Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

Hétfői kérdéseink Petőfiről kegyelettel kevesebb a látogató A a kis mozik műsora f Hány kertmozi van ■ Több, vagy Jó-e À mozi túlélte, — nevezhet­jük krízisnek is — az 1960- tól 67-ig tartó időszakot. Ez volt ugyanis a televízió nagy térhódításának ideje. Amíg a boldog televíziótulajdonosok otthon ültek a képernyő előtt, addig a filmszínházak szak­emberei azt latolgatták, mit lehetne tenni? A tényeken ez nem változ­tatott, s így az 1960-as csúcs­hoz viszonyítva már 1967-ben a látogatottság országos szin­ten majd a felére csökkent, s így volt ez megyénkben ds. A moziüzemi vállalatok előtt a feladat világossá vált, nem keseregni kell a hatal­mas csökkenés miatt, hanem azon lenni, hogy megtartsák a meglévő nézőket, s nem en­gedni további csökkenést. A nézők megtartására sok ki­használatlan lehetőség kínál­kozott, melyekre addig, ve- télytárs hiányában nem volt szükség. Â moziüzemi vállalatok ne­kiláttak az igények felmérésé, nek, hol, milyen filmeket sze­retne látni a közönség. Na­gyobb hangsúlyt fektettek a műsorok propagálására, ha az igények úgy hozták, eltértek a megszokott műsorkezdéstől, és így tovább. A sok munka •— megyénk­ben is — ahogy azt Czank Jó­zseftől, a Tolna megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatójától megtudtuk, meghozta eredmé­nyét. Tolna megyében a mo­zilátogatók száma az elmúlt években alig csökkent, s a ta­valyi évben nem is változott. Hétfői kérdéseinkkel a nyár kapcsán kerestük fel Czank Józsefet. Több vagy kevesebb a látogatók száma nyáron? A válaszból megtudtuk, Tiogy kevesebb a látogató, mint az év más időszakaiban. De a csökkenés elsősorban a nagy moziknál tapasztalható, a falusi kis mozik esetében a lá­togatók száma nő. A magya­rázat? Az az igazság, hogy még mindig jóval több városi ember megy el nyaralni, mint falusi, valamint az, hogy a városokból a falusi diákok ha­zamennek nyári szünetre. A közhit általában az, hogy a kis mozik műsora a nyár alatt rosszabb lesz. Ezt azzal magyarázhatnánk, hogy a ja­va filmeket elsősorban nya­ralóhelyekre, a Balaton part­jára viszik. Ez a feltevés téves, mert ahogy Czank József is el­mondotta, nagyon jónak tart­ja a falusi mozik nyári mű­sorát. Megemlítette, hogy például a nagy sikerű Csár­dáskirálynő vetítését a kis mozik előbb kezdték meg, mint a nagy mozik. Elmondot­ta továbbá, hogy a falusi mo_ zik programját nyáron úgy alakítják ki, hogy könnyed, játékos kalandfilmeket játssza­nak, melyek tényleg kikapcso­lódást jelentenek a nézők szá­mára. Az igazgató gondként emlí­tette azt, hogy a mozik jelen­tős hányadában a szellőztetés nem megoldott. Ezért, a nyári hőség miatt nem vetítenek kétrészes filmeket. Hogy a kis mozik műsora tényleg jó, arra egy példát kértünk Czank Józseftől. Du- nakömlődöt említette. A nyá­ri programban szerepel a Sztrogoff Mihály, Egy rend­őrfelügyelő vallomása az ál­lamügyésznek, a Vér és li­liom című film. Nyáron a kertmozi a leg­kedveltebb. Sajnos, az idei év elég kellemetlenül érintette ez irányban a megyeszékhely és a környező községek lakóit. Arról már lapunkban is be-' számoltunk, hogy kertmozi lesz ugyan, de csak a jövő sze­zonban. Hogy miért nem lehetett a munkákat úgy elkezdeni, hogy már az idei szezonban mű­ködhessék? Az igazgató úgy válaszolt, hogy a vasszerke­zetet a Dunai Vasmű nem