Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-30 / 152. szám
Felvételi vizsgák Megkezdődtek az egyetemfőiskolai felvételi vizsgák, s bizony nincsenek irigylésre 'méltó helyzetben a felvételi bizottságok tagjai. Aligha okoz ugyan nehézséget, hogy a magyar felsőoktatási intézetekbe megfelelő számban rátermett, szorgalmas, jól felkészült első , éves hallgatókat találjanak a nappali tagozatokra. Annál nagyobb gond azonban, hogy 39 251-en szeretnének bejutni a mintegy 14 és fél ezer helyre. Következésképpen mintegy 25 ezer fiatalt kell majd elutasítani, közöttük a lag- nagyobb számban olyanokat, akik eddigi munkájukkal, magatartásukkal igazán nem szolgáltak rá életük — alighanem első —, s máris nagy csalódására. Bizony, nincsenek irigylésre méltó helyzetben a felvételizők sem: alighogy befejeződtek az érettségi vizsgák, máris újra vizsgáznak, még nehezebb, s talán még szigorúbb követelmények között. És mégis; vizsgázni és vizsgáztatni kell. Az élet vastörvényei nem engedik meg, hogy minden fiatalból az lehessen, amit eleve elhatározott. A népgazdaság szükségletei, az egyetemek, főiskolák kapacitása korlátozza a megszerezhető diplomák számát. így hát egyetlen, a társadalmilag kétségkívül igazságos megoldás marad, a felvételi vizsgák és bizottságok rendszere, amely évek óta kialakult, de állandóan továbbfejlesztett alapelvek szerint végzi munkáját. Nemcsak a jelölt tudását vizsgálja, hanem igyekszik képet alkotni tehetségéről, rátermettségéről, hivatástudatáról, jelleméről is. Amint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nemrégiben, június 14-én és 15-én megtartott ülésén is megállapította, a felvételi rendszer továbbfejlesztését az eddigi elvi alapokon kell elvégezni. Mindenekelőtt arról esik szó, miként lehetne jobban mérni a rátermettséget és a tehetséget, mert hiszen míg a tudásnak elég pontosan kialakítható ismérvei vannak, más tulajdonságok már korántsem látszanak ilyen biztosan értékelhetőnek. Esztendőről esztendőre nehéz helyzetet teremt, hogy az általában két és félszeres túljelentkezés bizonyos egyetemeken és főiskolákon néha 15— 20-szoros. Mint minden esztendőben, idén is a Budapesti Orvostudomány Egyetem és a jogi kar vezeti a sort. Nem lenne helyes, ha egyszerűen csak lebeszélnénk a fiatalokat a jelentkezésről, mondván, hogy itt legkisebbek az esélyek. Bölcsebb, s nagyobb erőfeszítésekre sarkall, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy aki ma egyetemre és főiskolára akar bejutni, annak meg kell küzdenie társaival egy olyan versenyben, amelyet a közoktatás vezetői igyekszenek a lehető legtisztábbá tenni. Őszintén reméljük, hogy az idei felvételi vizsgákon még a tavalyinál is jobban megmutatkozik majd az a hatalmas munka, amelyet országszerte végeztek a fizikai dolgozók gyerekeinek segítésére, a tehetséges munkás- és parasztfiatalok felkarolására. Sporthasonlattal szólva nem akkor érhetik el a legjobb eredményt, ha eleve előnnyel indítjuk őket, hanem akkor, ha a legjobb edzőket kapják, a legjobb edzési módszereket használhatják, s így érhetik utói és szárnyalhatják túl előnyösebb helyzetből induló társaikat. A Központi Bizottság állásfoglalása emlékeztet arMennyit utazik egy tsz-elnök? Felelősség, erkölcs, lelkiismeret Egyetlen mondatba sűrített határozat rögzíti, hogy a szanált termelőszövetkezet vezetősége az elnök számára havi 1500 forint kiküldetési átalányt szavazott meg. Az összeg nagysága, a határozat szűkszavúsága egyaránt arra késztette a szövetkezetben éppen vizsgáló népi ellenőröket, hogy magyarázatot kérjenek. A válasz írásban készült el. Tartalmazza az érintett elnök lakóhelye és a termelőszövetkezet székhelye közötti távolságon megtett autóbusz-utazások 30 napi költségét; továbbá — kétszer 15 napos bontásban — félnapos és egésznapos napidíjat összesen 30 napra. Az így kiszámított végösszeg 196 forint 50 fillérrel haladja meg az említett, megszavazott 1500 forintot. Az ember akarva-akaratlanul számolni kezd. Kiindul abból, hogy a lakóhelyről a munkahelyre — és vissza — sem költségátalány nem jár, sem a munkahelyen eltöltött időre napidíj. Ebből — okszerűen — az következik, hogy az elnök a harmincegy napos hónapok egyetlen napjának kivételével minden napot kiküldetésben tölt; merő véletlenként a lakóhelye és a munkahelye közötti távolságban. A kétségkívül