Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

O» Üdvözlő táviratok Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Dr. Fidel Castro Rtíz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, ' dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtársnak, a Kubai Köz­társaság elnökének, Havanna Tisztelt Elvtársak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a nemzeti felke­lés 19. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész nép nevében forrón köszöntjük önöket, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságát, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányát, Kuba egész népét. Kuba történelmének e nagy napján tiszteletünket és őszin­te baráti érzelmeinket fejezzük ki a testvéri kubai nép iránt, amely a Kubai Kommunista Párt vezetésével nagyszerű eredményeket ért el hazája függetlenségének és szuverenitá­sának megvédésében, Latin-Amerika első szocialista állama építésében. Örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a szo­cializmus építésének sikerei, a gazdaság átalakítása, a köz­oktatás, az egészségügy, a nép kultúrájának fejlesztésére tett erőfeszítések szerte a világon nagy elismerést és tiszteletet váltottak ki. Kuba a szocialista közösség országaival együtt következetesen küzd az imperializmus, a neokolonializmus mindennemű megnyilvánulása ellen. Harca, internacionalista politikája egyre növekvő szerepet biztosít számára a nem­zetközi életben. Népünk számára emlékezetesek maradnak azok a napok, amikor Fidel Castro elvtársat körünkben üdvözölhettük. Né­peink testvén barátságát és széles körű együttműködését az önök párt- és kormányküldöttségének látogatása még inkább elmélyítette. Országaink kapcsolatai a proletár internaciona­lizmus, a marxizmus—leninizmus elvei alapján egyre Szoro­sabbá válnak a két nép, a szocializmus, az egész haladó em­beriség javára. Nagy nemzeti ünnepükön szívből kívánunk önöknek sok sikert és jó egészséget. Kívánjuk, hogy a testvéri kubai nép érjen el újabb kimagasló eredményeket az ország független­ségéért, a szocialista társadalom felépítéséért vívott nagysze­rű küzdelemben. Budapest, 1972. július 25. KADAR JANOS o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ■ első titkára ­........ L OSONCZl PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Péter János külügyminiszter, dr. Raul Roa Garciát, a Kubai Köz­társaság külügyminiszterét, Czinege Lajos honvédelmi minisz­ter Raul Castro Ruzt, a kubai fegyveres erők miniszterét üdvözölte táviratban. Ugyancsak táviratban fejezték ki jó­kívánságaikat a kubai ünnep alkalmából kubai testvérszer­vezeteiknek a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ, a Nőtanács és a munkásőrség. (MTI) Aligha van még laktanya a világon, amelynek neve oly ismert lenne, mint a santiagói Moncada. 1953 július 26-án kubai forradalmárok rohamot intéztek a zsarnok Batista uralmának e nemcsak jelké­pes, de tényleges erődje el­len. A forradalmárok marok­nyi csapata nem a laktanyá­ban lévő, tízszeres többségű, jól kiképzett zsoldos sereg ere­jét mérlegelte, hanem jeladás­nak szánta: a nép nem törő­dött bele Batista diktatúrád­ba, hanem fegyveres harcot hirdet annak megdöntésére. A Moncada elleni roham nem sikerült, a bátor támadók egy része elesett, másokat Ba­tista katonái elfogtak és ször­nyű kínzások után kivégezték. A nép forradalma azonban továbbterjedt, s öt és fél év­vel később diadalmaskodott. Fidel Castro, aki a moncadai rohamot vezette. 