Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
Pártszervezet a tsz-ben Körültekintés, szakmai megbízhatóság, megfelelő politikai légkör a nagyszokolyi Béke Tsz-ben A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat várdombi üzemében 1966-ban alakult meg az első szocialista brigád, mely azóta is megőrizte ezt a címet. Az „Április 4.” brigád negyvenkét dolgozót fog össze, akiknek zöme fiatal. Szerteágazó munkájuknak csak tört részét idézi a fényképfelvétel. Galla László meós, az SzK-kombájnok dinamói önindíló berendezéseit ellenőrzi a próbapadon. Fotó: G. K. Növelni kell az ifjúság széles tömegeinek részvételét a szocialista munkaverseny-mozgalomban A KISZ KB Intéző Bizottságának állásfoglalása daság korszerűsítését, a termelés mennyiségi és minőségi növekedését, a korszerű munka- és üzemszervezést. A KISZ sajátos versenymozgalmainak szolgálniuk kell a pályakezdő fiatalok nevelését a munka szeretetére, a szakn\a megbecsülésére, a munkahelyhez való ragaszkodásra. (MTI) cialista versenymozgalomnak, a központi és helyi versenyeknek, a hasznos kezdeményezések kibontakoztatásának. A munkahelyi KISZ-szervezetek fontos feladata annak biztosítása, hogy az ifjúsági versenymozgalom a népgazdaság minden területén segítse a tervek teljesítését, a teéhnika és gazArborétum Dombomban Maroknyi csoport a szövetkezeti közösségből. Huszonöt tagot számlál a nagyszokolyi Béke Tsz pártszervezete. Hogy jó úton halad a tsz, az mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a párt politikája kézzelfoghatóan igaz, helyes, azt a pártonkívüliek többsége is elismeri és támogatja. Végeredményben ez az alapja annak, hogy ez a maroknyi csoport érvényre is tudja a?t juttatni. Varga János párttitkár is, Pados János tsz-elnök is azt tekinti a legfontosabbnak, hogy a pártszervezet és tsz- vezetés közt jó a munka-összhang. Közösen megbeszélnek minden belső problémát, és a kialakult egységes álláspont alapján intézkednek. Részkérdésekben is, nagyobb ügyekben is. A szervezeti összefonódás tulajdonképpen olyan szoros, hogy úgyszólván minden intézkednivaló valamilyen formában közös téma. A párttitkárság nem függetlenített funkció, ilyen kis tsz-ben ez indokolatlan lenne. A jelenlegi párttitkár egyben gazdasági szakember, a gépészeti segédüzemág vezetője. Az elnök pedig régi kommunista. Tehát, vagy mint gazdaságvezetők, vagy mint párttagok feltétlenül „találkoznak” minden helyi fórumon, tárgyaláson. Sokszor nem is lebet eldönteni, hogy most a kommunista, vagy a szakvezető „beszél-e” belőlük. De nem is a különválasztáson a hangsúly, inkább azon, hogy mindig, minden alkalommal kommunista vezetők. A huszonöt párttagból — leszámítva a nyugdíjasokat — 11-en fizikai dolgozók. Túlnyomó többségük kiválóan megállja helyét beosztásában, jó példát ad az egész tsz-tags'ág- nak. Az egyik párttag, Tóth Rudolf például szerelő, de nyaranta, aratás idején kombájnra ül. Úgy is mint szerelő, úgy is mint kombájnos kiemelkedően dolgozik. Tavaly például a tamási tsz-szövetség területén a kombájnosok versenyében Tóth Rudolf lett az első. Nemcsak jól végzi munkáját, hanem állandóan törődik az egész szövetkezeti közösség életével, örömeivel, gondjaival. Ha munka közben bármilyen probléma merül fel, neki azonnal van valamilyen állásfoglalása, javaslata, és többnyire olyan, ami a közösségnek hasznára válik. Most rendkívüli körülményeket teremtett a sok esőzés, és nyilvánvalóvá vált, hogy nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség, mint kevesebb csapadék esetén lett volna. Ugyanakkor egyes fiatalabb dolgozók nem úgy álltak a munkához, mint kellett volna. Tóth elvtárs mindjárt szóvá tette, s javasolta a tsz vezetőségének, hogy mindenkitől várja el következetesen a kora reggeltől estig való