Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
Pillantás Mongóliára  bálaszéki Búzakalász Tsz gyümölcsösében í. A FEJLŐDŐ FŐVÁROS Felejthetetlen napokat töltöttem Mongóliában, különösen tetszett a nagy múltú főváros, Ulánbátor, ahol az ország lakosságának egyötöde, 260 ezer ember él. A város 300 évvel ezelőtt települt a mai helyére a Tola völgyébe, a Bogdohegység lábához, amelyet szentnek tartottak. A forradalom előtt egyetlen sátortábor volt a város, amely állandóan változtatta helyét, ahogyan a folyó a medrét. S azért is települtek ide, mert itt bő vizet találtak, amelyből oly kevés van ebben az országban. Ma a város közepén csupa modern épület áll. Sokat sétáltam Szuhe Bátor szobra körül, a fecskefarkas kolostorépületek mellett és jártam jurtákban is, amelyek a több- emeleïes lakóházak tövében húzódnak meg. Persze ezek a jurták csak külsőleg hasonlítanak a pusztaiakhoz, belül már bútorozottak és villany világít bennük. A jurták lassan átadják helyüket a több- emeletes lakóházaknak, A fővárosba összpontosul a szocialista Mongólia kulturális és szellemi élete. Az egyik délelőtt megnéztük a főiáma- kolostort, amely egy modern könyvtár mellett, a moziépület mögött áll, zöld mázas cserepei, aranyozott sárkányai csillogtak a napfényben. A Gandan nevű kolostorban ma is lámák élnek. Valamikor ők uralkodtak egész Mongólia fölött. Nyolcvanezer szerzetes élt az országban. A mongolok kolostori függőségben éltek. Minden családnak első szülött fiát szerzetesnek kellett adnia, s ha nem volt fiúgyermek, akkor más családból vásároltak. Ma már ennek a világnak vége, mert a szerzetesek visszaszorultak a kolostorokba és a mongol emberek szabadon választhatják meg életformájukat. Az új városi lakosság a munkásság és az értelmiségi réteg tagjaiból verbuválódott. Ezek az emberek rnost ismerkednek a modem technikával, a városi élet sokszínűségével. Az utolsó években sízinte rohamléptekkel vették be a tudás várát. Néhány évtizeddel ezelőtt még a lakosságnak 90 százaléka írástudatlan volt. Az iskolaköteles gyermekeknek csak 9 százaléka tanult. Igaz, a mongol rovásírást nehezen tudták megtanulni. Amióta bevezették a cirillbetűket, azóta szinte az egész nép megtanult írni ás olvasni. A mongol diákokat meg lehet találni a szovjet városok, a szocialista országok főiiskoláin, egyetemein. 1940-ben Mongóliának még nem volt főiskolája, egyeteme. Ma tíz főiskola, öt egyetem működik az országban, amelyeken tízezer fiatal tanul tovább. Az alsó- és felsőfokú iskolába 280 ezer gyermek. illetve felnőtt jár. Minden ötödik ember valamilyen formában továbbtanul. Jártam a főváros egyetemein, iskoláin, mindenütt jól felszerelt tantermek, szertárak állnak a diákok rendelkezésére. A múzeum kiállítási termeiben feltárult előttem Mongólia történelme, természeti kincsei, amelyek nagy részét még mindig magába rejti a föld. Láttam, hogy milyen a növényzete, az állatvilága és milyen a lakosság népviselete. Ulánbátor a. mérsékelt égövben fekszik, majdnem egyvo- nalban Budapesttel. Ám magas fennsíkon terül el, s ezért nagyon szélsőséges az időjárása. Mégis modem életet alakítottak itt ki mongol barátaink. Ulánbátor látképe, öttíz emeletes házaival füstölgő y- v-i