1959 január 8-án katonái élén, a főváros lakóinak ujjongó sorfala közt bevonult Havannába. Ezzel véget ért Batista rémuralma, amelynek húszezer kubai ha­zafi esett áldozatául, és meg­kezdődött az ország történeté­nek új szakasza, amely a szo­cialista társadalom felépítését tűzte célul. Kuba a forradalom előtt az amerikai milliomosok paradi­csoma Volt. Az ország népé azonban, még latin-amerikai A moncadai roham mértékkel mérve is, a legsú­lyosabb nyomorban élt. Éh­ség, betegségek tizedelték, fé­lelmetesen magas gyermekha­landóság, írástudatlanság jel­lemezte. Batista elűzése a ku­bai nép számára egyben azt is jelentette, hogy megszűnt az amerikai tőke mindenható uralma; a nép saját kezébe vette nemzeti kincseit, államo­sította a hazai és külföldi tu­lajdonban lévő bankokat, üze­meket, ültetvényeket. A föld nyugati féltekéjén megszüle­tett az első szocialista állam. Az amerikai imperializmus kezdetben tétlenül és megdöb- benten figyelte a közvetlen szomszédságában lezajló ese­ményeket, amikor azonban megértette, hogy Kubában szo­cialista fordulat megy végbe, mindent elkövetett az új rendszer megdöntésére. A szocialista Kubában em­berfeletti tennivalók vártak az új vezetőkre: egyszerre kel­lett megoldaniuk a népélelme, zést, a betegségek leküzdését, a szellemi elmaradottság fel­számolását. A kubai nép erő­feszítései a legnagyobb megér­tésre találtak a Szovjetunió és Háborúság az ENSZ-főtitkár és az amerikai kormány között Háborúság tört ki hétfőn Waldheim ENSZ-főtitkár és az amerikai külügyminisztéri­um között. Mint a hírügynök­ségek írják, Washington „meg­lepő gyorsasággal és hevesség­gel” reagált Waldheimnek ar­ra a nyilatkozatára, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság gátrendszerére — magánúton kapott tájékoztatás szerint — amerikai bombák hullottak, s hogy ha ez igaz, az ilyen fajta bombázásoknak ha­ladéktalanul véget kell vetni. Rogers külügyminiszter utasí­totta Bush ENSZ-nagy követet, hogy azonnal kérjen kihallga­tást Waldheimnél, s „fejtse ki nyomatékosan” az Egyesült Államok álláspontját. Eszerint Washington úgy ítéli meg a dolgot, hogy „Észak-Vietnam szándékos propagandakam­Podgornij —Nixon táviratváltás Az Egyesült Államok nem­zeti ünnepe — a függetlenség napja — alkalmából Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot kül­dött Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének. Podgornij üzenetében kife­jezi azt a meggyőződését, hogy a nemrégiben megtartott szov­jet—amerikai csúcstalálkozó eredményeképpen gyümölcsö­zően fejlődnek majd a kapcso­latok a két ország népeinek javára az egyetemes béke és biztonság megszolárdítása ér­dekében. Nixon választáviratában kö­szönetét fejezte ki az üdvözle­tért. Osztozom önnek abban a meggyőződésében, hogy a nemrégiben megtartott moszk­vai találkozások hozzájárul­nak majd a két ország kap­csolatainak és együttműködé­sének meg javulásához, ami javára fog válni az egész vi­lág népeinek — írja Nixon. a többi szocialista ország né­peinél, és ez a megértés gaz­dasági, politikai, erkölcsi tá­mogatásban realizálódott. Ku­ba gazdaságának kulcsa a cu­kornád, amelyet a forradalom előtt embertelen körülmények között, az ültetvények rabszol- gahajcsárainak felügyelete mellett, kézzé; műveltek meg. A forradalom után a Szovjet­unió gépekkel, sőt speciálisan kubai használatra tervezett berendezésekkel látta el az ül­tetvényeket. Nem utolsó sor­ban ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi években az ország cukortermése egyik rekordot a másik után dönti meg. A szo­cialista országok gazdasági és egyéb segítségére a jövőben is számíthat a kubai nép. Ennek egyik biztosítéka, hogv néhány hete, a KGST 25. ülésszakán Kubát felvették a szoocialista országok gazdasági integráció­jába. Ä moncadai roham évfordu­lóián a magvar nén nagy sze­retettel és elismeréssel emlé­kezik meg a testvéri kubai nén harcairól, munkájáról. Szívből kívánjuk, hogv a szocialista építő tevékenységük alanozza meg a lövendő nemzedékek még boldogabb, gazdagabb életét, hősi példájuk pedig mutasson fényes utat Latin- Amerika és más kontinensek ma is elnyomott népeinek. pányt folytat ellene” és Nixon elnök cáfolatára hivatkozva azt állítja, hogy Nixon nem adott és