Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

■* Y T I 4 A > * Befejeződtek a felvételi vizsgák az esti egyetemen Csaknem kétszeres túljelentkezés Gépszerelők versenye Mözsön Csütörtökön befejeződtek a felvételi vizsgák a marxizmus —leninizmus esti egyetemre, s a hallgatók június végéig meg­kapják az értesítést a döntés­ről: felvették-e őket vagy nem. Megkértük dr. Kalicza Rezső elvtársat az MSZMP Tolna megyei Bizottság Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemének igazgatóját, hogy adjon tájé­koztatót a felvételik tapaszta­la tairóL — Talán kezdjük azzal, hogy hányán jelentkeztek? — Többen, mint tavaly, és sokkal többen, mint ameny- nyit felvehetünk. A 3 éves ál­talános tagozatra 495-en je­lentkeztek, de csak 275-öt tu­dunk felvenni, a szakosítóra pedig 86-an kérték felvételü­ket, de a férőhelyeink száma csak 48—50. Ilyen nagyarányú túljelentkezés még sosem volt, ami azt bizonyítja, hogy mind nagyobb az érdeklődés a mar­xista—leninista politikai isme­retek iránti — A marxizmus—leninizmus esti egyetem a „legdivatosabb” felsőoktatási formák egyike: so­kan orientálódnak ide. Ez évben kik kérték felvételüket? — Meglehetősen vegyes az Összkép. Egyrészt tükröződik bizonyos beiskolázási tervsze­rűség. A jelentkezők egy ré­sze olyan hivatásszerű funk­ciót tölt be, amelynek ellátá­sához nélkülözhetetlen a ma­gasabb szintű politikai kép­zettség. Mások propagandista feladatokat látnak el valami­lyen szinten, aminek az elemi előfeltétele, hogy maguk is megfelelő ismeretekkel rendel­kezzenek. Ezek jelentkezési íve a pártszervezetek, pártszervek tervszerű politikai képzése, káderutánpótlási tevékenysége eredményeként érkezett be hozzánk. Sokan egyszerűen úgy gondolták, hogy korunk megköveteli a magas szintű politikai műveltséget, és el­küldték a felvételi kérelmüket. A jelentkezők közt a legkülön­bözőbb foglalkozásúak talál­hatók, s nők, férfiak — a nők mind nagyobb számban — ve­gyesen. A részletes statisztikát még nem állítottuk Ö6sze, de annyit „előzetesen” is tudunk, hogy a jelentkezők igen nagy hányada már valamilyen álla­mi egyetemet vagy főiskolát végzett. • ■ • ... — Az egyetemeken, főiskolá­kon is magas szinten és fő tan­tárgyként oktatják a marxizmus —lenini/must. Vajon miért je­lentkezik ide az, aki egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezik? — Korunkban rendkívül gyors a különféle tudomány­ágak fejlődése, s az egyik leg­nagyobb gond mindenki szá­mára az, hogy hogyan tartson lépést a nap-nap után születő új ismeretekkel. Egy diploma viszonylag nagyon rövid idő alatt teljesen elértéktelenedik, ha „tulajdonosa” az egyete­men, főiskolán szerzett tudá­Tegnap ballagtak huszon- ötödször Tolna megye egyet­len mezőgazdasági szakmun­kásképző intézetében, Lengye­len. Most a négy mezőgazdasá­gi szakma valamelyikét három • éven át tanult, százhárom vég­zős hallgató búcsúzott a festői környezetű intézettől. A tan- ■ évzáró ünnepségen mintegy Ötszáz szülő és hozzátartozó sát nem bővíti állandóan az" újabb kutatási eredményekkel, az új tételekkel. Hasonló a helyzet a marxizmussal—leni­ni zmussal is. Aki. 5—6 éve — tehát nem is régebben! — vég­zett egyetemet, főiskolát, ma már kénytelen a marxizmust— leninizmust ismét magas szin­ten tanulni, ha lépést akar tar­tani a kor követelményeivel." Erre mind többen rájönnek saját maguk is, s egyszerűen ez a magyarázata, hogy az ál­lami egyetemet és főiskolát végzettek közül is sok a je­lentkező az esti egyetemre. — Mivel túljelentkezés van,, nyilván nem vesznek