Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

/ \ Hatmillió nyers téglát elmosott ax eső Célprémium a munkásoknak — Szabad szombaton is műszak a téglagyárakban Július tizediké óta ritkán tapasztalható csapadékos idő­járás sújtja a téglaipart is. A Baranya—Tolna megyei Tég­laipari Vállalat üzemeiben szinte megbénult július köze­pén a munka, nem volt hova hordani a présekből kikerülő nyers téglát. Tegnap a dél-dunántúli saj­tó és rádió munkatársait a rendkívüli helyzetről tájékoz­tatta Zaccommer János, a vál­lalat igazgatója. A tájékozta­tóból megtudtuk, hogy rend­kívüli erőfeszítések árán le­het csak a téglaipar tervét tel­jesíteni. A júliusi esők több mint hatmillió kisméretű tég­lának megfelelő nyers falazó­anyagot tettek teljesen tőnk­re. Több millióra tehető az olyan tégla is, melyet az eső megmosott, élei, sarkai defor­málódtak, s ezért majd csak csökkentett értékkel tudják eladni. A legnagyobb kár a szek- szárd-csatári gyárat érte. Hét­százezer tégla semmisült meg. S nemcsak a szárítófészerek és bangéták alatt lévő téglát mosta szét a zivatar, hanem a már kazalba rakott, télre tá­rolt nyers téglát is tönkre tet­te. Mázán a kár több mint há­romszázezer tégla, a két dom­bóvári gyárban több mint egy­millió nyers téglát mosott szét az eső. Július 25-én és 26-án pedig Mohácson volt óriási zi­vatar, két nap alatt szinte az egész készletet, több mint fél­millió téglát tett tönkre a hir­telen lezúduló eső. Legkeve­sebb kár Pakson keletkezett. Itt a nagy íöszfal, valamint az eléggé védett és jó vízelveze­tésű gyártelepen a viharos erejű szél, a rengeteg esővíz nem tudott nagy kárt tenni, mindössze százezer tégla ment tönkre. A vállalatot ért kár — szűkített önköltséggel számol­va — több mint hárommi illő forint. A vállalat vezetői a dolgo­zókhoz fordultak: vállalkozza­nak plusz műszakokra sza­bad szombatonként, illetve egy-egy vasárnapon. A gyá­rakban a héten már hozzáfog­tak a szabad szombatos mű­szakok szervezéséhez. A szer­vezés könnyű volt, hisz a munkások megértik, hogy az országnak, s benne Dél-Du- nántúlnak nagy szüksége van építőanyagra. Problémát az okozott csupán, hogy melyik szombaton, illetve vasárnap tartsák a plusz műszakot — ugyanis a vállalat vezetői nem akarnak minden szabad szom­batot és vasárnapot igénybe venni. így most á hét végén például csak vasárnap délelőtt rövid műszakot tartanak v a Tolna megyei gyárakban. A következő szombaton pedig teljes műszakot töltenek el. A szombati műszakért túlórát számolnak el, ez körülbelül 68 százalékkal több munka­bért jelent, a vasárnapi órá­kért pedig százszázalékos túl­órapótlékot adnak a dolgozók­nak. Célprémiumot is adnak, amennyiben egy-egy brigád teljesíti havi tervét, háromezer forintot kap. A rendkívüli helyzetre való tekintettel, tegnap az EVM egy bizottságot küldött Pécs­re: tanulmányozni a Tplna és .......................' »'»■ » "" ■'1 ■» 1 C sütörtökön együttes ülést tartott a Szakszervezetek Tol­na megyei Tanácsa és a MÉ­SZÖV elnöksége a MÉSZÖV nagytermében. A két vezető testület Király Ernő SZMT- vezetőtitkár és Kálmán Gyula MESZÖV-elnök elnökletével tanácskozott az együttműkö­dési feladatokról. A munká­sok fogyasztói érdekeinek vé­delmére, a szolgáltatási igé­nyek jobb kielégítésére, vala­mint a lakáskörülmények javítására vonatkozóan a két testület nevében Szoboszlai Jenő és Egyed Mihály terjesz­tett elő együttműködési meg­állapodás-tervezetet. A tanácskozáson sokan fel­szólaltak, majd határozattá emelték a tervezetet, amelyből kitűnik: „A megállapodás cél­ja, hogy tervszerű, tudatos munkával elősegítsük a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi MunkáS- Paraszt Kormány lakáspoliti­kája végrehajtását, s az ellá­tás és szolgáltatás terén je­lentkező igények kielégítését”. Ugyanakkor a két testület jó­váhagyólag tudomásul vette, hogy a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyebizottsága már koráb­ban együttműködési megálla­podást kötött a fogyasztást szövetkezetekben dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítása érdekében, vala­mint a szocialista munkaver­seny és brigádmozealom k<- terebélyesUése, a kulturális és sportélet fellendítése céljából. Az együttműködési megálla­podásban nagy hangsúlyt ka­pott a lakásépítkezés, mégpe­dig a iakásszövetkezésj lehető­Népújság 3 Baranya megyei téglagyárak­ban lévő állapotokat, s ezután segítséget nyújtani, hogy mi­előbb pótolni tudják a júliusi esők okozta kiesést. A héten egyébként a válla­lat törzsgárdájának kiadták a jelvényeket és az ezzel járó pénzjutalmat Is. összesen 261 ezer forint törzsgárda jutalmat adtak a dolgozóknak. A dom­bóvári gyárak vezetői 22 500 forintot oszthattak szét a munkások között, Mázán 15 OOO forint, Pakson 20 800 forint. Palánkon 11 400 forint, Tamásiban 7100 forint volt a kiosztható összeg... A megfelelő