Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

I 1 * Megnyílt a- négy: megye élelmiszergazdasági kiállítása (Folytatás az 1. oldalról.) Az avató szavak után dr. Soós Gábor és Császár József együttesen vonták le a szobrot takaró , leplet, a jelenlevők nagy tapsh -közepette. "A kiállítás délután egy óra­kor megnyitotta kapuit a láto­gatók előtt, is, . .. Az öt. egyepértékű fődíjat a '.zsűri Juhos Náftdor kaposvári, Mazumel László és Rezsek György nagykanizsai, Maczej János és, Zsigri Oszkár buda­pesti fotósnak ítélte. Madarak, képek, szobrok Tegnap délelőtt kilenckor három kiállítás nyílt a Béri Balogh Ádám Múzeumban. A földszinti folyosón kapott helyet a megyei könyvtár me­zőgazdasági szakkönyvkiállítá­sa, a múzeum emeleti folyosó­ját pedig a Déldunántúl ma­dárvilágát bemutató nívós ki­állítás foglalja el. A másik kiállítás, a múzeum ftmeleti nagytermében, A föld­művelés, népélet ábrázolása a, magyar festőmű vészét ben cí-g met viseli. A .közel negyven, képből álló kiállítás- anyagát, Somogy, Baranya, Fejér ésToL- na megyék 'múzeumai adták közszemlére,, s az értékes ké­pek közül nem egy magántu­lajdon, ... Érdemes megemlíteni még a Herendi Porcelángyár iíobraít,' melyeket a gyár külön a szek­szárdi kiállításra készített. A kiállításokat dr. Mészáros Gyulá, a megyej „múzeum igaz­ija tervezte és rendezte.' Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes előadása Az aratás próbája — Zöldségtermesztő gépeli — A miniszterhelyettes kérése — Nőttek a termelői árak — Élelmiszeriparunk mai helyzete • .* - 11 Három megye képzőművészeinek kiállítása a művelődési központban Nem sokkal a négy dppán-. túli megye mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítása és vá­sára ünnepélyes megnyitását követően nyílt meg Baranya, Fejér és Tolna megye képző­művészeinek kamarakiállita»')' a Babits Mihály művelődési központ előcsarnokában. Bar a kamarakiállítás anyaga rangos, a tizenkét kiállító aiig nyújt ízelítőt a három megye kép­zőművészeti életinek, mai .álla­potáról. Fejér és Baranya me­gyét négy-négy, Tolna megyét három alkotóművész képviseli. Somogy — sajnálatunkra — . távol maradt a kiállításról, aminek méretei valószínűleg azzaPmagyasázhafóak, hogy.az; idei-nyár-sz£3lcatlanul.-iesem«n-yTj dús, .volt. képzőművészeti-, kíát-o lításokban., Mindettől, függet-i lenül, ■ nyugodtan, ajánlhatjuk ar közönség figyelmébe a három megye képzőművészeinek Sze­rénysége ellenére is tartalmas kamarakiállítását. « >-jSzqvjeturiióbelí . testvérme­gyénk, Tambov megye életéről szóló fotókiállítás ..hivatalos megnyitására 'çsàk .ma, vasár­nap délután három órakor ke­rül. sor, de az élelmes érdek­lődők' a művelődési.'központ-, nak. ezt a.i^áílítótermét js^bir-. tokukba -vet-íék-tegnap • délelőtt. Délután, három órára mint­egy ötszázan gyűltek össze a Babits Mihály művelődési köz­pont színháztermében, hogy részit vegyenek a tájkiállítás és -bemutató- első szakmai ren­dezvényén. — Tisztelettel köszöntjük a. négy megye élelmiszer-gazda­ságainak vezetőit — mondotta megnyitójában Szabópál Antal, a Tolna megyei .Tanács elnö­ke, majd felkérte dr. Soós Gá­bort, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi' miniszter első he­lyettesét, tartsa meg előadását., Előadásának megtartása.ejőtt, a ffvp.iszterhely.ettes. tolmácsol-, ta 'dr! ~D'imény Imre* jókíván- ságait, aki betegsége miatt .nem tudott eljönni Szekszárd­ira, majd arról az integrációról “beszélt, mely_ az ytóbbi idő­szakban .