Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

Ünnepi hetek Szegeden a jó hírért, névért Tizenhat előadás tizenegy kiállítás tudományos ülések, ipari és mezőgazdasági bemutatók Néhány nap múlva megkez­dődnek az ünnepi hetek Sze­geden, noha a szabadtéri já­tékok nyitóelőadására csak 21-én kerül sor Erkel Ferenc Hunyadi László című három- felvonásos operájának premi­erjével. Az idei ünnepi hetek programja a korábbiaknál sok­kal gazdagabb, a hazai és kül­földi látogatók ezrei föltehető­en ebben az évben sem bán­ják meg, hogyha hallgatnak a Tisza-parti nagyváros szíves invitációjára, és akár egy na­pig, vagy több napon át ven­dégei lesznek Szegednek. Az 1972. évi szegedi ünnepi hetek időtartama alatt a már nemzetközi rangú Dóm téri játékokon kívül számos7 más kulturális esemény, kiállítások, ipari és mezőgazdasági bemu­tatók, tudományos ülések, hangversenyek, műsoros ren­dezvények és sportversenyek színtere lesz a szép folyópar­ti metropolis. A nyitás nap­jától augusztus végéig 11 ki­állítás, 4 ipari és mezőgazda- sági bemutató, 4 tudományos program, 4 műsoros rendez­vény, 4 komolyzenei és 2 köny- nyűzenei hangverseny, 8 sport- verseny zajlik majd Szegeden. Megjegyezzük, hogy a nyolc sportesemény közül öt, nem­zetközi verseny lesz. Az országos lapok, a rádió, televízió műsoraiból már is­mert a szegedi ünnepi hetek fő programja, a szabadtéri já­tékok műsora. így legföljebb emlékeztetőül bocsátkozunk ismétlésbe. Az idén két opera- előadás, egy nagyoperett fel­újítása, egy klasszikus prózai mű szabadtéri előadása, továb­bá két folklór-műsor bemuta­tója alkotja a játékok prog­ramját. A nyitás napján Er­kel Hunyadi László című ope­rájának bemutatója előtt szó­lal meg először a szegedi sza­badtéri játékok szignálja. Ezt követően július 22-én, szomba­ton lesz a nemzetközi szak- szervezeti néptáncfesztivál gá­laestje, aminek műsora He­gyen-völgyön lakodalom cím­mel kerül színre. A kétrészes táncjáték előadásának közre­működői között ott lesznek a legjobb hazai együttesek mel­lett á testvéri népek együtte­sei, sőt egy francia néptánc­együttes is, amely a román Satu Mare-i Tara Oasuli együttessel a közeli napokban látogat el Szekszárdra magyar- országi vendégszereplése so­rán. A szabadtéri játékok máso­dik bemutatója Strauss A ci­gánybáró círhű daljátékának előadása lesz Willi Boskovszky vezényletével. Verdi Otelló című operája a Teatro Com­munale di Bologna társulatá­nak vendégjátékában kerül színre július 28., 29. és 30-án. Shakespeare Rómeó és Júlia című háromfelvonásos tragé­diáját Vámos László, Kossuth- díjas érdemes művész rende­zésében mutatják be augusz­tus 11., 13. és 19-én. Érdekes­ségként említjük meg, hogy színművészetünk számos hazai kiválósága mellett igen sok te­hetséges fiatal művész játssza a főbb szerepeket. A Júliát ala­kító Kútvölgyi Erzsébet és a Rómeót játszó Kalocsai Mik­ló főiskolások. Augusztus 18- án és 20-án vasárnap a Len­gyel Állami Népi Ének- és Táncegyüttes bemutatkozó fel­lépése zárja az idei szabadté­ri játékok műsorát. Mint föntebb említettük, az ünnepi hetek alatt tizenegy kiállítást rendez Szeged. Jó­val a játékok ünnepi nyitását megelőzve nyílik például a Tanácsköztársaság úti Sajtó­ház Klubjában a Károlyi La­jos emlékkiállítás július 10-én. Nem sokkal ezután, július 16- án két további kiállítás is nyílik. Samh Katalin szobrait a Tisza-parti sétányon állítják ki, a szegedi műgyűjtők mű­kincseinek ritka példányait pedig a Bartók Béla művelődé­si központ kiállítótermében tekinthetik meg a látogatók. Július 23-án nyit és szeptem­ber 17-én zár a XIII. szegedi nyári tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában. Az ipa­ri és mezőgazdasági bemuta­tók sorában legjelentősebb is­mét a szegedi, ipari vásár lesz, ami kezdetben csupán a dél- magyarországi ipar szemléje volt, de már közel egy évtized óta rangos országos találkozó­nak számít, olyan találkozó­nak, amelyen szívesen vesz részt déli szomszédunk, Jugo­szlávia