Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
9 ? f I Erkölcsi szabályozók A címben leírt két szó sokakban azt a képzetet keltheti, hogy az anyagi érdekeltségre építő közgazdasági szabályozókkal szemben valamiféle, az erkölcsi tekintély ' helyreállítását követelő megnyilvánulással fognak itt találkozni. Mivel vannak, akik azt hiszik, hogy fenyegető méretűvé vált az erkölcsi világrend felbomlása, időszerűnek is tartanának agy etikai hadjáratot a társadalom megjavítására. Ennek a várakozásnak cikkem nem felel mes, mert erkölcs és érdek. erkölcsi szabálvozók és gazdasági szabálvozók kapcsolatáról nekem más a véleményem. Nem látom be usvanis. hosv nvért kellene erkölcsöt és ér- eevmássál szembeállítani? Ha kettőt szembeállítják, az jórészt azért történhet mes. ipot-t erköirrj tudatunk h-ra a nézetre énü1+ ho"v az érdek az szennyes, földhözrasadt viszony. azonos az önzéssel és anyagiassággal. Usy tudom, sokan még ma 5s ísv gondollak és ezért v>°v őszintén, vasv kébmutatásból, de az érdekről csak s^ent borzadállyal tudnak szólni". Holott az érdek nem több és nem kevesebb, mint a társadalmi1®? érvényes és elismert szükségletek kielégítésére irá- r-’uló tudatos törekvés. Az érdek és érdekeltség — époen azért, mert tudatosság kell •hozzá — az effvik íe?emberibb jelenség. Minél feilettébb az ember és társadalma. annál többet jelent az érdek a létezéshez szükséges elemi iavak megszerzésénél, annál inkább jelenti a személviséff feilődé- sét, kitel iesedését szolgálós^el- leçii értékek megszerzésére, az erkölcsöt is nemesítő emberi kapcsolatok megteremtésére irányuló tudatos törekvést. Az elmondottakból az is következik. hogy ahol az emberek személyes és csoportérdekeinek figyelembevételével tervezik meg a társadalmi tevékenység szabályozását,, ott nincs kizárva a «selekvés erkölcsi ösztönzésének és szabályozásának lehetősége sem, ellen-' kezőleg. igazán ott lehet hatásos a gazdasági szabályozás, ahol nincs ellentétben az emberek erkölcsi ítéletével, tehát az erkölcs szabályozó erejével. De ehhez az igazsághoz még egy tétel tartozik: c'ak ott van az erkölcsnek szabályozó ereje, ahol nem szakad el, avagy nem kerül szembe a gazdasági törvényekkel, s a rájuk épülő érdekviszonyokkal. Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy egyesek a társadalmi — gazdasági — politikai'valóság és az erkölcsi követelmények szembenállásáról beszélnek. Ök azok, akik erkölcsi elveikkel összeegyeztethetetlennek tartják a társadalom ügyeiben való cselekvő részvétéit, a tevékeny elkötelezettséget. Ök azok, akik az igazi erkölcsösséget moralizáláss.al helyettesi- . tik, irtóznak- a tettektől, mert félnek, hogy közéleti cselekvésük során- beszennyezi^ magukat. Úgy ’ akarnak erényesek maradni, hogy. tekintetüket állandóan egy elvont erkölcsi eszményképre függesztik és távol tartják, magukat az élet . ütközeteitől. Erényességük a farizeus erényessége, mert a kívülállás pozíciójából mondanak ítéletet mások tettei feletti ........... A z erkölfcs akkor tölthet be valódi szabályozó szerepet, ha megmarad á reális társadalmi talajon és cselekvésre . ösztönöz, nem pedig a cselekvéstől való távolmaradásra. Az erkölcsi .szabályozás, mint minden szabályozó eszköz," ' csak élet- közelségben '"hatásos. Ha -elszakad az élettől; akkor mórali- zálássá válik és ’ Répmutatást termel. Az emberek látszólag és formálisan engednek az „erkölcsi nyomásnak” és a gyakorlatban egészen mást csinálnak, mint amit az üres, életidegen normák előírnak. Gondolom, érthetőbb lesz ennek a fontos elvi kérdésnek a tárgyalása, ha tapasztalataink közül kiragadunk néhány jól ismert jelenséget. ■ Legjellemzőbb, ezek közül a munka erkölcsi1 és anyagi ösztönzésének problémája. Gyakori, hiba. hogy a két oldalt elválasztják, egymástól. Vannak . munkahelyek, ahol az. a