Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
Hétfői kérdéseink Petőfiről kegyelettel kevesebb a látogató A a kis mozik műsora f Hány kertmozi van ■ Több, vagy Jó-e À mozi túlélte, — nevezhetjük krízisnek is — az 1960- tól 67-ig tartó időszakot. Ez volt ugyanis a televízió nagy térhódításának ideje. Amíg a boldog televíziótulajdonosok otthon ültek a képernyő előtt, addig a filmszínházak szakemberei azt latolgatták, mit lehetne tenni? A tényeken ez nem változtatott, s így az 1960-as csúcshoz viszonyítva már 1967-ben a látogatottság országos szinten majd a felére csökkent, s így volt ez megyénkben ds. A moziüzemi vállalatok előtt a feladat világossá vált, nem keseregni kell a hatalmas csökkenés miatt, hanem azon lenni, hogy megtartsák a meglévő nézőket, s nem engedni további csökkenést. A nézők megtartására sok kihasználatlan lehetőség kínálkozott, melyekre addig, ve- télytárs hiányában nem volt szükség. Â moziüzemi vállalatok nekiláttak az igények felmérésé, nek, hol, milyen filmeket szeretne látni a közönség. Nagyobb hangsúlyt fektettek a műsorok propagálására, ha az igények úgy hozták, eltértek a megszokott műsorkezdéstől, és így tovább. A sok munka •— megyénkben is — ahogy azt Czank Józseftől, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójától megtudtuk, meghozta eredményét. Tolna megyében a mozilátogatók száma az elmúlt években alig csökkent, s a tavalyi évben nem is változott. Hétfői kérdéseinkkel a nyár kapcsán kerestük fel Czank Józsefet. Több vagy kevesebb a látogatók száma nyáron? A válaszból megtudtuk, Tiogy kevesebb a látogató, mint az év más időszakaiban. De a csökkenés elsősorban a nagy moziknál tapasztalható, a falusi kis mozik esetében a látogatók száma nő. A magyarázat? Az az igazság, hogy még mindig jóval több városi ember megy el nyaralni, mint falusi, valamint az, hogy a városokból a falusi diákok hazamennek nyári szünetre. A közhit általában az, hogy a kis mozik műsora a nyár alatt rosszabb lesz. Ezt azzal magyarázhatnánk, hogy a java filmeket elsősorban nyaralóhelyekre, a Balaton partjára viszik. Ez a feltevés téves, mert ahogy Czank József is elmondotta, nagyon jónak tartja a falusi mozik nyári műsorát. Megemlítette, hogy például a nagy sikerű Csárdáskirálynő vetítését a kis mozik előbb kezdték meg, mint a nagy mozik. Elmondotta továbbá, hogy a falusi mo_ zik programját nyáron úgy alakítják ki, hogy könnyed, játékos kalandfilmeket játsszanak, melyek tényleg kikapcsolódást jelentenek a nézők számára. Az igazgató gondként említette azt, hogy a mozik jelentős hányadában a szellőztetés nem megoldott. Ezért, a nyári hőség miatt nem vetítenek kétrészes filmeket. Hogy a kis mozik műsora tényleg jó, arra egy példát kértünk Czank Józseftől. Du- nakömlődöt említette. A nyári programban szerepel a Sztrogoff Mihály, Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek, a Vér és liliom című film. Nyáron a kertmozi a legkedveltebb. Sajnos, az idei év elég kellemetlenül érintette ez irányban a megyeszékhely és a környező községek lakóit. Arról már lapunkban is be-' számoltunk, hogy kertmozi lesz ugyan, de csak a jövő szezonban. Hogy miért nem lehetett a munkákat úgy elkezdeni, hogy már az idei szezonban működhessék? Az igazgató úgy válaszolt, hogy a vasszerkezetet a Dunai Vasmű nem tudta előbb szállítani, ezért a kertmozi csak a jövő szezonban működik majd. Tolna megyében egyébként ezen a nyáron egyetlenegy — a bonyhádi — kertmozi üzemel, telt házzal. Tervek? Elsősorban Domboriban szeretnének kertmozit létesíteni. Először csak annyit, hogy székeket, vásznat, vetítőgépet raknának ki a szabadba, aztán — távolabbi tervként — sátor alatt szeretnék majd ugyanezt a vetítési formát folytatni Az igazgató említést tett még a készülő művészmoziról is, mellyel kapcsolatban szeretnék, ha a megye filmművészeti nevelési központja lenne. Országszerte befejezéshez közelednek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák. A nappali, esti és levelező tagozatokon eddig összesen több mint 60 ezren írták meg írásbeli dolgozataikat, illetve feleltek a szóbeliztető felvételi bizottságok előtt. Legtöbben — szám szerint 39 521-en — a nappali tagozatokon felvételiztek. A túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenetlen pályázati megoszlás, emiatt most is előfordulhat, hogy azokon a károkon és szakokon,' amelyekre túl sokan kérték