tudta előbb szállítani, ezért a kertmozi csak a jövő szezon­ban működik majd. Tolna me­gyében egyébként ezen a nyá­ron egyetlenegy — a bony­hádi — kertmozi üzemel, telt házzal. Tervek? Elsősorban Domboriban sze­retnének kertmozit létesíteni. Először csak annyit, hogy székeket, vásznat, vetítőgépet raknának ki a szabadba, az­tán — távolabbi tervként — sátor alatt szeretnék majd ugyanezt a vetítési formát folytatni Az igazgató említést tett még a készülő művészmoziról is, mellyel kapcsolatban sze­retnék, ha a megye filmmű­vészeti nevelési központja lenne. Országszerte befejezéshez közelednek az egyetemi, főis­kolai felvételi vizsgák. A nap­pali, esti és levelező tagozato­kon eddig összesen több mint 60 ezren írták meg írásbeli dolgozataikat, illetve feleltek a szóbeliztető felvételi bizottsá­gok előtt. Legtöbben — szám szerint 39 521-en — a nappali tagozatokon felvételiztek. A túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenet­len pályázati megoszlás, emi­att most is előfordulhat, hogy azokon a károkon és szakokon,' amelyekre túl sokan kérték felvételüket, viszonylag maga­sabb pontszámmal is el kell utasítani jelentkezőket, míg más karokon és szakokon ala­csonyabb pontszámmal is fel­vételt nyerhetnek a jelentke­zők. A szóbeli vizsgák befejezté­vel országszerte megkezdődött a felvételek elbírálása. A mű­szaki egyetemeken — ahova együttvéve 7124-en kérték fel­vételüket — hozzáfogtak a ka­rok ponthatárainak megálla­pításához. A különböző karo­kon ezekben a napokban ülé­seznek a felvételi csúcsbizott­ságok. A szakemberek megál­lapították: a műszaki egyete­mekre jelentkezettek számá­nak növekedése mellett javult a pályázók felkészültsége is. Ennek eredményeként az egyes karok ponthatárai va­lamivel magasabbak, mint az előző évben voltak. Külön em­lítést érdemel — s ez a két­szintű képzés bevezetésének egyik eredménye, — hogy a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán a fizi­kai dolgozó szülők gyermekei­nek aránya jelentős mérték­ben emelkedett. Az idén elő­ször szerveztek úgynevezett szakcsoportos felvételi vizsgát a villamosmérnök-jelöltek számára. Bár a munka még Végezetül a nyári filmek­ről kérdeztük a Tolna megyei Moziüzerrú Vállalat igazgató­ját. Idei új filmek a Holnap lovasai és a Támadás hegedű­szóra című szovjet film. Bi­zonyára nagy közönségsikere lesz majd a Zeppelin című angol filmnek, mely egy lég­hajó kalandos utazásáról szól. Sokan emlékeznek a tíz év­vel ezelőtt játszott Mikszáth Kálmán regényéből készült Szent Péter esernyője című filmre. Ezt felújították, s a filmszínházakban rövidesen vetíteni fogják. Utána játszanak néhány si­keres filmet, mint a Csárdás­királynőt, az NDK indián­filmsorozatot, a Stan és Pan-t. s a francia csendőrfilm-soro- zatot. Czank József végezetül el­mondotta, hogy a szekszárdi Panoráma Filmszínházban délelőtti előadást tartanak minden szerdán, ahova a dél­utáni műszakosokat és a nyug­díjasokat várják elsősorban. eAV- « vj — nem fejeződött be, már előze­tesen is eredményesnek érté­kelhető a kísérlet: a hallgatók átirányítása a Budapesti Mű­szaki Egyetem villamosmérnö­ki kara és az érintett főisko­lák igen jó együttműködésé­vel folyik. Azokat a pályázókat, akik a felvételi vizsgán két elégtelen osztályzatot kaptak, vagy akik 50 százalék alatti teljesítményt nyújtottak, eleve alkalmatlan­nak