élelmiszergazdasá­gunkban végbement. Néhány -, éve még mereven elvált egymástól-a mezőgazda- sági alapanyag-termelés, a fel­dolgozás és a kereskedelmi forgalmazás. Ez az állapot már a múlté. Az élelmiszergazda­ság szó meghonosodott a szak­mai nyelvben, bevonult a köz­tudatba. Nem lett igazuk azok­nak, akik azt mondták, hogy a különböző ágazati érdekek nem hozhatók közös nevezőre. A termelőüzemek többsége megértéssel fogadta, a kor­mányzati intézkedéseket, és a 'lehetőségek kiaknázására sem lehet panasz. Vonatkozik ez a négy dunántúli megyére is. ■ Baranya, Fejér, Somogy -és- Tolná; megyékből számos ki­tűnő kezdeményezés indult, s talánt követőkre országos vi­szonylatban is. 30 százalék növekedés Megnyílt a VL országoá' JÎerwjb, fotókiállítás Tegnap délelőtt a városi ta­nács dísztermében Lencsés László, a városi tanács műve-- lődési osztályának vezétője nyi­totta meg a VI. országos „Me­zőgazdaság, élelmiszeripar és fagazdaság” című fotókiállí­tást. A fenti témájú országos amatőrpályázat kiállítását, már hagyományosan minden évben Szekszárd rendezi. A zsűrihez hetven szerző 246 képe érke­zett be. A közel háromszázból 39-szerző legjobb .ötvenhat ké­pe alkotja a kiállítást. Köztük; szerepelnek.'Árvai Zoltán szek­szárdi, Érdi György bonyhádi és Donka Vilmos hőgyészP fo­tósok képei is. Említésre, -méltóan szépek, művésziek , KoZák Albertnek, az MTI fotpriporterének ver­senyen kívül bemutatott, ké­pei. * Ezek szîrtvShaiât c’sáft na­gyon kevés kiállított amatőr­kép éri el. . — Élelmiszergazdaságunk a népgazdaság' egészén, belül is fontos helyet .foglal el — foly­tatta dr, Soós Gábor, majd szá­mokat mondott az elmúlt évek' eredményei közüL „ Az éieljniszeripar a. szociális-' uia ipar termelési értékének az egyötödét,-'a lakosság fogyasz­tásának pedig kis híján a fe- •j lét, adia. Termékeinknek csak­nem» adatodét exportra száí- , -Htjuk. Ebből -tőkés exportra harmincnyolc százalékot. Az . elmúlt qtéves tervben az élel­miszeripari termelés növeke­dése ugrásszerű — 30 százalé­kos, ami világviszonylatban is . jelentős'eredmény.-r- Nem volnánk azonban őszinték — tette hozzá a mi-- niszterhelyeUes, ha elhallgat- nók azokat a nehézségeket, me­lyek a további fejlődést nehe­zítik.” At idei aratás nehéz próbája volt a mezőgazdaságnak. A dunántúli megyék nagy részé­ben úgy kellett, szinte „lelop- kodni” a gabonát a földekről. Emberemlékezet óta nem ta- 1 pasztáit mennyiségű esőzés, tornádó erejű viharok tombol­tak, silányítvá az" ígéretes ter­mést. Ugyanakkor az alföldi megyékben az aratás ideje alatt aszály fenyegetett — Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre — foljr- ,tattá. dr. Soós, Gábor — .annyi azokban már 'ma ,is megálla­pítható: kenyerünk" megter­mett. Hála annak ”a szorgos1 kodásnak, buzgalomnak, hoz­záértésnek, mely a termesztés minden szakaszában, majd pe­dig az aratás idején tapasztalt társadalmi összefogásban meg­nyilvánult. Ha az időjárási szélsőségek nem- következnek be, minden bizbnnyal a Du­nántúl is ugyanolyan rekord- terméssel büszkélkedhetne, mint a tiszántúli megyék. Változtatni a szemléleten Az elmúlt tíz év alatt meg­változott a mezőgazdasági üze­mek termelési szerkezete. Nőtt a munkások átlagéletkora, s fogyott a számuk. Egyetlen járható útnak a gépesítés lát-, szőtt, olyan ágazatok felkaro- lásá, melyek .kevésbé munka­igényesek. Ennek . következ­ménye, hogy