Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
I * 1 A mi ügyünk is Beszélgetés Tóth Józseffel, a munkásőrség megyei parancsnokával Gyakran elhangzik manapság, hogy a honvédelmi nevelés szerves része a hazafias nevelésnek és sokoldalú nevelő munkát igényel. A honvédelmi nevelés teendőiből nem kis részt vállal a munkásőrség. Milyen tapasztalatok vannak e téren Tolna megyében. Erről beszélgettünk Tóth Józseffel, a munkásőrség Tolna megyei parancsnoké vak Talólkozunk olyan nézettel is, amely szerint az ifjúság honvédelmi nevelésére nem szükséges nagy gondot fordítaná Mi erről a véleménye? A felkészülést hazánk megvédésére nem akkor kell eU kezdeni, amikor már dörögnek határainkon a fegyverek. Hiszen az amerikaiak éppen napjainkban jelentették be, hogy az Európában állomásozó hadseregük létszámát a következő években növelik. Nos egy ilyen helyzetben, de ettől függetlenül is luxus lenne nem megérteni a hazafias nevelés és ezen belül a honvédelmi nevelés fontosságát. Meggyőződésem, hogy minden olyan erényt, amely ifjúságunkat a haza határainak, a szocialista tábornak megvédésére képessé teszi, jóval korábban, a katonai szolgálat előtt kell kifejleszteni. Ezek közé tartozik a honvédelmi nevelés is, mint a béke éveinek egyik legsajátosabb feladata. L. Az ifjúság honvédelmi nevelésének társadalmi fontosságát aligha kell hangsúlyozni. Milyen módszerekkel tudja e feladatot segíteni itt a megyében a munkásőrség? Nem a fogalmak pontos meghatározásával foglalkoztunk elsősorban, hanem azt vizsgáltuk: melyek a megfelelő módszerek és a már korábban alkalmazott módszerekből melyeket lehetne szélesebb körben elterjeszteni? Gondosságot igényelt a végrehajtás is. Ezért, ha egy feladathoz megválasztottuk a módszert, nem volt közömbös, kire bíztuk annak végrehajtását. Nem mindenki alkalmas arra, hogy az ifjúság körében bármilyen munkát végezzen. Az sem mindegy, hogy megközelítően azonos képességűéit legyenek azok az elvtársak, akik közösen felelősek egy bizonyos feladat végrehajtásáért. Ügyelni kell arra is, hogy esetenként kit kérjünk fel általános iskolai és kit középiskolai korosztályhoz. Elemeztük a tapasztalatokat, így alakult ki a megyében a hazafias, a honvédelmi nevelést segítő „bázis”, egy munkásőrökből álló lelkes csoport, olyanok, akik bármikor szívesen mennek az ifjúság közé és alkalmasak is megbízatásuk végrehajtására. Hogy milyen fe^jidataik vannak? Néhány példát mondok. Faddon: Tóth György, pedagógus munkásőr rajparancsnok, Koszter Katalin és Lutcz Julianna, munkásőrök rendszeresen felkeresik, segítik az úttörő munkásőr szakaszt. Várdombon: Nagy Sándor híradó rajparancsnok a „Veszprém” típusú rádió kezelésére tanítja az úttörőket. Bonyhádon: Tiszai Béla, munkásőr rajparancsnok az Ifjú Gárda járási parancsnoka. Szekszárdon az elmúlt tanévben és a következő tanévben is több munkásőr segíti az úttörő múnkásőrszakaszok szervezését. Módszereink? Elsősorban azt hangoztatnám, hogy nem minNépújság 5 den esetben sikerül a legjobb módszert kiválasztani. Inkább azt mondanám, hogy megújításra szorulnak- Frissíteni kell a korábban bevált módszereket. Például; korábban csak a környékre szerveztünk harci túrákat, hadijátékokat. Ezek mellett — amelyek igen népszerűek —- távolabbi kirándulásokra is gondolunk, de meghatározott nevelési céllal. Ilyen lehet például a Budapesti Hadtörténeti Múzeum meglátogatása célfeladattal a pedagógusok, a mozgalmi vezetők segítségével. Ezen a „kiránduláson” azok az úttörők, KISZ-es fiatalok, az Ifjú Gárda tagjai vennének részt, akik nemcsak magatartásukkal érdemelték ki a helyet, hanem érdeklődési körük Is egyezik a célfeladattal. Módszereink között fontos helyet foglal