anyagi ösztön­ző, a vállalat alapos terve az­zal biztat bennünket, hogy az év végéig pótolni tudják a jú­liusi esők, és a tavaszi fagyok okozta kiesést a Tolna és Ba­ranya megyei téglagyárakban. — Pj — Ülést tartott a Hazafias Népfront városi elnöksége Szekszárdon tegnap délelőtt tartotta meg a július 19-ről 27- re napolt ülését a Hazafias Népfront 15 tagú városi el­nöksége. A vezetőtestület felerészben új és felerészben régi tagja­it Kaszás Imre, a népfront vá­rosi elnökségének elnöke kö­szöntötte, majd Eszenyi An- talné, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára tájékoztatta a ta­nácskozás résztvevőit egyrészt a Hazafias Népfront soron lévő feladatairól, másrészt és az előbbivel összefüggésben alkalmazni Javasolt konkrét munkamódszereiről. Az MSZMP városi bizottsá­ga képviseletében dr. Három­házi Jánosné — elnökségi tag — vett részt az elnökség ülé­sén, amelyen második napi­rendi pontként került sor a Hazafias Népfront városi el­nöksége második féléves mun­katervének előterjesztésére és jóváhagyására is. A tanácskozás során az el­nökség egy-egy tagja kapott megbízást a különböző mun­kabizottságok tevékenységének irányítására. Filip István pél­dául a városfejlesztési munka, bizottság elnöki tisztségét kapta meg. E bizottság fel­adata egy bizonnyal nagy ér­deklődést kiváltó városfejlesz­tési ankét — többek közötti — előkészítése, megszervezése lesz. A Hazafias Népfront városi elnökségének ezen az ülésén dőlt el, hogy a városi tanács és a városi népfrontelnökség ez év vége felé foglalkozik a népfront és városi tanács együttműködési megállapodá­sának tapasztalataival. Szó volt még a tanácskozáson — egyebek között — azokról a feladatokról is. amelyeket a közeli Petőfi-évforduló méltó megünneplése kapcsán a Ha­zafias Népfront városi szerve­zete kíván vállalni* Együttműködési megállapodás — a dolgozók érdekében 1972. július 2& ségek szemszögéből. „A IV. öt- éves terv megyei lakásépítési programja az állami erőforrá­sok növekedése mellett számol a lakásépítésben érdekelt dol­gozók, valamint intézmények és vállalatok nagyobb anyagi teherviselésével, közreműködé­sével Ezért a két szerv a la­kásszövetkezetek jelentős fej­lődését szorgalmazza, s egyet­ért abban, hogy a lakásépítési akciók, főként a lakásépítési szövetkezetek a munkások, fiatal házasok, és főleg a sze­rényebb jövedelműek legcélra­vezetőbb építkezési formái" — olvasható a megállapodásban. Mivel az üzemekben meg­felelő lakásépítési alap képez­hető, és a rendelkezésre álló pénz lakásszövetkezeti alapon hasznosítható legcélszerűbben, a jövőben az ilyen Jellegű szer­vezést mindinkább az üzemek­re kell alapozni. Számos technikai jellegű in­tézkedés szorgalmazása v is fel­merült a vitában, Illetve he­lyet kapott a megállapodás­ban. így például a hely bizto­sítása. Többnyire nem áll ren­delkezésre megfelelően köz­művesített telek, márpedig enélkül meglehetősen meddő kísérlet a szervezés. Szükséges lenne, hogy ezzel kapcsolatban távlati programot dolgozzanak ki minden érdekelt helység­ben, hogy hosszú évekre elő­re lehetne tudni, hol lehetsé­ges a lakásszövetkezés. A ki­jelölt helyeken menet közben biztosíthatók lennének a szol­gáltatási feltételek is. Többen szóvátették, hogy az egyes he­lyeken tapasztalható építési költségnövekedés kedvezőtle­nül befolyásolja a lakásépíté­si kedvet. Ez különösen a gyengébb anyagi körülmények közt élőket — nagycsaládoso­kat, ifjú házasokat — érinti hátrányosan. B. F. Épül kiállítás Napról napra forgalmasabb a szekszárdi mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállítás területe, an­nak ellenére, hogy az időjárás — akárcsak az aratást — aka­dályozza, nehezíti az előkészítő munkákat. Ennek ellenére is egymást érik a fürge ZIL-teherautók, hord­ják a földet, lánctalpas, tolóla­pos traktorok egyengetik a tere­pet. így, ha lassabban is, de fo­lyik a terep feltöltése. Az előkészített területen pedig már javában állítják, szerelik a pavilonokat. A kiállítás területét típuspavilonok hosszú sora fogja közre. A Bencze Ferenc utca fe­lől még a vázakat szerelik, a Vasvári utca felől viszont már a vázszerkezetek befedését végzik. Az újpetrei termelőszövetkezet önálló pavilonjának alapozását végzik, teherautón, ponyva alatt ott várnak már felállításra az •lőregyártott elemek. Odébb, a „szomszédban” a martonvásári kutatóintézet fém­vázas pavilonját szerelik, hátrább a túloldalon a szekszárdi MEZŐ­GÉP Vállalat pavilonján a tető­fedés folyik. De mindez még tulajdonkép­pen csak a kezdet. Az elkövetke­ző két hétben egyre nagyobb lesz a nyüzsgés; amikor már sorra ér­keznek a különféle gépek és mindez tart majd csaknem az utolsó pillanatig — mert valahol, valamin mindig kell igazítani, ez minden kiállítás velejárója — egészen az ünnepélyes megnyi­tóig. nrv#í'. m — i Hp| •

Next

/
Thumbnails
Contents