Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
I —J»-----—| ' i mm■ - ■ T | B arátság, ragaszkodás, szeretet kísérte utunkat Beszélgetés a Tambovban járt Tolna megyei pártküldöttség tagjaival Hosszú, élményekben, tapasztalatokban gazdag, de íi- zikailag mégiscsak fárasztó útról tértek vissza a Tolna megyei pártküldöttség tagjai. — A sajtónak ott becsomagolás közben tudtunk nyilatkozni, — itt meg kicsomagolás közben, — jegyzik meg és mosolyognak. Valóban van mit kicsomagolni. Rengeteg érdekesebbnél érdekesebb tapasztalatot, élményt hoztak haza „útitarisznyájukban”. Együtt éljük át újból az élményeket. Jegyzetfüzeteikben lapoznak, egymást kiegészítve összegezik a tapasztalatokat: K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Moszkváig repülőgéppel mentek. Ott a testvérmegye, a tambovi pártbizottság másod- titkára várta őket a repülőtéren. Már itt érződött, hogy igaz barátok közé mennek. Ebéd után autóba szálltak és mintegy háromszázötven kilométer után, Tambov megye határán köszöntötte őket a megyei pártbizottság első titkára. A megye határán vendégház áll. Aki oda belép, igaz, hogy csak képekben, különböző kiállítási tárgyakon keresztül, de máris ízelítőt kaphat a megve gazdasági, politikai, kulturális életéről, népművészetéről... Orosz szokás szerint kenyérrel és sóval fogadták küldöttségünket a tamboviak, akik ettől a pillanattól kezdve mindent meg akartak mutatni küldöttségünknek. Mintegy száz kilométer megtétele után Tambovba értele, ahol vacsora várta őket, majd felkeresték szálláshelyüket, a Tambov Szállót. Fáradtan hajtották álomra a fejüket. Akkor nem is sejtették, hogy a következő napok még fárasztóbbak lesznek. Másnap már megtudták: a tamboviak gazdag programot állítottak össze számukra. Szerepel ebben kolhoz, üzem, úttörőtábor, kutatóintézet, egyetem, barátsági gyűlés, szovhoz, városnézés. ., Ismerkedés Tamborval Az első nap reggelén a megyeszékhellyel, Tambovval ismerkedtek. Tambov 240 000 lakosú város. A városcentrum tipikus orosz jellegének megőrzése mellett, mely a külső kerületeiben rengeteg a szebbnél szebb modern épület. Üzemek, gyárak ontják a füstöt és az árut. Egyetémei, főiskolái, színházai vannak. Tambovba a második világháború idején nem jutottak el a hitleri fasiszták, csak a megye széléig értek el előőrseik. A város mégis szenvedett a háborútól, kivette részét a fasizmus elleni harcból. Fiai ott voltak Sztálingrád és Breszt hős védői között, de voltak köztük olyanok is, akik részt vettek Magyarország felszabadításában is. K. Papp elvtárs találkozott is egy ilyen egykori katonával. Az elesett hősökre monumentális emlékmű emlékeztet, amelynek közepén kihuny- hatatlanul lobog a láng. Pionírok állnak állandóan dísz- őrséget és a hősökről szóló, hangszórón közvetített megemlékezés szívbemarkolóan, szabályos időközönként, emlékeztet a Nagy Honvédő Háború szenvedéseire, a győzelemre. A tamboviak mindkettőből kivették a részüket. A szovjet kormány külön dicséretben részesítette őket azért, mert a Nagy Honvédő Háború idején nagy összeget gyűjtöttek a frontnak. Sok harckocsin ott volt ebben az időben: ezt a harckocsit Tambov megye adta a frontnak. Egy ilyen harckocsi eljutott Berlinig is, ahonnan hazahozták, és most ott áll a város központjában. Küldöttségünk is lerótta háláját és kegyeletét a hősi emlékműnél és megkoszorúzta Lenin monumentális szobrát. Magyar tudományos berendezések Tambov nagy vegyi