Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

Öngyilkosság ? a Kaszinó utcában Az autóbuszok, a vonatok, a hajók és repülőgépek évente több száz utast szállítanak. Ki is gondol utazás közben arra, ihiből gyártották az autóbusz ablakát, ajtaját, á vasúti kocsi berendezéseinek nagy részét, a hajó kajütjét, a repülőgép tes­tét? A távvezetékeken a villamos energia száguld, dinamót hajt, fényt áraszt. Miből készült a drót?... A konyhában a házi­asszony kuktába teszi az ételt, mert gyorsan megfő. A kávé­főzők millióiból illatos fekete csöpög csészénkbe. Milyen fémből állítják elő az edénye­ket, kávéfőzőket? Az ezüstfényű, könnyű faj­súlyú alumínium életünk, munkánk, utazási eszközeink egyre fontosabb anyaga. A ra­kétagyártásnál éppen úgy je­len kell lennie, mint az épít­kezéseknél. A „fehér ezüst” óriási karriert futott be, szerte a világon. Magyarország abban . a sze­rencsés helyzetben van, hogy nagyon sok az alumíniumja. Illetve bauxitja, amiből a tim­földet, majd az alumíniumot előállítják. A legújabb felmé­rések szerint hazánkban talál­ható a világ bauxitkészleté- nek 14 százaléka. Európáoan pedig az évi, megközelítően 2 millió tonnás termelésünkkel az első helyen állunk. Magyar- ország bauxit-„nagyhatalom”. Gánt, ' Ajka, Iszkaszent- györgy, Halimba. Naponta a bányászok ezrei hozzák fel a kincset érő, vörös agyagot, a bauxitot. Épülnek a timföld­gyárak, kohók, alumíniummű­vek. A Szovjetunió olcsó ener­giával sietett a segítségünkre, szovjet üzemekben elektroli- zálják timföldünk pagy részét, mert az alumínium előállítása rendkívül árarriigényes műve­let. Egy kilogramm glumíniura előállításához annyi elektromos áram kell, mint egy háztartási vasaló egész napos üzemelte­téséhez. A Szovjetunió a tömb­alumíniumot visszaszállítja ha­zánknak, gyáraink ebből állít­ják elő a szükséges terméke­ket. Megoldottuk nagy nem­zeti vagyonunk hasznosítását, a bauxitot bekapcsolhattuk a szocialista építés vérkeringésé­be. 1938. március 6-án, Magyar- országon meghalt egy ember, mert negyedszázaddal előbb felfedezte a bauxitot. Meghalt, mert nem akarta, hogy a ma­gyar bauxit a hitleri Németor­szág háborús előkészületeit szolgálja. Meghalt, mert a Horthy-kormányzat, a hazai tőkések, nagyiparosok, banká­rok lepaktáltak a fasiszta ha­talommal és kiszolgáltatták őt a Gestapo kénye-kedvének. Ma már elképzelhetetlen életút az övé. Egy ember, aki milliárdos kincset tárt fel ha­zájának, szinte koldul, hogy betevő falatja legyen, lyukas cipőben járja az utakat, utcá­kat, s közben a bauxit felhasz­nálásáért, kiaknázásáért kilin­csel, míg végül életével fizet. Ajánlottak neki pénzt, va­gyont, márkát és dollárt, de nem fogadta eL Nem árulta „ki” hazáját. KIFOGÁSTALAN ÁLLAPOTBAN LÉVŐ „VOLGA" SZEMÉLYGÉPKOCSI ELADÓ. Béta, „November 7" Mg Tsz. Telefon: 6, (89) Egyszerű, székely favágó családjában született s a geo­lógia nagy mestere, világhírű tudósa lett. A kdtató élő meg­személyesítője volt, állandóan űzte, hajtotta a vágy a hegyek közé, fáradságot nem kímélve, vízmosások és bokros szakadé­kok, járhatatlan erdőségekben járt és kutatott, míg rátalált a „vörös agyagra”. Bolondnak nézték, kigúnyolták, megtagad­ták tőle a segítséget. 