Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

r

1

Több mint 25 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára

Június 26-án kexdődnek a Jelvételik

Több mint 25 ezren jelentkeztek a most érettségizők és a korábban végzettek közül a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira. Megkezdődtek az előkészületek hazánk 62 felsőoktatási intézményében az idei felvételi vizsgákra, amelyek országosan — valamennyi tagozaton — június 26-án kezdődnek, és az érvényben levő rendelkezések szerint július 31-ig véget érnek.

A hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatain 14 és fél ezer gólya kezdheti meg tanulmányait, közülük 6500-an egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. A műszaki egyetemek 2085, a különböző tudományegyetemek 2165, az orvostudományi egyetemek 1240, az agráregyetemek 910, a művészeti főiskolák 300, a pedagógusképző Intézmények

3110, a műszaki, mezőgazdasági és gazdasági jellegű főiskolák együttvéve 4690 első évest vehetnek fel.

Évről évre visszatérő gond azonban, hogy egyes szakok, karok rendkívül divatosak: ezekre a túljelentkezés sokszoros, míg másokon a keretszámot is alig haladják meg. '

Á Művelődésügyi Minisztériumban összegezték a különböző tudományegyetemekre történt jelentkezéseket. Ebből kiderül, hogy többen meggondolatlanul töltötték ki a jelentkezési íveket. Országosan az egyik legdivatosabb szak a pszichológia, az idén mindössze 10 új elsősre van szüksége a népgazdaságnak, ezzel szemben 155-en pályázzák meg a helyeket, ami azt jelenti, hogy a túljelentkezés 15-szö- rös. Egészében véve a budaMit csinálhatnak nyáron a diákok az általános iskolákban

Azokban a családokban,

ahol az édesanya is dolgozik még több a szünidei goncL Ezen próbál segíteni az iskola úgy, hogy a napközi, a tanítási szünet ideje alatt is működik, nemcsak étkezést, de hasznos és pihentető elfoglaltságot, szórakozást biztosítva a gyerekeknek; Megyeszerte folynak a felmérések arra vonatkozóan, hány gyerek kívánja igénybe venni a nyáron is az iskolai napközit. Pontos számadatot már csak azért sem lehet mondani, mert nagyon sok gyerek csak egy vagy másfél hónapot tölt napköziben nyáron, vagy úttörőtáborba megy, yagy rokonoknál nyaral.

A nyári foglalkozásokra beosztott pedagógusok mindent elkövetnek, az anyagi lehetőségek határán belül, hogy a gyerekek ne azt érezzék, nyáron is iskolában vannak. Készülnek a programok minden iskolában. Szekszárdon könnyebb a helyzet, mint a községekben, mert a művelődési központ, a mozi és a Megyei Könyvtár gyerekkönytá- rával közösen szerveznek me- sedélelőttöket, ifjúsági filmvetítést, közös televíziónézést. Ebben segít az új ifjúsági presszó is, délelőttre összeállított nyári programjával. Szerveznek kirándulásokat, sportos egyéb vetélkedőket. Az erdei séták az alsó tagozatosok számára szórakoztató kömye- zetismereti órák is. Strandra is elviszik a gyerekeket a meleg nyári napokon.

A nem napközisek számára is nyújt szórakozási lehetőséget az iskola. Elmondhatjuk, hogy minden szekszárdi iskolában a hét előre meghatározott napján közös program várja az érdeklődő gyerekeket.

Vidéken kevésbé ideális a helyzet, mivel a lehetőségek

Népújság J

maguk is szegényesebbek, több szülő is tartózkodik otthon, emiatt a gyerekek úgyszólván haszontalanul töltik idejüket. Előfordul az ellgnr kező véglet is, hogy az isköla nyújtana programot, de a felsőtagozatos gyerekeket már befogják a nyári mezőgazda- sági munkába. Ez önmagában nem is lenne baj, mert a munkára nevelés nemcsak az iskola célja és feladata, de a családé is. viszont biztosítani kell minden gyereknek, hogy legalább a szünidő felét pihenéssel töltse, hogy újult erővel indulhasson neki az új tanévnek.

pesti bölcsészkaron csaknem hétszeres, a debreceni és a pécsi bölcsészkarokon pedig több mint háromszoros a túljelentkezés. Változatlanul divatosak a jogi fakultások is: a jelentkezők arányához képest a fővárosban és Szegeden csak minden ötödik, Pécsett minden negyedik jelentkezőt tudnak majd felvenni.

A jelentkezők szándékát tekintve Debrecenben a történelem-földrajz szak a sláger: tízszer annyian szeretnének beiratkozni, mint amennyire szükség van. Ugyanakkor feltűnő, hogy például Szegeden a kémia-fizika, Debrecenben pedig a matematika-ábrázoló geometria szakra nem jelentkeztek annyian, mint ahány hely van.

Jelentős az érdeklődés a közgazdászpálya iránt is: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 560 helyét 1724-en pályázzák meg, így minden harmadik jelentkezőt vehetnék majd fel az első évfolyamra.

A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya a bölcsészettudományi karokra jelentkezők között 20—30 százalékos, a természettudományi karokon pedig 27—32 százalék.

A különböző tudományegye- témekre jelentkezők soraiban igen nagy arányban szerepelnek a lányok: arányuk 50—90 százalék között van. A külkereskedelmi főiskola idegen nyelvi levelező szakán a jelentkezettek 93 százaléka, az ELTE bölcsészettudományi karán 70 százaléka, az ELTE természettudományi karának biológia-kémia szakán 90 százalék a női jelentkező. Ugyanakkor a szegedi fizikaszakra egyáltalán nem jelentkezett leány hallgató. (MTI)

Két könyvritkaság története

Csaknem két évvel ezelőtt a budapesti színházi világ egyik legnagyobb szenzációja volt Milton „Elveszett paradicsom” című vallásos nagyeposzának színpadi átültetése. A Thália Színház Kázimir Károly nagyszabású rendezésében mutatta be a világhíres költői művet. A kitűnő rendező ezt megelőzően már országos sikert aratott egy hasonló szellemű művészi vállalkozással, amikor is a középkor halhatatlan vallásos eposzát, Dante „Divina Commediá”-ját állította színpadra.

A magyar költőket és műfordítókat közel két évszázad óta foglalkoztatta Dante és Milton hatalmas műve, de azt kevesen tudják, hogy az „Elveszett paradlcsom”-ot egy dilettáns, de lelkes testőr-író, Bessenyei Sándor fordította le először magyarra. Bessenyei Sándor annak a Béssényéi Györgynek volt a testvérbátyja, aki 1772-ben kiadott „Agis tragédiája” c. drámai művével új korszakot nyitott a magyar irodalomban. Innen számítjuk a magyar irodalom megújhodását, amely egyben a franciás irodalmi irány megindulása. Bessenyei Sándor 1764-ben, egy évvel öccse előtt, került fel Bécsbe, mint Mária Terézia testőre, ahol később tagja volt az öccse által szervezett irodalmi társaságnak. 1773-ban kapitányi ranggal átlépett a sorkatonasághoz, ahol a török háború befejezéséig teljesített szolgálatot. Bessenyei György már a testőri szolgálat során felhívta bátyja figyelmét a francia irodalomra. Az ő buzdítására határozta el Bessenyei Sándor, hogy lefordítja az „Elveszett para- dicsom’’-ot magyarra. Miután angolul nem tudott, de éppen abban az időben Franciaországban sokat olvasták Milton vallásos nagyeposzát, Bessenyei Sándor ennek lefordítására határozta magát. Nyugalomba vonulása után hazament Szabolcsba kelinci birtokára gazdálkodni, s közben a zsúptetős kis kúriában szorgalmasan fordítgatott. Nem lévén eredeti költői tehetség, és akkor még nem igen ismerték nálunk az ötös és hatodfeles jámbusokat, Milton műAkiket érint, azonnal keressék fel iskolájukat

Kísérleti csiszolások a felvételin

1972. június 8.

A műszaki egyetemek és műszaki főiskolák június 28- án tartják fizikából és matematikából írásbeli felvételi vizsgájukat.

A művelődésügyi miniszter bizonyos — kísérleti jellegű — korszerűsítést rendelt el a műszaki felsőoktatási intézmények idei felvételi vizsgarendjében. Érintett ebben a Budapesti Műszaki Egyetem és bajai főiskolai kara, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és dunaújvárosi, illetve kazincbarcikai főiskolai kara, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a budapesti Bánki Donát Gépipari és Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, a kecskeméti, a győri és a pécsi műszaki főiskola.

Akik ezekre a helyekre jelentkeztek, jól figyeljenek ! Mi vonatkozik az új típusú ipari szakközépiskolákban érettségizőkre, akik végzettségüknek megfelelő műszaki szakra mennek felvételizni?

1. Nem kell fizikából felvételi vizsgát tennie az 1972. évi országos műszaki tanulmányi verseny első tíz helyezettjének. Esetükben a középiskolából hozott pontszámot eleve 10-nek, a versenyhelyezés alapján a fizika pontszámot eleve 5-nek számítják;

2. Nem kell fizikából írásbelizniük azoknak, akik az új típusú ipari szakközépiskolákban jeles osztályzatot kaptak a második évben fizikából, s a harmadik-negyedik osztályban szintén jelesek voltak a fizikát helyettesítő más tantárgyakból.

A gimnáziumban érettségizőik közül is figyeljenek azok, akik műszaki egyetemre, főiskolára jelentkeztek. Ha a

II.—III.—IV. osztályban jeles fizikajegyet szereztek ők is mentesülnek a fizükaírásbeli alól.

A kedvezményre jogosult diákoknak — mind a szakközépiskolákban, mind a gimnáziumokban — az igazgató ad a jelesekről igazolást. Ezt személyesen el kell vinniük az írásbeli vizsgára, s ha bemutatták, nem kell dolgozatot írniuk.

