Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-08 / 159. szám
J I A tudomány a szocializmusban ír. A TUDOMÁNY ÉS A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS KÉRDÉSEI A társadalomtudományi kutatások feladatai bevilágítani az emberi társadalmak előtt a fejlődés lehetséges útját. Lényegében tehát ezzel foglalkoznak a társadalomtudományok művelői, akik azonban Keleten és Nyugaton^ különféle filozófiai felfogásból közelítik meg problémáikat. A társadalomtudományok körében a filozófiának is meghatározó jelentősége van, mert a legalapvetőbb problémát vizsgálja: az ember viszonyát az objektív világhoz. A probléma lényege a filozófia alapkérdésében is kifejeződik: hogyan viszonylik a gondolkodás a léthez? A filozófia feladata, hogy tisztázza az embernek, mint társadalmi lénynek a természetét, meghatározza az emberi ész és az emberi munka lehetőségeit a környező világ megváltoztatása. saját lényének a társadalmi fejlődésben történő átalakításával. Az ember problémája a marxista filozófia alapproblémája. A megoldást a marxizmussal ellentétes, szembenálló filozófiai iskolák is keresik, de mint láttuk, a „hétköznapi” filozófiától kezdve a hivatalos és tudományos filozófiákig, a pesszimizmusra hajlanak, oda torkollanak. A polgári ideológusok előszeretettel beszélnek az emberi természet változta fha tatlanságáról : a kommunisták azon törekvése, hogy új társadalmat építsenek — mondják —, éppen ezért eleve sikertelen kísérlet, mert meg kell hiúsulnia az emberi természet és lelkűiét megkövült zátonyain. A marxista filozófia álláspontján ez képtelenség, hiszen az emberi lelkűiét mennyit változott a történelem során, sőt az egyik generációról a másikra! A jövő történelme bizonyára még nyomosabban igazolja a marxizmus optimizmusát ebben a kérdésben is, de napjainkban ugyancsak sok jel mutat arra. hogy az emberi lelkűiét, az emberi társadalom — noha csakugyan konzervatív sok dologban — állandóan változik. A polgári tudományok meg is előzték a szocialista országok egyes társadalomtudományi szektorait azoknak az emberi, társadalmi változásoknak kutatásában — például a szociológia, a kibernetika, stb. bizonyos területein —, amelyek napi érde- kűek és főként a profitkitermelés hatékonyságával vannak összefüggésben. Előtérbe került a társadalomtudományok és a természettudományok egységének kérdése és jelentősége a társadalmi fejlődés és haladás vizsgálatában. Nálunk is beszélnek olykor „gyorsuló időről”, amely állítólag az élettempó folytonos gyorsítására kényszerít bennünket, s amely elhatalmasodni látszik felettünk. Nagy szerepet játszik a tudományos informáoió-elmé- let, amelyet a számítástechnikai rendszerek, számítógépek összekapcsolt hálózatai támasztanak alá a gyakorlatban. Ma már elvben megvalósítható, hogy a háziasszony telefonon rendelje meg napi bevásárlását egy számítógéptől, amely gyorsan és pontosan intézkedik. Nem emberek, gépek lehetnének akár ma is azok. amelyek bekapcsolódva például a minőségvédelem munkáiéba, a háziasszonyt biztosítják a ilehétő legjobb, önműködő műszerekkel vizsgált élelmiszerek beszerzéséről. Már a gyakorlati ember szemében is sokszor feltűnik az információ új tartalmainak lényege és kezdjük megérteni, alkalmazni az elméletet a gyakorlatban is. A polgári világban erre azt mondjak, hogy a kibernetikus gépek, az információelmélettel a háttérben és más módokon is, feleslegessé és elavulttá teszik a marxista ideológiát és társadalomtudományokat. Pusztán természettudományi eredményekkel és kísérleti módszerekkel lehet „manipulálni” a társadalmat, vagyis olyanná átalakítani, amilyenné a termelőerők és a termelési viszonyok fejlettsége ma és holnap megkövetelik. A tudományos ismeretek egysége azonban az emberi haladás egyik legfontosabb eredménye. egyik nagy vívmánya a történelmi tanulságok szerint. A tudományos ismeretek másrészről természetüknél fogva egységesek. Naív dolog bizonygatni, hogy a természet- tudományok óriási sikerei a természettudósokat avatják a jelenkori tudományos ismeretek egyedül teljes jogú és illetékes képviselőivé. És ugyanilyen tévesek azok a nézetek is, hogy a társadalomtudományok úgyszólván csak általános