Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-10 / 135. szám
A magánkisipar-politika gyakorlata Három előadás a közgazdasági társaság ankétján A Magyar Közgazdasági ban kielégíti a lakossági igéTársaság Tolna megyei szervezete tegnap a KIOSZ- székházban ankétot tartott, amelynek témája a magánkisipar-politika gyakorlati tapasztalatainak vizsgálata volt. Az ankéton dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács osztály- vezetője mondott vitaindítót, amelyben arra utalt, hogy az MSZMP kilencedik és tizedik kongresszusán a magánkisipar- politika jövőbeni tennivalóit meghatározták, a 2008/1968-as kormányhatározat pedig a gyakorlati munkát szabályozta. Az utóbbi két évben a jó határozatok nyomán erősödött a Vállalkozási készség a kisiparosság körében, a javításszolgáltatás tekintetében országosan és így , megyénkben is előrelépés történt: korszerűbb gépekkel, jobban felszerelt műhelyekben végzik a lakossági munkát. Az aktív helyi iparpolitika eredménye, hogy Tolna megyében a kisiparosok egyre inkább ellátják feladatukat, annak ellenére, hogy néhány területen — kis létszámú községek iparos- ellátása, a gépipari szakmát művelők számának stagnálása, a fodrászok számának csökkenése miatt — még van tennivaló. Véleménye szerint szükséges volna a kisiparral kapcsolatos állásfoglalások, rendeletek gyűjteményének újabb kiadása, miután az 1966-ban nyomdából kikerült összesítő ma már nem használható, miután egész sor rendelet változott és módosító határozatok jelentek meg. Az ankéton három előadás hangzott el. Az elsőt Simon József, a KIOSZ megyei titkára tartotta. A magánkisipar szerepe a lakosság ellátásban — címmeL Tolna megyében tavaly az év végén 2394 magánkisiparos tevékenykedett, a szolgáltatás voit rájuk jellemző, kevesen foglalkoztak árutermeléssel. Bár a jogszabályok lehetővé teszik, hogy közüléti munkát is végezzenek, ez a megyei kisiparosokra általában nem jellemző, mint ahogy az sem, hogy üzérkednének, a lakosságot megkárosítanák, örvendetes, hogy a magánkisiparosok a jobb szolgáltatás érdekében egyre bővítik a tevékenységi körüket: az elektroakusztikai új termékek javí- q tásával éppen úgy magas színvonalon foglalkoznak, mint például a műanyag-^padló ragasztással, amely az utóbbi hónapok új mesterségeként lépett elő. Egyébként a Tolna megyei magánkisiparosok 230 alkalmazottat, és mintegy háromszáz ipari tanulót foglalkoztatnak. A tanulók számát, a várható lakossági szolgáltatás-javítás igényhez képest — kevésnek tartják. Egyébként Tolna megyében 8,4 kisiparos jut ezer lakosra, legjobb „ellátás” e tekintetben a dombóvári járásiban van, A megyei titkár a gondokról is beszélt. A vállalási idők csökkentése legtöbbször azért nem sikerül, mert az iparosnak nincs nyersanyaga, alkatrésze, illetve ezek beszerzése érdekében sokat kell futká- roznia. (Javasolta magánkisiparosok anyagbeszerző-érté. kesítő csoportjának alakítását.) Volna kezdeményezés, a nagyobb községekben társasmű- 'helyek építéséreis —a tanácsok azonban nem tudnak megfelelő telket adni — kivétel Hő- gyész és Szekszárd. Az emeletes szövetkezeti és társas-, illetve állami bérházakban pedig azért nem studnak az iparosok műhelyt nyitni, mert a létesítési költség igen magas, négyzetméterenként nyolc- kilenc ezer forint... összességében azonban, állapította meg Simon József, a Tolna megyei kisiparosság egyre jotonyékét, ami annak a helyi iparpolitikának egyenes következménye, amely Tolna me-; gyében folyik. A magánk isi par-gyakorlás jogi szabályozása címmel dr. Szelestey György, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államigazgatási Tanszékének tanársegéde tartotta az ankét - második előadását. A kisiparra, mint a szocialista és az állami szektor kiegészítőjére, mint a lakossági javító-szolgáltató munkák elvégzőjére még