gyárkémén>íeive!, nagy, hangárszerű gyárépületeivel meg. ragadó látvány. A legnagyobb élményt a színházban tett látogatás nyújtotta. A színház nagyon vonzza az embereket. Még a távoli vidékeken élők is, ha Ulánbátorba jönnek, feltétlenül megnéznek egy-egy előadást, operát vagy színdarabot. Eleinte csak a népi játékokat mutatták be az operában, ma saját operájuk is van. Címe: Három szomorú hegy között. A messzi Altáj- hegyvidék csodálatos népzenéjének átköltése, egy szerelmi mese keretében, Mint ahogyan a mai táncokat már saját koreográfiájuk szerint tán. colják, és a dalokat maguk hangszerelik. A mongol fővárosban magyar kulturális és gazdasági kapcsolatokkal is találkoztam. Felépítettünk Ulánbátorban egy ruhagyárat, s magyar tervek szerint épült egy BioA teremben óriási zsivaj, lárma tört ki. A képviselők felugráltak helyükről, a karzat Rajnisst él tettet Az elnök hevesen rázta csengőjét. — Uraim! Itt az ideje — kiáltotta Rajniss —, hogy felülvizsgáljuk a svájci tröszt dolgait, benézzünk a mérlegek mögé. Javaslom, hogy a kormány intézkedjék, hogy a nemzeti szocialista Németország segítségével aknázzuk ki és hasznosítsuk nagy nemzeti kincsünket A következő ülésen pontos adatokkal és nevekkel világítom meg az évszázad panamáját... Rajnissnak ezek az utolsó szavai nagy zavart keltettek. Nem tudta senki, végeredményben kivel és hova tart a képviselő. , . é • T Szász többször is átolvasta Rajniss beszédét, és csak most vette észre benne a nyilvánvaló szándékot, tömeghangulatot teremteni, megpendíteni az oly fülbemászó dallamokat a tőkéről, a kapitalistákról, a kizsákmányolásról, a bankházról, hogy aztán egy újabb fordulattal a náci Németország malmára hajthassa a tömeghangulat vizét. Szász nagyon érdekesnek találta, hogy Rajniss beszédének első része mesterien felépített mű. Akár egy szocialista képviselő is elmondhatta volna. Éles szavakkal rántotta le a leplet a munkásokat kizsigerelő, a Tizet kincsét eltékozló tőkésekről. De mit ajánlott mindjárt cserébe? És miért?... S&fc’“.”- *jí;F ' •‘»«’••'SS**« ' , gal-gyár is, a főváros mellett, a Tola völgyében. Magyar tudósok, művészek, írók segítettek mongol barátainknak: régészek, néprajzosok működtek együtt, hogy megmentsék a nagy múltú mongol kultúra kallódó tárgyi emlékeit. A főváros gyorsan fejlődik, épülnek útjai, új középületei, s a Toda folyó mellől lassan eltűnnek a sátorházak, helyű, két modern 8—10 emeletes épületek foglaljáik el. A lakosság is egyre városiasodik, bár a mongol emberek, akik még tegnap a szabad pusztákon száguldoztak a lovaikon, nehezen szokják meg a városi környezetet. De győz az új, a szebb és kényelmesebb életforma a mongol fővárosban, Ulánbátorban is. GÁLI SÁNDOR (Következik: 2. Arátokból földművelők). Mi lett következő interpellációjának sorsa? Az interpelláció és a következő felszólalás között rendkívül érdekes események zajlottak le, amit egy szemfüles újságíró szimatolt ki. Feltűnt ugyanis a riporternek, hogy amikor az Országház következő ülésén a jegyző Rajniss Ferencet szólította és a képviselő helyére nézett, a pad üres volt. Rajniss Ferenc nem folytatta interpellációját. Az újságíró kutatni kezdte az okokat, és ezt írta: „ ... Budapesten, a Kossuth Lajos u. 1. szám