Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
i f v Alkotó munkaközösségek A szocialista demokratizmus a szekszárdi járásban Az egyik népfronttanácskozáson így fogalmazott az ismert nevű professzor: „Az elmúlt években tartalmilag nagyot változott a népfrontmunka, mondhatnánk, a bizottságok a háztáji politizálásból országos politizálásba kezdtek”. Melyik időponttól lehet számítani ezt a változást? Milyen tényezők magyarázzák, hogy az utóbbi években már nemcsak képviselő- és tanács- fagválasztások időszakában élnek, tevékenykednek, nemcsak társadalmi munkák szervezőiként, nemzeti' ünnepek megrendezőiként ismerik a népfrontbizottságokat? A megújulást elsősorban a különböző munka- és akcióbizott- tógok létrejötte magyarázza. A bizottságok tevékenységének további lendületet adott a népfront V. kongresszusa. Bár azóta nem nagy idő telt el, .de máris megfigyelhetők azok a törekvések, amelyek az új irányokat, célkitűzéseket jelzik. A bizottságokat legtöbb helyen már nem munkabizottságoknak nevezik, hanem munkaközösségeknek. Ez az új elnevezés utal arra, hogy nem csupán javaslatokat dolgoznak ki, hanem tevékenyen közre is működnek a feladatok megoldásában. Sokfelé — a kongresszus javaslatára —a korábbi bizottságok mellé újabbakat hoznak létre, s így külön bizottság foglalkozik majd például a közművelődéssel, a közoktatással, a környezetvédelemmel. Különösen sok és újszerű feladat vár a gazdaságpolitikai és elméleti munkaközösségre, mivel a falvakban és városokban egyaránt igény van arra, hogy a népfront a maga eszközeivel segítse a vállalatokat, üzemeket, azok dolgozóit olyan témákban, mint a munka- és üzemszervezés, a közgazdasági szemlélet térhódításának támogatása, a szakmai továbbképzés és önképzés elősegítése, feltételeinek biztosítása. Mivel napjainkban az árkérdés, a tömegek érdeklődésének középpontjába került, egyes nép- fromtbizattságok tájékoztató előadásokat, vitákat rendeznek az ármechanizmus működéséről, a háromféle ár — a maximált, a mozgó- és a szabadár — alkalmazásának népgazdasági jelentőségéről. Vázolják azokat a területeket és körülményeket, ahol a népfront is eredményes fogyasztói, érdekvé. delmi politikát folytathat. Lesz tennivalója bőven az oktatási bizottságoknak is. Erre elegendő csak egyetlen tényt felhozni: számos megyében az általános iskolába beiratkozott fiatalok 40—50 százaléka nem fejezi be a nyolcadik általánost. A művelődési munkaközösségek azon fáradoznak, hogy a községekben, városokban, a vállalatoknál termelő- szövetkezeteknél, ktsz-eknél, a művelődésre fordítható ösz- szegek ne aprózódjanak el, hanem azokat céltudatosan használják fel. Azon buzgólkodnak, hogy a művelődési házak a lehető legjobban betölthessék hivatásukat. Az alföldi megyékben a népfront —; közösen az SZMT-kel és a KISZ- szei — a hátrányos helyzetben lévő tanyai ifjúság társadalmi támogatására indított akciókat, s némelyik megyében az elmúlt hónapokban már többmillió forint gyűlt össze a kollégiumi alapra. A népfront-bizottságok tevékenységét általánosan jellemzi ma az a törekvés, hogy „arccal az üzemek felé” fordulnak. Ma már nemcsak a tehetséges parasztfiatalok el- kallódását igyekeznek meggátolni, de munkatervek készültek és az első lépéseket már meg is tették a bizottságok a munkásgyerekek továbbtanulásának elősegítésére. Támogatják. szervezik a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokat, pályaválasztási tanácsadásokat tartanak - szülőknek, patronálásokat vállalnak a szülői munkaközösségek feletti A nyári hónapokban a népfrontbizottságok jelentős részét az erőgyűjtés jellemzi. Azon fáradoznak, hogy megkeressék azokat az embereket, idősebbeket és fiatalabbakat, akik a közélettől ma még távol élnek, de akikben megvan a készség, hogy a közösségért, szűkebb pátriájukért dolgozzanak. Mind több helyen összehívják az értelmiségieket, a községben, városban élő művészeket, írókat, tájékoztatják őket a fejlesztési tervekről, kikérik véleményüket. Ezeken a találkozókon hasznos javaslatokat gyűjtenek össze a népfrontbizottságok, a város- szépítéssel, a különböző évfordulók méltó megünneplésével kapcsolatban. Ezek a rétegek különösen sokat tehetnek azért, hogy a honismereti munka tartalmasabbá, elmélyültebbé váljon. A nőbizottságok felméréseket végeznek — vagy terveznek — ilyen témákban: a kereskedelem hogyan segíti az asszonyok „második műszakját”, a vállalatok, termelőszövetkezetek milyen mértélíben járulnak hozzá a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok létesítéséhez, bővítéséhez. Nagyok még a tartalékok a kisiparosok, a kiskereskedők közéletbe, társadalmi munkába való bevonásánál is. Az elmúlt hónapokban nagy előrelépés történt a népfront- bizottságok és a tanácsok együttműködésében a városokban és a falvakban egyaránt. Ez elsősorban három tényezőre vezethető vissza. Az egyik: felgyorsult az urbanizálódás és a lakosság növekvő igényét a kulturáltabb lakókörnyezet iránt csak úgy lehet minél előbb kielégíteni, ha feltárják a helyi tartalékokat, mozgósítják a helyi erőforrásokat, amit viszont a népfront közreműködése nélkül sehol nem tudnak megvalósítani. Másik tényező: a közigazgatás átszervezésével — a közös tanácsú községek alakításával, a járási tanácsok megszüntetésével — nagyobb feladatok hárultak a népfrontbizottságokra. Az együttműködést elősegítő harmadik momentum: az új tanácstörvény kötelezően írja elő, hogy a népfrontbizottságok közérdekű javaslatait a tanácsülésen meg kell tárgyalni. A város- és a faluszépítő mozgalmak új reneszánszát éljük, egyre szélesedik a kertbarát mozgalom, amely a dolgozó ember növekvő szabad idejének kulturált, hasznos eltöltését hivatott elősegíteni. Tovább tart a klubok divatja: a népfront égisze alatt sorra alakulnak az agrárszakemberek. a műszakiak, a nyugdíjasok és más rétegek klubjai. Az új módszerek, az új munkastílus nágyrészt már azt jelzi, hogy a népfrontbizottságok eredményesen láttak a kongresszusi határozatok valóra váltásához. Sokirányú, serény munkájuk nélkülözhetetlen mind a közéletben, mind a gazdasági életben. Szekszárdi bútorok vándorkiállítása A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat új, műanyag bevonatú szekrénysorához két bútoripari vállalat is készített új technológiájú ülőgarnitúrákat. Egyet az egri, kettőt a szekszárdi. Utóbbi termékei közül a „Bartina” elnevezésűből jövőre 1200 garnitúrát gyártanak, és a „Gemenc” nevű módosított változatából ugyanennyit. Uj termékeit a Szekszárdi Bútoripari Vállalat két vándorkiállítás-sorozaton mutatja be. Az egyik most kezdődött a szegedi ipari vásáron, majd Pécsre, Kaposvárra és Veszprémbe jut el. A másik kiállítás előbb Szombathelyre, majd Székesfehérvárra, végül Miskolcra mvándorol”. Az MSZMP szekszárdi járási bizottsága pénteken ülést tartott Ihász Józsefnek, a járási vb tagjának elnökletéveL Hanoi József, a járási párt- bizottság titkára tartott vitaindító előadást a szocialista demokratizmus érvényesülésének szekszárdi tapasztalatairól. Elemezte a pártdemokrácia egyes kérdéseit, az állami élet, főként a községi tanácsok tevékenységével összefüggő jelenségeket, a munkahelyi, valamint a közéleti demokratizmust. A tapasztalatokét ösz- szegezve a többi közt megállapította: A járás területén érvényesül a szocialista demokrácia, s a párton belüli demokrácia is helyes irányban fejlődik. Szélesedik az állami szervek, a tanácsok demokratizmusa. Előrelépés mutatkozik az üzemi és szövetkezeti demokrácia megvalósulásában is. Fejlődik a közéleti demokrácia, növekszik a közéleti aktivitás. A lakosság közgondolkodását adapvetően a megye, a járás, a közvetlen lakóhelyük és munkaterületük fejlődésének kérdései, problémái foglalkoztatják, hatják át. De a tudomány, a technika fejlődése, a kommunikációs eszközök szér les körű elterjedése, az emberek műveltségének, szakmai felkészültségének és politikai tudatosságának a növekedése, s a gazdasági élet terén végbement változások új helyzetet teremtettek, és mindezek sürgetik a szocialista demokrácia még magasabb szinten való gyakorlását, további fejlesztését. A szocialista demokrácia fejlesztése a mindennapi élet kérdésévé, feladatává vált. A pártbizottsági ülésen Tatár Lajos első titkár jelentést terjesztett elő az időszerű nemzetközi kérdésekről. A Dunántúl paplangyára Hogyészen 1971. novemberében tágas, új épületbe költözött a Hő- gyészi Textilfeldolgozó Vállalat paplankészítő Szeme. A vállalat látja el paplánnal az egész Dunántúl lakosságát. A korszerű, új helyiségekben nyolcvan-száz ezer selyem-, iiletve brokát- és kartonpaplant készítenek szintetikus vattatöméssel, s pehelypaplanokat is varrnak. Ebben az üzemrészben mintegy negyvenen, főleg asszonyok dolgoznak.