jellegű beszélgetések, folyton változó értékítéletekkel és ingatag feltevétsekkel. A polgári szociológiában például elterjedt nézet, hogy a jelenkori társadalomtudomány még csecsemőkorát éli, és még mindig körülbelül ott tart, mint a XVII, században a természettudományok: „A háború, a kizsákmányolás, a nyomor, a diszkrimináció, a védettség hiánya stb. jelentik a bajt az emberek életében mai társadalmunkban... A szociológia tudós művelői e problémák egyikére sem tudnak tudományos megoldást, mert nem áll rendelkezésükre tudományos szociológiai elmélet. .. A szociológiára még szülési fájdalmak várnak, amelyek eredményeként talán 40 vagy 50 év múlva neki is lesz egy Newtonja vagy Darwinja.'. — mondja R. Marton ismert amerikai szociológus. XXIII. — Éva, ne haragudj! Tudom, hogy lehetetlen alak vagyok... de rövidesen rájössz, rendkívül fontos, amit csinálok... Mindkettőnk számára fontos... — Nem tudott töbhet kipréselni magából. A gondolatok világában élt, és ha onnan kilépett, már bizonytalankodott. Éva kissé szomorúan húzta el a száját. — Rendben van, megbocsátok. De jövőre még könyvet sem engedek magaddal hozni, ha nyaralni megyünk. Feltéve, ha még együtt megyünk nyaralni — idegesen felnevetett. — Jó gondold meg, Dániel! Szász nem tudta mire vélni az asszony megjegyzését. Máskor sokáig töprengett volna rajta, magyarázatot kért volna, de most egyetlen vágya volt, megtalált kincsével, egy névvel, Ludger Westrickkel félrevonulni. — Csacsi! Csacsi asszonykám! — veregette meg Éva arcát, és visszament a szobájába. Az ajtóra ráfordította a reteszt, és a bőröndjéhez rohant. Hol találkozott ő ezzel a névvel?. .. Beletúrt az iratokba. — Hát persze — mondta hangosan —, ez az ember volt... Most már megvan !... .. .Ludger Westrick 1930— 1933 között, a Vereinigte Stahlwerke délkelet-európai exportvezetője, majd lelkes náciként a hadigazdálkodás kulcsembere. Gőring meghívja a légifegyverkezést irányíAz ugyan igaz, hogy az amerikai és általában polgári szociológiának nincs se Newtonja, sem pedig Darwinja, de nem is lehet, hiszen a történelmi materializmusban ott szerepel mindazon problémák megoldása, amelyre gyógyírt az amerikai tudós „40—50 év múlva” egy új megváltótól, egy új Newton, Darwin megjelenésétől vár. Ezek a kérdések nemcsak a tudományos világ problémái, hanem a nagyközönségé is. Nemcsak azért, mert például a háborúk éppen a nagy tömegeket sújtják a legjobban hanem azért is. mert népszerű tudományos „művekben” gondolkodását is foglalkoztatják. A napjaink fantasztikus tudományos irodalma könyvben, filmben egyaránt olyan elképzelt technikai eszközöket vonultat fel emberi és társadalmi problémák megoldására, amelyek lényegében néhány „főtudós” kezébe adnák az emberiséget és kivonnák őket a társadalom ellenőrzése alól. Csodalézerekkel, lézerfegyverekkel, kémiai — biokémiai eszközökkel „bisztrizálnák” az emberiséget és az embereket a távoli jövőben. „Mi sem köny- nyebb, mint „energetikai”, vagy „társadalombiológiai” címkét ragasztani olyan jelenségekre. mint a válságok, a forradalmak, az osztályharc stb., de nincs ennél meddőbb, skolasz tikusabb, holtabb munka” — írta Lenin a tudomány- kodókről. Az emberi társadalomnak, de különösképpen a szocialista társadalmaknak kialakult módszered, mechanizmusai vannak ahhoz, hogy a haladást tudományosan megalapozzák, a tudományok működését társadalmilag ellenőrizzék és igaz emberi, társadalmi céloknak rendeljék alá. Napjainkban a hazai tudománypolitikai események ezt kiválóan példázzák. SZLUKA EMIL (Következik: Mire képes a tudomány? III). tó tíztagú tanacsba, az Industrieratba. Később vezérigazgatója a Vereinigte Aluminiumwerke A. G.-nek, és befolyásos tagja a birodalmi Vereinigte Industrie Unternehmungen A. G.-nek a VIAG- nak, amely a legfontosabb hadipari vállalkozásokat egyesítette. .. Itt van egy levél, amelyet von Hanneken tábornoknak, a birodalmi gazdasági minisztérium államtitkárának küldtek: „Egy háború esetére a szükséges nyersanyag biztosítása érdekében 1933. óta évente annyival több bauxitotkell behoznunk, hogy a háború kitörésekor több mint egymillió tonna tartalékkal rendelkezzünk”... Aláírás: Ludger Westrick. Mennyi lehetett az évi kiszállítás?