el a bizalom éreztetése, az önállóságra nevelés. Ezt tapasztalták legutóbb május 1-én az úttörők, akik a rádió-összeköttetésünk hírláncában vettek részt. Alkalmazzuk a filmet, a fényképeket, kiállítás anyagául. Tanítunk fegyverismeretet. Meglátogatjuk az úttörő- csapatokat, az Ifjú Gárda bázisait- Meghívjuk a gyerekeket egység- és alegységgyűlésekre. Készítettünk ' egy kiadványt a megye munkásőreinek életéről és ehhez kutatási feladatokra kértük fel őket. Ez a felsorolás nem teljes, de ezek a leginkább alkalmazott módszereinkIgénylik-e ai iskolák a munkásőrség segítségét a honvédelmi neveléshez? Igénylik, de többet is tudnánk segíteni. Lehetőségünk, felkészültségünk is mind nagyobb lesz e nevelési feladat eredményes segítéséhez. Az utóbbi időben már néhányszor mi is kezdeményeztünk, amit a jövőben fokozni kívánunk. Miben látja a továbbiakban a munkásőrség hazafias nevelést, a honvédelmi nevelést segítő feladatát a megyében? Ne azt tekintsük elsősorban hazafias nevelésnek, honvédelmi nevelésnek, ahol gyermekek és munkásőrök találkoznak, tehát ami inkább a külsőségekben mutatkozik. Munkásőreink ne a „dekoráció” szerepét töltsék be. Ne az maradjon meg a gyerekekben, hogy hány kitüntetést láttak egy- egy munkásőr ruháján, hanem az, hogy miért kapta? Milyen hazafias, állampolgári feladatot hajtott végre, aminek eredménye g ^kitüntetés ? Tudatosan segítenünk kell a pedagógusok, a mozgalmi vezetők munkáját. Következetesen érvényesítenünk kell a követelményt: a hazafias nevelés, a honvédelmi nevelés nem képzelhető el, kötelességtudásra nevelés nélkül. Ha a honvédelmi nevelésről szólunk, sokan csak az ifjúság között végzett nevelő munkára gondolnak. Helyes-e ezt igy értelmezni? Nem. A honvédelmi nevelésnek ki kell terjedni az egész lakosságra, hiszen felöleli az élet valamennyi területét : az erkölcsöt, a technikát, a tudományt, a kultúrát. A felsorolást még folytathatnám. A lényeg az, hogy a honvédelmi nevelés szempontjából itt egy folyamatos feladatról van szó. Kétségtelen e téren az ifjúsággal kötelességünk legtöbbet foglalkozni, mint ahogyan ez így is van, de nem kevésbé fontos törődni a felnőtt lakossággal is. BIRSZKY MÁRTON Több mint négyszáz gépkocsivezető, jegyvizsgáló, forgalmista dolgozott vasárnap A hét végét igen sokan szabad péntek délutánnal kezdik. A szombati víkendezők, meg a vasárnapiak határozott céllal indulnak útra, volt idő egész héten megbeszélni a munkahelyen és családi körben is, hogy hova érdemes menni, milyen elfoglaltságot kell biztosítani. A 11-es Volán Vállalat több mint négyszáz emberének nem kellett azon spekulálni, mivel töltsék a hét véget. Velük jó Időben közölték: dolgozni ok kell. SZOMBATON MÉG TELJES LÉTSZÁMMAL dolgozott a vállalat minden főnöksége, kirendeltsége, de rlam teljes kapacitással. Ugyanis ezekben a papokban, hetekben igen kevés a fuvar. A jármű- és személyi állomány mintegy harminc százaléka hői dolgozik, hol nem. Legtöbbet állnak. Ezért aztán minden lehetőséget megragad a vállalat, hogy a fuvareszközöket foglalkoztatni tudja. A fuvareszközök szinte minden héten felkeresik a nagy- vállalatokat, sok anyaggal dolgozó céget, hátha ahad valamilyen „zsírosabb” fuvar. A gabonaszállítás például. De idén a Szekszárdi Vaján gépjárművei nem fuvaroznak szemes terményt. A vállalatok, és termelőszövetkezetek járműparkjukat fejlesztették, s a billenőplatós, szóródó anyagra alkalmas pótkocsikból elegendő áll rendelkezésre, a vállalatok magúk végzik a szállítást. Még altkor is, ha többe kerül, mintha a Volán végezné e feladatot. FURCSA sóderszálUtás Szombaton Gerjenból szállítottak a Volán kocsijai — számszerint tizenhét — sódert a Tojna megyei Állami