Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

i # r k I KORUNK A szocialista országok un* Egységes Számítógép Rend­szerébe Magyarország a kis számítógépet adja A számítás- technikai Koordinációs Inté­zet a gépek hazai gyártójával a VIDEOTON-nal közösen dol­gozta ki e géptípus legkisebb központi egységét képező R— 10-es kis számítógépet. EZ AZ R—10 NEM RENAULT GYÁRTMÁNY! A „kis” jelző nem a gép tel­jesítményére, méretére vonat­kozik. Ezek a berendezések inkább azzal tűnnek ki, hogy olcsóak és igen rugalmasan használhatók. Ez egyrészt programrendszerüknek kö­szönhető, másrészt pedig un. moduláris szerkezetüknek; ami azt jelenti, hogy néhány alapelemből az építőkocka elv szerint igen változatos és az igényekhez hajlékonyán alkal­mazkodó „konfigurációk” ala­kíthatók ki. Az igények pedig igen vál­tozatosak lehetnek.. A műsza­ki-tudományos számításokon kezdve a mérési adatgyűjté­sen, a menetjegyváltási (hely- foglalási) rendszeren, általá­ban különféle nyilvántartási rendszereken keresztül az ok­itatásig. És ehhez feltétlenül hozza keli tennünk, hogy az efféle rugalmas szemítógépnek egyre inkább ki kell elégíte­nie a laikus igényét is, az olyan szakemberét (sőt a BNV-látogatóit!) aki nem tar­tozik a „jgámJtástephnikusok, rendjébe”. Émberközelben kell lenniük a gépeknek abban az értelemben, hogy pl. elegendő legyen az írógép billentyűze­tének ismerete ahhoz, hogy kérdéseket tehessünk fel a számítógépnek. HÁNY MÉRKŐZÉST JÁTSZOTT 1902-BEN A MAGYAR LABDARÜGÔ­vAlogatott? És milyen eredménnyel? Kérdezhetnénk tovább, és mi­lyen városokban? Az SZKI ez évben gondoskodott róla. hogy számítástechnikai szakértelem nélkül is feleletet kapjunk, pL 1902-től máig a magyar válo­gatott bármelyik mérkőzésé­ről. Ezt lényegében egy adat­bank szolgáltatja, amelynek memóriájában tárolták az ösz- szes szükséges adatot. Amikor egy-egy meccsről érdeklődünk nem kell a gépnek egyebet tennie, mint az általunk meg­adott „koordináták” (pl. év, Az R—10 első bemutatkozása ország) alapján kikeresnie egy tv-képernyőhöz hasonló un. display-n. Az SZKI adatbankja, ame­lyet az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság pavilonjá­ban mutattak be, tulajdonkép­pen egy számítógép-hálózat, amelyben egyrészt az un. táv­adatfeldolgozásra, másrészt pe­dig a kis számítógépek lehető­ségeire látunk jó példát. Az OMFB pavilonban un. termi- pal-eket. végállomásokat talá­lunk, amelyek vagy írógéphez hasonlóak, vagy pedig képer­nyőn jelenítik meg a billenyű- zettel hívható adatokat Ezek a végállomások postai tele­fonvezetékekkel csatlakoznak ahhoz a kis számítógéphez, (ez egy francia C. II. 100x10 típusú, de ugyanígy lehetne a VIDEO­TON 1010 B-jei). amely az SZKI sashalmi telepén műkö­dik. Ez viszont öszeköttetésben áll a Martinelli téren üzeme­lő nagy Siemens 4004/45-ös géppel. A hálózat illusztrálja (Magyarországon először) a földrajzi távolságok áthidalá­sának számítógépes előnyeit; 100 km-es távolság áthidalása adatátviteli vonalakkal mind­össze 3 százalékkal növeli a költségeket, de ugyanakkor a földrajzilag távollévő felhasz­náló számára is elérhetővé te­szi a központi adattár infor­mációit, ami a legtöbb eset­ben százalékosan ki sem fe­jezhető minőségi javulás for­rása. AZ SZKI NEM ÁLLHAT LE.