alatti bérpalota első emeletére egy kültelki vityillóból új lakó költözött. A lakberendezőket a legdrágább szalonokból küldték. Később műbútorasztalosok jöttek, könyvespolcokkal építették be a dolgozószobát. Beállították a félbarokk szekrényeket, a tölgyfa tárgyaló- asztalt, a bordó huzatú karosszékeket, aztán az ajtókat párnázták be. Mások díszes heverőket, fotelokat hoztak. Külön csomagolva érkeztek a drága festmények, csillárok. Négyen felügyeltek a finom porcelánok kicsomagolására. A szőnyegeket egy híres külföldi cég szállította. Teherautóra való nippeket, evőeszközöket, poharakat, metszett tükröket hoztak és tették gyorsan a helyükre, mintha a tulajdonos pálcával kergetné a berendezőket. A telefonszerelők csengőket, titkos telefonvonalakat építettek ki, a lakatosok különleges zárakat, titkos fiókokat szereltek fel. A sürgő-forgó népség a háziurat nem is látta, csak a megbízottját, egy 1971-ben egyesült a két termelőszövetkezet, az alsónyéki és a bátaszéki. Jelenleg a megye legnagyobb téeszei közé tartozik, 10 537 katasztrális hold az összterületek. Fő termelési ága a növény- termesztés. Legfőképpen a búza és a kukorica, de igen jelentős a gyümölcstermesztés és -feldolgozás is. 1959-ben telepítették a gyümölcsöst. A telepítést több fontos tényező sürgette; a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek kihasználása, női munkaerő lekötése. (Az ossz dolgozó létszámnak 47 százaléka nő). És nem utolsósorban az, hogy az ott működő gyümölcsfeldolgozónak terméket biztosítsanak. Málna, ribizli, meggy, körte 45 holdon van. Őszibarackot 119 holdra telepítettek és ezt gyarapítja majd 50 hold szőlő, melynek telepítésére ebben az évben kerül sor. Most a barack szedése, osztályozása, ládákba rakása folyik éppen. Ezeket a munkákat Werner Mihály, a gyümölcsös vezetője irányítja. 1959- ben ő kezdte meg a gyümölcs telepítését, azóta vezeti, irányítja. — Mennyi barackot szedtek le eddig? Teljes szélességében átadták a forgalomnak Románia első autósztrádáját, amely Bukarestet köti össze Pitesti-ved, a jelentős iparvárossal. A 96 kilométer hosszú és 26 méter széles úton négy sávon száguldhatnak a gépkocsik, a két pályát négy méter széles fűmagyarul nagyon rosszul beszélő, de pénztárcájába sűrűn belenyúló harminc év körüli férfit Mit gondolnak olvasóink — kérdezte cikkében a riporter — ki lehet a tulajdonos, a boldog ember, a titokzatos és valamiféle fordított gravitáció útján hirtelen felemelkedett férfi ?... Elkalauzolom önöket a lakásszen- telőre, ami felér egy lakodalommal is. A ház elé egymásután érkeznek a luxusautók és azokból olyan előkelőségek szállnak ki és sietnek fel a lépcsőn, mint Imrédy Béla, Jaross Andor, Rátz József, Nagy László, Darányi Béla, Hunyadi Ferenc gróf, Hardi- Dreher, Andrássy Mihály, herceg Montenuovo Nándor, Schröder Erik. A háziasszony, habkönnyű, hófehér keppben borzong a kapuban, aztán forró rokon- szenwel és olyan hévvel öleli át Mayer Ödön dr., a Bauxit Tröszt vezérigazgatójának kedves feleségét, mintha száz éve ismernék és szeretnék egymást. Nagy haj bókolással fogadják a háziak Fritz Opel német gépkocsigyárost, Vida Jenőt a MÁK, Chorin Ferencet, a Salgótarjáni Kőszén RT tulajdonosát és vezérét, aztán a