Építőipari Vállalat központi, szekszárdi telepére. A TÁÉV úgy 1972. július 25. Erre az évre is kötnek még szerződéseket az állatforgalminál Egyhetes csúszás az átvételeknél — Növendék marháknál 500 Ft felár A megye termelőszövetkezetei, egyéni állattartói az Állatforgal- mi Vállalattal való kapcsolatukat röviden így jellemzik: jó partneri viszony alakult ki közöttünk. A jó partneri viszony biztosítósa, megtartása érdeke mind a termelőknek, mind pedig az Állatforgolmi Vállalatnak, A vállalat 8ó termelőszövetkezettel, s mintegy 30—32 ezer háztáji termelővel áll szerződéses kapcsolatban. A szövetkezetek közül a bátaszéki, dombóvári, pálfai, pincehelyi, a szakcsi és a zombai termelőszövetkezet adja a legtöbb sertést. A háztáji sertéshizlalás a tamási járásban a legelterjedtebb. Idén csak a háztáji gazdaságokból százezer sertést vesznek át, s ennek közel 30 százaléka a tamási járásból származik. Ma már a ház körül hizlalt sertéseknek megközelítőleg 65 százalékát a termelőszövetkezeteken keresztül értékesítik a termelők. A többi 30—35 százalékot az Allatfor- galfni Vállalattal — részben az előleg miatt — kötött szerződésekkel adják e|. Jelentősen növekedett idén a háztáji sertésállomány. Az előző évben összesen 67 ezer, háztáji gazdaságból származó sertést értékesített a vállalat az idén várható százezerrel szemben, A márciusban készített statisztikai kimutatás még az előző évhez hasonló szintet jelzett. A termelők közül azonban egyre többen értékesítenek kész sertéseket, szemben gz előző évekkel, amikor is főleg süldőt és malacot kínáltak eladásra. Az elmúlt évben termelőszövetkezetektől, háztáji gazdaságokból összesen 206 ezer sertést értékesítettek, idén 260 ezer várható. Mindez azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a sertéshizlalási kedv. Ennek az a magyarázata, hogy javult a tápellátás, kedvezőek a felvásárlási árak — egy-egy sertésen 7—800 forint a tiszta haszon — sa jobb tápellátás következtében mintegy másfél hónappal rövidült a hizlalás ideje. A termelőszövetkezeteknél 1971- hez képest mintegy 20 százalékos emelkedés várható. Június végére az Állatforgalmi Vállalat teljesítette féléves felvásárlási tervét. Tizenhatezer élőállatot exportáltak, s hasonló volumenű sonkasertést szállítottak a pápai húsüzembe. A termelőszövetkezetek többsége a következő években a sonkasertés gyártására áll rá; ennek mennyisége már 1973- ban megduplázódik. Pillanatnyilag az Állatforgalmi Vállalatnál akadozik az átvétel A június végéig elkészült sertéseket az előre meghatározott ütemterv alapján tudták átvenni és szállítani. Májusban, mikor g harmadik negyedévben értékesítésre kerülő állományt felmérték, 10 százalékkal kevesebb sertésre számítottak. A jobb tápellátás miatt, főleg g háztáji termelők közül sokan még júniusban is kötöttek szerződéseket, s ennek egy része idejében el is készült. Hatezer sertés elhelyezése egyelőre megoldatlan, s emiatt körülbelül egy hetet csúszik az átvétel. Augusztusban, mivel g felvásárlási lehetőség mintegy 20 százalékkal növekszik, ez o csúszás 3—4 napra csökken. Több helyütt elterjedt a hifi hogy a vállalat erre az évre már nem köt szerződést. A híresztelések ellenére kötnek szerződést, de kizárólag olyan sertésekre, amelyek még ebben az évben elkészülnek. Mivel a vállalatot köti a 3 hónapos tartási idő, a termelők ne akkor jelentkezzenek szerződéskötésre, amikor az állatok már elérték a 80—10Q kilós súlyt, hanem korábban, Amennyiben a termelőknek az 1973. évi szerződési feltételek megfelelnek, úgy a következő évre is bejelenthetik igényüket. Csökken a vágómarhafelvásárlás Az elmúlt évhez képest közel ezerrel kevesebb vágómarhát értékesítenek idén a termelők. A vállalat a félév végéig 9300 vágómarhát vásárolt, más évekhez viszonyítva idén több hím ivarú szarvasmarhát vágnak ki. A vállalat éves szinten 10 ezer szarvas- marha élőexporttal számol. Augusztus, szeptember és októberben az élőexportra szállított növendék marhák után a jelenlegi felárakon felül a nagyüzemek részére darabonként 500 forint felárat fizetnek. Ezt azok a termelők is megkaphatják akik bár november, decemberre szerződtek, de hamarabb szállítják a kész növendék marhákat. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert november és december hónapban csökken az exportlehetőség. A vállalat az intenzív hizlalás érdekében többirányú segítséget ad az üzemeknek. fogadta a gépkocsikat, hogy nyolc-tíz mindig sorba állt az egyetlen hídmérleg előtt. Ugyanis a vállalat elrendelte: üresen és rakottan, minden fordulónál mérjék a kocsikat. Mondani sem kell. hogy ez az intézkedés mekkora időveszteség a Volán számára. Azon sem csodálkoznánk, ha ezt felszámítaná a fuvarozó a TÁÉV-nak. Bár az igazsághoz tartozik, hogy akkor meg az ÉPFU-hoz, vagy más céghez fordulna a TÁEV fuvarfeladat elvégeztetéséért. így aztán 1er nyelték a volánosok az állami építők „békáját”. Az emberek, akik a nagy teljesítményű járművekkel szinte csak játszottak, s nem dolgoztak, nagyon dühösek voltak. KÉSZENLÉT A NAGYÁLLOMÁSOKON A tehéráru-szállításra egyébként a Volán az összes nagyállomáson felkészült. A MÁV pontos előrejelzése révén lehetséges úgy szervezni a munkát, hogy tudják, hány személyt és milyen gépkocsikat kell munkára rendelni. Tamásiban például tizenegy vagon zúzott kő érkezését jelezték. A közúti igazgatóság fogadta az anyagot, folyamatos volt a munka. (Mert előfordul, hogy némely fuvaroztató vasárnap még a telephelyére szállított anyagot sem akarja átvenni.) Dombóváron húsz személy és nyolc gépkocsi dolgozott vasárnap. Szenet, építőanyagot raktak ki. hordtak rendeltetési helyére. Szekszárdon vasárpap egész nap tizenkét gépkocsi és három rakodóbrigád dolgozott. Az érkezés elég változatos volt: a PIÉRT-nekegy vagon iskolaszer, a kórháznak két vagon szén, a népboltnak liszt, a FÜSZÉRT-nek pétisó, a vízműnek eternit cső. A vagonok kirakása folyamatos volt, az állomási forgalmi szolgálattal ezúttal is jól együttműködött a Volán szállítási főnöksége. KÜLÖNJÁRATOS „FÜRüÖBUSZOK” A személyszállítási szolgálat vasarnap mintegy 7u százalékos kapacitással dolgozott. A munkásjáratok nem közlekedtek, de helyettük különjáratokat tudtak indítani. így például 17 fürdóbuszt küldtetc, főleg Domboriba. Paksról, Né. metiíérről. Bonyhádról is. Ä Volán megerősítette a Dombo- ri és Szekszárd közötti járatokat is, így nem volt ok panaszra. Persze most is néhá- nyan lemaradtak a buszról — nem a Volán hibájából. Nyolcszáztíz járatot közlekedtetett vasárnap a Szekszárdi Volán. Különösen a kórházi látogatásra érkező kocsik voltak nagyon tele — Paks, Bonyhád, Dombóvár és Szekszárd térségében. Kilenc autóbuszt kértek különféle vállalatok dolgozóik kirándulásának lebonyolítására. Mind a kilenc kocsi pontosan elindult, és az ország legtávolabbi részeibe vitte utasait. Egy autóbusz bulgáriai különjáratra ment. a hét végén érkezik vissza. Különjáratok mentek Bonyhádról is — hat kocsi —, Dombóvárról — négy kocsi —, és Paksról — három autóbusz. A Volán ezen a vasárnapon is minden igényt kielégített. A taxiállomásokon, a megyeszékhelyen és a járási székhelyeken éjszaka ügy eletet tartottak, napközben pedig a taxiállomány több mint fele munkában volt. • A hét végén több mint négyszáz Volán-dolgozó fáradozott azon, hogy jól érezzük magunkat; hogy vasárnap se álljon meg az ország vérkeringése — a* áruszállítás. ■— pálkovács —