Í; Ez a rendszer úgy működik, hogy az adatok 10 különböző csoportba vannak osztva. A gép először ezt kínálja fel ki­választásra, majd a kívánt „részterületet”, un. file-t to­vább bontva mutatja be, és várja, hogy valamelyik továb­bi részlet után érdeklődjön a display kezelője, a „felhaszná­ló”. Igen érdekes, hogy a tel­jes adattömeg a nagy Sie­mens-gépben van, amiből a kiválasztott „tizedet” automa­tikusan áttölti a rendszer a kisgépbe és a konkrét kérdés­re már ez utóbbi válaszol. Sőt arra is lehetőség van, hogy a kérdésekre adott válaszok kö­zötti időbéri más terminálról érkező kérdésre adjon választ a rendszer, vagy egyéb számí­tástechnikai feladatokat vé­gezzen el, amint, hogy erre az SZKI-ban is szükség van, hi­szen napi munkájuk, tudomá­nyos feladataik teljesítésében mégsem maradhatnak el a BNV alatt azért, hogy a gép kibarckhóbazhaissa, melyik már nemlétező középkori ál­lamra gondolt a látogató... A „SZÜRKE” HOLNAPOK örvendetes, hogy a kor­mány számítástechnikai prog­ramjának végrehajtása látha­tóan „sínen” van. Természe­tesen nemcsak a SZKI járul ehhez hozzá, hogy mást ne említsünk az R—10-es perifé- riáláe berendezései közül is pl. a lyukasztót a MOM gyárt­ja, a konzolírógép cseh import A kívülálló szempontjából az a legfontosabb, hogy napról napra jobban megvan a szá­mítástechnikai kultúra elter­jedésének „hardware”-ja, gé­pi alapja, de napról napra nő a felhasználók, a „offware”- értők tábora is. Teljesen vilá­gos az ig hogy lassan-lassan befejeződik a látványos bemu­tatások időszaka, és a „szür­ke” apró munka következik, amely valóban megveti a nép­gazdaság teljes keresztmetsze­tében elterjeszthető és fel­használható modem számítás- technikát h. j; A Tiszamenti Vegyiművek két évtizede Szolnoktól délre,' a Tisza jobb partján, a homokdűnék tetején, . aprócska faházakat fészereket ácsoltak az építők.;. így kezdődött, 1950 nyarán. Ekkor még inkább csak a beavatottak tudták, hogy az építők felvonulása az első öt­éves terv egyik legnagyobb vegyipari beruházásának nyi­tánya. Két évvel később, 1952. június 8-án, már termelt a Tiszamenti Vegyiművek első, évi 65 ezer tonna kapacitású piritbázisú kénsavüzeme. Milyen egyszerűnek tűnik mindez, pedig az új születésé­nek izgalma és nehézsége kí­sérte a gyáralapítás minden napját. Kemencék, csarnokok épül­tek, gépeket szereltek, — ez sem volt könnyű, de a legne­hezebb a termelés megindítá­sához szükséges szakmunkás- gárda felkészítése volt. Szol­nokon és környékén azelőtt még egy aprócska vegyiüzem .sem volt. Márpedig a Tisza- menti Vegyiművek leendő munkásállományát innen és a környező falvakból kellett to­borozni. Hosszú volt az út, amíg a tószegi, várkonyi, ve- zsenyi és abonyi földművelők, kosárfonók, kubikosok vegy­ipari szakmunkásokká váltak. Néhány év múlva — az ipar növekvő kénsavszükség- lete miatt — az üzem terme­lése kevésnek bizonyult Újabb kénsavgyárakat tervez­tek a Tisza partjára. Szovjet és lengyel segítséggel épült fel — 1963-ban és 1964-ben — a két új kénsavüzem. Évi ter­Textil helyett papír >— Munkában az R—10. Lassan húsz éve, hogy megje­lentek az un. „nem