anyagbázis. Küldöttségünk ellátogatott az egyik 3500 embert foglalkoztató vegyi gyárba. De útközben beinvitálták őket egy tudományos intézet laboratóriumába is. — Jöjjenek! — kérlelték őket. — Magyar berendezések is vannak a laboratóriumban. K. Papp elvtárs megkérdezte: — És jók a magyar berendezések? — Jók! — Hát, akkor bemehetünk! — jegyezte meg és bement a küldöttség. Mindenütt megmutatták a magyar gépeket. Dicsekedtek velük. Dicsérték a gépeinket, berendezéseinket, az Ikarus buszokat. Őszintén megvallva, jólesett ezt hallani! — állapítják meg a küldöttség tagjai és azonnal visszatérnek az első nap programjához. Mert ezzel nem ért véget a napjuk. Tájékoztatta őket a kerület életéről az Október kerület pártbizottságának első titkára és várták őket az egyik mezőgazda- sági kutatóintézetben is. Este pedig a Tolna megyei pártküldöttség a l.'ombovban vendégszereplő Karel Nemzeti Balett előadásában a Hattyúk tava című balettet tekintette meg. — A többi nap programja is hasonló volt, ha nem feszítettebb, — állapítja meg Horváth elvtárs. A XXIV. kongresszus határozatainak valóra váltása Sok ipari és mezőgazdasági üzemben megfordultak. A mezőgazdasági üzemekben megragadta őket az istállóépítkezés mérete és tempója. Olyan méretek vannak itt, amelyek a mi viszonyainkhoz nem is hasonlíthatók. Olyan hatalmas szarvasmarhatelepeket hoznak létre, amelyekben a férőhelyek száma több ezer. Az istállók korszerűek, gépesítettek. De nemcsak a férőhelyek számát növelik. Javítják a szarvasmarha-állomány minőségét is. Nagy erőfeszítéseket tesznek a francia hústípusú és a nálunk fekete-fehér tarkaként jól ismert tejelő fajta tenyésztése és elterjesztése érdekében. — Nagyon komolyan veszik a XXIV. kongresszus határozatait. — Jól ismerik. — És saját területükre kitűnően alkalmazzák, — jegyzik meg a küldöttség tagjai. A törekvések hasonlóak azokhoz, amelyek nálunk tapasztalhatók. Megteremteni a műszaki-technikai haladás még jobb kibontakoztatásának anyagi, technikai bázisait. Az eredmények igen imponálóak. Küldöttségünk ellátogatott egy tojástermelő szovhozba. Ennek a szovhoznak 680 000 tojó tyúkja van. Tavaly még csak százmillió tojást termeltek, idei tervük 150 millió tojás termelését írja elő, az ötéves terv végére pedig el akarják érni az évi kétszázmillió tojás termelését. Ha azt nézzük, hogy Tolna megyében tavaly a termelőszövetkezetek mintegy 22 millió tojást értékesítettek, akkor képet alkothatunk e szovhoz nagyságáról. — Voltunk a kirszanovi Lenin Kolhozban is, — jegyzi meg István József elvtárs. A kirszanovi Lenin Kolhozban Ez a megyjegyzés elég ahhoz, hogy felelevenedjenek az élmények. A kirszanovi Lenin Kolhoz közvetlenül a polgár- háború után alakult. Akkor még kommunának hívták. A kommuna megalakításában részt vettek amerikaiak, olaszok, németek... Leszármazottaik még ma is ott élnek és dolgoznak. Emléküket kegyelettel őrzik és büszkén emlékeznek arra, hogy itt alakult meg az első kommuna, innen indult a példa, Lenintől is biztatást kaptak a kommuna továbbfejlesztésére. 