szorgalmas elnök — a fentiek szerint — folyton dolgozik, tán még betegsége alatt is. Annak ellenére el lehet ilyesmit képzelni, hogy egyáltalán nem valószínű. Sehol semmi szükség arra, hogy valaki — legyen beosztott vagy vezető — a megszakadásig dolgozzék. A jegyzőkönyv tanúsága szerint tizenhárom ember szavazta meg egyhangúlag a jogszerűnek semmiképp el nem fogadható határozatot, amely évente 18 000 forint kifizetését teszi lehetővé. Semmiből sem következtethetünk arra, hogy az elnök ezt a pénzt nem veszi fel. A határozat megszavazói — feltehetően — figyelmen kívül hagyták voksuk leadásakor, hogy a jogellenes határozatok anyagi következményeiért egyetemlegesen felelősek. Az ügy jogi részéhez tartozik, hogy a törvénysértő módon kiutalt összeg visszatéríttetésére megvan a lehetőség. Remélhető, hogy a népi ellenőrzés erre irányuló javaslata eredményes lesz. Persze, van ennek az átalány-históriának egy morális része is. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy havi 1500 forintos járandóság élvezője sose számoljon utána, hogy a másfél ezerből valójában mennyit költ autóbuszra, vonatra, s hogy a gavalléros határozat hiányában mennyi napidíjat vehetne fel. Elgondolkodhatna ezen — a közlekedés biztonságának veszélyeztetése nélkül — akár olyankor, amikor a jól ismert útvonalon: lakóhelye és a szövetkezet székhelye között (nem is ritkán) vezeti a tsz személyautóját. Nehezen hihető, ha úgy találná, hogy ráfizet az átalányra, ne kérjen korrekciót a vezetőségtől. Mindebből az sejlik, hogy sem a vezetőség, sem az elnök lelkiismeretével, erkölcsi felfogásával nem ellenkezik a közösség kárára történő, jogosulatlan egyéni haszonszerzés. Nem lehet tiszta az a lelkiismeret, nem lehet ép az az erkölcsi felfogás, amellyel a harácsolás — akárha a törvényesség mezébe öltöztetve — összeegyeztethető. Bár a most felrótthoz hasonló esetek örvendetesen ritkák, sajnálatosan alkalmasak arra, hogy — alaptalan általánosítás révén — a feddhetetlen elnökök, vezetőségek jó hírére is árnyékot vessenek. Ez a fő veszélyük. i BORVARÓ ZOLTÁN közben ra, hogy már az előző évben, az első évfolyamokon, az ösz- szes hallgatók 40 százaléka a fizikai dolgozók gyermekei közül került ki. Reméljük, ez az arányszám az idén tovább nő, mégpedig ezeknek a gyerekeknek tudása és szorgalma alapján. Bármilyen gond is a felvételiztetés, bármekkora izgalom is a felvételi, nem szabad elfeledkeznünk arról; ez a nagy túljelentkezés tulajdonképpen azt a hatalmas, bár már megszokott vívmányt tükrözi, hogy a továbbtanuláshoz a társadalom jelentős anyagi segítséget ad. Arra is utalhatunk, hogy a visszautasítottak — ez az előbbi esztendők tapasztalatai — ha nem is mindig könnyen, de megtalálják helyüket az életben. A bejutottak pedig, akikre szintén hatalmas munka vár, hiszen diplomát szerezni egyáltalán nem olyan könnyű, kezdettől fogva gondoljanak arra, hogy diplomásnak lenni egyáltalán nem kiváltság. Úgy tekintsenek majd jövendő diplomájukra, mint olyan okmányra, amely kötelezi őket az egész társadalom szolgálatára. PINTÉR ISTVÁN A Hőtechnika' Építő- és Szigetelő Vállalat hét hónap alatt felépítette a Dunamenti Hőerőmű második, 200 méter magas kéményóriását. A képen: 200 méter magasban a szerelők. Munkában a tartósító üzemek Tíz yagonnal kevesebb zöldség és gyümölcs jut idén a T0LMKER üzleteibe A termelők, a felvásárlók és a fogyasztók egyaránt abban reménykedtek, hogy idén jó termésre számíthatnak zöldség- és gyümölcsfélékből. Az elmúlt évekhez viszonyítva azonban lényegesen kisebb a felhozatal mind zöldség- mind gyümölcsáruból. Ez részben az időjárás, részben pedig eltérő termésátlagok következménye. Emiatt aztán jóval magasabb ezeknek a termékeknek az ára, mint a korábbi években volt. A megye egyik legnagyobb zöldség- és gyümölcsielvásár- ló vállalata a TOLNAK ER, idén június végéig mintegy 10 vagonnal kevesebb árut értékesített, mint 1971-ben. A gyümölcsök közül mindössze szamócából, a zöldségek közül pedig újburgonyából zöldpaprikából, paradicsomból, fejesés kelkáposztából adtak el valamivel többet, mint a múlt évben. A felvásárolt termékek felvásárlási áralakulása elsősorban a termésmennyiségekkel van összefüggésben. A fólia alatt termesztett fejes saláta átlag felvásárlási ára 1,50 forint volt darabonként, ez 40 fillérrel magasabb, mint az előző évi