tekintik. Azok a jelöltek, akik a fel­vételi vizsgákon megfeleltek, — elérték a felvételhez szükséges pontszámot — de felvételt nem nyertek, olyan értesítést kap­nak, hogy a következő évben, ha kívánják, ugyanazon a szakon elért pontszámaikkal pályázhatnak és nem kell új felvételi vizsgát tenniük. Közük velük pontszámaikat részletezve, valamint az el­utasítás indoklását is. A fel­sőoktatási intézmények felvé­teli bizottságai csak a rendel­kezésre álló helyek 94 száza­lékát töltik be. A vizsga ered­ményéről szóló értesítésben a sikeres vizsgát tett, de fel nem vett hallgatókkal közük, hogy fellebbezhetnek a döntés el­len. A fellebbezés ügyében a minisztérium és az illetékes felsőoktatási intézmény veze­tőiből alakult bizottság dönt: ez tölti be a maradék hat szá­zaléknyi helyet. E bizottság határozata ellen további fel­lebbezésnek nincs helye. A pályázók felvételi vizsgá­ját követően valamennyi fel­sőoktatási intézménynél ösz- szeülnek a kari felvételi bi­zottságok és végleges határo­zatot hoznak a felvételről il­letve az elutasításról. Az ér­vényben levő rendelkezések ér­telmében ezt követően néhány napon belül írásban kapják meg a pályázók a felvételi bi­zottságok döntéseit. Az idén erre júüus második felében Talán furcsának tűnik ép­pen a nagy forradalmár költő nevével összefüggésben emle­getni a kegyeletet, amely a tisztesség megadására szóüt fel de valójában nincs ebben semmi ellentmondás. Mert ép­pen ő volt az, aki bár nem is­mert felsőbb tekintélyt és messzi állt tőle mindenféle haj bókolás, hízelgés, ugyan­akkor ezt írta versében: Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a had­vezérek. Petőfi alakját idézve, most a kegyelet jut eszünkbe. Mert miközben születésének 150. év­fordulójára — a méltán nagy­szabású jubileumra — készül az ország, mintha imitt-amott máris a költő nevéhez mél­tatlan ceremónia és fontosko­dás kapna lábra. Néhol pél­dául az okozza a helybeli emlékbizottságoknak a leg­nagyobb gondot, hogy kit ve­gyenek fel a „védnökök" és bizottsági tagok listájára, s főleg, kit tegyenek az első helyre. Az országosan terjesztésre kerülő, művészi kivitelű emléktárgyak, könyvek, más kiadványok mellett készülnek természetesen helyi ajándék- tárgyak, jelvények és plaket­tek, emlékező füzetek is. A tervek egy részének ismereté­ben máris aggódva mondhat-! kerül sor. A sikeresen vizsgá­zott, de elutasított pályázók a bizottság elutasító határozata ellen — a határozat kézbesíté­sétől számított nyolc napon be­lül — az illetékes miniszter­hez címezve fellebbezhetnek. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény vezetőjénél kell be­nyújtani A fellebbezéseket előreláthatólag augusztus má­sodik felében bírálják el Lassú víz partot mos. A szó szoros értelmében is erről tanús­kodik Szekszárd város északi kapuját kelet-nyugat irányban átszelő vizesárok. A Parászta- patak már magában is meg­érett a szabályozásra. A helyen­ként 25—30 m szélességével, 10—15 m mélységével, szakadé- kaival, dzsungelra emlékeztető környezetet teremt a szomszéd­ságában lévő két városrész gyermekeinek. Ezzel túlnőtt víz­gyűjtő és levezető feladatán. Kiöntött? Dehogy! Ezt csak az gondolja, aki a fentebb említett árok méreteit nem ismeri, vagy az az idegen, aki a városba érkezve a höm­pölygő víz és iszaptenger láttán felkészül arra, hogy részvétét fejezze ki a várost ért