Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Hollywood nem a filmvilág fővárosa többé V Humanité t — Interjú Raoul Walsh-sxel — Per Kaliforniában „A Nobel-díj birtoklása" miatt Raoul Walsh, 110 film ren­dezője Párizsba érkezett, hogy bemutassa első — • 84 éves korában írt — regényét, amely eredetileg filmforgatókönyv­ként készült. Az igazak dühe című könyv lényegében az utat törő hollywoodiak törté­nete. Walsh 1912-ben rendezte el­ső filmjét, Pancho Villa láza­dásáról. Az ő nevéhez fűző­dik többek között a Bagdadi tolvaj, a Meztelenek és hol­tak, a Jim az úriember. A fé­lelem völgye, Burmái kaland stb. — Hogyan lett önből szín­házi szakember? „Azzal kezdődött, hogy el­törtem a lábam. Gyógyulásom időszakában San Antonióban voltam. Színtársulat érkezett a városba. Kerestek valakit, aki felsegítené a színészeket a nyeregbe és a jelenet alatt kötőfékénél fogva tartaná a lovat. Engem ajánlottak, fel is vettek. Követtem a társulatot Káint Louisba, majd New Yorkba, ahol már apróbb sze­repekkel is megbíztak. 1905- ben, 18 éves koromban fel­ajánlották, hogy játsszam el egy western film főszerepét, amelyet a Pathé-fivérek készí­tettek. Természetesen nagyon rövid jelenetekről volt szó, általában a postakocsi megtá­madása és a banditák követése volt a téma. Énnek ellenére Griffith felfigyelt rám és azt mondta: „Egy napon rendezőt csinálok magából”. — És erre mikor került sor? „Griffith keze alatt folytat­tam a színészi pályafutáso­mat, amikor egy napon egyik asszisztense egy oldalnyi szö­veget nyomott a kezembe a következő szavak kíséretében : .Olvassa át, nézze meg, mit tud belőle csinálni. Délután ötkor Griffith eljön és megné­zi, mire jutott’. — A vizsga sikerült. Mindez 1911-ben tör­tént.” — Hogyan dolgozott Pancho Villáról készült filmjén, azok­kal a technikai eszközökkel, amelyek akkoriban álltak ren­delkezésére? „Az a film leginkább egy­más mellé vágott híradójele­netekre emlékeztet. Komoly nehézséget okozott például — főleg az állatok miatt — a közeli kamerával készített fel­vételsor. Abban az időben —• talán felésleges is említenem — éjszakai felvételről nem is álmodhattunk:” — Rendezői pályafutása alatt nagyon sok témával foglalko­zott, sokféle filmet készített. Meg tudná mondani, mi iz­gatta leginkább alkotó mun­kájában? „Hol az erőszak, hol a ka­land, hol a dráma, hol pedig a komédia. De mindenekfe- lett a mozgás, a helyzetek és a személyek belső dinamikája. Mindig a legkülönbözőbb vál­lalkozások foglalkoztattak. Az élet folyik tovább és az em­bernek nem szabad elszalasz­tania egyetlen filmalkotási le­hetőséget sem. Ha befejezett egy western-filmet, szenve­déllyel veti bele magát egy háborús film alkotásának szép­ségeibe, majd jöhet egy ko­média. A rendezésben . talán leginkább a változatosság gyönyörködtetett.”. — Sámuel Fuller azt mon­dotta, hogy önnek a belső konfliktusok ábrázolására kellett volna specializálnia magát. Mi ezzel kapcsolatban az ön véleménye? „Lelki egyensúlyom fenntar­tása érdekében általában a külső forgatásokat kedvelem. És amint az ember a szabad­ban van, hajlik arra, hogy mozgalmas filmet készítsen.” — Ez talán neveltetésének emléke lenne? „Igen... Azok az emberek, akik élik a kalandot, igazabb emberek. A többiek «-kihunyt mécsesek«”. — Mi a véleménye a modem western-f ilmekről ? „Soha nem jártam sokat mo­ziba, saját filmjeimmel oly sok dolgom volt. Az a benyo­másom, Hollywood nem a filmvilág fővárosa többé, má­sutt sokkal jobb filmeket gyár­tanak.” Afrikai dinosaurustemető Paleontológus