soká. ig szükség lesz, hisz a párthatározatok, a kormányrendeletek hosszú időre, világos utat jelölnek meg. A magánkisipar hézagpótló jellege főleg a kis létszámú településeken jelentős, állapította meg dr. Szelestey, majd utalt arra, hogy Baranyában és Tolnában is tapasztalható, hogy a kisiparosság elöregszik, ezért a lakosság igényeit később nem tudják kielégíteni. Feladat a területek magánkisiparosokkal történő ellátása, ugyanakkor a mai kornak megfelelő szakmákat művelők letelepítése oda, ahol más szektor nem működik. A tanácstörvény megjelenése után az államhatalmi szervek hatásköre növekedett az iparpolitika helyi kialakításában is. Ma már nemcsak rendészeti, nyilvántartó tevékenységet folytatnak, hanem világos, tervszerű helyi iparpolitikát a megyei helyi iparpolitika részeként. Bírálta azt a gyakorlatot, hogy a terület-teNem vitás, hogy az érettségi is olyan esemény az ember életében, amelyet nem lehet elfelejteni, emléke végigkísér egy életen át. Most is csak másfél órát töprengtem az írógépbe fűzött papír fölött: hogy is volt az én érettségim? Tudom, hogy minden mozzanatára emlékeznem kellene, de néhány részlet az istennek se akart az eszembe jutni. Minduntalan egy kopasz fej, egy kígyópillantású szempár, egy pöttyös csokomyakkendő tolakodott elő az emlékezetemben, kiszorítva onnan szinte minden mást. Eltelt azóta több mint húsz hosszú esztendő, az érettségi elnököm arca azonban most is olyan elevenen áll előttem, mintha azóta is mindennap látnám a televízióban. Pedig ez már csak azért sem lehetséges, mert a mi televíziónk meglehetősen ritkán sugároz rémfilmeket. De kezdem az elején. Tizennyolc éves voltam az érettségi idején, ezt azért tartom szükségesnek közölni, nehogy bárki is arra gondoljon, hogy iskolai tanulmányaim során esetleg osztályt ismételtem, erről szó sincs. Arról viszont szó volt, hogy esetleg érettségit kell ismételnem, s ezt a lehetőséget kizárólag az érettségi elnök csillantotta fel előttem. Rögtön hozzáteszem, hogy nem rajongtam különösebben ezért az eshetőségért, emiatt bizonyos ellentétek is kialakultak kettőnk között. Időrendben úgy kezdődtek a nagy nap eseményei, hogy kora reggel osztálytársaimmal együtt annak rendje és módja szerint megjelentünk az iskolában, külsőnk az alkalomhoz illő volt, jómagam például sötétszürke öltönyömhöz, hamuszürke arcot viseltem, de ez nem keltett semmiféle feltűnést. A többieknél legfeljebb a ruha színe volt más. Jóságos osztályfőnökünk szeretettel fogadott bennünket, tőlem is megkérdezte, hogy miképpen érzem magam. Azt feleltem, hogy voltam már jobban is, úgy; érzem, mintha minden lepülés fejlesztési munkával egyidőben nem történik meg mindenütt a szolgáltatások- javítások ellátásnak tervezése, légióként pedig az e tevékenységet folytató szektorok letelepítése. A tanácsok magánkisipart irányító munkáját a tanácstörvény több vonatkozásában is segíti. Például előírja a fokozottabb ellenőrzést nemcsak pénzügyi vonatkozásban. Lehetséges együttműködési megállapodások készítése a helyi KlOSZ-szervezetekkel, amelyekben szabályozzák az adott település fejlesztési, helyi iparpolitikáját. A jogi szabályozás kérdéseiről Szólva az előadó példákkal bizonyította, hogy a változó élethez alkalmazkodó, előre néző valahány intézkedés fő elve, hogy a lakosság minél: tökéletesebb ellátást kapjon. Dr. Erdélyi László, a Tolna megyei Tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője tartotta a harmadik előadást. A magánkisipari vállalkozás szabályozói címmel tartott előadás élénk érdeklődést váltott ki a hallgatóság körében. Elmondotta dr. Erdélyi László, 'hogy a megyében is tudatos, előrelátó iparpolitikát folytatnak, amelynek célja az általános politikát érvényre juttatni, illetve támogatni. Nélkülözhetetlen, de nem egyedüli, a pénzügyi szabályozók