fél min­denkit. Minek alapján döntenek a felvételről? Miből is állt tu­lajdonképpen a felvételi?, — Az alapelv az, hogy egyé-- ni elbírálás alapján döntünk mindenki felvételi kérelméről, s az elbírálás két fő tényezője a káderképzés és továbbkép­zés követelménye, illetve az ehhez szükséges előképzettség, felkészültség. Annak eldöntéséhez, hogy kinek jobb a felkészültsége, a hagyományos beszélgetési for­ma mellett kiegészítő módszer­ként — segédeszközként — kérdőívet is alkalmaztunk. Mindenki kapott egy kérdő­ívet, s a rajta szereplő kérdé­sekre írásban kellett vála­szolni. A 3 éves általános ta­gozatosok kérdőívén 12, a sza­kosítók kérdőívén 22 kérdés szerepelt. Ez segített bennün­ket abban, hogy jobban meg­ismerjük a jelentkezőket, és reálisabban .tudjunk dönteni felvételi kérelmük sorsáról, ’’ Mit tQkr&znek az Írásbeli vá­laszok? — A kérdések, illetve az azokra adott válaszok à 'félvé­teli szintet tükrözték, ami meglehetősen magas, éppen a kor követelményeinek megfe­lelően. A jelentkezőkkel a ki­töltött kérdőívek alapján be­szélgettünk, s főként arról, amire írásban nem tudtak megfelelően válaszolni. Sok hallgatót a beszélgetés, során rá tudtunk vezetni a helyes álláspontra, tehát kitűnt, hogy- némelyik jelentkező többet tu­dott annál, mint ami a papír- ián volt. A kérdőíves felmérés általánosan igazolta, hogy bi­zony szükséges magasabb szin­tű politikai oktatás azoknak is, akik már rendelkeznek, „.ilyen jellegű végzettséggel. Tehát amint az előbb is mondottam, a diploma értékét csak úgy le­het megőrizni, növelni, ha va­laki állandóan képezi magát. Kicsit megdöbben tett’,.benn lin­ket, hogy hányaj! nem tudjak helyesen válaszolni a 3 éves általános tagozatra jelentke­zettek közű] k következő kér­désünkre: ..Sorolja fel a szo­cialista erkölcs alapelveit!” Sokan nem ismerték a Prole­tárdiktatúra lepfonfbs'abb <ó»r-, vezeteit és intézményéit. Még a szocialista országokat c^rn mindenki tudta felsorolni; ki­intézetben vett részt, s jelen volt a Tol­na megyei Tanács és a megyei KISZ-bizottság' képviselője is. A hallgatók á jövő héten vizs­gáznak a növénytermesztő gé­pész, a kertész, .valamint a szarvasmarhá-tényészt'ő és juh­tenyésztő szakmákban szerzett ismereteikből/, gyakorlati tudá­sukból. ^ _________; j h agytak párat, vagy olyanokat is ide soroltak, amelyek nem , tagjai a szocialista világrend­szernek. A szakosítóra jelent­kezőknek is volt olyan kérdé­sük, hogy sorolják fel a szo­cialista erkölcs alapvonásait Nem véletlenül szerepelt ez mindkét felvételiző csoportnál, Sajnos, még a szakosítóra je­lentkezők közül sem mindenki válaszolt helyesen, bár az ő válaszuk általánosságban elfo­gadhatóbb volt, mint a másik csoporttá. Ez egyben arra is fi­gyelmeztetett bennünket, hogy az évi tematikában a különbö­ző foglalkozásokon milyen tananyag-részekre kell különös gondot fordítanunk. Sokan nem értették például az ál- lammQnopolista kapitalizmus lényegét. Ugyanakkor pozitív vonásként értékeljük, hogy napjaink általános nemzetkö­zi ' helyzetét többnyire helyei sen körvonalazták, helyére tudták tenni a szocialista vi­lágrendszer szerepét. Tudták azt is, hogy az 1969-es moszk­vai, tanácskozás hogyan hatá­rozta meg' a kommunista és munkáspártok legfontosabb feladatait — A beszélgetések során nem- csak ismeretkutató kérdések hangzottak ti1, hanem szóba ke­rült az is, hogy ki miért jelent­kezett ide, hogyan látja az esti egyetem szerepét... — Igen.. í Sajnos, azt ta­pasztaltuk, hogy egyesek még mindig félreértik az esti egye­tem