is. E kiállításon Tolna megye néhány ipari üzeme már-már állandó résztvevő. A tudományos programok közül a II. nemzetközi nyel­Az idén már kilenc áldozata yan a Balatonnak A Balatonon az idei szezon­ban már kilenc emberéletet követelt a felelőtlenség. A sta­tisztikák szomorú képet mu­tatnak: amíg 1961-ben 11-en lelték halálukat a tó vízében, 1970 óta szezononként már 30 fölé emelkedett a halálesetek száma. A balatoni vízirendészeti rendőrkapitányság az Országos Meteorológiai Intézet obszerva­tóriumának segítségével idejé­ben figyelmeztet mindenkit a veszélyekre. Körben a parton, 34 viharágyúból szinte min­den körzetben, látó- és halló­távolságban lövik fel a sárga és piros színű, többcsillagos jelzőrakétákat. Népújság 5 1972. július 6. A tapasztalatok szerint a tragikus esetek felelőtlenségből és meggondolatlanságból kö­vetkeznek be. Sokan nem vesz­nek tudomást a tiltó táblák­ról, kikötőben, kompátkelő he­lyen, kotrott területen fürde- nek. , v • íitü'.»"1.' A gumimatrac is gyakran hozza veszélyes helyzetbe a meggondolatlanokat. A matra­cot sokan csónaknak tekintik, s gyakori az olyan eset, ami­kor elalszanak rajta, s a mély vizek fölé sodródnak. Különö­sen veszélyes kihevült testtel matracról, vagy csónakról a vízbe ugrani. Számos ilyen esetben szívbénulás követke­zik be. Veszélyei miatt tiltják a horgonyra nem vetett úszó jár­műből való fürdőzést is. Ille­tékesek felhívják a balatoni vendégsereg figyelmét, hogy életük biztonsága érdekében vegyék figyelembe a tiltó ren­delkezésieket és viharveszély­nél ne tartózkodjanak a part­tól távoli vízterületeken. (MTI) vészeti kongresszust említjük meg, mely augusztus 26-án kezdi és 29-én zárja munkáját. Jelentősnek ígérkezik az a tudományos tanácskozás is, ami augusztus 18-án A föld­gáz az élelmiszer-gazdaságban címmel kínál fórumot a szak­ágazat legjobbjainak eszme­cseréjére. Július 17-én kezdődik a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál, amely mint már említettük a Dóm téri gálaesttel ér véget 22-én. Föl­tehetően az idén is több ezer fiatal résztvevője lesz az or­szág minden részéből, így megyénkből is a szegedi ifjú­sági napoknak, ami augusztus 5-én karnevállal kezdődik. Az ünnepi hetek program­jában szerepel még számos komoly- és könnyűzenei prog­ram is. A hagyományoknak megfelelően orgonahangverse­nyek számára nyújt otthont a Dóm, ahol elsőként a nyugat­német Helmut Schick hang­versenyezik július 10-én, júli­us 27-én viszont a városi ta­nács udvarán mutatkozik be a rajnai kamarazenekar Horst Hegel közreműködésével. Mint említettük, a nyolc sportesemény közül öt nemzet­közi lesz. Ezek között az első a július 15-én zajló nemzet­közi maratoni verseny, amit a szintén nemzetközi gokart-ver­seny követ. A nemzetközi mo­torcsónakverseny augusztus 12—13-án zajlik és 19-én ren­dezik meg a város legszebb terén, a Széchenyi téren az olimpiai láng fogadásának ün­nepségét .«•• v ü.wte A vendégváró Szeged a fen­tieken kívül számos város­ismertető programmal kíván se­gítségére sietni Szeged régi és új látogatóinak. — a — A sor Balassi Bálinttól szár­mazik, aki a végvári vitézek­ről írta le a szép verset akik a jó hírért, névért, a harci di­csőségért hagynak hátra min­den kényelmet és nyugalmat A mi címünkben teljesen más okból került a jó hír és név: hazánk jó híréről és nevéről van szó, de nem csatákban, hanem a nyári idegenforga­lomban. Azt mondhatná valaki, hogy az idegenforgalom a világ egyik legegyszerűbb és legter­mészetesebb üzleti tevékeny­sége. Nem kell hozzá más, mint autóút benzinkút, szál­lodai ágy, délibáb minden mennyiségben, gémeskút; Síel­tél Intercontinental, napsugár­ból szőtt aranyhíd a Balato­non, vízisí, halászlé. Mindez megvan, így hát semmi okunk, hogy különösebben problé- mázzunk az idegenforgalmat illetően, amíg a tihanyi két­tornyú temlom áll és a ha­lászlé rotyóg a bográcsokban, bajunk nem lehet. Mindebben kétségtelenül van valami, mert vendégeink nálunk tartózkodását