Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-06 / 131. szám
t I * * 1 « ír r . r. r r* | - f . î? f «' Az uszoerîekesifes uj lehefosegei Ai Állattenyésztési Felügyelőség és az Állatforgalraí és Húsipari Vállalat tájékoztatója Ami törvényes, azt igen ! Ami önkéntes segítés, azt nem ! Ä szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése igen fontos helyet kapott a IV. ötéves népgazdasági terv célkitűzéseiben. A növekvő belső fogyasztói igények kielégítése mellett a vágómarha-export révén, kiemelt szerepet játszik hazánk külkereskedelmében. Az ágazat termelőkapacitását elsődlegesen a tehénállomány nagysága határozza meg. A háztáji és egyéni gazdaságok tehén- állománya az utóbbi években nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy a nagyüzemek állománya növekedett. Ennek a kedvezőtlen folyamatnak az okait kormányzatunk mélyrehatóan vizsgálja és átfogó intézkedéseket tervez a jövedelmezőség megjavítása és az értékesítési biztonság megteremtéséről Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy az arra alkalmas üszőborjak felnevelésével és tenyésztésbe állításával a lehető legnagyobb mértékben meggyorsítsuk a tehénállomány feljesztését és az egész szarvasmarha-állomány járványos betegségektől való mentesítését. Az új intézkedések első lépéseként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium üszőborjú-felnevelési és -fel- vásárlási akciót szervezett a háztáji és egyéni tehén tartók számára kedvező és biztonságot nyújtó feltételekkel. Ennek keretében lehetőség nyílik — a tenyésztésre alkalmas üszőborjaknak 2—4 hetes korban való értékesítésére, a tbc- től hatóságilag mentesnek nyilvánított községek közigazgatási területén 35.— Ft-os, egyéb községek közigazgatási területén pedig 30.— Ft-os kilogrammonkénti áron, ha azok tbc-től.és brucellózistól igazoltan mentes környezetből (udvarból) származnak; — az üszőborjaknak a tenyésztőnél történő felnevelésére olyan garanciák mellett, hogy azok később vagy tenyészállatként, vagy vágóállatként biztonsággal értékesíthetők lesznek; — a tenyésztésre alkalmatlan minőségű, vagy az állategészségügyi követelményeknek meg nem felelő üszőborjaknak 24.— Ft-os kilogrammonkénti áron vágóra való értékesítésére. HOGYAN LEHET ÜSZÖBORJŰT ÉRTÉKESÍTENI? Az akció szervezésével és lebonyolításával az egyes köz- igazgatási területek állategészségügyi hatósági besorolásától függően a megyei Állattenyésztési Felügyelőség, valamint a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat foglalkozik. Mivel Tolna megye Szarvasmarha-állománya kevés kivétellel már tbc-től mentes, és ebben az évben a még meglévő fertőzött állatok kivágásával (lecserélésével) a mentesítést általánosan is meg kell oldani, a községek többsége az állattenyésztési felügyelőség tevékenységi körébe tartozik. Ezért itt azokat a községeket soroljuk fel, amelyekben kizárólag az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat foglalkozik a tbc-től mentes állománnyal (udvarral) rendelkező termelők üszőbor jú-értékesítési ügyeivel : Cikó, Grábóc, Hőgyész, Ka- laznó, Kéty, Lengyel, Nagy- mányok, Zomba, Dombóvár, Szakcs, Bikács, Nagydorog, Paks, Pálfa, Pusztahencse, Al- sónána, Decs, Sárpilis, Diós- berény, Gyönk, Iregszemcse, Miszla, Nagykónyi, Nagyszokply, Pári, Tolnanémedi, Udvari, Varsád,-Szakályj A tenyésztésre alkalmasnak minősülő üszőborjakat a felsorolt községekben a vállalat 30.— Ft/kg,- a' többi községben a felügyelőség 35.