3. Az új típusú ipari szak- középiskolákban végzettek a fizika szóbeli helyett érettségi

szaktárgyaik egyikét választhatják szóbeli tárgynak. Ezt az óhajukat az írásbeli időpontjában kell bejelenteniük a műszaki egyetemen, illetve műszaki főiskolán. A Művelődésügyi Minisztérium szabályozta, hogy az egyes Iskolák esetében melyek ezek a választható szaiktantárgyak. Szó- bellzni valamiből kell: vagy fizikából, vagy a kijelölt tárgyak egyikéből.

Mi az, ami ebből az új típusú közgazdasági szakközépiskolákban érettségizőkre vonatkozik? Közülük nem kell politikai gazdaságtanból,

vagy történelemből felvételizniük azoknak, akik az 1972. évi országos szaktárgyi tanulmányi versenyen az első tíz között végeztek, s a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, illetve a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakára jelentkeztek. Az ipari szakközépiskolásokhoz hasonlóan ők is eleve 10+5 ponttal mehetnek a kötelező matematikai felvételi vizsgákra.

Akiket a kedvezmények érintenek, azonnal keressék fel iskolájukat: részletes tájékoztatásért és a jeleseket igazoló papírért. Ne feledjék: az írásbelire mindenkinek el kell mennie, még ha mentesül alóla, akkor is. Matematikából kedvezmény nincs! A művelődésügyi miniszternek ezek a rendelkezései — egyelőre — más jellegű felsőoktatási intézményre nem vonatkoznak.

vét magyar prózában ültette át.

Az „Elveszett paradicsom” 1796-ban jelent meg .először Kassán Ellinger János császári és királyi könyvnyomtatónál két kötetben. A második kötet tartalmazza „A visszanyert paradicsom” című négy énekes eposzt is, melyet Milton 1671- ben fejezett be. Az egyik irodalmi lexikon szerint Bessenyei Sándor fordítása még háromszor jelent meg. Ezt a ma már rendkívül ritka könyvet egy-két nagy könyvtárunkban lehet még olvasni, egyébként a magánkönyvtárakban nem igen található. Az 1796-ban megjelent műnek egy példánya, illetve annak „második darabja” dr. Medvigy Endre MÁV-jogtanácsos tulajdonában van. A második kötet elején egy hosszabb versezet olvasható, melynek végén ez áll:

Debrecenben Augusztus 24-kén 1796-ban

Attól eltekintve, hogy Baróti Szabó Dávid az 1800-as években latinból szintén lefordította Milton nagy művét, az első magyar ősfordításnak még van egy érdekes adaléka. Benyov- szky Pál író és nyugalmazott lapszerkesztő tulajdonában van egy francia—német szótár,

mely 1762-ben jelent meg Strassburgban. A könyv első belső oldalán két név olvasható. Az egyik ceruzával van írva: Bessenyey György. Az y fölött két pont van. A másik nevet tintával írták: Bessenyei Sándor kapitány, s alatta egy évszám: 1791.

E bőrbe kötött szótár történetét így mondta el Benyov- szky Pál:

— Nagyapám, dr. Visky Károly Szatmárnémetiben született. Jógi tanulmányai elvégzése után előbb a törvényszéknél, majd a városnál működött. 1893-ban a király a debreceni ítélőtáblához nevezte ki bírónak. Itt abban az időben Széli Farkas volt a táblai tanácselnök, akivel a nagyapám és családja jó barátságban éltek. Széli Farkas leánya anyámmal és nagynénéimmel együtt bálozott. Széli Mariann ekkor ismerkedett meg Jan Kubelikkel, a világhírű cseh hegedűművésszel, aki a régi Arany Bika dísztermében hangversenyezett. Az ismeretségből szerelem, és Széli Mariann csakhamar Kubelik felesége lett.

— Maga Széli Farkas, aki rokonságban volt a Bessenyei családdal, az irodalom terén is országos nevet szerzett. Jogi munkái mellett megírta „A nagybessenyői Beásenyei-csa- lád történeté”-t, mely azóta is értékes forrásmunka. 1907-ben nyugdíjba ment, s miután a család a fővárosba akart költözni, a debreceni háztartást feloszlatták. így került többek között ez a szótár is hozzánk. A repatriálások és más városokba való költözködéskor sok mindenünk odaveszett, de ez a nagy könyv megmaradt. Szinte érthetetlen. A késői családi hagyomány szerint Bessenyei Sándor ezt a szótárt használta kelinci birtokán, amikor Miltont fordította. Én nem hiszem, hiszen a szótárban nincs egyetlen megjegyzés vagy valami fordítói utalás. Ugyanígy nem tartom valódinak a ceruzával beírt Bessenyei Györgyöt sem, ellenben Bessenyei Sándor kapitány aláírása feltétlenül sajátkezű aláírás.

Kétségtelen, hogy mindkét könyv bibliofil ritkaság. És mindkét könyv egy-egy adalék abból a korból, amikor a magyar műfordítás még gyermekcipőben járt, s talán maguk Bessenyeiék sem hitték, hogy eljön az idő, s a magyar műfordítás belenő az európai irodalom homlokába.