Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

9 ? f I Erkölcsi szabályozók A címben leírt két szó so­kakban azt a képzetet kelthe­ti, hogy az anyagi érdekeltség­re építő közgazdasági szabá­lyozókkal szemben valamiféle, az erkölcsi tekintély ' helyreál­lítását követelő megnyilvánu­lással fognak itt találkozni. Mivel vannak, akik azt hiszik, hogy fenyegető méretűvé vált az erkölcsi világrend felbom­lása, időszerűnek is tartanának agy etikai hadjáratot a társa­dalom megjavítására. Ennek a várakozásnak cikkem nem fe­lel mes, mert erkölcs és ér­dek. erkölcsi szabálvozók és gazdasági szabálvozók kapcso­latáról nekem más a vélemé­nyem. Nem látom be usvanis. hosv nvért kellene erkölcsöt és ér- eevmássál szembeállíta­ni? Ha kettőt szembeállítják, az jórészt azért történhet mes. ipot-t erköirrj tudatunk h-ra a nézetre énü1+ ho"v az érdek az szennyes, földhözrasadt vi­szony. azonos az önzéssel és anyagiassággal. Usy tudom, sokan még ma 5s ísv gondollak és ezért v>°v őszintén, vasv kébmutatásból, de az érdekről csak s^ent borzadállyal tudnak szólni". Holott az érdek nem több és nem kevesebb, mint a társa­dalmi1®? érvényes és elismert szükségletek kielégítésére irá- r-’uló tudatos törekvés. Az ér­dek és érdekeltség — époen azért, mert tudatosság kell •hozzá — az effvik íe?emberibb jelenség. Minél feilettébb az ember és társadalma. annál többet jelent az érdek a léte­zéshez szükséges elemi iavak megszerzésénél, annál inkább jelenti a személviséff feilődé- sét, kitel iesedését szolgálós^el- leçii értékek megszerzésére, az erkölcsöt is nemesítő embe­ri kapcsolatok megteremtésére irányuló tudatos törekvést. Az elmondottakból az is kö­vetkezik. hogy ahol az embe­rek személyes és csoportérde­keinek figyelembevételével tervezik meg a társadalmi te­vékenység szabályozását,, ott nincs kizárva a «selekvés erköl­csi ösztönzésének és szabályo­zásának lehetősége sem, ellen-' kezőleg. igazán ott lehet hatá­sos a gazdasági szabályozás, ahol nincs ellentétben az em­berek erkölcsi ítéletével, tehát az erkölcs szabályozó erejével. De ehhez az igazsághoz még egy tétel tartozik: c'ak ott van az erkölcsnek szabályozó ere­je, ahol nem szakad el, avagy nem kerül szembe a gazdasági törvényekkel, s a rájuk épülő érdekviszonyokkal. Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy egyesek a társadalmi — gaz­dasági — politikai'valóság és az erkölcsi követelmények szembenállásáról beszélnek. Ök azok, akik erkölcsi elveik­kel összeegyeztethetetlennek tartják a társadalom ügyeiben való cselekvő részvétéit, a te­vékeny elkötelezettséget. Ök azok, akik az igazi erkölcsös­séget moralizáláss.al helyettesi- . tik, irtóznak- a tettektől, mert félnek, hogy közéleti cselekvé­sük során- beszennyezi^ magu­kat. Úgy ’ akarnak erényesek maradni, hogy. tekintetüket ál­landóan egy elvont erkölcsi eszményképre függesztik és távol tartják, magukat az élet . ütközeteitől. Erényességük a farizeus erényessége, mert a kívülállás pozíciójából mon­danak ítéletet mások tettei fe­letti ........... A z erkölfcs akkor tölthet be valódi szabályozó szerepet, ha megmarad á reális társadalmi talajon és cselekvésre . ösztö­nöz, nem pedig a cselekvéstől való távolmaradásra. Az erköl­csi .szabályozás, mint minden szabályozó eszköz," ' csak élet- közelségben '"hatásos. Ha -elsza­kad az élettől; akkor mórali- zálássá válik és ’ Répmutatást termel. Az emberek látszólag és formálisan engednek az „erkölcsi nyomásnak” és a gyakorlatban egészen mást csinálnak, mint amit az üres, életidegen normák előírnak. Gondolom, érthetőbb lesz ennek a fontos elvi kérdésnek a tárgyalása, ha tapasztalata­ink közül kiragadunk néhány jól ismert jelenséget. ■ Legjel­lemzőbb, ezek közül a munka erkölcsi1 és anyagi ösztönzésé­nek problémája. Gyakori, hi­ba. hogy a két oldalt elválasztják, egymástól. Van­nak . munkahelyek, ahol az. a szokás, hogy két