nem ad parancsot az észak-vietnami gátrendszer bombázására. Rogens Bush ré­vén értésére adta Waldheim­nek: ha az ENSZ főtitkára hasznosnak is tartja, hogy diplomáciai eszközökkel lép­jen föl, amikor szükséges, „mi nem tekinthetünk hasznosnak egyetlen olyan nyilvános kije­lentést sem, amely tovább ter­jeszti az (észak-vietnami) ál­lításokat”. Az ENSZ-főtitkár egyébként igen óvatosan fogalmazott hét­fői New York-i sajtóértekez­letén azt mondta, nincs mód­Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt KB első titkára, a forradalmi kormány minisz­terelnöke kedden beszédet mondott a havannai Otto Pa- rellada villamos erőmű mun­kásainak ünnepi nagygyűlé­sén. Rámutatott, hogy a villa­mos erőmű kapacitásának nö­velése lehetővé teszi a sziget- ország nyugati vidékei ener­giaellátottságának fokozását. A kubai forradalom vezető­je közölte, hogy az ország energiatermelése 1975-ig négy­szeresére növekszik a forrada­lom előtti 1959-es évhez ké­pest. A Vénusz—8 automatikus űrállomás a szovjet tudósok rendkívül fontos sikerét bizo­nyítja. Leszálló berendezése az űrkutatás történetében először ereszkedett a bolygó megvilá­gított oldalára és a tudomá­nyos berendezés ötven percen át vizsgálta a Vénusz bolygó légkörét és felső rétegét. A szovjet tudomány és a techni­ka új nagy győzelme ez a nap­rendszer bolygóinak kutatásá­ban — írja a Pravda tudomá­nyos kommentátora, A kísérletnek az a feladata, hogy tisztázza a Vénusz lég­körének adatait az űrállomás­nak a bolygó felszínéig veze­tő útján és méréseket végez­zen a Vénusz bolygó nappali oldalán a légkörnek és fel­színnek a meghatározására. A hírmagyarázó hangsúlyoz­za, hogy igén fontos a megvi­lágítás tanulmányozása a fel­színen. Egyelőre nem ismerjük jában ellenőrizni a gátak bom­bázását, s arról sem nyilat­kozhat,'szándékosan vagy aka­ratlanul idézett elő az ameri­kai légierő károsodást a gát­rendszerben. Hozzátette azon­ban, hogy még akkor is, ha a bombák nem a gátakra hul­lottak, hanem azok közvetlen közelébe, a következmények tragikusak, katasztrofálisak lehetnek az észak-vietnami polgári lakosságra nézve. Bush nagykövet és Wald­heim találkozója a jelek sze­rint enyhítette Washington dühét. Bush azt mondotta a megbeszélés után. hogy „a fő­titkár jóhiszeműségéhez nem fér kétség”. Fidel Castro a nagygyűlés részvevőinek beszámolt a szovjet energetika fejlődéséről. Örömmel beszélt a novovoro- nyezsi atomerőműről, amely­ben maga is járt szovjetunió- beli látogatása idején. „A mű­szaki forradalom nem áll meg, s az a tény, hogy élvez­hetjük a technikai haladás gyümölcseit, a szocialista tá­bor országaival fennálló ba­rátságunk és egységünk, a Szovjetunióval meglevő barát­ságunk és egységünk egyik leghatalmasabb eredménye” — hangsúlyozta Castra a Vénuszt körülvevő felhőré­teg vastagságát és azt sem tudjuk, hogy ez a réteg tö- mör-e, vagy helyenkint szaka­dozott. A bolygó felszínének megvilágítására vonatkozó el­méleti számítások igen bizony­talanok. A választ a Vénusz— 8-tól várja a tudomány. Nem tudjuk, hogy milyen a Vénusz talaja. Éppen ezért tel­jesen új és igen fontos tudo­mányos feladatot jelentenek az első kísérletek, még akkor is, ha azok csupán a Vénusz- talaj néhány tulajdonságának meghatározását célozzák, kü­lönös tekintettel arra, hogy a felszín fizikai viszonyai nem hasonlíthatók össze sem a Föl­dön, sem a Marson, sem a Holdon lévő viszonyokkal. Eszerint a Vénusz—8 által végzett kísérlet teljesen új és tudományos szempontból rend­kívül fontos feladatok megol­dására irányul — mutat rá a Pravda, London Heathrow-repülőterének mintegy 3000 dolgozója a képünkön látható nagygyűlésen úgy határozott, hogy szer­dán 24 órás sztrájkba lép, a dokkmunkásokkal való szolida­ritás jegyében. (Telefoto — AP—MTI—KS.) Fidel Castro beszéde A Vénusz—18 útjáról nyilatkoznak a tudósok

Next

/
Thumbnails
Contents