szokás, hogy két csoportra os'ztjáfc a dolgozókat. Egyik fsoportba azokat, sorolják, akik anyagi javakkal késztethetők nagyobb teljesítményre, a másikba azokat, akik erkölcsi élismeréssel- A hibás gyakorlat hatására kialakul az a vélemény, hogy az anyagi elismerés nem tartalmaz erkölcsi mozzanatot, az erkölcsi elismeréshez pedig nem járulhat'anyagi, hiszen azzal földre húznák az emelkedett - erkölcsiséget. Valójában akkor tartanák tiszteletben az erkölcsi követelményeket, ha a legnagyobb következetességgel alkalmaznák a munka szerinti elosztás szocialista elvét, vagyis, ha a jobb munkáért adnák a nagyobb anyagi és a nagyobb erkölcsi elismerést is. Még nagyobb hiba, ha a különböző jelképes erkölcsi elismeréseket, a megbecsülés jeleit az anyagi elismerés helyett adják. Ezek a jelképes, ünnepélyes aktusok, ha csupán formális szükségleteket elégítenek ki és nincsenek ösz- szekötve a teljesítmények észszerű értékelésével nemcsak, hogy nem érik el a kívánt erkölcsi hatást, hanem még rombolhatják is a közösség szellemét, mert minden ami ellenkezik a közvélemény ítéletével. közömbösséget, sőt cinizmust szül. Az erkölcsi szabályozók szerepe rendkívül nagy az emberi cselekvésben, a munkahelyi magatartás és légkör formálásában. De csak akkor fejthetik ki hatásukat, ha nem szakítjuk el őket azoktól a valóságos feltételektől, amelyek között ér- vényesülniök kell- A termelőüzemekben. intézményekben a munkaerkölcs fejlődéséhez a legjobb környezetet a munkahelyi demokrácia teremtheti meg. Az anyagi ösztönzők csak akikor hatékonyak, ha együtt járnak, nemcsak véletlenül találkoznak; ha tekintélyük van és vonzást gyakorolnak az emberek többségére. Mindez ott járhat együtt, ahol a döntéseket ésszerűen megosztják; ahol a döntések a nyilvánosság előtt és a közvélemény támogatásával születnek; ahol megfelelő tájékoz - . tatásra építik a közösségi ellenőrzést, és ahol a munka eredményes folyamatosságát nem prédikációval, hanem megfelelő szervezeti eszközökkel, s a tárgyi feltételek megteremtésével biztosítják. Az erkölcsi szabályozók a2 emberi cselekvés semmivel nem pótolható, egyre nagyobb jelentőségűvé váló eszközei, de csak akkor érvényesülnek, ha nem a gazdasági szabályozók és anyagi ösztönzők helyettesítésére, a munkaszervezet hézagainak a tömítésére használják. Az erkölcsi értékek ott virágoznak, gyarapodnak, ahol igazságos munka szerinti elosztás van és demokratikus, nyílt szellem uralkodik. POZSGAY IMRE den bokrot, minden fát. Együtt élnek, rokonok. Testvérek. Szép a határ. Nem csoda, hisz kényeztetjük. Soha a magyar föld annyit nem kapott, mint amennyit kap a nagyüzemi gazdálkodás óta. Néhány esztendeje éppen így június1 első felében a jugoszláv munkás azt mondta: neki az a legnagyobb élmény, hogy először látja közelről a nagyüzemi gazdálkodást. Leültünk az árokpartra, a magasságos nyári ég kékje alá, és értettem, éreztem, hogy mit mond. De- hát milyen is közelről ilyenkor júniusban a nagyüzemi gazdálkodás? Csendes. Találóbb kifejezés nem jut eszembe: csendes. A határ néptelen, a kukoricaföldeken semmi mozgás, kilométereket fut az autó, munkálkodó, hajladozó ember sehol. Legfeljebb traktor. Mellettünk elhúz egy hatalmas kamion. Aki nem tudja, hol tart a magyar mezőgazdaság gépesítésben, kemizálásban, az törheti a fejét, hogy mitől ilyen szép a határ. Ha napközben soha nem dolgozik benne se- ki, mitől? Éjjel, suttyomban kapálnak? Dolgoznak persze, csak gyorsan és kevesen. A háztáji területeket leszámítva, a földművelés látványos, mutatós, daloló „oldala” megszűnj elmúlt. Meg kelj hogy szokjuk: a búzát, a kukoricát, a „beállt” . nagyüzemekben „előállítják”; szóval úgy termelik, mint mondjuk az iparban a hűtőszekrényt, a tévét, vagy a motorkerékpárt. Szó sincs itt most képtelenségről. - A mező- gazdasági mérnök pont úgy