katasztró­fa miatt. Pedig ez nem kataszt­rófa, hanem a hanyagság kö­vetkezménye. Próbáljuk meg, álljunk a víz és iszap elé! De ne akkor, ami­kor a dombokról hömpölyög, keressünk békésebb időszakot. Illetve keressen az, aki úgy érzi, hogy szavára jobban hallgat a városunk kapujában kellemetlen gázlót előidéző ár. Az iskolában úgy tanultuk, hogy a víz egyik helyen rombol, a másikon épít. Ilyen szempont­ból városunk földrajzi fekvése nem a legszerencsésebb. Ta­pasztalatunk szerint a víz itt juk, hogy ezek színvonala nem mindig üti meg a kívánt mér­téket Jószándékú dilettáns „művészek” és amatőr „kuta­tók” erőltetik rá elképzelései­ket az emlékbizottságokra és a költségeket viselő tanácsokra^ a mindenütt hasznot szima­toló giccs-gyártókról nem is beszélve. Tapasztalható az is, hogy á helyi szervek gyakran nem egyeztetik elképzeléseiket a Hazafias Népfront által élet­re hívott megyei bizottságok­kal, s nincsenek tekintettel az; országos irányelvekre semj Célszerű együttműködés nél­kül pedig nehezen képzelhető el, hogy a jubileumi év jelen­tős — országos, sőt nemzetköz zi méretű — megmozdulásai­val összhangban, azokhoz kapcsolódva és azokat erősít­ve lehessen színvonalas reo-' dezvényeket szervezni. A közelgő jeles évfordulótól idegennek éreztük, amikor a rádióban — az egyébként jól szerkesztett műsorban — Sza- badszáUás és Kiskunfélegy­háza képviselői azon peried kedtek, hogy hol született Petőfi. A szülőhelyvita újra­élesztése — különösen ilyen áltudományos köntösben — csak arra alkalmas, hogy a lényegről, Petőfi alkotó mun­kásságának jobb megismerésé-; ről életének máig ható és ta­nulságokkal szolgáló nagyu szerű példájáról elterelje a figyelmet Nagyon sok tennivalónk vari még, hogy a lánglelkű poéta ne száraz tananyag legyen, ne csak néhány versét ismerjék! iskolások, felnőttek. Töreked­jünk arra, hogy az emlékezé­sek felidézői és ne elfeledő! legyenek életművének. Petőfiről kegyelettel és nem profán, hivalkodó módon, ha­nem szavaihoz és szelleméhez méltóan szabad csak emlékez­nünk. Hiszen ő írta; Előre vonnak vágyaim, de éi Használni, s nem ragyogn akarok. S ha ragyog is, nem hivat kodó fény ez. Vigyázzunk hogy tiszta sugarát ne homá- lyosíthassák el az alkalmi és ügyetlen petárdák szikráivaL ..«Sis.-: ’l'fl&'L’rïr.î' m F. TÓTH PÁL Î többet rombol, mint épít. Sőt azt mondhatnánk, hogy az építés ki­mondottan az ember feladata. Csak egy kevés munkával, egy kis fedezettel, több akarattal a vízlevezető árkok kitisztításával, vagy esetleg újak építésével a régi mederbe lehetne terelni a nyári záporok elszabadult ára­datát Ezzel csökkenteni lehetne a rombolást, amelyet a víz vé­gez az új városrész nemrég épí­tett útján. Megszabadulna e városrész a sok portól, amely a víz lefolyása után visszamarad. Nem lenne veszélyes a közleke­dés a borkombinát előtt, ha az abba torkolló útról a vizet a Parászta-patakba vezetnék. A városi rang kötelez. Nem­csak polgárait a fejlesztéséhez való hozzájárulásban, hanem a várost is arra, hogy adjon ma­gára, ha kell a régi eszközök felhasználásával is. Vezessék a vizet, iszapot a Parászta-patakba, hagyják az embernek a járdát, a járművek­nek az utat A. !. T Szekszárd, Jobbparászta Népújság 6 1972. július 18. JELENTÉS az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákról A Parászta patak és környéke

Next

/
Thumbnails
Contents