szőtt” kelmék, a kereskedelem ezeket leginkább mint textilként alkalmazható pa­pírt reklámozza. Valójában azon­ban mégsem tekinthető papír­nak. Többségük ugyan papírgyár­ban készül, de esetleg nem is tartalmaznak papírrostokat. Az 50-es évek elején az Egyesült Ál­lamokban kezdték gyártani, fel­használási területük és minősé­gük igen rövid idő alatt kiterjedt és megváltozott, miközben a gyártó országok sorába lépett Svédország, Ausztria, az NSZK, Csehszlovákia és Franciaország PAPIRRUHA — PAPIRKELME Az eldobható áruknak legna­gyobb jelentősége a kórházi gya­korlatban van, a leggyorsabb fejlődés is itt várható; ágyneműt, kötszereket, pelenkákat, pizsamá­kat készítenek belőle és ezeket egy bizonyos használat után el­dobják. Ugyanakkor a szálloda- ipar is jelentkezik az eldobható ágyneműk és asztalneműk igényé­vel. Különbséget kell azonban tenni ez egyszeri használatra va­ló és a tovább felhasználható termékek között, noha a hosz- szabb felhasználás is gyakran csak tízszeri mosás, vagy pl. két­száz használati órát jelent. A papírruhákat távolról sem fogadta osztatlan siker. A nők pótlásnak tekintik és idegenked­nek tőle, amiben közrejátszhat még egyelőre az, hogy nem elég olcsó. Olyan olcsón kellene ugyanis piacra kerülniük, hogy ne sajnálják eldobni őket. Ugyan­akkor F. Forquet római divatter­vező szerint a papirdivat a gyer­mekruházkodás területén nagy­szerű találmány, mert nagy lehe­tőségeket biztosít és egykor dön­tő szerepet fog betölteni. PAPIRTEXm A gyártási technológiákat sza­badalmak védik, és ezért pontos leírásukat titok fedi. Felhasznált alapanyaguk 90—30 százalékban papírcellulóz, ezenkívül, főleg szintetikus szálasanyagot pl. nylont tartalmaz. Kötőanyagként továbbá viszkozitást csökkentő és színező anyagként a legkülönfé­lébb vegyipari termékeket hasz­nálják fel. A gyártás maga, vagy száraz, vagy nedves úton törté­nik. A száraz eljárásnál a ros­tokat egy végtelenített acélsza­lagon, vagy szitán egyenletesen szétoszlatják, pl. elektrosztatikus módszerekkel. A nedves eljárás­nál az un. lapképzés és a rostok összekapcsolása papírgépen tör­ténik. Ugyanakkor készítenek olyan termékeket is, amelyek pa­pírrostokat egyáltalán nem tar­talmaznak. A svéd „Rayalin" pl. kizárólag műszálból és polyész- terből készül. A textilként hasz­nált termékek előállításánál gyakran valami olcsó anyagból készült hálóra, vagy laza kelmé­re viszik fel a rostokat, ami az­után benne is marad a termék­ben. Nagyon fontos a megfelelő kötőanyag kiválasztása, amely a rostokat összetartja. Ez ugyanis döntően' befolyásolja az anyag hasznos tulajdonságait, pl. sza­kítószilárdságát, rugalmasságát, lég- és nedvességáteresztő ké­pességét. FAPIRMIN! — PAPiRMAXI A nem szőtt kelme rendelteté­sétől függően mázolható, nyom­tatható, vízhatlanná, tűzállóvá tehető. A feldolgozás során szab­ható, ragasztható, préselhető, kasírozható — és így tovább. A papír-, a textil-, a műanyag- és a vegyipar közös gyermeke­ként született meg a papírkelme. A tengeren túl és Európában egyre nagyobb mennyiségben használják fel. Biztosan szívesen fogadnák a hazai piacon is, mert pl. megkönnyítené a második műszakban dolgozó asszonyok munkáját