rendszere. Az elsődleges nem a finán- ciális érdek — mondotta — hisz az állami bevételek igen kis részét. képezik a magánkisiparosoktól beszedett forösszezavarodott volna a fejemben, egyszóval semmit sem tudok. Semmi baj, vígasztalt az osztfő, ezzel mindenki így van, aki tanult, figyeljem meg, hogy mihelyt megkapom a tételemet, egyszeriben kitisztul majd a káosz a fejemben. Túlzás volna azt állítani, hogy ettől a jövendöléstől megnyugodtam, sőt a következő bejelentéstől kifejezetten ideges lettem, csakúgy, mint a többiek. Tanárunk ugyanis óvatosan arra célzott, hogy az érettségielnök, aki egyébként magyar—történelem szakos, a szokásosnál is igényesebb. Helyesebben, szeret kukacoskod- ni, abban leli örömét, ha a diák valamit nem tud. De azért ne keseredjünk el, tette hozzá, mert aki rendesen tanult, azt nehéz zavarba hozni. Nemsokára szemtől-szembe láthattuk a nevezetes férfiút, aki szárazon üdvözölt bennünket, vesékig hatoló kígyószemekkel végigmustrálta a gyászos hangulatú társaságot, majd közölte, hogy ő szigorú, de igazságos, ehhez tartsuk magunkat. Valamint, hogy az első öt maradjon bent, a többi menjen ki, majd mindig beszólítják a következőt. És olyan képpel ült le az elnöki székre, mint aki kivételes öröm elé néz, védtelen diákokon élheti ki nehezen elfojtott szadista vágyait. Mit mondjak, a mohóság tényleg kiült az ábrázatára. Ráadásul a névsorban én voltam az első. Ha lehet, egy árnyalattal még hamuszürkéb- ben húztam a tételeket, miközben az elnök a nevem felett elmélkedett, mondván, hogy az őt papírra emlékezteti és az rímel rá, hogy most már kuss. Valamint azt citálta, hogy áll j\ elő vén Márkus, vedd le a süveged, hadd süsse a napfény galambősz fejedet. Később kiderült, hogy ez csupán bemelegítés volt a részéről. nem vitatta azonban, hogy az utóbbi két évben ennek is jelentősebb szerepe van, mint korábban volt. Ugyanakkor az államnak érdeke, hogy a pénzügyi szabályozók biztosítsák a kisiparosság reális jövedelmét, a vállalkozói kedvet és ösztönözzenek a lakossági munkák végzésére. A forgalmi adórendszer a kisiparosság körében nem olyan jelentős, mint a jövedelmi adó rendszere. Ez utóbbi a mai gazdasági helyzethez igazodik, a társadalom véleményét-érdekét figyelembe veszi. A jö ved elem - adózási rendszer nem merev, állandóan változik, hisz a gazdasági élet is állandó mozgásban van. A megjelenő szabályozók, mind azzal a céllal készültek, hogy a magánkis- ipart a társadalomnak megfelelő keretek között tartsák, és ösztönözzék a társadalom szükségleteinek jobb kielégítésére, ugyanakkor gátat vet a kapitalizálódási folyamatoknak, a harácsolásnak, az üzérkedésnek. A három előadás után vita következett, amelynek során a Somogy, a Zala és a Tolna megyei tanácsok ipari szakigazgatási és, a kisiparosság megyei szervezeteinek képviselői is felszólalitak. Részt vett a vitában dr. Homola Lászlóné, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője és Szemán József. a KIOSZ országos központjának osztályvezetője is. Az ankéton dr. Kelemen Sándor mondott zárszót. Őszintén szólva a piszkatúra cseppet sem hozott ki a sodromból, miután pillanatnyilag azt sem tudtam pontosan, hogy fiú vagyok-e, avagy lány. Csak akkor nyugodtam meg valamelyest, amikor a helyemre visszamenve nekiláttam a tételek vázlatának kidolgozásához, ugyanis határozottan szerencsésnek éreztem magam. Irodalomból Adyt kaptam, történelemből pedig az első világháborút, úgy gondoltam, hogy ezekkel nem lehet semmi baj. És akkor az elnök elkezdett nyikorogni. A jobblábas cipőjével állította elő a hangot, oly módon, hogy szüntelenül taposó mozdulatokat végzett az asztal alatt. Néhány perc múlva a nagy csendben ez a ritmikus nyikorgás szinte kibír- hatatlanná vált, láttam, hogy a bizottság többi tagját is idegesíti, pedig nekik nem is kellett