felvételüket, viszonylag magasabb pontszámmal is el kell utasítani jelentkezőket, míg más karokon és szakokon alacsonyabb pontszámmal is felvételt nyerhetnek a jelentkezők. A szóbeli vizsgák befejeztével országszerte megkezdődött a felvételek elbírálása. A műszaki egyetemeken — ahova együttvéve 7124-en kérték felvételüket — hozzáfogtak a karok ponthatárainak megállapításához. A különböző karokon ezekben a napokban üléseznek a felvételi csúcsbizottságok. A szakemberek megállapították: a műszaki egyetemekre jelentkezettek számának növekedése mellett javult a pályázók felkészültsége is. Ennek eredményeként az egyes karok ponthatárai valamivel magasabbak, mint az előző évben voltak. Külön említést érdemel — s ez a kétszintű képzés bevezetésének egyik eredménye, — hogy a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya jelentős mértékben emelkedett. Az idén először szerveztek úgynevezett szakcsoportos felvételi vizsgát a villamosmérnök-jelöltek számára. Bár a munka még Végezetül a nyári filmekről kérdeztük a Tolna megyei Moziüzerrú Vállalat igazgatóját. Idei új filmek a Holnap lovasai és a Támadás hegedűszóra című szovjet film. Bizonyára nagy közönségsikere lesz majd a Zeppelin című angol filmnek, mely egy léghajó kalandos utazásáról szól. Sokan emlékeznek a tíz évvel ezelőtt játszott Mikszáth Kálmán regényéből készült Szent Péter esernyője című filmre. Ezt felújították, s a filmszínházakban rövidesen vetíteni fogják. Utána játszanak néhány sikeres filmet, mint a Csárdáskirálynőt, az NDK indiánfilmsorozatot, a Stan és Pan-t. s a francia csendőrfilm-soro- zatot. Czank József végezetül elmondotta, hogy a szekszárdi Panoráma Filmszínházban délelőtti előadást tartanak minden szerdán, ahova a délutáni műszakosokat és a nyugdíjasokat várják elsősorban. eAV- « vj — nem fejeződött be, már előzetesen is eredményesnek értékelhető a kísérlet: a hallgatók átirányítása a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara és az érintett főiskolák igen jó együttműködésével folyik. Azokat a pályázókat, akik a felvételi vizsgán két elégtelen osztályzatot kaptak, vagy akik 50 százalék alatti teljesítményt nyújtottak, eleve alkalmatlannak tekintik. Azok a jelöltek, akik a felvételi vizsgákon megfeleltek, — elérték a felvételhez szükséges pontszámot — de felvételt nem nyertek, olyan értesítést kapnak, hogy a következő évben, ha kívánják, ugyanazon a szakon elért pontszámaikkal pályázhatnak és nem kell új felvételi vizsgát tenniük. Közük velük pontszámaikat részletezve, valamint az elutasítás indoklását is. A felsőoktatási intézmények felvételi bizottságai csak a rendelkezésre álló helyek 94 százalékát töltik be. A vizsga eredményéről szóló értesítésben a sikeres vizsgát tett, de fel nem vett hallgatókkal közük, hogy fellebbezhetnek a döntés ellen. A fellebbezés ügyében a minisztérium és az illetékes felsőoktatási intézmény vezetőiből alakult bizottság dönt: ez tölti be a maradék hat százaléknyi helyet. E bizottság határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye. A pályázók felvételi vizsgáját követően valamennyi felsőoktatási intézménynél ösz- szeülnek a kari felvételi bizottságok és végleges határozatot hoznak a felvételről illetve az elutasításról. Az érvényben levő rendelkezések értelmében ezt követően néhány napon belül írásban kapják meg a pályázók a felvételi bizottságok döntéseit. Az idén erre júüus második felében Talán furcsának tűnik éppen a nagy forradalmár költő nevével összefüggésben emlegetni a kegyeletet, amely a tisztesség megadására szóüt fel de valójában nincs ebben semmi ellentmondás. Mert éppen ő volt az, aki bár nem ismert felsőbb tekintélyt és messzi állt tőle mindenféle haj bókolás, hízelgés, ugyanakkor ezt írta versében: Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Petőfi alakját idézve, most a kegyelet jut eszünkbe. Mert miközben születésének 150. évfordulójára — a méltán nagyszabású jubileumra — készül az ország, mintha imitt-amott máris a költő nevéhez méltatlan ceremónia és fontoskodás kapna lábra. Néhol például az okozza a helybeli emlékbizottságoknak a legnagyobb gondot, hogy kit vegyenek fel a „védnökök" és bizottsági tagok listájára, s főleg, kit tegyenek az első helyre. Az országosan terjesztésre kerülő, művészi kivitelű emléktárgyak, könyvek, más kiadványok mellett készülnek természetesen helyi ajándék- tárgyak, jelvények és plakettek, emlékező füzetek is. A tervek egy részének ismeretében máris aggódva mondhat-! kerül sor. A sikeresen vizsgázott, de elutasított pályázók a bizottság elutasító határozata ellen — a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül — az illetékes miniszterhez címezve fellebbezhetnek. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény vezetőjénél kell benyújtani A fellebbezéseket előreláthatólag augusztus második felében bírálják el Lassú víz partot mos. A szó szoros értelmében is erről tanúskodik Szekszárd város északi kapuját kelet-nyugat irányban átszelő vizesárok. A Parászta- patak már magában is megérett a szabályozásra. A helyenként 25—30 m szélességével, 10—15 m mélységével, szakadé- kaival, dzsungelra emlékeztető környezetet teremt a szomszédságában lévő két városrész gyermekeinek. Ezzel túlnőtt vízgyűjtő és levezető feladatán. Kiöntött? Dehogy! Ezt csak az gondolja, aki a fentebb említett árok méreteit nem ismeri, vagy az az idegen, aki a városba érkezve a hömpölygő víz és iszaptenger láttán felkészül arra, hogy részvétét fejezze ki a várost ért katasztrófa miatt. Pedig ez nem katasztrófa, hanem a hanyagság következménye. Próbáljuk meg, álljunk a víz és iszap elé! De ne akkor, amikor a dombokról hömpölyög, keressünk békésebb időszakot. Illetve keressen az, aki úgy érzi, hogy szavára jobban hallgat a városunk kapujában kellemetlen gázlót előidéző ár. Az iskolában úgy tanultuk, hogy a víz egyik helyen rombol, a másikon épít. Ilyen szempontból városunk földrajzi fekvése nem a legszerencsésebb. Tapasztalatunk szerint a víz itt juk, hogy ezek színvonala nem mindig üti meg a kívánt mértéket Jószándékú dilettáns „művészek” és amatőr „kutatók” erőltetik rá elképzeléseiket az emlékbizottságokra és a költségeket viselő tanácsokra^ a mindenütt hasznot szimatoló giccs-gyártókról nem is beszélve. Tapasztalható az is, hogy á helyi szervek gyakran nem egyeztetik elképzeléseiket a Hazafias Népfront által életre hívott megyei bizottságokkal, s nincsenek tekintettel az; országos irányelvekre semj Célszerű együttműködés nélkül pedig nehezen képzelhető el, hogy a jubileumi év jelentős — országos, sőt nemzetköz zi méretű — megmozdulásaival összhangban, azokhoz kapcsolódva és azokat erősítve lehessen színvonalas reo-' dezvényeket szervezni. A közelgő jeles évfordulótól idegennek éreztük, amikor a rádióban — az egyébként jól szerkesztett műsorban — Sza- badszáUás és Kiskunfélegyháza képviselői azon peried kedtek, hogy hol született Petőfi. A szülőhelyvita újraélesztése — különösen ilyen áltudományos köntösben — csak arra alkalmas, hogy a lényegről, Petőfi alkotó munkásságának jobb megismerésé-; ről életének máig ható és tanulságokkal szolgáló nagyu szerű példájáról elterelje a figyelmet Nagyon sok tennivalónk vari még, hogy a lánglelkű poéta ne száraz tananyag legyen, ne csak néhány versét ismerjék! iskolások, felnőttek. Törekedjünk arra, hogy az emlékezések felidézői és ne elfeledő! legyenek életművének. Petőfiről kegyelettel és nem profán, hivalkodó módon, hanem szavaihoz és szelleméhez méltóan szabad csak emlékeznünk. Hiszen ő írta; Előre vonnak vágyaim, de éi Használni, s nem ragyogn akarok. S ha ragyog is, nem hivat kodó fény ez. Vigyázzunk hogy tiszta sugarát ne homá- lyosíthassák el az alkalmi és ügyetlen petárdák szikráivaL ..«Sis.-: ’l'fl&'L’rïr.î' m F. TÓTH PÁL Î többet rombol, mint épít. Sőt azt mondhatnánk, hogy az építés kimondottan az ember feladata. Csak egy kevés munkával, egy kis fedezettel, több akarattal a vízlevezető árkok kitisztításával, vagy esetleg újak építésével a régi mederbe lehetne terelni a nyári záporok elszabadult áradatát Ezzel csökkenteni lehetne a rombolást, amelyet a víz végez az új városrész nemrég épített útján. Megszabadulna e városrész a sok portól, amely a víz lefolyása után visszamarad. Nem lenne veszélyes a közlekedés a borkombinát előtt, ha az abba torkolló útról a vizet a Parászta-patakba vezetnék. A városi rang kötelez. Nemcsak polgárait a fejlesztéséhez való hozzájárulásban, hanem a várost is arra, hogy adjon magára, ha kell a régi eszközök felhasználásával is. Vezessék a vizet, iszapot a Parászta-patakba, hagyják az embernek a járdát, a járműveknek az utat A. !. T Szekszárd, Jobbparászta Népújság 6 1972. július 18. JELENTÉS az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákról A Parászta patak és környéke