hiány van egyes zöldségfélékből, gyümölcsfaj­tákból, cukorrépából és más növényi termékekből. A hiány, a választék -szegényedése nem­csak, a fogyasztókat, hanem az ipart, a bel- és külkereskedel­met is érintette. — Hazánk nyílt gazdaságú ország —.mondta a miniszter­helyettes. — Számos alap­anyagból , behozatalra szoru­lunk... Ha ,. élelmiszergazdasá­gunk nem képes kielégíteni a kereskedelmi igényeket, nem juthatunk előbbre. Ezen a helyzeten mindenképpen vál­toztatni kell. Legfontosabb teendők: a sza­kosítás folytatása, kemizálás fejlesztése. A minisztérium meglehetősen nagy áldozatok árán módot nyújtott ahhoz, hogy à legfontosabb zöldség­félék . termesztéséhez szüksé­ges gép.ek a rendelkezésre áll­janak. Ma már nemcsak a zöldborsó, hanem a paradi­hagyma, zöldbab, ubor­ka, paprika és a gyökérzöldség termesztésének a teljes gép­rendszere is. beszerezhető. Ugyancsak megoldódott a cu­korrépa gépi termesztése. A fóliasátras terület az utób­bi évben 1000 hektár fölé emelkedett. Ugyanakkor azon­ban aggasztó jelenség a szőlő­terület fokozatos csökkenése. — Szekszárd egyik $ragyo- mányos, történeti borvidékünk központja — mondta dr. Soós Gábor —, ahol a szőlészet-bo­rászat úgyszólván apáról fiúra szálló tudománynak számít. De az ágazat hasonló kiváló szak­értői »vannak jelen a többi me­gyéből is. Hozzájuk fordulok most, amikor kérem: hangol­ják össze hagyományos tapasz­talataikat, segítsenek a magyar bor világhírnevének a fenn­tartásában. Szarvasmarha, fehérje Az utóbbi időben kiderült, hogy a kettős hasznosítású ma­gyartarka fajta tulajdonságai­nak a javítása hosszadalmas feladat. Ezért célszerűnek lát­szik a hús- és tejtípus foko­zatos elkülönítése. A terv sze­rint 1985-ig' a tehénállomány­nak 'mintegy fele lesz tejelő hasznosítású, egyharmada hús­hasznosítású, a fennmaradó rész javított magyartarka. A szarvásmarhaprogram megvalósításához sokat várnak Bonyhád vidékétől, a Kapos völgyétől, Dél-Baranyától és Mezőségtől, ahol a tenyésztés nagy múltra tekint vissza. — A legutóbbi kormányin­tézkedések során — mondotta a miniszterhelyettes — a gaz­daságok megtalálják számítá­sukat. A tej termelői ára 1,30 forinttal, a szarvasmarháé 5 forint hetven fillérrel nő. A borjak után 3000 forint támo­gatást kapnak a szövetkezetek. Ugyanakkor azonban némi­képp emelkedik a tejpor, és a fehérjetakarmány ára is. A Szekszárdi Állami Gazdaság­ban már idén szolgálhatnak tapasztalatokkal- a gépesített szójatermelésről. Minden má­zsa hazai termésű szója csök­kentené az ország fehérje­gondjait. A miniszterhelyettes előadá­sában ' kiemelte a sertésprog­ram dicséretes megoldását. El- marasztalólag szólt ugyanak­kor a csak mennyiségi szem­léletről, melynek következmé­nyeként a sertéshús minősége az utóbbi időszakban romlott. — Befejezésül röviden átte­kintette élelmiszeriparunk mai helyzetét. A pótlás híján nem selej­tezhető állóeszközök — tehát a végképp elavult gépek — ér­téke az élelmiszeriparban két­milliárd forint. Az iparág sú­lyos ballasztként cipeli a mun­kaerőgondokat. Ennek ellené­re az évenkénti fejlődés 5—7 százalék, A termelés növeke­dését jövőben a termelékeny­ség javításával kell fedezni. Utolsó szavaiban a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter első helyettese köszö­netét mondott a kiállítás min­den résztvevőjének, s jókíván­ságait fejezte ki a további fel­adatok sikeres megoldásához. ívj-

Next

/
Thumbnails
Contents