munkát, mert különben csak növekszik a szemveszteség, a szövetkezet kára. Érdemes megemlíteni, hogy a párttitkár, mint a gépészeti segédüzemág szakvezetője néhány hónappal ezelőtt kormánykitüntetést kapott jó munkája elismeréséül. Népújság 3 1972. július 19. Mint minden tsz-ben, itt is gyakran merülnek fel olyan problémák, amelyek megoldása esetleg bizonyos személyi érdekeket is érint. A szövetkezet belső élete ugyan egyensúlyban van, tartósan jók a jövedelmi viszonyok. De az egyensúly érdekében mindig le kell „nyesegetni” egyes, nem kívánatos tendenciákat. Ahhoz, hogy az ilyen intézkedések ne váltsanak ki rossz hangulatot, és mindenképpen a közösség javát szolgálják, feltétlenül szükséges a körültekintés, a szakmai megfontoltság és a megfelelő politikai légkör. Ez utóbbit a többi közt úgy tudják elérni, hogy amikor az indokolt, határozottan és egységesen kimondják a nemet is, és amellett következetesen érvelnek. A szövetkezeti tagság azon már rég túlnőtt, hogy bármiféle ködösítéssel, elvtelen ígérgetéssel, a lényeg elmismásolásával akárcsak pillanatnyilag is megnyugtathatnák, ha egyszer vita kerekedik. Ez év tavaszán úgy látták, hogy bérfeszültség jelentkezik egyes helyeken. Bizonyos állattenyésztési munkakörökben túl lazák voltak a normák, a kocsisok és a gyalogmunkások egy része pedig nem tudott rendszeres munkával sem megfelelő jövedelemhez jutni. Intézkedni kellett. Mégpedig úgy, hogy egyes helyeken csökkentették a kereseti lehetőségeket. Márpedig — azt gyakorlatból tudhatja mindenki — aki egyszer kevesebbet kap, az rendszerint háborogni szokott. Közben két darálós irreális követeléssel állt elő: átlagkeresetük a legmagasabbak közé tartozott, ennek ellenére • minden elfogadható indok nélkül — azt kívánták, hogy tovább növelje a vezetőség fizetésüket, illetve jövedelmüket Természetesen nemet mondtak nekik. Erre bejelentették, hogy nem látják el tovább a darálósi- teendőket, arra számítva, hogy ezzel majd végül is több kerül a borítékukba. De a vezetőség ezután is nemet mondott. Ma már mások a darálósok. A tavaszi bérfeszültséget is, a darálósok ügyét is sikerült úgy rendezni, hogy az a tagság többségének helyeslésével találkozott. Sőt, ma már azok nagy része is belenyugodott az intézkedésbe, akiket az személyileg hátrányosan érintett. Ez a jó közhangulat azonban nem önmagától teremtődött meg: sokat kellett érvelni, vitatkozni. Tulajdonképpen mindennap kell tenni valamit a megfelelő közhangulat érdekében. A különböző intézkedések helyességét akkor is kell magyarázni, amikor nincs rossz hangulat, vagy már érezhetően elmúlt. Az a tapasztalat, hogy ha a vezetőség elmulasztja a tájékoztatást, nincs rendszeres felvilágosító munka, a legképtelenebb híresztelések terjednek, méghozzá a legváratlanabb időben. Az, hogy az imént említett ügyek közmegelégedésre zárultak le, mindenekelőtt annak az eredménye, hogy a kommunisták nemcsak gyűléseken foglalkoztak velük, hanem munka közben szűkebb körű beszélgetések során is igyekeztek minél több tagot meggyőzni. A párttitkár például személyesen beszélt többször a darálósokkal is, akik kötötték az ebet a karóhoz — az indokolatlanul több pénzért. Nemet is lehet úgy mondani, hogy az igent váltson ki. Nagy gondot jelentett év elején a sok belépési kérelem. A tsz-ek nagy része manapság nem tudja számolatlanul fogadni a belépésre jelentkezők özönét. A nagyszokolyi Békébe ötvenen kérték felvételüket, de a sok új tag felborította volna a belső egyensúlyt : nincsenek meg a gazdálkodási feltételei az ilyen nagy arányú taglétszám-növekedésnek. Nem tudtak volna rendszeres munkát biztosítani sok embernek, és mindenképpen az átlag- jövedelem csökkenésével kellett volna számolni. A tsz és a pártszervezet vezetősége arra az egységes