megszervezheti a húszmázsás kenyérgabona átlagtermést, miként gyári kollégája a tévégyártást. Igaz, itt mindig közbeszólhat az időjárás, de a húszmázsás - átlagtermés elérésének éppúgy megvannak a kellékei, mint a napi kétszáz tévékészülék „legyártásának”. De példálózhatunk a halászléfőzés tudományával is. Akkor jó, ha tudjuk, hogy miből, s mennyi "kell bele. Gyanítom, ez a nagyüzemi gazdálkodás lényege. Az tehát, hogy a szakembergárda tudja, mi kelj mennyi kelj talajban, műtrágyában, gépben, vegyszerben, csapadékban, fajtában egy termelésszint eléréséhez. Az egyéni gazdák többsége legfeljebb sejtette. Felkiáltok: Háztáji! A dűlő végén két autó' és motorbiciklik. Motorizált világ a mai paraszti világ, s nem tudom, mennyire Örüljek. Megenged- hetjük-e magunknak, hogy lassan elfelejtünk gyalogolni? Ma már csak az idős emberek mennek ki a saját lábukon a határba. Ballagnak, szemlélődnek, gondolkodnak és örvendeznek. A fiatalok robognak. Paks messziről városnak mutatja magát. Ezt az új arcát most veszem észre először. Lám, lám, így nő ez a kis magyar világ. A tegnapi földszintes Paks magasabb lett, többszintes, fölfelényújtózkodó. Németkér szinte mozdulatlan. Cece, aztán Simontornya következik. Visszafelé Vaj ta, Nagydorog, Szedres. Mindenütt szép, sokat ígérő a határ. Különös dologra leszek figyelmes. A városokban megszokott építkezésekkel járó felfordulást látom szinte mindegyik községben. A közművesítés, az építkezés általános. Jó dolog ez nagyon, legfeljebb az a szokatlan, hogy ilyenkor, nyáridőben az utcákon több a munkálkodó ember, mint a földeken. Tudjuk, miért. Beszélgetek az emberekkel. Nyugdíjról, peronoszpóráról, terméskilátásról, kenyérről, keresetről, hát amiről szokás. Az életről. Ök is mondják, én is mondom. Egymásba kapaszkodnak, egymáshoz simulnak a szavak. Bennünk a nyár, a bizakodás, a közlés és a kitárulkozás vágya. Ügy látom, Nagydorog környékén jövő héten megkezdik az aratást. Bizony, még három hét, és újból itt a Péter-Pál. SZEKULITY PÉTER Öt hőnap alatt 6751 lakást adtak át az ÉYM-vállalatok Ez év első öt hónapjában az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai — az előzetes értékelés szerint — 11,6 százalékkal több építési munkát végeztek, mint múlt év azonos időszakában. A számítottnál gyorsabb fejlődéshez segítséget nyújtott a kedvező időjárás, de az is kétségtelen, hogy a vállalatok a korábbinál megfontoltabb előkészítés- sej „jobb erőbeosztással”, szervezettebb munkát végeztek, így hatékonyabb munkával, a termelékenység növelésével fedezték a múlt év első öt hónapjánál nagyobb építés-szerelési termelés kétharmadát, s csak a fejlődés egyharmada eredt a munkások számának növeléséből. A lakásépítő ÉVM-vállalatok ezekben a hónapokban összesen 6751 új otthont építettek fel, 3122-vel — tehát 46 százalékkal — többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az idei terv az ÉVM-vállalatoknak több mint 31 000 új otthon átadását irányozta elő, s a feladat teljesítésében, megvalósításában biztató, hogy jelenleg 41 000 új otthon építésén dolgoznak és sok épületben már az utolsó simításokat végzik. A minisztérium építőanyag- és szerkezetgyártó ipara az egy évvel ezelőttinél 9,8 százalékkal több termékkel segítette az építkezések anyagellátását. Ebben az öt hónapban mintegy 120 millió téglával többet számítottak az építkezéseknek. Tetőfedő cserépből 2,6 százalékkal visszaesett a termelés, de ugyanakkor tetőfedő palából 12 százalékkal többet kaptak az építők. Kedvező, hogy a cementipar gyorsabb fejlesztésére készített intézkedési terv megvalósításának hatásaként majdnem 10 százalékkal növekedett a hazai cementtermelés, kereken százezer tonnával több jutott az építkezéseknek. (MTI) Fölemelték a vizsgadíjakat — a miniszteri utasítást már az idei tanév végén alkalmazni kell Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása, amelynek értelmében az általános iskolákban, egyes középiskolákban, valamint a gépíró- és gyorsíró- iskolákban fizetendő vizsgadíjat fölemelik, szabályozzák a dolgozók iskoláiban fizetendő egyes díjazásokat, s meghatározzák a tanulók által fizetendő vizsgadíjakat. Az utasítás egyebek között részletesen intézkedik a középiskolai érettségi vizsgabizottság tagjait megillető díjazásról. Ezek szerint az érettségi elnökök, társelnökök díja tanulónként 20 forintra emelkedik. A kérdező tanárt szaktárgyanként és tanulónként 12 forint illeti meg, a dolgozatjavítási díj pedig dolgozatonként 8 forint. Ugyancsak javítják a dolgozók általános iskoláiban az osztályvizsgán, az osztályozó vizsgán és javítóvizsgán közreműködő vizsgabizottság tagjainak illetményét, ugyanígy a dolgozók középiskoláinak egyes vizsgáztatási díjait. Az intézkedés kiterjed a dolgozók általános iskoláiban fizetendő osztályfőnöki díjakra, a házi feladatok javításának díjazá- ~ Sára, a felügyelő tanárok díjazására, a kötelező beszámolók díjazására. Részletesen előírja az utasítás, kik kaphatnak ellenőrzési, illetve kapuügyeleti díjat. A miniszteri utasítás tételesen előírja, hogy az egyes iskolatípusokban a tanulók milyen vizsgadíjakat kötelesek fizetni. Egyben kimondja: az általános iskolák nappali, esti és levelező tagozatain a tanulók vizsgadíjat nem fizetnek. Az utasítás hatályba lépett, rendelkezéseit első ízben a jelenlegi tanév végén tartott vizsgákon már alkalmazni kell. Részleteit a Művelődésügyi Közlöny júniusi első száma tartalmazza. (MTI) Felhívás A Tolna megyei Tanács VB. pénzügyi osztálya értesíti az érdekelteket, hogy okleveles könyv- vizsgálói, mérlegképes könyvelői, altleveles árszakértői, felsőfokú államháztartási és államháztartási könyvelői tanfolyamokra jelentkezni lehet. A tanfolyamokkal kapcsolatos tudnivalókat, a jelentkezési feltételeket, továbbá a részvételi díjakat a Pénzügyi Közlöny folyó évi 12. számában megjelenő közlemény részletesen tartalmazza. A tanulmányi rend megszigorítása következtében a fenti tanfolyamokra csak azok jelentkezzenek (jelentkezési lapot azok részére igényeljenek) és a munkaadók csak azokat javasolják, akik az említett közleményben előírt jelentkezési feltételekkel rendelkeznek, politikai és szakmai előképzettségük, valamint egyéb körülményeik a tanfolyam elvégzését lehetővé teszik. Szükséges hangsúlyozni, hogy a fiatalabb (40 év alatti) jelentkezőket a Közgazdaságtudományi Egyetem vagy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola elvégzésére helyesebb ösztönözni, ahol a felsőfokú iskolai végzettséggel egyidőben a hallgatók mérlegképes könyvelői, illetve felsőfokú államháztartási könyvelői képesítést is nyerhetnek. A jelentkezési lapot az irányító szerv oktatási osztálya vagy főkönyvelősége bocsátja a munkál- 'atők, illetve a jelentkezők rendelkezésére. Tanácsi szervek, tanácsi vállalatok és intézmények d^lcnz^i ielentkezési lapot a me- "v?i tanács vb. pénzügyi osztályán kaphatnak vagy onnan igényelhetnek. A jelentkezési lapot okmányok alapján írógéppel kell kitölteni, azt a munkáltató szerv vezetőjének és személyzeti osztályának (személyzeti vezetőjének) kell javaslattal ellátni, illetve aláírni. A pontosan kitöltött és aláírt jelentkezési lapot a tanácsok, tanácsi vállalatok és intézmények dolgozói — folyamatosan, de legkésőbb 1972. június 25-ig — a megyei tanács vb. pénzügyi osztályához küldik meg. Más szervek és vállalatok dolgozói azt az illetékes minisztérium (főhatóság) által megjelölt szervhez és megadott határidőre továbbítják. Epítórészlcgfink vezetéséhez építőipari technikumot végzett, legalább 5 éves gyakorlattal rendel- kező SZAKEMBERT KERESÜNK. Jelentkezés: Tolna me- ■gyei Építőanyagipari Vállalat Szekszárd, Marx K. u. 11. (153)