is. Sőt talán a papír­minit sem sajnálnánk eldobni egy új papírmaxiért... mel&üík már meghaladja a 250 ezer tonnát. Az 1960-as évek elején be­lépett a termelésbe a szuper- foszfát üzem is. Évi termelési kapacitását 200 ezer tonna szuperfoszifáí gyártására ter­vezték, de hamarosan elérték a negyedmillió tonnát. A mezőgazdaság kemizálásá azonban még több műtrágyát követelt az ipartól. A fokozott igények kielégítésére 1965- ben újabb, az előzővel azonos kapacitású szuper-foszfát üzem épült. A fejlesztés tovább folyt. A gyáráriás újabb és újabb fű­zeseket, kietlen földet „rabolt el” a Tisza -menti területek­ből. 1967-ben ide telepítették á „Budalakk” gyár egyik rész­legét. Az új, modernizált üzem ma már 90 különbőz» színig porfestéket gyárt. Az első évtized megterem­tette a gyár szakmailag maga­san képzett szakmunkás és vezető törzsgárdáját. A Tisza | partján letelepedett műszaki­ak — a gyár fejlesztési alap­jának terhére, már az új gaz-; dasági szabályzók életbe lépé­sekor — elhatározták, hogy az ország szintetikus mosószer szükségletének ellátása, az áruválaszték bővítése érdeké­ben mo6Ószerüzemet létesíte-í nek. Munkájuk eredménye a Tomi mosószer-család eddigi hat tagja, amely mind meg­kapta a Kiváló Aruk Fóru-j mának megtisztelő jelz-éséC Legújabb termékük a féke­zett habzású, bioaktív, uni­verzális mosószer, a Tomi Sztár, az idei BNV-n is díjat kapott. A -gyáróriás napjainkban is tovább növekszik. A vállalat szakemberei által készített be­ruházási program alapján évi 75 ezer fonna teljesítményű kevert, granulált műtrágyát gyártó üzem épült; Már próbaüzemét tartja a legújabb, a legmodernebb évi 200 ezer tonna kapacitású kénsavüzem, amely len-gyei tervek alapján, lengyel szak­emberek segítségével épült. Az új gyár üzembe helyezésé^ vei a vállalat termelése meg­haladja a félmillió fonna kén-* savat A Tiszamenti Vegyiművek at szocialista országokkal kiala­kult gazdasági kapcsolatok erősödésével párhuzamosan fejlődik. A kénsavü-zemek nyersanyagát, a szuperfosz­fát üzemek nyersfoszfátját, a porfestéküzem alapanyagának nagy részét a Szovjetunióból, Lengyelországból, Csehszlová­kiából és az NDK-lból szállít­ják a Tisza partjára. A vállalat kénsavat, óleu- mot, granulált szuperfoszfátot és mosószereket exportál, el­sősorban a nyersanyagellátás­ban részt vevő partner orszá­gokba. A Tiszamenti Vegyiművek gyártja az országban felhasz­nált kénsav 90 százalékát, a foszfor műtrágyának pedig a felét. A _ lenyűgöző pano-rámájü gyáróriás mellett jól parkosí­tott lakótelep épült, — szak­orvosi rendelőkkel, bölcső­dével, óvodával, művelődési otthonnal, mozival, üzletháló­zattal. Százhúsz család lakik itt, igen szép környezetben. Hamarosan felépül a lakótelep új, tizennyolc lajcásos épülete is. A gyár munkáskollektívája szakmailag magasan képzett — a szolnoki Vegyipari-Finom­mechanikai és Műszeripari szakközépiskolával kötött szocialista szerződést — biz­tosítja elsősorban a szakmun­kás -utánpótlást. A távlatok? Erről a gyár vezetői csak annyit mondtak el, hogy a Vegyiműveknek a foszfor műtrágya gyártásának fejlesztésében lehet majd nagy szerepe. TISZAI LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents