Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-08 / 159. szám
> Frissítés, fiatalítás kis hibával Megyeszerte jó híre van a Bonyhádi Perczei Mór Közgazdasági Szakközépiskolának, ami korábban, még technikumként megannyi alapos fölkészültségű fiatal szakembert bocsátott szárnyra. A tévedés kockázata nélkül még tán azt is le merem itt írni, hogy megyénk középiskolái közül leginkább erre gondolnak vissza a legmaradandóbb hálával az itt íödnevelő- döttek és messzire sodródot- tak. Szeretet övezi ezt az Iskolát és élő ragaszkodás. Korábban is kitűnő ajánlólevelet jelentett, ha valaki itt jegyezte el magát a „közgáz”-zal, most is jó ajánlólevél a szak- középiskolában szerzett érettségi bizonyítvány. Főként ezért, meg még valami másért hatott olyan mellbevágónak az a hír, hogy a tizennyolc fős pénzügyi tagozaton végzett fiatalokat „nem kapkodták szét. mint a cukrot”. Olyannyira nem kapkodták, hogy a közelmúlt napokig bezáróan sokak még nem tudtak arra a kérdésre válaszolni, hogy hol kezdik el pályafutásukat. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, valószínű elrendeződnek a fiatal szakemberek elhelyezkedési gondjai. De azért ne hagyjuk szó nélkül a mindenkor, de pályakezdéskor különösen lehangoló furcsa fogadtatást, amiben részük volt, mert ha ennek a jövő év végén is folytatása következik, megbocsáthatatlan öngólt rúgunk magunknak. T A föntebb már említett 18 fiatal a pénzügyi szakon végzett, méghozzá, úgy. hogy heti öt óra kötelező szakmai foglalkozásain és nyári gyakorlatain főként a 'tanácsi gazdálkodás ügyvitelével ismerkedett meg behatóan, míg a másik a szövoszos osztály 16 növendéke az ÁFÉSZ-ek há- zatáján végzendő gazdálkodási munkákban szerzett igen alapos jártasságot. Ok bizonyultak szerencsésebbeknek, mert nem kényszerültek más területeken munkát vállalni, majd valamennyien az ÁFÍX5Z- ekhez kerültek. Nem úgy a tanácsi pénzügyi tagozatosok és ez azért meghökkentő, mert köztudott, hogy a tanácsapparátusban igen alacsony a főiskolát, egyetemet végzettek számaránya, hasonlóképpen a középiskolát végzetteké is a csak nyolc általánost és rövid lélegzetű tanfolyamot végzettek számarányához viszonyítva. A pénzügyi tagozatot pontosan e tények ismeretében hívták életre. A megnövekedett tanácsi önállóság, a leadott hatáskörök, az államigazgatási munka magasabb szinten való ellátásának feladatai indokolták a 18 fiatal próbaképpeni szárnyrabocsá- tását. Ezért dédelgették olyan nagy gonddal, ajándékozták meg mindig segítőkész megértéssel a járási hivatal vezetői a Perczeleseknek ezt a maroknyi kis csoportját. S közöttük is leginkább Balázs Lajos, a hivatal pénzügyi osztályának vezetője és Höffler Lajos, aki a személyzeti ügyek előadója, ök is, és mellettük mások is — akik sokat segítettek — úgv vélték, hogy „úgy szétkapkodják majd ezeket a fiatal szakembereket, akár a cukrot. Mert még a cukornál is sokkal nagyobb szükség van rájuk”. Mondom, tévedtek. A kapkodás elmaradt. Az ifjú pénzügyesek zöme nem tanácsi munkakör ellátására vállalkozott. így most már csak az a kérdés, hogy az elvárt és nagyon szükséges frissítés, fiatalítás szándéka tanácsainknál miért ütközött falakba és meddig ütközhet falakba? Számos nagyközségi közös tanács és közös tanács portáján fordultam meg mostanában. Meggyőződhettem róla. hogy a fiatalítás feladata elodázhatatlan. De tapasztalhattam azt is, hogy számos helyen tartanak (úgy idézem, ahogy hallottam) az érettségizett „nagyokosoktól”, akikről jó előre azt feltételezik, hogy „ide jönnek és könyv szerint meg akarnak majd változtatni mindent”. Néhány hete tudom, hogy a megyei tanács a jövőben szigorúbban kéri számon az egyes munkakörök betöltéséhez előírt követelményszintek betartását és mentesítéseket csak nagyon kivételes esetekben ad. Az elhatározás szükséges és helyes. De nem tudom, hogy ezzel kiiktatható-e az idegenkedés, ami mögött jól leplezett, vagy nem is leplezett egzisztenciális meggondolások lapulnak, akár néven nevezzük a féltékenységnek ezt az indítékát, akár nem. Nem szeretnék igazságtalan lenni, és a tíznél több rossz példa miatt megfeledkezni arról, hogy olyan nagyközségi közös tanácsok is vannak azért, ahol számítottak a fiatal pénzügyesekre és készek voltak a gazdálkodási vonal kínálkozó erősítésére. A gyönki nagyközségi közös tanács — amihez hét község 7162 lakója tartozik — tavaly ismerkedett meg a szakadáti Schultz Gyöngyivel. A Hóf Ádám tanácselnök elmondása szerint csöndes, szolid és nagyon igyekvő Gyöngyi tavaly itt végezte el a nyári szakmai gyakorlatot. Akkor ismerték meg és amikor a paksiak a gazdálkodási csoportban dolgozó Szőts Terikét, aki szintén Bonyhádon végzett elkérték, mivei a „kislány úgyis Paksra jön férjhez”, nyomban elvégeztetett, hogy Gyöngyi foglalja el a helyét. — Tavaly úgy láttuk, meg tud felelni követelményeknek ez a Gyöngyike. Elsején állt munkában és máris nyakig benne vannak a félévi zárás munkájában. Könyvel, s mellette ott van gyakorlaton a húga. aki jövőre végez Bonyhádon és még egy másik, miszlai kislány. Néhány kilométerrel ndÁlifi Hőgyészen még csak UUCUU’várják a závodi Ste- fán Ferencet, aki megint csak maga „írta” meg az ajánlólevelét és szintén tavaly, az itt ledolgozott nyári szakmai gyakorlat időtartama alatt. Jó érzés volt konstatálni, hogy sem Gyönkön, sem itt nem „tartanak” a fiataloktól. Feri szeptember 1-én lép munkába, akkor, amikor Gallai Lajos bácsi 44 éves közigazgatási, pénzügyi munka után nyugalomba vonul. — Mondja titkár elvtárs, maguk nem félnek bedobni, ezt a fiút a pénzügyi munka mélyvízébe? A titkár megnyugtatott. Azt mondta, semmi esetre sem, mert tavaly kiderült erről a Stefán Feriről, hogy a fölkészültségével nem lesz hiba. Jó a munkahely légköre, egyszóval mindenképpen alkalmas arra, hogy a gyakorlati tapasztalatokkal egészüljön ki a megszerzett elméleti alap. Mindez bíztató. De azért jó lesz köszörülni a bevezetőben leírt csorbán. A soronkövetke- zők miatt: Bonyhádon az iskolában — ahol most a feje tetején áll minden, mert alig ért véget a tanév, máris megkezdődött a festéssel az újabb iskolaévre szóló fölkészülés — az igazgatóhelyettes, aki az idén végzett pénzügyesek, szövosz- osok osztályfőnöke is volt, postai levelezőlapokat adott a kezembe. Ezeken a levlapokon igazolták vissza a gyerekek, hogy révbe értek, ki hol dolgozik. Nem jött meg még minden levél, de ha a mostani késedelem okait megszüntetjük, jövő ilyenkor másként fest majd a leltár... Azt hiszem az érdekek közös hullámhosszán sem az iskolának, sem az akkor végzőknek nem kívánhatunk jobban, mint ezt... — lászló — Visszhang Mennyit utazik egy tsz-elnök? Termelőszövetkezetünk vezetősége és tagjai is élénk érdeklődéssel olvasták a Tolna megyei Népújság június 30-i számában megjelent „Mennyit utazik egy tsz-elnök" című cikket. Annál is inkább, mert 1972-ben termelőszövetkezetünk új elnökének és vezetőségének megválasztásakor hasonló jellegű problémák végére kellett pontot tennünk. Pontosabban, arról van szó. hogy az 1968. és 1969-es évek a gazdálkodásban tapasztalható lelkiismeretlenség és felelőtlenség —• amely a tönk szélére juttatta a kölesdi „Egyetértés” Termelőszövetkezetet — a reprezentációs költségek szertelen felhasználásában, valamint a kiküldetési és egyéb személyi jellegű költség- elszámolások nagymértékű, sokszor ellenőrizhetetlen túlhajszo- lásában is megmutatkozott. Fenti célokra a temelószövel- kezet főbeosztású vezetői évenként átlagosan 37 798,90 forintot költöttek, amellett az „ügyintézés" hatékonyságára jellemző, hogy a tsz közben tönkrement. Nos, a termelőszövetkezet újonnan választott vezetőségének többek között meg kellett találnia azt a törvényes megoldást, amellyel a normális üzemvitelhez ténylegesen szükséges költségeket elfogadható mértékben biztosítja, anélkül, hogy a felhasználókat jogosulatlan egyéni haszonhoz juttatja, vagy anyagi megterheléssel sújtja. Döntésekor a tsz-vezetőség a következőket mérlegelte: Ha az újonnan megválasztott tsz-elnö- köt a tagság alkalmasnak találta arra, hogy a termelőszövetkezet felelős vezetője legyen, akkor alkalmas arra is, hogy a termelőszövetkezet ügyeit — ha szükséges, megfelelő előzetes konzultáció után — adott esetben teljes felelősséggel képviselje. Tehát a tsz főbb ügyeit üzemen kívül elsősorban az elnök intézze. Célszerű ez annál is inkább, mert helyettese és közvetlen munkatársai nincsenek abban a helyzetben, hogy a tennivalók egyrészét átvállalják. Döntésünk helyességét alátámasztja az alábbi összehasonlító adat: Az 1971. évben felmerülő kiküldetési és egyéb személyi költségek a reprezentációval együtt: 22.533,45 Ft A tárgyhoz tartozik, hogy az összes egyéb munkakörben dolgozók részére elszámolt kiküldetési és más kapcsolódó személyi költségek 1971-ben az összehasonlító évekhez viszonyítva több, mint 60 %-kal csökkentek. Egyetértünk az újságcikkel annyiban, hogy szükség van arra, hogy a tsz-vezetőségek felelősséggel és korrekt módon vizsgálják és állapítsák meg a feltüntetett célokra biztosított ősz- szegeket, mert annak túlméretezése helytelen, megvonása pedig irreális. Véleményünk szerint a kölesdi „Egyetértés” Mg. Tsz-ben mindez viszonylag reálisan sikerült és e tárgyban szerzett tapasztalatainkat bármikor szívesen közreadjuk. A kölesdi „Egyetértés" Mg Tsz ellenőrző bizottsága és vezetősége Húszezer új diplomás Megkezdődött a végzős egyetemisták, főiskolások elhelyezése Hazánk 62 felsőoktatási intézményében — a nappali, az esti és a levelező tagozatokon — több mint 86 000 egyetemista, főiskolás ad számot tudásáról az év végi vizsgákon. A vizsgázó 86 000 diák között húszezer az utolsó éves, közülük több, mint 12 000-en nappali tagozaton végeznek. Az új diplomások változatlanul két módon juthatnak álláshoz: pályázattal, vagy egyéIfjúsági parlament a Paksi Konzervgyárban Tavaly lépett életbe az ifjúsági törvény. A közelmúltban e törvénnyel kapcsolatos intézkedési tervezetet adott közre a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, ami az ágazathoz tartozó szövetkezetekhez, vállalatokhoz, gyárakhoz szól, azzal a céllal, hogy észrevételeikkel és szükséges javaslataikkal egészítsék ki a tennivalókat konkrétan megjelölő intézkedési tervet. E vitához csatlakozott a konzervipar is, ahol ifjúsági parlamentek keretében vitatták meg a fiatalok a miniszter intézkedési tervezetét. Ilyen ifjúsági parlamentet tartottak csütörtökön délután Pakson, a konzervgyár éttermében. A parlament elnökségében foglalt helyet Dániel Mária, országgyűlési képviselő, Örvös Ferenc, a gyár igazgatója, valamint a gazdasági, párt-, KISZ- és tömegszervezeti vezetők is. Vitaindító előadást Dániel Mária, országgyűlési képviselő tartott. Elöljáróban az ifjúsági törvényről beszélt, majd rátért az ezzel kapcsolatos miniszteri intézkedési tervezet ismertetésére, külön kiemelve a konzerviparban dolgozó fiatalokra vonatkozó részeket. Ezt követően a gyár fiataljai elmondották véleményüket, észrevételeiket az intézkedési tervezettel kapcsolatban. A sok javaslat közül