— Ft/kg áron vásárolja meg 10—30 napos korban, előzetesen megkötött értékesítési szerződések alapján. Az előzetes szerződések megkötésére a fiatal korban zavartalanul végrehajtható felvásárlás érdekében feltétlenül szükség van. Ezért az eladási szándék bejelentésével nem szabad megvárni az ellést. Célszerű, sőt szükséges ezt már a tehén vagy üsző 5 hónapos vemhességének idején megtenni a leendő esetleges üsző- bor jú-szaporulatra vonatkozóan, mégpedig a felsorolt községekben az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlójánál, a többi községben pedig a helyi tanács (kirendeltség) szakigazgatási szervénél. A bejelentés, valamint a megfelelő ' állatorvosi igazolások alapján köti meg az értékesítési szerződést ’ a terűiét szerint illetékes felvásárló szerv. A borjú- megszületésének hasonló módon való bejelentése után annak legkésőbb 30 napos korban történő' elszállításáról, helybeni mérlegeléssel és átvétellel ugyancsak a felvásárló szerv gondoskodik, ha az állat a szerződésben kikötött feltételeknek megfelel. LEHETŐSÉG VAN ARRA IS, HOGY A TERMELŐ MEGFELELŐ GARANCIA MELLETT, SAJÁT MAGA NEVELJE FEL AZ ÜSZÖBORJŰT Ha a megszületett üszőbor- jut az előzetesen megkötött értelkesítési szerződés ellenére a tenyésztő saját gazdaságában kívánja felnevelni, akkor ezt a Szándékát a szerződtető felvásárló szervnek kell bejelentenie annak vállalásával, hogy az állatot 15—17 hónapos korában tenyésztésre való alkalmasság szempontjából felülvizsgáltatja az Állattenyésztési Felügyelőséggel. Ebben az esetben a borjúértékesítési szerződés megszűnik és helyette községre való tekintet nélkül az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal köthető olyan megállapodás, miszerint a vállalat — az Állattenyésztési Felügyelőség által tenyésztésre alkalmasnak minősített üszőre vemhesüsző-értékesítési szerződést köt az akkor érvényes feltételek szerint, — a tenyésztésre alkalmatlannak. .minősített üszőre vágómarha-értékesítési szerződéskötésre vállal kötelezettséget, ugyancsak az akkori érvényes feltételek szerint. A vállalat mentesül az előbbiekben ismertetett ■ kötelezettsége alól, ha a termelő elmulasztja az állat tenyésztési szempontból való felülvizsgáltatását* VÄGÖBORJUËRTÉKESITËS Azoktól a termelőktől, akiknek szarvasmarha-állományukban még tbc-vel fertőzött állat található és emiatt az előzőekben ismertetett te-, nyészértékesítési akcióban nem vehetnek részt, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 24 Ft,kg-os áron vágásra felvásárolja az eladásra felkínált üszöborjajcat.. Az ilyen szándékot is a körzeti-felvásárlónak kell bejelenteni. Ugyanez az ár fizetendő az üszőborjú vásári értékesítésénél is, A VEMHESÜSZŐ- NEVELÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS UJ FELTÉTELEI Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ezideig az elhelyezési lehetőségei alapján kötött vemhesüsző-értékesítési szerződést. • r Az új rendelkezések alapján elhelyezési lehetőségeitől függetlenül, minden tenyésztésre alkalmas, tbc-től és brucellózistól mentes környezetben felnevelt 12 hónapos, vagy ennél idősebb, de még nem vemhes üszőre meg kell kötnie az értékesítési szerződést 1973. évi átvételre. A szerződés jelenlegi szövege egy olyan kiegészítéssel bővül, hogy ha a vállalat a szerződés feltétéinek megfelelő üszőt legkésőbb 8 hónapos vemhes korában nem tudja átvenni, akkor a tenyésztő — jogosult aiz üszőt 4 évi tartási kötelezettség vállalása toellett 8000 Ft-os állami támogatással visszatartani, — vagy az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól — a vemhesüsző-értékesítési szerződés felbontásával egyidejűleg — 5000 forint kártérítést kap és az üszőt leelleti. Ugyanakkor a tenyésztő kívánságára a vállalat vágótehén-értékesítési szerződést köt, amelyben kötelezi magát arra, hogy a leellett tehenet a tűlajdonös által megjelölt időpontban — az elléstől számított két hét után és hat hónapon belüli — vágás céljából a minőségnek megfelelő vágóáron átveszi. Ha a tenyésztő a bor jut is értékesíteni kívánja, úgy a vállalat azt is felvásárolja 30, illetve 24 Ft/kg áron. Ezt a szerződéskiegészítést utólagosan, az 1973. évi átvételre már megkötött vemhesüsző-nevelé- si szerződésekhez is ajánlani fogják a vállalat felvásárlói. Ha a termelő a kártérítés után vágóértékesítésre szerződtetett tehenét hat hónapon belül mégis vissza kívánja tartani, az 5000 forint kártérítést vissza kell fizetnie. Arra is van azonban lehetőség hogy fiatal tehene helyett a tulajdonában lévő másik, gyengébb minőségű (öreg) selejt tehenét adja át vágásra, amely esetben az 5000 forintot nem kell visszafizetnie. A vállalat már megkezdte ilyen formában a megye minden községében a háztáji és egyéni gazdaságokban a szerződéskötést. A szerződéskötésnek természetesen feltétele, hogy a termelő az egyedre és a környezetre vonatkozó tbc- mentességi igazolást mutasson fel Ezek a sokrétű és kedvező feltételek választ adnak arra a kérdésre is. hogy mi történjék az egy hónaposnál idősebb üszőkkel. A tenyésztésre alkalmasaknak az értékesítési biztonsága adva van, a tenyésztésre alkalmatlanoknak a selejtezése és felvásárlása pedig folyamatosan megtörténik. EZEK AZ INTÉZKEDÉSEK kétségtelenül nagymértékben segítik elő a tenyésztési munka folytatását az értékesítés biztonságának megteremtésével és jó alapul szolgálnak a párt és a kormány szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programja megvalósításához. Megint Ööbröközről lesz szó, holott nemrég írtunk a dombóvári járásnak erről a nagyközségéről, méghozzá úgy, hogy a közművelődés helyzetét vizsgálva arra az áldatlan állapotra kívántuk fölhívni a figyelmet, ami a község vezetői és a község lakosságának zömét foglalkoztató termelőszövetkezet, a Zöldmező között kialakult. Talán nem árt ismét elmondanunk, ha másért nem, az emlékezet frissítésére, hogy a termelőszövetkezet a legteljesebb mértékben elzárkózik a községfejlesztés gond- ' jai elől. Teszi mindezt azért, mert törvényerejű rendelet alapján „tisztességgel megadózik” jövedelme után. S neki ezért „nem dolga se a fejlesztési feladatok támogatása”, sem pedig az, hogy legalább némiképpen mecénása legyen a véges anyagi lehetőségekkel rendelkező népművelés ügyének. Mi indokolja hogy ismét Döbröközről beszéljünk? Két dolog. Az egyik nem más, mint egy szóbeli információ, amit több oldalról is megerősítettek. A termelőszövetkezet néhány vezető embere gondosan kivágta és eltette a bevezetőben említett riportot, de mindeddig a legcsekélyebb jelét sem adta annak, hogy az elmarasztalt magatartáson változtatni kíván. Száz szónak is egy a vége. lassan csakugyan nem lehet kárhoztatni a községi tanácsnak azon vezetőit, akik kissé kedvszegetten azt hangoztatják, hogy belefáradtak a termelőszövetkezettel folytatott meddő vitákba. ... Az ismétlésbe bocsátkozás másik oka eigy levél. Üöbrö- közről . kaptuk, mellékletként a Zöldmező Mg Tsz egyik vezetőségi határozatával, amiben az áll, hogy nem áll módjában á termelőszövetkezetnek az óvoda támogatása. Mit kért az óvoda vezetője? Senki ne gondoljon nagy dologra. Mindössze azért fordult