Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
# ! t » I Hi érdekli a fiatalokat? Áhogy egy Tolna megyei klubtanácstag látja Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a bt-at-zene hegemóniája egyre csökken. Az elmúlt években külföldön és Itthon elpukkadtak a „robbanások”, kialakult néhány stílus, ezeket éltetik a megmaradt, vagy újjászerveződött együttesek, esetenként tiszteletre méltó színvonalon, de a táborok föUazultak, a beat- irrJádat kizárólagossága helyett sokkal egészségesebb arányok körvonalát érezzük. A beat addig volt „menő”, amíg kialakulóban volt, amin nem nagyon kellett, s nem is nagyon lehetett érteni hozzá, de mihelyt megteremtődtek fórumai, csökkenni kezdett a lelkesedés is iránta. Ennek csak örülni lehet. A fiatalok szélesebb horizontok felé ügyelnek, szórakozási igényük új területek felé fordul. Még a zene vonzásában megalakultak az első magnósklubok. Jó néhányon ezekben alapozták meg technikai ismereteiket. A passzív „beülés” ehhez már nem elegendő, ismereteket kell szerezni, rögzíteni, alkalmazni. Az így teremtődő szükségszerű aktivitás aztán újabb tevékenységek alapjait veti meg; a magnósklubok műsoraikkal bejárják a környék falvait, elsősorban az ifjúsági klubokat. (Pl. a paksi, szekszárdi és nem régóta a bonyhádi mágnások.) A „menőket” kísérő ovációk, üvöltések helyett így kétségkívül az előnyösebb és fontosabb személyes ismeretségeik szaporodtak. Tolna megyében sem csak az amatőr együttesek, hanem e magnósklubok révén is megteremtődtek a zene aktív, öntevékeny formái, amelyek más csoportok műsoraihoz is szolgáltattak zenét. Ebben az időben — 1968—1970 — még jellemző és sokat hangoztatott a „zene nélkül nincs ifjúsági klub” felfogás. Ez addig lehetett igaz, amíg nem teremtődtek meg valamilyen másfajta tevékenység külső-belső feltételei adott helyen. (Mondjuk ki : megnyugtatóan ezek még ma sincsenek rendezve mindenütt.) Jelenleg tehát a beat-zene helyzetét a fiatalok közölt alábbi négy pontban foglalhatjuk össze: 1. Egy megyében két-három amatőr együttes kielégíti a zenés esték, bálok, stb. igényeit. A beat kiegészítő funkciót kapott. 2. A technikád felszereltség bővülésével megteremtődtek az elsajátítás és népszerűsítés lehetőségei, gyakorlata is. Létrejöttek a magnósklubok. 3. A koncertek kevesebb nézőt, hallgatót vonzanak. Kevesebb híve van a beatnek. 4. Nem is „termelődik újra” a rajongók tábora. A népművelés, a szórakozás-művelődés más formáihoz csatlakoznak többen. Már említettük, hogy a klubok általában a zenére szerveződtek. de már az indulásnál három alaptípusát íigyelNépiVsàçr 7 1972. július 6. hettük meg. Az első olyan „klub”, amelyben a beat-zene hallgatásán és a táncon kívül mást nem is csináltak. A másik csoport a jól illeszkedő, arányosan zenés programokkal dolgozó ifjúsági kluboké. Már kezdetben születtek a zenétől teljesen független klubok is (általában speciális ér- deklődésűeknek, vagy mint például az ifjúsági vezetők klubjai.) A jelent csak az utóbbi két úton indulók érték meg. Az igaz volt ugyanis, hogy a beat összehozza a fiatalokat (sokan bosszankodtak is emiatt!) de az már nem, hogy összetartani is képes őket. A csak táncolni öszefutó sok ember automatikusan nem lett klub, nem alakult belőlük közösség. Mit lehetett, mit kellett tenni a csak táncolni szeretők között? Mindenekelőtt ki kellett alakítani, ha úgy