kelle­messé az említett tényezők és eszközök nélkül bajosan te­hetjük. Mindez kell hozzá és mindezen túl is nagyon sok minden még. De minden együtt arra hivatott, hogy képet al­kosson a mai Magyarország­ról, a hozzánk érkező, bármi­lyen nyelven beszélő külföldi! ben. így válik az egész idegen^ forgalom szalámieladási és csárdás-muzsikálási témából rangos politikai problémává. Már írtunk róla a közel­múltban, hogy a vendégek fogadtatása nálunk meglehe­tősen szélsőséges és nem egy­szer a valuta keménysége sze­rint melegebb, vagy hűvösebb; Ez a kétségtelenül megalázó és sajnos, nem ritka magatar­tás egyébként sújtja a hazai tu­ristát, a kispénzű magyart is, akinek többnyire ugyanúgy nincs kemény valutája, mind a lengyel, vagy csehszlovák kollégájának. De most nem erről a kérdésről szeretnék né­hány szót ejteni, hanem arról a kétféle hatásról, amelyet idegenforgalmunk más-más világtájból érkezőkből kivált­hat , , . ■ ; Szckszárd legmagasabb háza. Foto: Gottvald , Mit akarunk a nyugati tuJ ristáknak megmutatni ? Bizo­nyára nem azt. hogy felkészül­tünk bármilyen nagy borra­való elfogadására. Bizonyát ra nem azt, hogy tudunk számlát felfelé kerekíteni; vendéglői adagokat lefelé. És azt sem, hogy gazsulálunk — nincs rá hirtelen jobb magyas szó, kifejezés a szótáramban — miközben értéket, pihenést, já szórakozást, szép tájat biztosi; tunk a vendégnek. Nemzeti büszkeség kérdése is, hogy 3 német, francia, angol, ameni; kai vendég ne egy baksisérfi hajlongó lakájsereg emléké-» vei távozzon tőlünk, haneia egyenesgerincű, szocialista ha; zájuk értékeire büszke, ugyan; akkor udvarias és művelt em­berekével. Nehéz feladat, ez kétségtelen. De a szokványos; a vendéglátóipari dolgozókat gyakran éró bírálatokat félre; téve, meg kell jegyeznünk; hogy ezen jelentékeny mér; tékben múlik nemzeti tekin­télyünk. Mint •ahogy mindazon, amit megmutatunk, — városokon és múzeumokban, képtárakon) és lovasversenyeken, nyári hangversenyeken és gyógyfür­dőkön — ha akarjuk, ha nem; rajta van a „Made in Hunga­ry” jelzés. És egyúttal az is rajta van, hogy „Készült aj szocializmusban”. Mert erről is szó van. Hía szén Mr. Smith, Herr Schmidt; olasz, francia és svéd sors; társaik egy másik társadalom, szemüvegével nézik a mién-»- két Eljöttek, elhozták a pén-f züket, de esetleg az előítélet teiket és a fenntartásaikat isi Tetszik a balatoni naplemen; te, és a Halászbástya is. de le­het, hogy esetenként jobba» tetszene nekik egy magántu­lajdonban lévő Halászbástya és egy felparcellázott naplemen­te, játékkaszinókkal. Azt ketí megmutatnunk nekik, hogyea így a mienk, ahogy van és báj? nem okvetlenül kell nekiíd szemináriumot tartanunk, » saját két kezünk munkájának eredményeire, a szociálist» vívmányainkra büszkék lehe­tünk előttük is. Mint ahogy a lengve?, aá NDK-beli, a szovjet, vagy á bolgár vendég is a mi szocia­lizmusunkat Iája — igenis, a! vendéglő tisztaságában, a vo­nat pontosságában, a szállodai portás, vagy egy eligazításért megszólított járókelő udvari­asságában. az áffvnemű fehér­ségében. Jó hírünk, nevünk óránként vfweázik július és szeptember között, de tulaj­donképpen egész esztendőben. És ebből a tárgyból nincs pótvizsga. BAKTAIFERENC Visszhang Minden vendéglőben lesz menü 1972. július 4-i számában megjelent „Kötelező-e a mi­niszteri rendelet?”. Nagyon örülünk, hogy több melegkonyhás egységünk veze­tői megértették a kötelező menüszolgáltatásra vonatkozó miniszteri rendelet jelentősé­gét. Sajnálatos dolog, hogy köz­kedvelt egységünkben a „Kis- pipában” a cikkíró megjele­néséig csak az eddig alkalma­zott olcsó menü volt forgal­mazva. Az egységvezetőt az eddig végzett jó munkája mel­lett a rendelet megsértéséért felelősségre fogom vonni. Intézkedtem, hogy nemcsak a jelzett egységünkben, ha­nem a vállalat valamennyi kisvendéglőjében és éttermé­ben a 15/1972. (VI. 21.) Bk. M. —ÁH. számú rendeletet ma­radéktalanul betartsák. Halász István igazgató j

Next

/
Thumbnails
Contents