ár. Jelentősen csökkent a korai fejeskáposzta, a paradicsom, a paprika és az uborka felvásárlási ára az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor magasabb az üvegmeggy és a cigánymeggy felvásárlási ára, az őszi barack, és a kajszibarack fel- vásárlási ára pedig azonos a múlt évi árakkal. A zöldség, a gyümölcs és a burgonya ára a TOLNAKER üzleteiben általában alacsonyabb, mint Budapesten. Ez alapvetően összefügg megyénk zöldség- termesztésének helyzetével. A tárolt cikkek árai alacsonyabbak a budapestinél, míg a primőráruknak számító cikkeknek az ára a TOLNAKER- nél magasabb. A TOLNAKER által termékértékesítési szerződéssel termeltetett áruféleségek mennyisége mintegy 12 százalékkal magasabb az előző évinél. A májusi szeszélyes időjárás során fellépő vihar- és jégkár következtében számos cikknél jelentős meny- nyiségű kieséssel kell számolni. így görögdinnyéből 50 vagon, meggyből 20. almából 15, zöldpaprikából 10, paradicsomból mintegy 5 vagon lesz a kieső mennyiség. Több cikkféleségnél a mennyiségi kiesés mellett az áruk minőségében is kárt tett a vihar. A TOLNAKER tartósító üzeme ebben az évben összesen 55 vagon zöldségfélét - dolgoz fel.. Megkezdték a fejes- kápo&zta feldolgozását, v az „uborkaszezon” június 15-é körül kezdődik. A vállalat tartósított termékeinek 50 százalékát a budapesti piacokon értesítik. Amennyiben a vásárlók igénylik, 10 és 20 de- kás polietilén tasakokban ecetesuborkát és ecetespapri- kát koznak forgalomba. Miniszteri rendelet az egészségügyi törvény járványügyi rendelkezéseinek végrehajtásáról A Magyar Közlönyben megjelent az egészségügyi miniszter rendelete, amely az új egészségügyi törvény járványügyre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását szabályozza. A rendelet értelmében az egészségügyi miniszter a fertőző betegségek megelőzésének és leküzdésének irányításával, illetőleg felügyeletével kapcsolatos jogkörét az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő útján látja el. A főfelügyelő az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedhet, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, árvíz stb.) indokolja. Sürgős esetben a körzeti orvos, illetőleg körzeti gyermek- orvos intézkedik. Erről az elsőfokú közegészségügyi-járványügyi hatóságot köteles haladéktalanul értesíteni. A végrehajtási rendelet kimondja, hogy a gyerekeket életkorhoz kötötten diftéria, szamárköhögés, tetanusz, himlő, gyermekbénulás, kanyaró és gümőkór ellen védőoltásban kell részesíteni. A továbbiakban kitér a végrehajtási rendelet egyebek között a külföldre utazókkal kapcsolatos rendelkezésekre. S szerint azok a magyar állampolgárok, akik olyan európai állam területére utaznak, ahol a kiutazás időpontjában himlőmegbetegedés van, vagy akik — a Szovjetunió ázsiai területe, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Törökőr - szág és Mongólia kivételével — Európán kívüli állam területére utaznak, kötelesek magukat himlő ellen beoltatni, ha a kiutazás időpontját megelőző három éven belül himlő ellen eredményes oltást, vagy újraoltást nem kaptak. Helyet kaptak a miniszteri végrehajtási rendeletben a közegészségügy-járványügyi érdekből életbe léptethető foglalkoztatási tilalomra, a fertőtlenítésre, a rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint a rágcsálók irtására vonatkozó tennivalók. Ugyancsak tartalmazza a végrehajtási rendelet a fertőző betegségek megelőzésére és a fertőző betegek gyógykezelésére használatos egyes biológiai készítményekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Az egészségügyi miniszter végrehajtási rendelete július 1-én lép hatályba. (MTI) Tanfolyamok Decsen A nyári népművelési továbbképzési program keretén belül érdekes tanfolyamok sorozata kezdődött meg ezen a héten Decsen. A film- és honismeret témakörének előadói között szerepel Raffay Anna filmrendező, Szabó Balázs és Féjja Sándor filmesztéta. Pénteken Csoóri Sándor költő beszélget a népművészeti tanfolyam hallgatóival, akik szerdán közös kirándulás keretében a tápéi népművészeti házat tekintették meg, Szeged mellett. A bábjátékosokhoz Kós Lajos, a pécsi Bóbitaegyüttes vezetője látogat el. A tanfolyamok sorához csatlakozik még a gyerektánc-ok- tatók továbbképzése, valamint a jövő héten az ifjúsági klubvezetőké és az irodalmi színpadokat, színjátszókat irányítóké.