sok külföldi méltóságot, a német nagykövetség kereskedelmi attaséját és három másik ismeretlen urat. Amikor a vendégsereget elnyelte az ajtó, a házmesterhez siettem. A szállítómunkásoktól már tudtam, de hallani akartam tőle is, ki az új lakástulajdonos. — Rajniss Ferenc képviselő úr — mondta a házmester, áhítattól annyira remegő hangon, hogy még a szivarcsikket is kiköpte a szájából. Várhatta ugyebár a T. Ház a derék honatyának a bauxit- ügyben elmondandó újabb interpellációját ...” — 250 mázsát, a mai na-* pon pedig 35-öt. A ládák megtelnek, szép, sorokba rakott különböző nagyságú, minőségű barackkal. — Hová kerül a termék? — Az eddigi években Pécs-5 re, most Pestre szállítunk. Tíz gyerek is sürög-forog á gyümölcsraktár előtt. A magasra rakott ládahalmazból hordanak be az asszonyoknak; Válogatáshoz. — A gyerekek általános is-' kolások, nyaranta dolgoznak! itt egy hónapot, kettőt, tetszés szerint. Úgy veszem észre, nekik szórakozás és kis zsebpénz, nekünk meg nagy segítség. A 41 asszony egy komplexbrigádot alkot. Elégedettek a munkával, keresettel, érdekeltek a hozamokban. Végtermékbérezés van. Az árbevétel 28 százalékát kapják, ez egyben minőségi" termelésre is ösztön-; zi őket. — Mennyit terveztek az idei évre barackból? — Körülbelül 50 vagonnal; de jó lenne felette teljesíteni. Abbahagyják a munkát, előkerül a tarisznyákban hozott ennivaló. Ebédszünetet vés, bokros felezővonal váJ lasztja el. Az autóút hosszában hat hidat és 18 felüljárót építettek. Az egész építkezésre 600 000 tonna aszfaltot, 300 000 köbméter cementalapozást és mintegy egymillió köbméter burkolóanyagot használtak fel. Szász golyóstollával aláhúzta az újságcikk két sorát. Eszébe jutott, hogy egy másik anyagban olvasta, Rajniss nemcsak lakást, hanem 40 ezer pengő készpénzt is kapott Mayeréktól, a Bauxit Tröszt-; tői. Megtörtént tehát a látszólagos kibékülés a magyar tőkések és a németek, a magyar tőkések és a jobboldal között. Miben állapodtak meg? Rajniss már jóval előbb megkapta a palota emeletét és a pénzt. Bizonyos megállapodásnak, ha többnek nem, de fegyverszünetnek be kellett következnie. A hallgatás árát kifizették, ez volt a legfontosabb. De kizárólag a hallgatást vásárolták volna meg ? ..,’ Ott, a Rajniss-lakásban végeredményben emberi sorsok dőltek el, milliárdos értékek és ennek a párbajnak fogcsikorgató beleegyezői, győztesei és vesztesei lehettek, ha mindezt diszkrét, udvarias mosolyok takarták is. Miért nem figyelt fel a riporter a nőkre? Miért csak Mayernét említi? Mert jelenlétük, a többiek jelenléte természetes volt neki. Cikkében lakásszentelőt emleget és Magyarországon feleségek nélkül aligha van ilyen. A férfimurikat „házon kívül” szokás tartani. Az újságíró számára a nők nem voltak fontosak, mert a nőket ő nem számította a politikai boszorkánykonyha szakácsai közé. Nem volt ez magyar divat!... A nagyméltóságú kormányzóné is csak használt ruhákat osztogatott a proletár népnek karácsonykor, s ebben minden társadalmi és közéleti szereplése kimerült. A gróf- nék, bárónők is csak majmolták a kegyes hölgyet, a politikába nem avatkoztak. (Folytatjuk.) • • M-M :S £ K3§)*Eí® a Kaszinó itcóóai o XXI. tartanak. .... -JET' “F' -b - 1 Autósxiráda Romániában