdi néptáncegyüttes házigazdaként és versenytársként egyaránt a képességei szerinti legjobbat nyújtotta, s így messzemenően rászolgált a két első díj egyikére, bár nem hozott új számokat a fesztiválra. Az esemény gálaestjének műsorában közreműködőkként köszönthettük a londoni szövetkezetek központi kórusát és a Drezdai Műszaki Egyetem művészegyüttesét. Velük ünnepelve az ötödik szekszárdi néptáncfesztivál győzteseit, a nagydíjas — 3000 forint — dunaújvárosi táncosokat, az első — 5—5000 forint — díjas kalocsaiakat és szekszárdiakat. Az ünnepélyes díjkiosztás Során a két második díjat — 3— 3000 forint — a dombóvári Kapos Táncegyüttes és a bu- danesti Volán népi együttes vette át. A két harmadik díjat a zsűri ezúttal nem adta ki, illetve pénzjutalomban részesítette művészi teljesítményükért Péterffy Attila, Szabadi Mihály és dr. Osskó Endréné együttesvezetőket. A kalocsai együttesből két idős táheospár részesült jutalomban, míg a várpalotai bányászok együtteTizenkilenc meghívó... Nem viszonzás, csak figyelmesség Hétfői lapszámunkban jelentettük a Szabolcs megyei termelőszövetkezetek kombájnosainak megyénkbe érkezését és nyom- bani munkába állását. A segítség értéke, omit oz alföldi termelőszövetkezetek ezekben a napokban, hetekben nyújtanak az aratás gondjaival küszködő Tolna megyei termelőszövetkezeteknek, lassan fölbecsülhetővé válik, hiszen a szabolcsi kombájnosok testvéri, elvtársi besegítése nélkül kenyér- és takarmónygabone- betakarítási mérlegünk nem olyan lenne, mint amilyen. Most arról értesültünk, hocjy a Szekszárd és Vidéke Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége augusztus 17—-18-ra meghívta azoknak a Szabolcs megyei termelőszövetkezeteknek az elnökeit, amely termelőszövetkezetek kombájnosaí itt dolgoznak a mi közös gazdaságaink gabonaföldjein. A nem viszonzásnak, csupán figyelmességnek számító meghívásra — ami 19 elnöknek szól — kiváló alkalmat szolgáltat a négy dunántúli megye — Baranya, Fejér, Somogy és Tolna — látni, tapasztalnivalókban bővelkedő mezőgazdasági és élelmiszeripdri kiállítása és vására, ennek Is somogyi szakmai napjai, melynek a fő eseménye dr. Guba Sándornak, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójának a korszerű szarvasmarha-tenyésztésről tartandó előadása lesz, amire a Panoráma filmszínházban kerül sor. A meghívottakat csütörtökön délelőtt fogadja a területi szövetség, székházának tanácstermében. A közös ebédet követően szabolcsi vendégeink megtekintik a kiállítást, majd pedig — másnap, augusztus 18-án — meglátogatják a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetekben az ott dolgozó kombájnosokat. Bízunk benne, hogy a szíves invitálást valahány meghívott elfogadja és körünkben köszönthetjük azokndk pz alföldi gazdaságoknak a vezetőit, akik itt és most a segítőkész szabolcsi V»r/n«Jószövetkezetek tagjait képviselik majd. séből két olyan táncos, akik tizenöt éves táncos múltra tekinthetnek vissza. A Dunai Vasmű táncegyüttesének két tagja szintén pénzjutalomban részesült. A zeneszerzői díjat a Volán népi együttes zenei vezetője, Draskóczy László nyerte el. Végül még annyit... ha nem is hozott sok újat az V. Szekszárdi Néptáncfesztivál, Ismételten szárnyakat adott a résztvevő együtteseknek további munkájukhoz.— I» —* A drezdaiak pásztortánca Amint arról már beszámoltunk, Szekszárdon vendégeskedik a Drezdai Műszaki Egyetem művészegyüttese. A drezdaiak felléptek a 4 megye élelmiszergazdasági kiállításának kulturális programjában: vasárnap délután önálló műsort adtak a kiállítás szabadtéri színpadán. Tegyük hozzá gyorsan, hogy nagy érdeklődés kísérte szereplésüket. Műsorukból kiemelkedett a saját népi táncuk, amely harc hegységi gyűjtésen alapszik. A közönség legnagyobb meglepetésére magyar néptáncokkal is felléptek. Betanultak egy magyar párostáncot, egy hortobágyi pásztortáncot, amelyekkel méltán nyerték el a közönség elismerését. Az együttes már negyedszer vendégszerepelt Magyarországon, és az előző útjaik alkalmával ismerkedtek meg a magyar tánckultúrával. Az