körökben vi­lágszenzációt keltett az a hír, hogy a Niger Köztársaságban a földtörténeti középkor jura és kréta időszakából származó (130—160 millió évvel ezelőtti) hatalmas dinosaurustemetőre bukkantak. Ennek a felfede­zésnek a tudomány szempont­jából különösen nagy jelentő­sége van; magyarázatot adhat arra, miért haltak ki olyan vá­ratlanul — mindössze félmillió év alatt, a krétakor végén —• a dinosaurusok. Dr. Oreste Piccioni, a San Diego-i egyetem (Kalifornia) fizika professzora azzal vádol két, 1959. évi Nobel-díjast, hogy olyan műveket tulajdoní­tottak maguknak, amelyeknek eredetileg dr. Oreste Piccioni volt a szerzőjük. Dr. Piccioni egy sajtókonfe­rencián ismételten hangsú­lyozta, hogy tőle erednek azok a kutatások és kísérleti elgon­dolások, amelyeknek alapján be lehet bizonyítani az anti- anyag és az antiprotonok lé­tezését. A kaliforniai egyetem két kutatója, dr. Emilio Segre és dr. Owen Chamberlain ezekért a munkákért kapott 1955-ben és 1959-ben Nobel-díjat. A Kubai Állami Könyv­kiadó Vállalat az „Instituto del Libro” 13—15 millió könyvet ad ki évente, ezzel La- tin-Amerika első szocialista országa vált az amerikai szub­kontinens könyvben leggazda­gabb országává. A könyvkiadás lényegében az analfabétizmus elleni széles körű kampány után, 1961-ben indult meg. Az 1966-ban ala­pított „Instituto del Libro” 1970-ben már kiadta az ötmil- liomodik könyvet. A kiadó 1960 és 1970 között kereken 2350 Dr. Piccioni szerint 1954-ben tájékoztatta kollégáit kutatá­sairól. Dr. \ Piccioni abban az időben nem tudott csatlakozni a Berkeley egyetem fizikusai­nak csoportjához, amely az Atomenergia Bizottság számá­ra dolgozott. Dr. Piccioni ak­kor ugyanis még nem nyerte el az amerikai állampolgársá­got és szemére vetették, hogy baloldali tevékenységet fejtett ki Olaszországban, ahonnan a második világháború után tá­vozott és az Egyesült Álla­mokban telepedett le. Dr. Piccioni 125 000 dollár kártalanítást és ennek az ösz- szegnek a kamatait követeli a két másik kutatótól. j művet adott ki, ennek 60 'szá­zaléka tankönyv és szak­könyv . volt. À nemzetközi könyvév keretében a kubai szakszervezeti szövetség elha­tározta egy szakszervezett könyvtár létesítését. A Kubai Könyvkiadó Vál*» lalat évek óta szoros együtt- működést folytat a többi kö­zött az NDK kiadókkal. Áp­rilisban írták alá az . 1972—* 1973-ra szóló együttműködési egyezményt, amelyben többek között szerepel Marx Tőkéjé­nek, valamint Marx és Engels válogatott műveinek hatköte­tes spanyol nyelvű kiadása. . I —— .-UI.I.U. ------------------í A könyv Kubában Latin-Amerika könyvekben leggazdagabb országa Kutya- „fejcsere“ A HaUey-üstökds már 6000 évvel ezelőtt itt megjelent Nem mindennapi műtétet hajtott végre Anatolij Konyev- szkij volgográdi professzor: egy kutyakölyök fejét átültette egy másik, idősebb kutya fejé­től megfosztott testére. A fej­csere annyira jól sikerült, hogy az állat a műtét után egy órá­val már felismerte gondozóit, s később jó étvággyal evett is. A kísérlet egy sok éve folyó kutatási program része, amely­nek egyik célja a szervezet idegkapcsolatától elszigetelt agyvelő tevékenységének a vizsgálata, valamint az idegen szervezet immun reakcióinak a tanulmányozása. Konyevszkij professzor és munkatársai egy második szív­nek az állatok szervezetébe va­ló beültetésével is kísérletez­nek. Az utóbbi négy évben több mint 300 ilyen műtétet végeztek, s ezek során azt a tapasztalatot szűrték le, hogy a keringési rendszer két szív­vel is működőképes. Elképzel­hetőnek tartják, hogy a jövő­ben beteg embereknél is sor kerülhet egy második szív „beépítésére”: időlegesen, amíg a károsodott eredeti szív „hi­báit” meg nem szüntetik, vagy tartós használatra, mintegy ál­landó kisegítőként. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség nemrégiben jóvá­hagyta a Wolf héidelbergi csillagász által 1884-ben felfe­dezett üstökös új elnevezését. Az üstököst felfedezőjéről ed­dig Wolf-üstökösnek nevezték. Uj elnevezése: Wolf—Kami­enski üstökös, dr. Michal Ka- mienski professzor, a neves lengyel csillagász érdemeinek elismeréséül. Kamienski pro­fesszor kutatásokat végzett az üstökös pályájáról és eredeté­ről, kutatási eredményeiről csaknem 100, világhíressé lett munkát tett közzé. Fél évszá­zad alatt 120 000 órát töltött számításokkal, amiket gépi se­gítség nélkül, jegyzetlapokon A Szovjetunióban kerül megvalósításra a Geodinami- kai Terv elnevezésű nemzet­közi tudományos program. En­nek a programnak az a fel­adata, hogy megállapítsa a földkerekség mozgásának álta­lános törvényszerűségeit. A tudósok a legújabb, legkor­szerűbb berendezésekkel mé­rik a földkéreg függőleges és vízszintes elmozdulásait, inga­Az első kibernetikai encik­lopédia megjelent Kijevben. A kétkötetes mű az Ukrán Tu­dományos Akadémia Kiberne­tikai Intézete, valamint moszk­vai, leningrádi, noyosziblrszki, rigai, jereváni és más tudo­végzett. A lengyel tudós szá­mításainak meglepő pontossá­gát igazolták a Szovjetunió Tudományos Akadémiája le­ningrádi Elméleti Csillagászati Intézetének számítógépei is. Kamienski professzor hosszú évek óta elméleti kutatásokat folytat a híres Halley-üstökös- sel kapcsolatban is, amelyről eddig 18 munkája jelent meg. Vizsgálatai kiderítették, hogy az üstökös megjelent az i. e. 2320—2240 közé eső időszak­ban, sőt, régebbi — mintegy 6000 évvel ezelőtti — korsza­kokban is. (BUDAPRESS— INTERPRESS) dozásait, a Föld által kibo­csátott hőt. A geodinamika is­merete lehetővé teszi a kuta­tóknak, hogy előre jelezzék a heves viharokat, a földrengé­seket, a vulkánkitöréseket stb. A program előirányozza, hogy expedíciók indulnak a Távol-Keletre, Szibériába, az északi sarkvidékre és Közép- Ázsiába. mányos központok tudósai­nak kollektív munkája. Az enciklopédia tartalmazza a ki­bernetika minden egyes -ágá­nak összefoglaló anyagát, de foglalkozik a határterületekkel is. í' .*nr f' fr * ­Kartonházak Tetszetős, nyaraló típusú hús­zak készülnek az Egyesült Ál4 lamokban igen tartós, 1 cm vastag, hullámos kartonle*»: mezből. Kívülről a házat po- liesztergyantával átitatott^ üvegrostszövettel fedik. Magát a kartont különleges vegyület* tel impregnálják, ennek kö­vetkeztében 1000 C°-os hőmérr sékletet is kibír és nem gyula­iad meg. Az ajtók és az abla­kok alumíniumból készülnek. Egy pennsylvaniai cég, amely három ilyen házmodellt állí­tott elő, azt állítja, hogy a há­zat húszévi használatra szán­ták, ; - t Hány éves a kerék ? Érdekes kérdés, hogy hol és mikor találták fel a kereket. A legutóbbi idő­kig úgy tartották, hogy a kerék szülőföldje Közép- Kelet. Egy angoi régész 1951-ben közzétette azt a feltételezést, amely szerint a kereket Mezopotámiában találták fel. Nemrégen azonban Bulgária területén megtalálták a világ — nyil­vánvalóan — legősibb ke­rekét. A speciális vizsgá­latok és elemzések szerint ez a kerék — 5850 éves. Népújság [0 1972. július 9, Geodinamika! Terv Előre meg lehet jósolni a természeti csapásokat ? Áz első kibernetikai enciklopédia Játék az újfejű kutyával, ■\

Next

/
Thumbnails
Contents