Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

T

!

(

n

„Ami örömet okoz önöknek, annak mi is örülünk“

Pénzügyi segítség az elemi károkat szenvedett termelőszövetkezeteknek

(Folytatás az 1. oldalról.)

get Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság első titkára és dr. Kiss Frigyes, a paksi járási tanácsi hivatal elnöke. Az országút szélén rövid kis ünnepség zajlott le. Rigóczky elvtárs a járás és a megye dolgozói nevében köszöntötte a küldöttség tagjait:

— Földrajzilag nagy a távolság Tolna és Tambov megye között, Magyarország és a Szovjetunió között. Földrajzilag távol vagyunk egymástól, de a közös ügy, a szocializmus, á kommunizmus ügye közel hoz bennünket egymáshoz. Ez az ügy legyőzi a földrajzi távolságokat — mondotta Rigóczky elvtárs —. Ez a közös ügy lehetőséget ad arra, hogy kapcsolataink egyre jobban kiszélesedjenek, átszőjjék a politikai, a gazdasági, kulturális élet egész területét és eredményeiknek népeink lássák hasznát. Kívánom, érezzék jól magukat a járásunkban és a megyénkben.

Csórnij Vaszilij Iljics a meleg kézszorítás után megjegyezte :

— Egy kicsit már tudunk a megyéjükről. De azt tartja egy orosz mondás: jobb egyszer meglátni valamit, mint százszor hallani róla.

És ők látni, hallani akarnak sokat.

A Paksi Halászcsárdában, ebéd közben Csornij Vaszilij Iljics, a küldöttség vezetője megjegyezte: Egyszer már járt Magyarországon, de akkor tél volt. Akkor egészen más volt az ország képe, mint most, mert ahogy ő Budapesttől idáig az autóból nézte a tájat, azt látta: gazdag és. szép ez az ország, ez a megye'.’' Györiyö- rűek a tájai, a talaj- és klímaviszonyok jók, gazdag a természet. A Dunára mutatva így szólt K. Papp elvtárshoz:

— Ez nagyobb folyó, mint amilyeneket minálunk tudunk mutatni.

És mindjárt a Dunáról kérdezősködött: van-e rajta

személy ha j ó-forgalom, mekkora szokott lenni a vízállása . . .

Csörgött róla a veríték. Megtörölte homlokát :

— Nálunk is nagyon meleg van. De' itt igen nagy a pára- tartalom. Nálunk sajnos csak tizenhat százalékos a páratartalom, a meleg pedig igen nagy. Sajnos sárgulnak a. növények.

Gondokról, örömökről, közös ■ dolgokról esett szó minden pillanatban. ■

— Mi nem vagyunk diplo- maták — hangoztatta Csórnij Vaszilij Iljics ' — Protokoll nincs. Minden, amit..mondunk, amit. teszünk szívből, belülről jön. Akik kint, voltak nálunk-tudják: megosztottuk örömeinket, de nem titkoltuk gondjainkat sem. Az első pohara|, ürítsük, az elkövetkezendő sók-sok találkozóra.

Lesznek ilÿenejc..

A Tolna megyei KISZ Bizottság már levélben tett javaslatot a kapcsolat felvételére, a Tambov megyei úttörők magyar pajtások címeit kérik.

Az idő mindenütt rövid. Félbehagyott beszélgetések folytatódnak az álltokban. Minden perc drága, mindent látni, hallani, szeretnének a szovjet elvtársak, K. Papp elvtárs kérleli is,őkét: ne menjenek vissza szombaton, maradjanak legalább hétfőig, ők meg széttárják a karjukat, sajnálkoznak: nem lehet, ‘ hétfőn elfoglaltságuk v^n, az SZKP Központi Bizottságában várják őket.

— A rövid idő alatt is igyekszünk minél többet megtudni. Mondják és helyeselnek, amikor ismertetik ve-, lük á‘n?egéíoltetS; pffögifaittbt.'

Már Szekszárdóh robognak az •ibföfe? Sietni-i&Ô. “T&tëËÇ4

mint fél órája várják a küldöttség tagjait a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjai. Mindenkit . mindenkinek bemutatnak, néhány kérdés hangzik el, majd feláll Csornij Vaszilij Iljics:

— Láttam, hogy K. Papp elvtársék, ámikor 'kint jártak, nagyon sokat' jegyzeteltek. A jegyzetek nagyon jók De mi útjuk minden részét megöröA vendégek koszorúját Csornij Vaszilij Iljics, a küldöttség vezetője és Jefremova Klavgyija Alekszandrovna helyezte el a szovjet hősök emlékművén, M

kitettük fényképekben is. — Es egy vastag albumot nyújt át — Utjukról filmet is készítettünk. Hoztunk belőle egy kópiát. Ez a doboz pedig magnetofonszalagot tartalmaz. Magyar kísérőszöveg a filmhez. Fogadják el tőlünk ezeket a barátság jeléüí. Ezt a Lenin-szobrot pedig azzal adom át: „Lenin valamennyiünk számára egyaránt értékes, egyaránt kedves”. - - A rövid megbeszélést a szovjet hősi emlékmű és az 1919- es emlékmű megkoszorúzása követte, majd meghallgatták Rúzsa Jánosnak, a városi pártbizottság első titkárának és Császár Józsefnek, a városi tanács elnökének tájékoztatóját Szekszárd múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Ezután ismerkedés következett a várossal. A megyei párt- bizottság épülő székházának tetejéről, a tüdőszanatóriumtól, a Mérey lakótelepről gyönyörködtek a város panorámájában. A, Garay tsz borozójába is hivatalosak voltak. Horváth Lajos, a tsz elnöke várta őket. Menni kellett, ha csak néhány percre is.

— Nagyon rövid az időnk. — mondta Csornij Vaszilij Iljics. — De e néhány nap is gazdagítani fog bennünket. Mindent meg akarunk nézni, ami Örömet okoz önöknek, hogy együtt örülhessünk az eredményeiknek.

A prograrn .djist- mindent megtekinthetnék. Sok mindéhnek együtt örülhetünk.

. i- ..J) ■

A rendkívüli időjárás a Dél- hyügat-Dunárttulon jelentős károkat okozott egyes termelőszövetkezeteknek. Az MTI munkatársa tájékoztatást kért a Pénzügy-minisztériumtól és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi ' Minisztériumtól arról, hogy áz említett gazdaságok milyen támogatást kaphatnak pénzügyi nehézségeik áthidalásához,

■A- két • minisztériumban ' elmondták, hogy az árvíz-, a jég-1 és viharkárok egy részét a-biztosítási szerződés keretében az Állami Biztosító a szokásos módon’ téríti meg. így a jégkárt ^teljes mértékben, a viharkároknak 60 százalékát, az árvíz okozta terméskiesésnek pedig 50 százalékát fedezi. Jelenleg még csak hozzávetőlegesen lehet felmérni azokat a károkat, amelyeket a , biztosítási szerződés alapján nem rendeznek. E károk a betakarítás befejezéséig még jelentősen Változhatnak, igen nagy a jelentősége ebből a szempontból az időjárás alakulásának. Elengedhetetlen, hogy az érintett termelőszövetkezetek a károk csökkentésére, a jövedelemkiesés ellen- súlyozására más termelési ágazatokban minden tőlük telhető intézkedést megtegyenek, tehát most különösen körültekintő, takarékos gazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy a károk veszteséget vagy alaphiányt nem okozzanak, a finanszírozás továbbra is az érvényben levő szabályok szerint folytatódik. Azon téeszek számára viszont, ahol az elemi kár olyan mértékű, hogy r amdévefe'«. veszteséggel, n-«!laphi«J ánnyal "zárják,, az illetékes szervek támogatást nyújtanak.

'ISC,. -U.I" '■fT.TBTT;"

A Pénzügy-minisztérium rendeleté értelmében az említett gazdaságok hitelképességét a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai óvadék letétbe helyezésével helyreállítják. Ahol a várható igények alapján a megyei források nem elegendőek az óvadék letétbe helyezésére, ott a Pénzügy-minisztérium máris folyósította a megfelelő előleget. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai felhatalmazást kaptak az óvadék letétbe helyezésének gyorsítására, vagyis arra, hogy az óvadékot az előzetes termelőszövetkezeti közgyűlés határozata nélkül is engedélyezhessék. Eltekinthetnek ez esetben a veszteséges gazdálkodás miatti felelősség megállapításától, a vezetők személyi jövedelmének korlátozásától is.

Mivel az óvadék letétbe helyezésével az érintett szövetkezetek hitelképessége helyreáll, módjuk lesz arra, hogy a termelés érdekében szükséges idei és a jövő évet megalapozó kiadásaikra, például üzemanyagra, műtrágyára, vetőmagok beszerzésére, yalamint a tagság számára az előző két év átlagos részesedése 80 százalékának megfelelő összeg biztosítására hitelhez jussanak.

A rendkívüli időjárás okozta károk végleges pénzügyi rendezésére egyébként az eddigi gyakorlatnak megfelelően a zárszámadások alapján az év végén kerül sor. A szövetkezetek figyelmét már most felhívják, hogy a rendezéskor hátrányos helyzetbe kerülnek azok a kárt szenvedett szövetkezetek, amelyek a munka- díjak kifizetésekor nem tartják be a 80 százalékos szintet. (MTI)

Hétfői kérdésünk

Milyen károkat okozott az esőzés a termésben és a termőföldekben ?