érettségizniük. Nyikorgó aggyal kezdtem el a tételemét Adyról, akit szerettem és ismertem is, persze csak verseiből. A szükséges életrajzi adatokon kívül, beszéltem antifeudális, antikleri- kális, a népi és nemzeti elnyomással szembe forduló forradalmi költészetének sajátosságairól, s amikor elégedetten befejeztem, az elnök azt kérdezte: ez minden? Mert ez édeskevés, fiatal barátom, jelentette ki diadalmasan felerősödő nyikorgás közepette. Mondja meg például, hogy A grófi szérűn című versben a zsellérek honnan tudják meg, hogy ég a búza. Feleltem: onnan, hogy észrevették, miközben a gróf éppen valahol mulatott. A lángoló aszta- gokat éjszaka elég könnyű észrevenni, magyaráztam. Az elnök vad örömmel nyikorogva olvasta a fejemre, hogy nem ismerem a verset, amelyben világosan benne van, hogy „Koldus, rossz álmú zsellér ébred, Lompos, bús kutya csahol”. Tehát erre ébred a Sárközbe kirándult a szekszárdi olvasó asszonyok klubja Szűkebb szülőföldünket si Sárközt tekintettük meg a szekszárdi felsővárosi olvasó asszonyok klubja egyik programjaként a napokban. Bogár István a megyei művelődési osztály népművelési főelőadó, ja mutatta be a sok érdekességet. Az első állomás öcsény volt, ahol a puritán egyszerűségében is nagyon szép református templomot néztük meg. Decsen a művelődési ház padláskiállításában gyönyörköd, tühk. Nagyon stílusosan a padlásokról összegyűjtött régi edényeket, munkaeszközöket* szerszámokat, bútorokat őrzik itt. A sárközi háziipari szövetkezet udvarán színes kép fogadott bennünket: a kertben pompázó rózsák méltó keretül szolgálnak a sárközi háznak) Itt sorra jártuk a szépen be. rendezett termeket, sokáig nézegettük a hímes tojásokat; ruhákat. Sárköz legdélibb településéi re, Bátára érkezve a jelennel ismerkedtünk. Megtekintettük az Ady Endre művelődési há. zat, melyben a színház- és moziterem, valamint a klubszobák elismerést érdemelnek. A keli lemesen eltöltött nap után bol. dogan tértünk haza, s nem * győzzük emlegetni a gazdag kirándulás szép és hasznosi emlékeik zsellér. De ad egy utolsó mentőkérdést. Elemezzem a Fekete zongora mondanivalóját. Mondanom sem kell, hogy nem tudtam elemezni, de hozzátettem, hogy ez eddig nálam jóval okosabbnak sem sikerült. így szinte reménytelen helyi zetben kezdtem el a történelmi tételemet. Az első világháború kirobbanásának okaként elmondtam, hogy miként érkezett Szarajevóba Ferenc Ferdinánd trónörökös, hogyan készült a merényletre Gavrilo Princip szerb nacionalista diák, aztán eldördült a végzetes lövés. Amíg beszéltem, látnom kellett, mint válik tanáraim arca mind sápadtabbá, az elnöké pedig mind diadalmasabbá. A nyikorgás szinte már egybefolyt, amikor szünetet tartottam. Az elnök gyilkos gúnnyal kérdezte: szóval maga szerint a szarajevói merénylet miatt tört ki a világháború? Nem egészen, feleltem, ezt régen tanították így. Azóta viszont már tudjuk* hogy az imperialista hatalmak két nagy csoportja, az úgynevezett központi hatalmak és az antant között a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése következtében kiéleződött ellentmondások miatt, a világ újrafelosztása céljából tört ki a háború. És mondtam tovább, akár a vízfolyás. Utólag megtudtam, hogy az elnök mindenképpen meg akart buktatni, tiszteletlenséggel vádolt és csak tanáraim szívós ellenkezése miatt úsztam meg az érettségit. Még ugyanaznap a folyosón nyikorgást hallottam, és tényleg az elnök jött arra. Megállt mellettem és azt kérdezte: remélem, azt tudja, hogy merre van itt az illemhely? Némi habozás után azt feleltem, hogy nem tudom. Pedig négy hosszú éven át jártam arra az emeletre. De hát ilyen gyarló a diák. Jobban szereti, ha arra kíváncsiak, hogy mit tud, mintha azt firtatják, amit esetleg nem is kellene tudnia. ÁRKUS JÓZSEF galmi és jövedelmi adok — — Pj Dr. Kiss Sándorné Ere fis égi