csoportra os'ztjáfc a dolgozó­kat. Egyik fsoportba azokat, sorolják, akik anyagi javakkal késztethetők nagyobb teljesít­ményre, a másikba azokat, akik erkölcsi élismeréssel- A hibás gyakorlat hatására ki­alakul az a vélemény, hogy az anyagi elismerés nem tartal­maz erkölcsi mozzanatot, az erkölcsi elismeréshez pedig nem járulhat'anyagi, hiszen azzal földre húznák az emel­kedett - erkölcsiséget. Valójá­ban akkor tartanák tisztelet­ben az erkölcsi követelménye­ket, ha a legnagyobb követke­zetességgel alkalmaznák a munka szerinti elosztás szoci­alista elvét, vagyis, ha a jobb munkáért adnák a nagyobb anyagi és a nagyobb erkölcsi elismerést is. Még nagyobb hiba, ha a kü­lönböző jelképes erkölcsi elis­meréseket, a megbecsülés je­leit az anyagi elismerés he­lyett adják. Ezek a jelképes, ünnepélyes aktusok, ha csu­pán formális szükségleteket elégítenek ki és nincsenek ösz- szekötve a teljesítmények ész­szerű értékelésével nemcsak, hogy nem érik el a kívánt erkölcsi hatást, hanem még rombolhatják is a közösség szellemét, mert minden ami ellenkezik a közvélemény íté­letével. közömbösséget, sőt ci­nizmust szül. Az erkölcsi szabályozók sze­repe rendkívül nagy az embe­ri cselekvésben, a munka­helyi magatartás és lég­kör formálásában. De csak akkor fejthetik ki hatá­sukat, ha nem szakítjuk el őket azoktól a valóságos fel­tételektől, amelyek között ér- vényesülniök kell- A termelő­üzemekben. intézményekben a munkaerkölcs fejlődéséhez a legjobb környezetet a munka­helyi demokrácia teremtheti meg. Az anyagi ösztönzők csak akikor hatékonyak, ha együtt járnak, nemcsak véletlenül találkoznak; ha tekintélyük van és vonzást gyakorolnak az emberek többségére. Mind­ez ott járhat együtt, ahol a döntéseket ésszerűen megoszt­ják; ahol a döntések a nyil­vánosság előtt és a közvéle­mény támogatásával szület­nek; ahol megfelelő tájékoz - . tatásra építik a közösségi el­lenőrzést, és ahol a munka eredményes folyamatosságát nem prédikációval, hanem megfelelő szervezeti eszkö­zökkel, s a tárgyi feltételek megteremtésével biztosítják. Az erkölcsi szabályozók a2 emberi cselekvés semmivel nem pótolható, egyre nagyobb jelentőségűvé váló eszközei, de csak akkor érvényesülnek, ha nem a gazdasági szabályo­zók és anyagi ösztönzők he­lyettesítésére, a munkaszerve­zet hézagainak a tömítésére használják. Az erkölcsi érté­kek ott virágoznak, gyarapod­nak, ahol igazságos munka sze­rinti elosztás van és demok­ratikus, nyílt szellem uralko­dik. POZSGAY IMRE den bokrot, minden fát. Együtt élnek, rokonok. Testvérek. Szép a határ. Nem csoda, hisz kényeztetjük. Soha a ma­gyar föld annyit nem kapott, mint amennyit kap a nagy­üzemi gazdálkodás óta. Né­hány esztendeje éppen így jú­nius1 első felében a jugoszláv munkás azt mondta: neki az a legnagyobb élmény, hogy elő­ször látja közelről a nagyüze­mi gazdálkodást. Leültünk az árokpartra, a magasságos nyá­ri ég kékje alá, és értettem, éreztem, hogy mit mond. De- hát milyen is közelről ilyen­kor júniusban a nagyüzemi gazdálkodás? Csendes. Talá­lóbb kifejezés nem jut eszem­be: csendes. A határ néptelen, a kukoricaföldeken semmi mozgás, kilométereket fut az autó, munkálkodó, hajladozó ember sehol. Legfeljebb trak­tor. Mellettünk elhúz egy hatal­mas kamion. Aki nem tudja, hol tart a magyar mezőgazdaság gépesí­tésben, kemizálásban, az tör­heti a fejét, hogy mitől ilyen szép a határ. Ha napközben soha nem dolgozik benne se- ki, mitől? Éjjel, suttyomban kapálnak? Dolgoznak persze, csak gyorsan és kevesen. A háztáji területeket leszámítva, a földművelés látványos, mu­tatós, daloló „oldala” meg­szűnj elmúlt. Meg kelj hogy szokjuk: a búzát, a kukoricát, a „beállt” . nagyüzemekben „előállítják”; szóval úgy terme­lik, mint mondjuk az iparban a hűtőszekrényt, a tévét, vagy a motorkerékpárt. Szó sincs itt most képtelenségről. - A mező- gazdasági mérnök pont úgy megszervezheti a húszmázsás kenyérgabona átlagtermést, miként gyári kollégája a tévé­gyártást. Igaz, itt mindig köz­beszólhat az időjárás, de a húszmázsás - átlagtermés eléré­sének éppúgy megvannak a kellékei, mint a napi kétszáz tévékészülék „legyártásának”. De példálózhatunk a halászlé­főzés tudományával is. Akkor jó, ha tudjuk, hogy miből, s mennyi "kell bele. Gyanítom, ez a nagyüzemi gazdálkodás lényege. Az tehát, hogy a szak­embergárda tudja, mi kelj mennyi kelj talajban, műtrá­gyában, gépben, vegyszerben, csapadékban, fajtában egy ter­melésszint eléréséhez. Az egyé­ni gazdák többsége legfeljebb sejtette. Felkiáltok: Háztáji! A dűlő végén két autó' és motorbicik­lik. Motorizált világ a mai pa­raszti világ, s nem tudom, mennyire Örüljek. Megenged- hetjük-e magunknak, hogy lassan elfelejtünk gyalogolni? Ma már csak az idős emberek mennek ki a saját lábukon a határba. Ballagnak, szemlélőd­nek, gondolkodnak és örven­deznek. A fiatalok robognak. Paks messziről városnak mutatja magát. Ezt az új arcát most veszem észre először. Lám, lám, így nő ez a kis ma­gyar világ. A tegnapi földszin­tes Paks magasabb lett, több­szintes, fölfelényújtózkodó. Né­metkér szinte mozdulatlan. Cece, aztán Simontornya kö­vetkezik. Visszafelé Vaj ta, Nagydorog, Szedres. Mindenütt szép, sokat ígérő a határ. Kü­lönös dologra leszek figyelmes. A városokban megszokott építkezésekkel járó felfordu­lást látom szinte mindegyik községben. A közművesítés, az építkezés általános. Jó dolog ez nagyon, legfeljebb az a szo­katlan, hogy ilyenkor, nyár­időben az utcákon több a mun­kálkodó ember, mint a földe­ken. Tudjuk, miért. Beszélgetek az emberekkel. Nyugdíjról, peronoszpóráról, terméskilátásról, kenyérről, ke­resetről, hát amiről szokás. Az életről. Ök is mondják, én is mondom. Egymásba kapasz­kodnak, egymáshoz simulnak a szavak. Bennünk a nyár, a bizakodás, a közlés és a kitá­rulkozás vágya. Ügy látom, Nagydorog környékén jövő hé­ten megkezdik az aratást. Bi­zony, még három hét, és újból itt a Péter-Pál. SZEKULITY PÉTER Öt hőnap alatt 6751 lakást adtak át az ÉYM-vállalatok Ez év első öt hónapjában az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai — az előzetes értékelés szerint — 11,6 százalékkal több építési munkát végeztek, mint múlt év azonos időszakában. A szá­mítottnál gyorsabb fejlődéshez segítséget nyújtott a kedvező időjárás, de az is kétségtelen, hogy a vállalatok a korábbi­nál megfontoltabb előkészítés- sej „jobb erőbeosztással”, szer­vezettebb munkát végeztek, így hatékonyabb munkával, a termelékenység növelésével fe­dezték a múlt év első öt hó­napjánál nagyobb építés-szere­lési termelés kétharmadát, s csak a fejlődés egyharmada eredt a munkások számának növeléséből. A lakásépítő ÉVM-vállalatok ezekben a hónapokban össze­sen 6751 új otthont építettek fel, 3122-vel — tehát 46 szá­zalékkal — többet, mint ta­valy ugyanebben az időszak­ban. Az idei terv az ÉVM-válla­latoknak több mint 31 000 új otthon átadását irányozta elő, s a feladat teljesítésében, meg­valósításában biztató, hogy je­lenleg 41 000 új otthon építé­sén dolgoznak és sok épület­ben már az utolsó simításokat végzik. A minisztérium építőanyag- és szerkezetgyártó ipara az egy évvel ezelőttinél 9,8 százalék­kal több termékkel segítette az építkezések anyagellátását. Ebben az öt hónapban mint­egy 120 millió téglával többet számítottak az építkezéseknek. Tetőfedő cserépből 2,6 száza­lékkal visszaesett a termelés, de ugyanakkor tetőfedő palá­ból 12 százalékkal többet kap­tak az építők. Kedvező, hogy a cementipar gyorsabb fejlesz­tésére készített intézkedési terv megvalósításának hatása­ként majdnem 10 százalékkal növekedett a hazai cementter­melés, kereken százezer ton­nával több jutott az építke­zéseknek. (MTI) Fölemelték a vizsgadíjakat — a miniszteri utasítást már az idei tanév végén alkalmazni kell Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása, amelynek értelmében az általános isko­lákban, egyes középiskolákban, valamint a gépíró- és gyorsíró- iskolákban fizetendő vizsgadí­jat fölemelik, szabályozzák a dolgozók iskoláiban fizetendő egyes díjazásokat, s meghatá­rozzák a tanulók által fizeten­dő vizsgadíjakat. Az utasítás egyebek között részletesen intézkedik a kö­zépiskolai érettségi vizsgabi­zottság tagjait megillető díja­zásról. Ezek szerint az érett­ségi elnökök, társelnökök díja tanulónként 20 forintra emel­kedik. A kérdező tanárt szak­tárgyanként és tanulónként 12 forint illeti meg, a dolgozat­javítási díj pedig dolgozaton­ként 8 forint. Ugyancsak javítják a dolgo­zók általános iskoláiban az osztályvizsgán, az osztályozó vizsgán és javítóvizsgán köz­reműködő vizsgabizottság tag­jainak illetményét, ugyanígy a dolgozók középiskoláinak egyes vizsgáztatási díjait. Az intéz­kedés kiterjed a dolgozók ál­talános iskoláiban fizetendő osztályfőnöki díjakra, a házi feladatok javításának díjazá- ~ Sára, a felügyelő tanárok dí­jazására, a kötelező beszámo­lók díjazására. Részletesen elő­írja az utasítás, kik kaphatnak ellenőrzési, illetve kapuügyeleti díjat. A miniszteri utasítás tétele­sen előírja, hogy az egyes is­kolatípusokban a tanulók mi­lyen vizsgadíjakat kötelesek fizetni. Egyben kimondja: az általános iskolák nappali, esti és levelező tagozatain a tanu­lók vizsgadíjat nem fizetnek. Az utasítás hatályba lépett, rendelkezéseit első ízben a je­lenlegi tanév végén tartott vizsgákon már alkalmazni kell. Részleteit a Művelődésügyi Közlöny júniusi első száma tartalmazza. (MTI) Felhívás A Tolna megyei Tanács VB. pénzügyi osztálya értesíti az ér­dekelteket, hogy okleveles könyv- vizsgálói, mérlegképes könyvelői, altleveles árszakértői, felsőfokú államháztartási és államháztartási könyvelői tanfolyamokra jelent­kezni lehet. A tanfolyamokkal kapcsolatos tudnivalókat, a jelent­kezési feltételeket, továbbá a rész­vételi díjakat a Pénzügyi Közlöny folyó évi 12. számában megjelenő közlemény részletesen tartalmazza. A tanulmányi rend megszigorítá­sa következtében a fenti tanfolya­mokra csak azok jelentkezzenek (jelentkezési lapot azok részére igényeljenek) és a munkaadók csak azokat javasolják, akik az említett közleményben előírt je­lentkezési feltételekkel rendelkez­nek, politikai és szakmai előkép­zettségük, valamint egyéb körül­ményeik a tanfolyam elvégzését lehetővé teszik. Szükséges hangsúlyozni, hogy a fiatalabb (40 év alatti) jelentkező­ket a Közgazdaságtudományi Egye­tem vagy a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola elvégzésére helyesebb ösztönözni, ahol a felsőfokú isko­lai végzettséggel egyidőben a hall­gatók mérlegképes könyvelői, il­letve felsőfokú államháztartási könyvelői képesítést is nyerhetnek. A jelentkezési lapot az irányító szerv oktatási osztálya vagy fő­könyvelősége bocsátja a munkál- 'atők, illetve a jelentkezők ren­delkezésére. Tanácsi szervek, ta­nácsi vállalatok és intézmények d^lcnz^i ielentkezési lapot a me- "v?i tanács vb. pénzügyi osztá­lyán kaphatnak vagy onnan igé­nyelhetnek. A jelentkezési lapot okmányok alapján írógéppel kell kitölteni, azt a munkáltató szerv vezetőjének és személyzeti osztá­lyának (személyzeti vezetőjének) kell javaslattal ellátni, illetve alá­írni. A pontosan kitöltött és aláírt jelentkezési lapot a tanácsok, ta­nácsi vállalatok és intézmények dolgozói — folyamatosan, de leg­később 1972. június 25-ig — a me­gyei tanács vb. pénzügyi osztályá­hoz küldik meg. Más szervek és vállalatok dolgozói azt az illeté­kes minisztérium (főhatóság) által megjelölt szervhez és megadott határidőre továbbítják. Epítórészlcgfink vezetésé­hez építőipari techniku­mot végzett, legalább 5 éves gyakorlattal rendel- kező SZAKEMBERT KERESÜNK. Jelentkezés: Tolna me- ■gyei Építőanyagipari Vállalat Szekszárd, Marx K. u. 11. (153)

Next

/
Thumbnails
Contents