tetszik, nevelni egy aktív „magot”, amely már többet akart — előadást, filmet, kirándulást, író—olvasó találkozót, szakköröket, kiállításokat stb. Hogy ez így alakuljon, az mindenkor a klubvezetőn, a klubvezetőségen múlott. Ma már alig találunk olyan helyet, ahol csalt alkalmilag és akkor is csak táncolni jönne össze tíz-harminc fiatal. A tamási járásban például 1971- ig három olyan klub volt, amelyben valóban klubmunka is folyt, 1972 februárjára ez a szám tizenkettőre emelkedett. Elsősorban a KISZ VIII. kongresszusára való készülés lendítette fel a tartalmi érték, növekedést, a szervezettséget. Az ifjúsági klubok tagsága állandóan változik, cserélődi k. Számtalan fiatal, és mind több, úgy „szakad el” a klubtól, hogy egy másik, érdeklődésének jobban megfelelő, kedvtelését szolgáló csoportba ,áÜ át”. Általában azt tapasztaljuk, hogy az általános iskolából kikerült fiatalok — például Iregszem- csén — elsősorban a kötetlenebb, kezdetben passzív részvételre is lehetőséget adó klubformák iránt éreznek és mutatnak vonzalmat. Tolna megyében az elmúlt években, jelentősen javultak a fiatalok művelődésének, szórakozásának, szabad idő eltöltésének feltételei, lehetőségei és formái. A néhány kiemelt konkrét példát folytatni lehetne. A fiatalok érdeklődésének iránya és ezek kielégítésének lehetősége azonban korántsem állapodott meg, sokkal inkább a folytonosság, az állandó mozgás jellemzi. Természetes az is, hogy nem csak a fenti módon jöttek, jönnek létre új közösségek. Ahol a körülmények — és itt elsősorban anyagiakra gondolunk — engedik, ott Olyan kollektívák is, mint például Szeleszárdon a Fiatal Utazók Klubja. Az ilyen országot-világot bejáró esooorf valóban sokfajta érdeklődést elégíthet ki egyszerre, hiszen az utazások során rengeteg emberrel találkoznak és ismerkednek meg a fiatalok. Az ország- és világjárás mellett jelenleg megyénkben nagyobb lehetőségei vannak a járási és megyei klubtalálko- zóknak. Ez év áprilisában Regösben, majd májusban Dombóváron egy-egy már módszertani bemutató foglalkozásokkal, tapasaialatcise- rékkel tartalmassá tett, aktív részvételre épülő, egész napos megyei klubtalálkozót rendeztünk. A klubtalálkozót mindig máshol, más-más faluban rendezzük, ügyelve arra, hogy a közlekedés (vonat, autóbusz) és étkezés előnyös legyen a meghívottaknak. Az ifjúsági klubok vagy egyéb csoportok saját tevékenységüknek megfelelő, tehát szabadon választott programmal folyamatosan készülhetnek a következő klubtalálkozókra, nem sürgeti őket még a határidő sémi, nincs semmiféle tartalmi, formai megkötésük. A szakkörök és mái, fiatalokkal működő csoportok jól kapcsolódnak az ifjúsági klubokhoz} kiegészítik, élvezetesebbé, színvonalasabbá teszik azok programját. (I regszemcsén az énekkar, Tamásiban a fiatal képzőművészek tárlatai és a fotókiállítások. Tolnán a színjátszók, Pakson a magnósok, Dombóváron a filmesek stb.) A feltételek és az igények együtt javultak és ez nemcsak az ifjúságra és a népművelés egészére hat ösztönzően és pezsdítő energiával, hanem ezek kölcsönhatásában fokoza. tosan érzékelhető, hogy a fiatalok- mind nagyobb része fordul a társadalmi, politikai kérdések felé és őszinte érdeklődéssel. BALIPAP FERENC • Balipap Ferenc írását vitaindítónak szánjuk. Nem mindenben értünk cçyet a cikk írójával, de az ifiúsági klubok helyzete, ?. klubmozgalom fontos ifiúságpolitikai