- e . . Foto; Gottvald Károly. Sallai és Fürst 1931. szeptember 12-én felrobbantották a biatorbágyi vasúti hidat Ezt felhasználva hét nappal később gróf Károlyi Gyula kormánya kihirdeti a statáriumot az illegális Kommunista Párt tevékenységének megbénítására. A kormány, a vasútrobbantó fasiszta, Matuska Szilveszter beismerő vallomása után sem szünteti meg a statáriumot A belügyminiszter nyíltan elismeri, nem annyira a biatorbágyi eset mint inkább a kommunisták mozgolódása miatt. 1932. július 15-én letartóztatják Sallai Imrét és Fürst Sándort és a Kommunista Párt 32 más tagját Sallait és Fürstöt rögtönítélő bíróság elé állítják és két hétig szüntelenül kínozzák. Az ellenforradalmi kormány a magyar kommunista mozgalom likvidálását tűzte célként maga elé. Ezt azonban nem érik el, mivel Budapesten, Európa és Amerika haladó köreiben tiltakozó kampány indul meg. , A Károlyi-kormány tisztában van azzal, hogy a jobboldalt szociáldemokrata vezetők megakadályozzák a dolgozó tömegek egységes fellépését és a készülő kettős gyilkosság elleni tömeg- sztrájkot. Éppen ennek tudatában a munkásosztály megfélemlítésére elhatározzák a magyar munkásosztály két kimagasló személyiségének meggyilkolását. , Ma negyven esztendeje, 1932. július 29-én, reggel kilenc óra-í kor kezdték meg a bírósági tárgyalást és az ítéletet fél ötkor végre is hajtják. A magyar uralkodó osztály még ekkor is az első proletár- diktatúrátólvaló félelemtől remeg. Károlyi Gyula miniszterelnök a statáriális eljárást éppen azzal próbálja igazolni, hogy „nem akarja a proletárdiktatúra megismétlődését”. A proletárdiktatúra 133 napja óta az eddig eltelt 12—13 év nem teremtett olyan körülményeket, amelyek elfeledtették volna a földbirtokosokkal és az iparbárókkal 1919 dicső napjait. Ez volt az oka annak, hogy Magyarországon még a szó korlátozott, burzsoá értelemben sem volt igazi jogrend, bár a kormánypárttól a szociáldemokrata jobboldalig mindenki erről papolt. A Kommunista Párt 1919 után 25 éven keresztül törvényen kívül állt. Az illegalitás súlyos feltételei között volt kénytelen harcolni, s a párt harcosai vállalták ezeket a feltételeket, mert a munkásosztályért és a dolgozó népért vállalt felelősség ezt megkövetelte tőlük. Magyarországon 1919-et követően a jogrendet illetően a helyzet csők annyiban változott, hogy Prónay és Ostenburg különítményeseit felváltották Sombor- Schwenitzer rendőrkopói és a Töreky féle vészbírák. Sallai Imre a knagyar kommunista mozgalom egyik nagy egyénisége volt. Első ízben a Galilei körben találkozott a szocialistákkal. Sokat tanult tőlük, mindenekelőtt Szabó Ervintől. A forradalmi szocialisták csoportjának vezető tagja. Lelkes híve a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. 1918 tavaszán letartóztatják és az őszirózsás forradalom szabadítja ki börtönéből. A Kommunista Párt alapító tagja. A proletárdiktatúra idején Korvin Ottó közvetlen munkatársa. Mint ilyen nem véletlen, hogy kiérdemelte a burzsoázia és a nagybirtokos osztály mérhetetlen gyűlöletét. A proletárdiktatúra bukása után részt vesz a párt újjáépítésében, ahol nagy szükség volt nagyszerű képességeire. Fürst elvtárs fiatalabb volt Sallainál és csak a proletárdiktatúra bukása után kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Hamar felismerte a jobboldali vezérek árulását, iiletve azt, hogy hol a helye az osztályellenség elleni harcban. Részt vett a szociáldemokrata párton belüli ellenzék szervezésében, majd 1925-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt (Vági-párt) harcaiban. 1928-tól a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik vezetője. 1929-tól 31-ig börtönben van, s azután már csak illegálisan dolgozhat. Fürst Sándornak kiemelkedő szerepe volt a szakszervezeti ellenzék megszervezésében. A kommunisták és a baloldali szocialisták ezrei kerültek ki a szakszervezeti ellenzék soraiból, amely évtizedekre kihatott a kádermunkára. 1932. július 29-én délután fél ötkor a bitófa vetett véget a két kiváló kommunista harcos ragyogó életútjának. A magyar nép a felszabadulásért vívott áldozatainak emlékoszlopára örökre bevéste a két nagyszerű ember, Sallai Imre és Fürst Sándor nevét. A közönséges gyilkosok gaztettét és hős fiaink emlékét a magyar nép nem felejti eL __ _ ..