— Szász újabb adatokat szedett elő gyűjteményéből — Carl von Clodius, a birodalmi külügyminisztérium május 30-án (ennek az iratnak az eredetije az NDK-ban található, s Szász onnan kérte meg a fotókópiát) Ribben- tropnak jelentette... „Magyar- ország Németország bauxitei- látásának bázisa. A magyar kormány kötelezettséget vállalt évi egymillió tonna bauxit szállítására, s ezzel a meny- hyiséggel túlszárnyalja az ösz- szes többi ország együttes szállítását.” Ludger Westricket tehát a Rajniss-féle estélyen ütötték a ■ bauxit rablólov'agjává. Rajniss- nak pénzt, lakást adtak, hogy, fogja be a száját, s ne tárja Azonnali belépéssel, gyakorlattal rendelkező CIPŐIPARI TECHNIKUST és gépírót keres a „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipészipari Szövetkezet. Jelentkezni lehet a személyzeti előadónál, Szekszárd, Dózsa György u. 6. ország-világ elé a bauxittal folyó manővereket. De a hallgatásnak más ára is volt, nemcsak az a 40 ezer pengő. Be kellett a svájci társaságnak vennie az üzletbe Ludger Westricket. Vajon tudták a magyar gyárosok, bankárok, hogy kit vesznek be? Ki ez az ember?.Aligha. Talán annyit árult el nekik Schröder, hogy ez az úr német nagyiparos, ajci adni, venni, fizetni, hitelt szerezni tud, egyszóval minden tranzakciót képes lebonyolítani. Chorin, az okos Chorin azért biztosan elhúzta a száját. Szász a magukkal hozott kis turistafőzővei kávét készített magának. És miközben várta, hogy kifolyjon, összegezte eddigi ismereteit; a szándékokat és cselekedeteket. Az Alumíniumérc Bánya és Ipar RT életében Chorin Ferenc megjelenése hozott döntő fordulatot, a svájci Blancart Bankház által finanszírozott Bauxit Tröszt életében pedig Ludger Westrick megjelenése. De ez a második tény radikális változások kezdetét is jelentette. A svájci csoport befolyásának elsorvasztását, csökkentését, majd teljes megszűntetését, és a német csoport előretörését, hatalmának növekedését, majd a teljes be- hódolást. Milyen állásponton lehetett Mayer dr., a vezérigazgató? Pénz, pénz, Pecunia non ölet... Csak jöjjön, csorogjon, minél nagyobb folyamban. Ennyire egyszerű lett volna ezeket a rafinált gyárosokat becsapni? Ennyire nem látták volna előre, hogy végül őket is felfalják a nácik? De a leg- f Ibb szereplő, a felfedező, Ba- látai Jenő meggyőzése, lefizetése, megvesztegetése még hátVállalatunk felvesz gyors- és gépírót 3—10 éves gyakorlattal titkárnői beosztásba. if Gyors- és gépírót 1—2 éves gyakorlattal. Jelentkezés a Vállalat munkaügyi csoportjánál, Szekszárd, Rákóczi u. 10. sz. ra volt. Azaz." Balát>: Jenő. azt hitték, házasságával teljesen hálójukba esett. Az elképzelés ragyogó volt. Nem kellett más, mint egy nagystílű, gyönyörű nő, aki lehetőleg úgy költekezzék, hogy azt ne lehessen normális pénzkeresettel bírni. Akkor majd a férfinak több és mind több pénzre lesz szüksége. Akinek pedig sok pénz kell, az mindenre kapható. Szász elismeréssel adózott távoli, nagy, részben már elhunyt ellenféléinek, de a még élőknek is. Ezt csak azzal a germán alapossággal lehet előkészíteni, amivel az ötödik hadoszlop szétrágta a hátországokat, amire a Wehrmacht menetelni kezdett. Carl von Clodius, dr. Werner Daitz, Fritz Hugenberg, Ludger Westrick s ki tudja még, hány kitűnő koponya dolgozhatott a magyar bauxit megszerzésén. Amikor aztán ez a terv megvolt, már csak végrehajtók kellettek, s belépett az üzletbe a Gestapo: Artur Frisch. Csak éppen ott hibáztak, ott szakadt meg a láncolat, ahol nem várták .., Szász a falon függő képre nézett, amelyen kéken izzó ég és a tenger közé egy nyomorult lélekvesztő bárka ékelődött. A bárkán egy szakállas alak óriási igyekezettel próbálta evezőjével a csónakot gyorsabb futásra ösztönözni. A festmény egyik sarkában gomba alakú, fekete felhő ereszkedett alá az égből. Az atombombával szemben tehetetlen erőfeszítést szimbolizálta a kép komor beállításban. (Folytatjuk.) «I ■*> :S Z7” 3 Kaszinó ItGàbSI O fl TOLNA MEGYEI VÁSÁRLÓK« IS UARJa a Bajai Nagyáruház * Kerékpár, motorkerékpár, rádió, televízió, hűtőgép, varrógép, csillár, méteráru, készruha, kötött-divatáru, lábbeli NAGY VÁLASZTÉKBAN! (21) 036) (88)