és közművelődési kérdés. Kérjük, és várjuk a többi klubtanácstag, klubtag, KISZ-vezet5 ?. népművelők hozzászólását. Van miről vitatkozni? Hogy is áll megyénkben az ifiúsági klubmo-galom. valóban olyan a kép amilyennek ar* Balipap Ferenc bemutatja? Menynyire népszerű a beatzene? Anyagiakon múlik-e az, hoev jól működik egy klub. .. stb. stb. Felhívás A KISZ Tolna megyei Bizottsága és az MHSZ megyei vezetősége 1972. augusztus 14-én a mezőgazdasági és falusi, valamint az ÁFÉSZ és élelmiszeripar területén dolgozó fiatalok részére megyéi lövészversenyt hirdet a szekszárdi alkalmi lőtéren. A versenyben részt vehet a fent említett területekről, alapszervezetenként egy térítés egy női csapat. (3—3 fő.) Az utazási költséget a rendező szerv fizeti, az étkezésről mindenki maga gondoskodik. A versenyzők saját fegyverüket használhatják, azok részére, akik fegyvert nem hoznak, a rendező bizottság biztosít. A versenyre a fegyverek csak fegyvermozgatási engedéllyel szállíthatók, lőszert hozni szigorúan tilos! Verseny értékelése: Egyéni és csapatverseny. A csapat első helyezett oklevél- és serleg-, az egyéni első helyezett oklevél- és tárgyjutalomban részesül. A nevezést az. illetékes járási KISZ-bizottságon 1972. július 39-ig kérjük benyújtani. KISZ Tolna megyei Bizottsága MHSZ megyei vezetősége Két hónappal az olimpia eiëît Utolsó simítások és egy kis hajrá jellemzi az olimpiai várost a június végi napokban. Az olimpiai szervezd bisoí-t- ság és az építők azt ígérik, július utolsó napjáig befejezik a munkálatokat és már augusztus 1-től a világ legtu -ÎJJ sportolóinak rendelkezésére áll minden az olimpiai faluban és a stadionokban egyaránt. 1. Magyarországról hozott akácfák díszlenek az olimpiai falu egyik — ma még névtelen — utcájában. 3. Az olimpiai sajtóközpont, ahonnan 2800 újságíró tudósítja majd a világsajtót. (Fotó: MTI—KS — Klimkó Márk felvételei.) Sikeres találmányok tárlata Budapatent ’72 Negyven vállalat 160 műszaki, szellemi alkotását, találmányát, szabadalmait állítja ki az Országos Találmányi Hivatal július 7. és 14. között a Budapesti Nemzetközi Vásár 8 A pavilonjában. A BUDAPATENT ’72 elnevezésű kiállítás az utóbbi évek legjelesebb, már megvalósult magyar találmányait tárja a látogató elé, s kínálja — licencia formában, vagy kész gyártmányként —- megvásárlásra. Különösen sok találmánnyal szerepelnek Borsod, Veszprém, Hajdú, Baranya és Zala megye vállalatai, intézményei. E találmányok bemutatásának különös jelentőséget ad az a tény, hogy az Országos Találmányi Hivatal ezúttal elterjesztésükről is gondoskodik. S a kiállítás nyilvánossága lehetőséget ad arra, hogy a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók, a feltalálók és újítók tapasztalatokat szerezzenek az utóbbi öt év fejlesztési eredményeiről. A Találmányi Hivatal a kiállításon iparjog- védelmi tanácsadó szolgálatot tart. A találmányok alkotóit, megvalósítóit ezúttal díjazzák is; nemcsak a feltalálókat, hanem azokat a vállalatokat is jutalmazzák, amelyek gondosan foglalkoznak a találmányok sorsával, megvalósulásával. így kap elismerést a Híradástechnikai KTSZ, a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet és több más vállalat, sok sikeres, megvalósult találmányáért. A kiállítást naponta, délelőtt 10-től, este 7 óráig látogathatjól: oi éfdejjódők, 2. Az olimpiai stadion az olimpiai toronyból.