álláspontra helyezkedett, hogy csak a fiatalabb családfők felvételét javasolják. Mint ahogyan tették is. Ennek az intézkedésnek azonban megvolt a maga ellentmondása is: az egyik oldalról tükrözte a szövetkezet szorosan vett gazdasági érdekeit, de ugyanakkor nem volt teljesen összhangban a párt nőpolitikái irányelveivel. Hiszen a nőknek — feleségeknek — nemet mondtak. Reméljük, nem véglegesen, hanem keresnek majd valamilyen megoldást. BODA FERENC Az ifjúság szocialista mun- kaverseny-mozgalma az elmúlt évtizedben jelentősen hozzájárult a társadalmi, gazdasági fejlődéshez, jóllehet az utóbbi években sok volt a mozgalomban a formális elem, s néha irreálisak voltak a vállalások, felajánlások — állapította meg a KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága, elemezve a fiatalok munkaverseny-mozgalmának helyzetét, megszabva a továbblépés teendőit. Az intéző bizottság szükségesnek tartja az ifjúsági munkaverseny általános rendszerének továbbfejlesztését. Növelni kell az ifjúság széles tömegeinek részvételét a szocialista munkaverseny-mozgalomban, különösen annak legnépszerűbb formájában, a szocialista brigádmozgalomban. Munkaversenynek azok a kezdeményezések ismerhetők el, amelyek a népgazdasági célok a vállalati, szövetkezeti tervek megvalósítását a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő; erősítik a munka javítására irányuló újszerű törekvéseket, a dolgozók közötti kölcsönös segítség elvének érvényesülését; bővítik a munkások korszerű szakismereteit, fejlesztik a munkaerkölcsöt. A szocialista munkaverseny- mozgalom elsősorban ott jó forma, ahol a feladatok konkrétan meghatározhatók, biztosított az eredmények reális számbavétele, ellenőrzése és értékelése. A munkahelyi KISZ-szervezeteknek . ügyelniük kell, hogy ne szülessenek erőn felüli felajánlások, reálisak legyenek a vállalások. Az eredményesség alapvető feltétele: a verseny rendszeres és tervszerű szervezése, ellenőrzése. A „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyar- országért!” jelszó legyen a mottója a sokrétű ifjúsági szoDomboriban ifjúsági arborétumot (élőfa- és növénygyűjteményt) alakítottak ki a Tolna megyei KISZ Bizottságnak a holt Duna mellett elterülő vezetőképző-telepén. Az elmúlt években különleges fákkal, cserjékkel, dísznövényekkel ültették be a kőházas tábor tágas parkját. A fák, bokrok és kerti növények magyar és tudományos latin elnevezését névtáblákkal jelölték meg. így a táborban nyaranként megforduló, mintegy kétezer fiatal üdülés és továbbképzés közben botanikai ismereteit is játszva gyarapíthatja. A fák és cserjék az idén már szépen kiterebélyesedtek, s egymás után nyílnak a ritka virágok. Köztük a nyári orgona (latin nevén: Buddleia da- vidii) lándzsa alakú virágai öt bokrot változtattak sötétlila színűre a parkban, a pihenőházak mellett pedig az orbáncfű sárga kelyhei díszlenek. Kétholdíiyi rozsszalma A két holdon természetesen rozs termett, mégis a szalma bizonyult fontosnak. Pálfán még van néhány öreg ház és az öreg házaknak nyolc-tíz öreg lakója. Az öreg házak palát, cserepet, bádogot, sőt még nádat se láttak, zsúpfödelesek. Honnan lehet 1972-ben zsúpszalmát szerezni? Az öreg házak öreg lakói zsúpszalmát szerettek volna szerezni, mert az öreg tetőket kikezdte az idő és a kelleténél újabban jócskán több az eső. A pálfai munkásőr szakasz tizennyolc tagja vállalkozott az elmúlt vasárnapon, hogy a termelöszöv>etke- zet úgynevezett „dirib-darab” földjein learat két hold rozsot, melynek szalmája — ez régen köztudomású volt, ma már jobbára csak muzeológusok tudta tény — egyedül valóban alkalmas tetőfedésre, Tizennyolc munkásőr egy délelőttöt áldozott arra, hogy az öreg tetők majd elkészülhessenek, kijavíttathassanak. Semmi ez? Nagyon sok. Gondoskodás.