1924-ben Lenin halálakor vették fel Lenin nevét. Ma már a Le- nin-rend birtokosai is. A kolhoz épített iskolát, postát, kul- túrházat, székházat a helyi szovjetnek, lakásokat a dolgozóknak. .. — Ez különben így van mindenütt. A kolhozok és szovhozok gyakorlata ebben is eltérő a magyar állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gyakorlatától. Elég nagy a differencia a kolhozokban és szovhozokban a termékek bekerülési költsége és az átvételi ár között. Körülbelül fele annyiba kerül a termék előállítása, mint amennyit kapnak érte. A bekerülési költség feletti rész. persze levonva az államnak fizetett minimális adót. a kolhozokban és a szovhozokban marad. Ebből a nyereségből építenek aztán a kolhozok és szovhozok iskolákat, kultúrházakat, lakásokat. .. Egyszóval mindent, s ebből a nyereségből kell tcwábbfejleszteniök, korszerű- síteniök a saját gazdaságukat is, — magyarázza K. Papp elv- táns. Micsurin emléke — Micsurinszkról is szóljunk valamit, — javasolja Szabópál elvtáns. Mindenki lapoz a jegyzetfüzetében. Mintegy százezer lakosú város. Nevét Micsurinról kapta. Itt dolgozott, itt élt a nagy természettudós. És milyen körülmények között kezdte! Kitűnő érzéke volt a különböző szerzámok készítéséhez, a mechanikai eszközök javításához. A szó szoros értelmében órajavításból teremtette kutatásainak anyagi alánját. A legmostohább területekét választotta ki, h<yry ki tenyéssze azokat a gyümölcsfajtákat, amelyek mész- sze északon is termést hoznak. Nem várt kegyeket a természettől. mi nt ahogy nem várnak kegyeket a most Micsu- rinszkban dolgozó tudósok sem. Micsurin munkáját folytatva eddig mintegy 160 új növény, és gyümölcsfajtát nemesítettek. Micsurinszk a kertész- és gyümölcstermesztő szakemberek képzésének a központja is. — Több magyar kertész és gyümölcstermesztő szakember végzett itt, — mondta Horváth elvtárs. — Micsurinszkban számon tartják őket. Név szerint tudják, hogy ki mikor végzett. Voltak a genetikai intézetben is. Ennek az intézetnek az igazgatója Micsurin dédunokája, aki az itt rendezett szovjet—magyar barátsági gyűlésen — az intézet kétszáz tudományos munkatársa vett ezen részt — annak is tanúbizonyságát adta, hogy jól ismeri népünket, hazánkat, eredményéi nket. — Sőt az irodalmunkat is. Petőfit idézte is. — Másutt is gyakran idézték Petőfit. — A művészekkel történt találkozón is beszéltek Petőfiről. de a többi íróinkról, költőinkről is. Különösen npgv szeretettel beszéltek a maiak közül Váci Mihályról. Amerre csak jártak, mindenütt a barátság, a tisztelet, a ragaszkodás jelével találkoztak. Az utcán és ahol csak metrlátták őket büszkén mutatták egymásnak az emberek: ..Nási goszrtyi” — a vendégeink. A megyei pártbizottságon K. Papp József elvtársat tájékoztatták a tamboviak, a megyei szovjet tanácskozó termében pedig Szabópál Antal elvtársat. Négyórás munkamegbeszélések voltak ezek. És nemcsak tájékoztatták, de kérdeztek is. Minden érdekelte őket, mindent tudni akartak Tolna megyéről. A küldöttség tagjai nagy élményként említik azt a forró hangulatú szovjet—magyar baráti estet, amelyen mintegy nyolcszáz tambovi vett részt. Többen már nem fértek be a terembe. Olyan nagy volt a zsúfoltság, hogy amikor a művészeti műsorra került sor, a mi küldöttségünknek is alig tudtak helyet szorítani a nézőtéren. A gyűlés megkezdése előtt — a terem két oldalán sorakoztak fel a díszruhába öltözött úttörők. Az egyik sor Druzsba, a másik Barátság köszöntéssel üdvözölte a vendégeket. — Mindenütt magyar és orosz nyelvű feliratok voltak, amerre csak jártunk. Ilyenek: „Éljen a szovjet— magyar barátság”. „Üdvözöljük a testvéri Tolna megye küldötteit”. SZALAI JÁNOS (Folytatjuk). Népújság 5 1972. július 16. A Tolna megyei pártküldöttség tagjai megkoszorúzták a Nagy Honvédő Háborúban elesett hősök emlékművét.