szérepét. Akadt; ", aki mi­után' nem tudott kellően vála­szolni a kérdőívre, azt mond­ta, hogy azért szeretne ide­jönni, hogy itt megtanulta, ha már tudná, nem jélentkezett volna., Ezzel a nézettel nem tudok egyetérteni, hiszen a politikai ismeretszerzési netn-az. esti egyetemen kezdődik, ha­nem itt már folytatódik; még­hozzá' magas szinten: Ennék ez a rendeltetése, s ezt eredménye­sen elvégem i csak megfelelő előzetes politikai műveltség birtokában lehet. Énœn ezért nemhogy nem engedhetünk az előképzettségi követelmények­ből.. hanem azok mind nagyob­bak — felezte-, be táiékcfetató- ját dr. Kalicza Rezső elvtárs. BODA FERENC Igazságosan ma nem kellene az építőknek, dolgozni, de a cfarü ott 'bólogat a vázkerámia , irodaháza mellett: tíz munkás, Schárer JózSef művezető irá­nyításával panelokat ' rak he­lyére. ■ " — Mi tegnap Ünnepeltünk — mondják —, a cserepesek pe­dig most,’ a mi ' étkezőnkben. Sárát dagasztva lehet eljut­ni az étkező barakkhoz. Csáki Béla igazgató siet elénk: — Azonnal kezdjük, csak az emberek érjenek ki. Mert nem kell mindennek úgy ménni, mint ahogy az a nagy könyvben meg Van írva. A Volán nem küldött buszt, az emberek a Schaffer-féle házból — a vázkerámia ideiglenes műhelyéből — gyalog, kerék­párral jönnek az első építők- napi ünnepségre. Negyed tizenegykor Rozgo- nyi Pál, ' a cserépgyár egyik' alapítója közli : „Mehetünk”,. Az étkezdében viaszosvá- szopnal letakart asztalod, sör, sóskifli, meg öblös vázákban mezei virág. Az imént szedte a takarítónő a barakk mellett,. még vadvirágért sem kell a mezőre menni, itt terem, a leendő gyárudvaron... Az. asztalok körül fiatal cm-, berek. Ki munkaruhában, ki Arcuk nem árult el izgalmat, talán csak a tenyerek voltak kicsit nyirkosabbak a szokott­nál, ' — Minek félni? Azt csinál­juk, amit nap-nap után — je­gyezte meg az egyik szőke fiú, és mosolygott hozzá. — Majd meglátjuk, milyen nyugodt leszel, ha valami jó politikai kérdést tesznek fel. A zsűri kicsit késve érke­zett, valami baj lett a kocsi­val, azt javították.. Megindultak egymás után. Elöl a, zsürj, utána a verseny­zők. Így kezdődött tegnap dél­előtt Mözsön a szekszárdi já­rás fiafái mezőgazdasági gép­szerelő szakmunkásainak ve­télkedője. A tét egyelőre még Csak annyi volt, hogy ki jut tovább, a megyei döntőre. A résztvevőket Majzik László, az MSZMP szekszárdi járási bi­zottságának munkatársa kö­szöntötte. Ezután a fiúk, mert hiszen átlagéletkoruk alig haladta meg a húsz évet, sorszámot húztak, s ezen túl már nem nevükkel, hanem ezzel a szám­mal szerepeltek a versenyen. Izzadtak, törölgették a hom­lokukat. — Kik a tagjai a NATO- nak? — kérdezte az egyikük a szomszédjától, csak úgy oda­súgva felé, de észrevették, rá­szóltak-: — Üljél csak ide, hagyd a társadat! Közben, amíg a soron lévők izzadtak, félreültünk néhányan a terem egyik zugába, beszél­getni. .Itt ül Radvány József, amö- zsi Űj Élettől. Petz József a faddi Lenin Tsz-től, meg Feny­vesi Jóska is.: . ' . — Nehéz ám — jegyzi meg FériyVesi. — Csak politikái kérdések ne lennének. Éh már tavaly is jártam itt, má­sodik lettem. Kint voltam ti­zenegy napig jutalomúton a Szovjetunióban. Szép volt, el­mennék még egyszer, de nincs rá pénz. Spórolni keli. Építünk. — Nős?' — Az. Hat éve. Két gyerek van, egy fiú, meg egy lány. Kell a ház, hogy legyen he­lyünk. ünneplőben, egy asszony kar­ján szőke kislányt tart. A munkások a kiflit rágják, iszo­gatják a sört. Az ' étkezde-barakk tálaló­ablaka elé tolták a leghosz- ' szabb asztalt. Itt foglal helyet az igazgató, a