kiemeljük azt, mely a konzervipari szakmát választó fiatalok képzésével foglalkozik. Ennek lényege, hogy a jövőben hasznos lenne — elsősorban a KISZ segítségével — létre hozni konzervipari szakcsoportokat az általános iskola nyolcadik osztályosainak, hogy a gyerekek — ha nem tanulnak tovább — már munkába állás előtt ismereteket szerezzenek az általuk választott szakmáról. A hónap végén rendezik Pakson a Duna menti ifjúság hagyományos találkozóját, melynek jelentősnek ígérkező eseménye lesz az az iparági parlamenti nagygyűlés, melyen — a konzervipar valamennyi gyárának ifjú képviselője — összegzi majd a gyáregységenként rendezett tanácskozásokon elhangzott észrevételeket. ni elhelyezkedéssel. A pedagógusjelöltek továbbra is csak pályázat útján helyezkedhetnek el. Az első gyorsmérleg szerint — egy-két kisebb létszámú szaktól eltekintve — általában az idén is jóval több állás várja a végzősöket, mint ahány an diplomáznak. Változatlanul jelentős a pedagógushiány. Ugyancsak keresettek a reál- szakos tanárok, a végzős mérnökök, orvosok, közgazdászok is. Az idén végző mintegy 400 közgazdász elhelyezkedésének tapasztalatairól dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora nyilatkozott az MTI munkatársának : 10—12 év óta — különösen azonban a gazdasági reform kezdetétől — változatlan az okleveles közgazdászok létszámát többszörösen meghaladó kereslet, annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre többen végeznek a hároméves képzést adó pénzügyi és számviteli, a külkereskedelmi és a belkereskedelmi főiskolán. A közgazdasági oklevéllel rendelkezőknek több mint 80 százaléka dolgozik képzettségének megfelelő, vagy ahhoz hasonló munkakörben, s ez az arány az egyetemet végzetteknél valószínűleg még jobb. A probléma tehát nem a közgazdászok elhelyezkedéséből adódik, hanem abból, hogy a közgazdasági végzettséget igénylő munkaköröknek mintegy felét nem ilyen szakképzettségű emberekkel töltik be, egyszerűen azért, mert hiányoznak, főleg vidéken. — Jellemző idei adatok: az egyetem nappali tagozatán végzettek közül mindössze 319 új diplomásunk pályázhat, mivel 68 már korábban társadalmi ösztöndíj-szerződést kötött. Ä 319 közgazdászjelölt számára együttvéve 1230 álláslehetőséget kínáltak fel a különböző munkahelyek. A fiúk, lányok tehát bőséggel választhatnak. Eddig azonban csupán 115-en éltek a pályázati lehetőséggel. A közgazdászhiány tehát évek óta krónikus: s ez azt jelenti, hogy több mint ezer vállalatnak, munkahelynek az idén sem tudunk közgazdász-szakembert biztosítani. Pedig naponta számos intézmény, vállalat, szövetkezet ostromol bennünket, hogy csak néhány példát említsek: a Központi Statisztikai Hivatal a fővárosban, valamint megyei igazgatóságain együttvéve 63 új közgazdászt igényelt tőlünk. A Magyar Nemzeti Bank a fővárosban és vidéken 49 álláshelyet hirdetett meg végzőseink számára. — Legnagyobb az érdeklődés a tervező-elemző, valamint a szervezési szakágazaton végzett iparszakosok iránt. A marketing szakágazatosokkal együtt 649 állást kínáltak fel számukra. Miközben a fővárosban 510, a megyei városokban 13, vidéken pedig 123 munkahely várja őket, összesen csak 78-an adták be pályázatukat. Huszonkét agrárszakosunknak 76, huszonöt pénzügyesünknek 150, harminchét közlekedési szakemberünknek 68 munkahelyet kínáltak fel. Meglepően kedvezőek az állásokhoz kínált egyéb feltételek is: a munkahelyek nagy hányadánál 3500—4500 forint havi fizetést is ajánlanak. Emellett gyakori, hogy lakást, prémiumot, nyereségrészesedést, kedvezményes munkaidőt, természetbeni juttatásokat, 2—3 éves szerződés esetén pedig 10—15 ezer forint indulási összeget is adnak. (MTI)