Két héttel ezelőtt hétfői kérdésünkben a lakóházakban okozott esőkárokról szóltunk. Nem kevésbé fontos a szántóföldi, kertészeti kultúrákban és a termőtalajban okozott kár. Kérdésünkre a megyei tanács mezőgazdasági osztályán kaptuk meg a választ.

1961-ben Szekszárd városában a környező dombvidéken a száraz talajra 83 millimé- ter/óra intenzitású csapadék esett, ami 30 millió kárt okozott. A Gazdasági Bizottság ekkor elrendelte a szekszárdi dombvidék rendezési tervének kidolgozását olyan értelemben, hogy az elsősorban a város védelmét, másodsorban a történelmi dombvidék rekonstrukcióját vegye tekintetbe. A beruházási program előirányzata 175 millió forint és 6 ezer katasztrális holdra terjed ki. Eddig 27 millió forintos költséggel 4 vízgyűjtő területen végeztek vízrendezési munkát.

Júliusban és augusztus első napjaiban 250 milliméter csapadék hullott lé, nem egyszer 50 milliméter'óra intenzitással. A károk felmérése során megállapították, hogy

a lehordott iszapmennyiség

körülbelül 30 ezer köbméter, A megépült vízlevezetőkben, műtárgyakban és a termőtalajban okozott kár becsült összege a szekszárdi dombvidéken'

10 millió forint.

A vízlevezetők építése a 61- es károkkal szemben 40—50 százalékos javúlást hozott. Elkészült a tótvölgyi’, a bara- nyavölgyi és a kerékhegyi kövezett vízlevezető. Éppen az

Baranya völgynél egy 200 méteres szakaszon, amikor as esős idő megkezdődött. Az esc teljésen elvitt egy kőgátat éi megbontotta a vízlevezető kőburkolatát.' A vízgyűjtő területet tehát rendezik, de telje: eredményt csak a művelés ágak és a nagyüzemi szőlőtáblák megfelelő kialakítása é: azok állandó fenntartása hozhat.

A Parászta patak melleti lakók leleményességének köszönhető, hogy az eső nem öntötte el a házakat. A patak függőmedre mindössze 40 centiméter mély. Ez nem bírta e a lezúduló vízmennyiséget.. A híd környékén lakók a csőmedret átvágták és a vizet i szántóföld felé vezették. Tís katasztrális holdon elpusztull a növényzet, a szőlőtőkéknek még a helye sem maradt meg A Séd patak zabolátlanságá- nak oka: a vízügy — ahová évekig a karbantartása tartozott — a patak rendezését elhanyagolta. Ebben az évben a Sárköz Völgységi Vizitársulal ' felügyelete alá tartozik és a patak medrének építését a2 esőzések után. azonnal „ meg- r kezdték. Idén erre a munkára ' kétmillió . forintot szánnak. Mint minőén pagyobb csapadék után, idén is elöntötte a Baktárói és a Kálváriáról le- ömló iszap az alsóvárosi temető környékét. A vízrendezés itt is megkezdődött. Első ütemben háromiliió forintos költséggel a kórházi fűtőmű és a turistaszálló között kövezett vízlevezetőt építenek. A munkákat itt is a Sárköz Völgységi- Vízi Társulat végzi.

Egyébként az eső- és viharkárok helyreállítása az egész megyét átfedő három vizi társulat feladata.

Az éleini károkból adódó terméskiesések oka átlag 10 százalékban jégkár, 75 százalékban víz- és csapadékkár, 10 százalékban eróziókár és 5 százalékban viharkár.

A megyében búzából 2100 vagon a veszteség. Ennek értéke 60 millió forint. Megyénk mezőgazdaságában

az elemi kár okozta veszteség 76 millió forintra rúg.

A kár gyakorlatilag mind a 88 mezőgazdasági termelőszövetkezetet érintette. A búza kései betakarítása miatt ki- sebb-nagyobb mennyiségi és minőségi csökkenés állt elő. Súlyosabb mértékben az elemi kár 53 termelőszövetkezetet érintett. A legsúlyosabb kár, kétmillió-nyolcszázezer forint, a madocsai Igazság Termelő- szövetkezetben keletkezett. Az őcsényi Kossuth Tsz-ben kétmillió forint hatszázezer, a bölcskei Rákóczi Tsz-ben pedig két és fél millió forint az elemi kár okozta kiesés. Az Állami Biztosító a megye termelőszövetkezeteiben bekövetkezett elemi károkért eddig

5,2 ,.rni^í° forintot fizetett ki. A többi kár elszámolása folyamatban van. Azokban a termelőszövetkezetekben nem keletkezett jelentősebb kár, ahol a komplex melioráció elkészült, megoldották a vízlevezetést, s a talajt a korszerű agrotechnikai módszereknek megfelelően művelték.