együttes egyébként 20 éves, és ez év júniusában elnyerte a Német Demokratikus Köztársaság Vili. héptdficfesztiváljának első diját. Ez a kiállítás öröm és meglepetés Legelőször kezdjük talán azzal, hogy a négy megye élelmiszergazdaságának jé hétig tdrtó seregszemléje minden várako- kozást felülmúlva feledhetetlen élmény. Égy héttel ezelőtt még ki hitte volna ? Szekszárdon ilyen még nem volt. A rendező szervek végeredményben minden gyakorlat nélkül egyetemi szinten végezték el a kiállítás sokrétű, bonyolult, nagy szervezettségét és terv- szerűséget igénylő munkáját, úgy mintha legalább huszadszor csinálnák. Már most biztosrd vehetjük, hogy Dél-Dunántúl agrártörténetének kiemelkedő eseményeként fogják izámontartani ezt a nyolc napot, s reméljük, ougusztus 20-ig még sok-sok látogató igazolja ezeket a sorokat oly képpen, hogy számosán megállapítják: ez d kiállítás csakugyon öröm, és meglepetés. A szabadtéri bemutatóknak, (száz valahány pavilon) jobb helyet nem is találhattak volna. Aki megáll ä szabadtéri színpad előtt, pompás látványban lehet része. Előttünk a szekszárdi hegyoldal gyönyörű, természetes díszletként, pompás háttérként érzékelteti az itteni táj gazdagságát, viruló, adakozó kedvét. Mögöttünk a Tartsay-lakételep magasodik, jobbra a város a díszítőelem, lágy színeivel, s meleg otthonosságával. Jól tudom: itt most a mezőgazdaság, tágabb értelemben az élelmiszergazdaság mutotjd meg értékeit, lehetőségeit, de van azért más is. Rengeteg ember életében talán először fordul meg Szekszárdon, s bizonyára elviszi hírét, azt, hogy szép, tágas, napfényes, barátságos város. Vasárnap Zala megyei tsz-tdgokkdl beszélgetve jó érzéssel nyugtáztam a szövetkezeti tagok elismerő szavait. Az egyik valamikor Tolnán katonáskodott, s most 30 év után nem akart hinni a szemének: „Szekszárd város lett, igazi város". „Hát kérem, ez egy paradicsom és én ennek örömére úgy be fogok rúgni, mint egy szürke szdmór." A természetes környezet felemeli d kiállítást. Elnéztem a kiállítókat. Gyögyörködnek a testvérszövetkezetek pavilonjában, büszlték egymás eredményeire. így együtt valóban „kerek egész" képet alkothat az ember a négy megye élelmiszergazdaságáról, a ndgyüzemek dolgozó parasztjainak szorgalmáról, munkaszeretetéről, földműveléskészségéről, szakértelméről, hozzáértéséről. Ha ez a kiállítás nem lenne, akkor most azt mondanánk: ki kell találni. A tévé sokat látott munkatársai szerint: magas színvonalú. Kibír minden összehasonlítást, még az olyan városokkal Is, amelyek évtizedek óta kiállítók, tehát rutinos, tapasztalt kiállítók. Vasárnap sokdn mondták: ezt a területet meg kellene hagyni sport-, és bemutatóligetnek. Az elgondolás nem rossz, s ha nem ütközik a városrendezők elképzeléseivel, a javaslatokat érdemes lenne fontolóra venni, fákat ültetni, teniszpályát létesíteni. Szóval a területet meghagyni, arra gondolva, lesz itt kiállítás a jövőben Is. Az első kitűnőre sikerült. Meg kell nézni, érdemes megnézni. — SzP — 500 kutya 3000 látogató a kutyakiállításon Agárverseny és tombola A vártnál sokkal több érdeklődő előtt nyitotta meg vasárnap a szekszárdi sportná- lyán dr. Sárkány Pál, a MEOE elnöke az országos kutyakiállítást. Idáig ez volt a négy megye élelmiszergazdasági kiállításénak legnagyobb közönséget vonzott rendezvénye. A tenyésztők ötszáz törzskönyvezett kutyával neveztek be. Nagyon sokan — százhetvenen — éltek a helyszíni nevezés lehetőségével. A tűző napon, valósággal afrikai hőségben, nagy gépkocsitábor parkírozott a kiállítás bejáratánál, köztük igen sok külföldi rendszámú gépkocsi. A kiállításon szinte minden ismert, sőt kevésbé ismert kutyafajta képviselve volt. Boxer, vizsla, tacskó, foxi, puli, kuvasz, újfouandlandi, dog, német juhász, komondor, bernáthegyi és kínai palotaeb. A nagyságrend szélsőértékeit kétségtelenül e két utóbbi fajta jelentette. A különböző zsűrik nagyszámú díjat adtak ki. Szekér Klára (Bonyhád) Gazdag Pusztai Morzsi nevű pulija nyerte el a „Szekszárd győztese” címet. Liptai Wagner Ti borné (Budapest) tenyészetéből tavaly egy rövid szőrű tacskó „vllággyőzteS” címhez jutott, az idén ugyanilyen fajtával itt a tenyésztési nagydíjat kanta. A kiállítók közül tizen Jugoszláviából jöttek. Közülük Gönczi Imre (Szabadka) bizonyult a legszerencsésebbnek, aki otthoni spanieltenyészete részére egy fiatal kant óhajtott vásárolni és szinte „megrendelésre” nyert is egyet tombolán, a dr. Acsá- dy Gyuláné (Bonyhád) tenyészetéből felajánlott ritka szép, nyolchetes példányt. A kiállítás egyben érdekes kísérlet színhelye is volt. A felszabadulás óta először rendeztek hazánkban agárversenyt, méghozzá gátfutó és síkfutó számokban. A magyar agarak akadályfutásában a budapesti Linda és Viharlegény szerepelt legjobban, az angol ajzur sőt koittU TtV.nédó és Derry. A kiállításon hallott szakvélemény szerint azonban az angol agarak hazai tenyésztésé legalább is kétes értékű túlzott kegyetlenségük miatt, szétmarcangolják a vadat. Az agárverseny egyébként még magán viselte a kezdeti próbálkozás jelelt és remélhető, hogy a következő hasonló már eredményesebb lesz. Az állatorvosoknak is az agárverseny során volt tennivalójuk. Két állat sérült meg, közülük az egyik súlyos lábtörését az állatkórházban a vezető szakállatorvos hozta rendbe. (Még egy sérülés: egy hatéves kislányt harapott meg, szerencsére szájkosáron keresztül és így könnyebben, egy német juhászkutya.) A kiállítás legszebb szereplői közé tartoztak egy jugoszláviai tenyésztő afgán agarai. Nagy érdeklődés kísérte a befejezéshez közeli időpontban rendezett gyermek-szépségversenyt, ahol a legfiatalabb nemzedék népviseletbe öltözött tagjai vezették fel a fajkutyákat. A nagymányoki termelőszövetkezet ajándékát a sióagárdi népviseletbe öltözött Mocsári Mónika kapta. — o. i. — Vásári pillanatok Májusian vidám népünnepély hangulata volt vasárnap Szekszárd városának. A Babits Mihály művelődési központ előtti parkban egész családok ültek. A nap nagyobb részében el- kélt a forgalomirányító rendőr a Garay téren. Egymást érték a személygépkocsik és az autóbuszok. Fiatalok csoportja énekelte végig a Hunyadi utcát: Ha velünk vagy és jó a kedved tapsolj nagyokat... Tömegek sodródtak a kiállítás felé s vissza. A tarka forgatag azután eloszlott a kiállítás területén. S Itt már kezdődhet a rendezők dicsérete: sehol sem volt tumultus, sor- banállás. Vendéglátós. Hőség volt vasárnap 35 fok árnyékban, napon talán 50 fok is. Ilyenkor már szinte természetes a panasz, hogy a sör meleg, és félóráig kell érte sorban állni. Vasárnap ilyesmiről szó sem volt. Tucatnyi büfé, étterem, falatozó szolgálta ki az éheseket, szomjasokat. Egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy blokkokkal hadonászó, eltikkadt tömeg topogott volna a büfé előtti sörtócsákbah. Blokk sem volt. o gyors kiszolgálásra berendezkedő büféknél eddig is meglehetősen groteszk ötletnek tűnt, hogy először a pénztárnál blokkot kell váltani. Az ellátásért dicséret illeti a Tolna megyei Vendéglátó Vállalatot, de a megyei tanács illetékeseit is. Sok pecsenye-, kolbász- és halsütőnek, mézeskalácsosnak adtak engedélyt árusításra, s ráadásul még élelmiszerbolt nyitva tartására is gondoltak a kiállítás területén. , * Legnagyobb sikere vasárnap kétségkívül a faházaknak volt. A választok áriát!, az árak többnyire borsosak. Ez volt az általános vélemény. Azért a többféle típus közül — mindegyik lat- szetős kivitelű, ötletes helybeosztású — akadt olyan, mely azok számára serr vágyálom, akik hétvégi telkükre szeretnének kis pihenőlakot. S a dombóvári Unlvarzál Ktsz garázsa minden bizonnyal keresett lesz a kiállítás után. Irányára mindössze 11 ezer forint, s oz összegben már a felállítás költsége is szerepel. * Sok nézője volt a Babits művelődési központban lévő élelmiszeripari kiállításnak. A sok szép áru mellett — de nagy kár, hogy a kitüntetett finomságok a kiállítás ideje alatt tönkremennek a polcokon — színes ismertetők segítettek az érdeklődőknek a jobb eligazodásban. A rendezők hármasával csomagolt cigarettával kedveskednek a dohányosoknak. (kádár)