főkönyvelő, a KISZ,titkár, ide szólítják az újságírót is..,- - ' — Tisztelettel köszöntőm az elvtársakat felső építők-napi ünnepségünkön’. Alig negyed éve vagyunk együtt, a kezdő lépéseket mi tesszük — amint eddig haladtunk, ügy kell a jö­vőbeli is-: egyenes úton, becsü­lettel, kellő kritikával. — Még a gyárról is beszél Csáki Béla, arról, hogy milyennek szeret­nék, • milyen munkásokkal akarják benépesíteni... De nem szükséges itt a hosszú beszéd, hisz a Bátaszéki Vázkerámiai Gyár minden dolgozója már is­merd egymást, a vezetőket, és a gondokat is. Örömökről ke­vés szó esik. Hamvas főköny­velő említi, hogy „már van egy szülésünk, javaslom, hogy a szakszervezet pénzéből adjunk számára négyszáz forintot, meg . annak is, aki most volt katona két és f.él hónapig...” Ügy . tör­ténik, A .szakszervezet, pénzét, itt,, az'ünnepen osztják el. Azfán az' első szavazis7vá- laásíás.is megtörténik: Rozgo­Petz Jóska közboszól: ^ — Ügyes a Fenyvesi. Na-J gyón ügyes. ök következnek, szólnak ne­kik, hogy húzzanak tételt. A többiek, akik már túl van­nak az elméleti részen, Jaffát isznak, s szendvicset harap­nak. Aztán, ahogy az elméleti résznek vége, irány a tsz gép­műhelye. — Ez az igazi. Nem az el­mélet. — mondja Lampek Já­nos, a mözsi tsz tagja. — Ügy is csak az számít, amit az em­ber a gyakorlatban tud. — Majd most elválik. Állnak a gépek a szín alatt. Mindegyiknek van valami ba­ja. A versenyzők feladata, hogy a hibákat észrevegyék, kijavít­sák. Nekiállnak. Olajos ruhák kerülnek elő a táskából, s pár perc múltán alig Iahet ráismer­ni az előbb még ünneplőbe öl­tözött fiúkra, Izsák Géza panaszkodik: — Kopik ám a ruha. El­megy egy ilyen kétszáz forin­tos overall két—három hónap alatt Sok piénzt elvisz az is. A gépműhely előtt kint áll­nak az autók, meg a motorok. A nyolc versenyző mindegyi­kének van valami járműve, ki­nek autója, kinek motorja. — Nem lennék meg már ko­csi nélkül — bök ujjával a kocsik felé Somogyi Laci. — Az az enyém, az a piros Moszkvics. Egész délelőtt folyt a ver­seny. Dél is elmúlt, mire min­denki elvégezte a feladatát. Nevetnek, kérdezgetik egy­mást. Majd eldől, ki nyert Eredményt hirdet a zsűri. — Első Virág József, 31 ponttal, második Lampek Já­nos harminccal, harmadik So­mogyi László, huszonkilenc ponttal. ök jutnak majd tovább, a megyei döntőre. Jutalmuk egy oklevél és könyv. A többiek emléklapot kapnak, mert hát ők is jól szerepeltek, de nem lehet mindenki első. nyi Pált választják szakszerve­zeti főbizalminak.­És még egy programon kí­vüli esemény: megérkezik Bu­dapestről az új gyár új főmérnö­ke, Kovács Sándor. Illő módon bemutatkozik a dolgozóknak. Ezzel vége is az ünnepség hivatalos részének. Ezen az építőknapi ünnepségen még nem adtak jutalmat, nem tün­tettek ki senkit. A központ tíz forintot utalt át egy-egy sze­mély részére, ebből van a sör, meg a sóskifli. Még tart a sör­ből, az asztaloknál megkezdő­dik az ünnep nem hivatalos része, a beszélgetés. Munkáról, szervezési kérdésekről, a szo­cialista brigádmozgalom elin­dításáról, a jövőről vitatkoz­nak a munkások vezetőikkel. Van vitapartner — Nagy Ist­ván, Kőkúti István, Mónigl Já­nos és a többiek — és van mi­ről beszélni. Másfél év múlva indulni kell az első gépnek —, s akik itt ünnepelnek, irányí­tói, kezelői lesznek az ország legkorszerűbb vázkerámiai gyárának. Az udvarról behallatszik a daru zúgása, az építők dolgoz­nak. Az új gyár munkásai ün­nepelnek. Rendhagyó volt az építőnap Bátászé'ken. Ballagás a lengyeli Építőnap. Bátaszéken

Next

/
Thumbnails
Contents