a termelőszövetkezethez, hogy egy fuvarra való homokot szállíttasson abba az óvodába, amelyikbe a tagjainak a gyerekei is járnak. A levélhez mindösze egy ilyen rideg és meglehetősen szűkszavú vezetőségi határozatot mellékeltek, de bizonyos vagyok abban, hogy akad több ilyen lehangoló dokumentuma is a közös dolgokat illető kö- zonynek. Tarsolyomban a levéllel Dombóvárra, majd Döbrököz- re tartva betértem Bonyhád- ra, megtudakolandó, hogy a járásban és székhelyén a fejlesztési elképzelések, napi gondok megoldásában számíthatnak-e a tanácsok az ipari és mezőgazdasági üzemek társadalmi szervek segítségére, támogatására? Egyszóval, amiről annyit írtunk, hallunk, beszélünk; képes-e a bonyhádi járásban alkotó módon érvényesülni a társadalmi összefogás ? A válasz: — igen! Társadalmi összefogás eredményeként épül meg rövidesen az autóbusz-pályaudvar. A járás székhelyén 1973— 74-ben ugyancsak a társadalmi összefogás teszi lehetővé egy új óvoda fölépítését, aminek a költségei becslések sze* rint meghaladják a két és fél. milliót. A beruházás fedezetét jelentő összeg túlnyomó részét a nagyközségi tanács biztosít-' ia, de a Petőfi és az Ezüstkalász. Termelőszövetkezetek több mint félmilliót adnak, az Építőipari Ktsz 250 000 forint értékű munkát ajánlott meg. Kisdorogon — megint csak a társadalmi erők fejlődést szolgáló koncentrációjával épül meg a művelődési, azaz ifjúsági és művelődési ház. A Március 15 Tsz 40 000 forint értékű fuvarozást vállalt. De sorolhatnánk hosszan melyik termelőszövetkezet, kisipari szövetkezet vagy ipari üzem mit tesz az „asztalra” önként. Fölismerve azt az alapvető igazságot, hogy bármi épül is meg buszváró, óvoda, ravatalozó vagy éppen művelődési ház, saját dolgozóinak életét teszi komfortosabbá a közművelődési, oktatási és egyéb szolgáltatások hálózatának ki- terjesztésével:, fejlesztésével: Dombóvárott a járási tanács hivatalának vezetőjét kérdeztem meg, mennyibe általánosítható Döbrököz példája? Azt a választ kaptam, hogy semennyiben, mert akár Szakcsról, Gyula jról, __ Dal- mandról. Dombóvár városról, vagy Mucsiról van szó általánosságban a fejlesztési tervek végrehajtásához szükséges összhang tettrekészség a jellemző. Miért rí akkor ki teljes közönyével, elzárkózásával Döbrököz termelőszövetkezete? Számosán úgy vélik, azért; mert voltak évek, amikor a kényeztetés jutott Döbrököz osztályrészéül. A község az-; ó.ta szeret kapni, s azóta idegenkedik attól, hogy maga is adjon. Ez így nagyon keményen hangzik, igazát mégsem vitatnám, de hozzá kell tennem* hogy nem az egyes emberekről van szó. Annak idején* amikor a községi vízmű épült, a lakosság 680 000 forint értékű társadalmi munkát adott a jó ivóvízhálózat építésének költségeihez. S azóta sem fukarok a döbrököziek, ha olyan munkának az elvégzéséről esik szó, amelyek eredményükben a közösséget szolgálják. Évi száz-száztízezer forint annak a társadalmi munkának az értéke, amit a község lakossága különösebb kapacitálgatás nélkül elvállal mihelyt úgy látja, hogy a község, a közösség érdekeivel egybevágóak a saját érdekei. Csak a termelőszövetkezet nem mozdul. Azt adja, ami törvényerejű rendeletek folytán jár. önként semmit. S ez utóbbiért kérdezem végül* hogy vajon mikor érkezik meg Döbröközre az — a jelek szerint nélkülözhetetlen — külső segítség, ami a demokratizmus elveinek tiszteletben tartásával képes legalább az összhang igényét fölébreszteni a község állami, gazdasági, politikai, társadalmi életének vezetőiben? — óa — Népújság 3 1972. június &