1938. március 7-én az újsá­gok nagy szalagcímekben ad­ták tudtul az olvasóknak; a magyar bauxit felfedezője meghalt, öngyilkos lett. De vajon öngyilkosság tör­tént-e Budapesten a Kaszinó utcai lakásban? Vagy gyilkos­Georgi Dimitrov a bolgár és a nemzetközi munkásmozga­lom nagy alakja, születésének 90. évfordulójáról emlékezik meg Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Fáklya június 18-án megjelenő 12. számában. A Szovjetunió fennállása 50. esz­tendejének szentelt cikksoro­zatában a lap ezúttal a Belo­rusz SZSZK-val: a hősi har­cokban helytálló, a termelés és a tudomány területén nagy léptekkel haladó belorusz nép életével ismerteti meg olva­sóit. A maoisták, a trockisták mesterkedéseiről a szélsőséges francia diákmegmozdulások hátteréről szóló leleplező írás 16. A COSA NOSTRA ÉS A WALL STREET Az amerikai maffia — ugyancsak Morgenthau ügyész szerint — egyedül az építő­iparban, félmilliárd dollár ér­tékű részvényt mondhat a magáénak. Ahhoz, hogy képet kapjunk arról, milyen méretű a CN betörése, elég villanásszerűen néhány tényt és számot felso­rolni. ; i ; Hotelek, motelek Las Ve­gasban, Miamiban, Detroit­ban, Chicagóban. New York­ban az arizonai Tuosonban, épületek százai és bankok New Yorkban. Miamiban. Chi cagóban, Clevelandben két acélmű, Detroitban autó-ser­vice hálózat és benzinkutak tömege. Edwards, Detroit rendőrfő­nöke a McClellan szenátor ál­tal vezetett vizsgálóbizottság előtt elmondotta: neki, csak a Ford-fővárosban 51 millió, a legális businessbe áramlott gengszterpénzről van tudomá­sa. De — ,tette hozzá — meg­érdemelné, hogy kinevessék^ ha azt hinné, hogy ez a teljes összeg. A maffia New York-i „családjainak” egyike, a Carlo Gambino által vezetett körzet ellenőrzi a földkerekség leg­nagyobb ruhaipart központját. ság áldozata lett a felfede­ző?... Egy kriminél izgalma­sabb nyomozás során derül fény a 30 éves titokra. Szüts Dénes: „öngyilkosság? a Kaszinó utcában” című írása kulcsregény, alakjai élő és meghalt személyek. A regé­nyes formában feldolgozott történet dokumentumokon alapszik, bár. egy-két szereplő nevét a szerző megváltoztatta, mivel hozzátartozóik, leszár­mazottaik ma is, közöttünk él­nek. A bauxit és vele együtt a felfedezőjének drámáját va­sárnaptól folyamatosan közöl­jük. a nemzetközi helyzet össze­függéseit követő olvasók ér­deklődésére tarthat számot. Érdekes szociológiái tanul­mány elemzi a házasságköté­sek korrai, társadalmi hely­zettel összefüggő vonatkozá­sait. Egy rövidebb, szellemes írás előrevetíti a kétezredik év társadalmának képét. Az új szám magyar vonatkozású cikkei a belorusz—magyar kapcsolatokkal foglalkoznak. A közelgő müncheni olimpia előtt a szovjet sportolók eddi­gi olimpiai szereplését össze­gező képes összeállítás a sport- kedvelő olvasóknak nyújt ér­tékes tájékoztatást. (KS.) a Garment Centert. „A Wall Streeten — fejezte be pana­szos nyilatkozatát Morgenthau ügyész — mind nehezebb lesz megkülönböztetni a tisztessé­gesen és a tisztességtelenül szerzett pénzt.” Ehhez legfeljebb annyit te­hetnénk hozzá, hogy ez még a Cosa Nostra betörése előtt sem lehetett könnyű dolog... BAHAMAI BANKSZÁMLÁK A brit fennhatóság alatt álló Qahama-szigetek fővárosa, Nassau lassan az amerikai al­világ Svájca lesz. Félreértés ne essék, nem üdülési, hanem bank értelemben. Az FBI ha­táskörén kívül eső, hiszen nem az Egyesült Államok területén lévő Nassau névtelen bank­számlái olyan összegeket je­lentenek, amelyek egyre na­gyobb százalékban veszik ki a részüket a Wall Street szele­peinek szabályozásából is. Amikor — rendőri értesülések nyomán — Wallace Turner, a New York Times munkatársa megírta ezt a tényt, a baha­mai propaganda-bédekerből sürgőisen kihúzták az alábbi bekezdést: „Festői Szigetvilá­gunknak minden joga megvan ahhoz , hogy a pénzvilágban Kis Svájcnak nevezzék. Jól •informált bankárok és üzlet­emberek már rég tudják, hogy a bahamai bankok a nemzet­közi üzleti élet jelentős köz­Megjelent a Fáklya új száma A lengyel hajózás „DAR POMORZA” nevű vitorlás tan- hajó, ahol a jövő tengerészei sajátítják el a szép mesterség fortélyait. Ezúttal a hajó hosszú útra indul: Gdyniából a Kanári-szigetek és Panamaribo érintésével a Dél-amerikai Hollan Guiana a végcél. Az út — a tervek szerint — oda vissza, három hónapot vesz igénybe. Képünkön a „DAR POMORZA” indulásra készen. (Foto — CAF — MTI — KS) pontjai közé kerülnek.” Az az összeg, amiről Tumer így, vagy úgy tudomást szerzett, 160 millió dollár. Ez a szám nem az egész szigetvilágra, csak Nassaura vonatkozik; Amikor az újságíró egy nas- saui főtisztviselőtől további részletek iránt érdeklődött, az illető elsápadt és kijelentette: — Uram, higgye el, nem té­ma ez. Úgy sincsenek bizonyí­tékok, és ha lennének, az sem változtatna semmin. Mi abból élünk, ha beteszik hozzánk a pénzt. Nekünk mindegy, kinek a pénzéről van szó. Ha tehát a főnökömnek tudomására jutna, hogy én voltam az ön egyik informátora, repülnék. De van ennél nagyobb veszély is. Családom van, szeretnék megöregedni. Charles Grutzner, a New York Herald Tribune-ban így foglalta össze a gyorsuló fo­lyamat lényegét: „Az ameri­kai alvilág kalózlobogója im­már nem is lassan; de bizto­san felkúszik a gazdasági élet legelőkelőbb felhőkarcolóira is.” EPILÓGUS A világ legfélelmetesebb bűnszövetkezetének bemutatá­sát azzal a gondolattal kell befejeznünk, amellyel elkezd­tük. Számunkra az egész há­lózat legfőbb tanulsága az, hogy bűnözés ugyan minde­nütt van, de ilyen jellegű és ilyen mértékű szindikátus so­ha sehol nem létezett és nem is létezhetett. A Cosa Nostra egész felépítése, módszertana, mindennapi gyakorlata csak olyan országban képzelhető el, ahol a „tisztes” gazdasági élet­ben is ilyen mértékben érvé­nyesülnek a dzsungel törvé­nyei, ahol minden hatalom­nak, képességnek, sőt morál­nak is egyetlen mércéje a pénz. A hatóságok és az amerikai maffia közötti összefonódás legkiáltóbb példája sok szak­ember szerint a Kennedy-gyil- kosság volt. Megszoktuk már, hogy a CN-nel kapcsolatban ennél sokkal kisebb ügyekben sincsen bizonyíték. Az azon­ban nem vitás, hogy a Gyil­kosság Rt. Albert bácsi halá­la után is létezik, és nincs az a megrendelés, amit megfelelő összeg esetében ne fogadna el. Van olyan vélemény, hogy az elnökgyilkosság végrehajtásá­nak csaknem tökéletes kidol­gozása, az a ködfüggöny, amely a Warren-jelentés elle­nére is változatlanul az ügy felett lebeg — a maffia kezé­re vall. Ez természetesen csak lehe­tőség. Az azonban megállapí­tott tény, hogy Jack Ruby, a feltételezett gyilkos gyilkosa, szoros kapcsolatban állt a texasi Cosa Nostra-hálózattal. A kábítószertől a bérgyil­kosságig igyekeztünk felvázol­ni a gengszterszindikátus te­vékenységének ijesztően szé­les skáláját. Az ellene való harc egyelőre reménytelennek tűnik, olyannak, mintha egy növényt kiváló táptalajon ül­tetnénk el, és aztán ollóval igyekeznénk megnyirbálni. A Cosa Nostra itt-ott megnyir­bálható, egyes hajtásai lenye- segethetők. De maga a szerve­zet elpusztíthatatlan mindad­dig, amíg a humusza sértet­len: az amerikai társadalmi rendszer. (VÉGE) Népújság 4 1972, június 10.

Next

/
Thumbnails
Contents