Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

Felvételi vizsgák Megkezdődtek az egyetem­főiskolai felvételi vizsgák, s bizony nincsenek irigylésre 'méltó helyzetben a felvételi bizottságok tagjai. Aligha okoz ugyan nehézséget, hogy a ma­gyar felsőoktatási intézetekbe megfelelő számban rátermett, szorgalmas, jól felkészült első , éves hallgatókat találjanak a nappali tagozatokra. Annál na­gyobb gond azonban, hogy 39 251-en szeretnének bejutni a mintegy 14 és fél ezer hely­re. Következésképpen mint­egy 25 ezer fiatalt kell majd elutasítani, közöttük a lag- nagyobb számban olyanokat, akik eddigi munkájukkal, ma­gatartásukkal igazán nem szol­gáltak rá életük — alighanem első —, s máris nagy csalódá­sára. Bizony, nincsenek irigy­lésre méltó helyzetben a fel­vételizők sem: alighogy be­fejeződtek az érettségi vizsgák, máris újra vizsgáznak, még nehezebb, s talán még szigo­rúbb követelmények között. És mégis; vizsgázni és vizs­gáztatni kell. Az élet vastörvé­nyei nem engedik meg, hogy minden fiatalból az lehessen, amit eleve elhatározott. A nép­gazdaság szükségletei, az egye­temek, főiskolák kapacitása korlátozza a megszerezhető diplomák számát. így hát egyetlen, a társadalmilag két­ségkívül igazságos megoldás marad, a felvételi vizsgák és bizottságok rendszere, amely évek óta kialakult, de állan­dóan továbbfejlesztett alap­elvek szerint végzi munkáját. Nemcsak a jelölt tudását vizs­gálja, hanem igyekszik képet alkotni tehetségéről, rátermett­ségéről, hivatástudatáról, jel­leméről is. Amint a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nemrégiben, június 14-én és 15-én megtar­tott ülésén is megállapította, a felvételi rendszer továbbfej­lesztését az eddigi elvi alapo­kon kell elvégezni. Mindenek­előtt arról esik szó, miként lehetne jobban mérni a rá­termettséget és a tehetséget, mert hiszen míg a tudásnak elég pontosan kialakítható is­mérvei vannak, más tulajdon­ságok már korántsem látsza­nak ilyen biztosan értékelhe­tőnek. Esztendőről esztendőre ne­héz helyzetet teremt, hogy az általában két és félszeres túl­jelentkezés bizonyos egyeteme­ken és főiskolákon néha 15— 20-szoros. Mint minden eszten­dőben, idén is a Budapesti Orvostudomány Egyetem és a jogi kar vezeti a sort. Nem lenne helyes, ha egyszerűen csak lebeszélnénk a fiatalokat a jelentkezésről, mondván, hogy itt legkisebbek az esé­lyek. Bölcsebb, s nagyobb erő­feszítésekre sarkall, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy aki ma egyetemre és főiskolá­ra akar bejutni, annak meg kell küzdenie társaival egy olyan versenyben, amelyet a közoktatás vezetői igyekszenek a lehető legtisztábbá tenni. Őszintén reméljük, hogy az idei felvételi vizsgákon még a tavalyinál is jobban meg­mutatkozik majd az a hatal­mas munka, amelyet ország­szerte végeztek a fizikai dol­gozók gyerekeinek segítésére, a tehetséges munkás- és pa­rasztfiatalok felkarolására. Sporthasonlattal szólva nem akkor érhetik el a legjobb eredményt, ha eleve előnnyel indítjuk őket, hanem akkor, ha a legjobb edzőket kapják, a legjobb edzési módszereket használhatják, s így érhetik utói és szárnyalhatják túl elő­nyösebb helyzetből induló tár­saikat. A Központi Bizottság állásfoglalása emlékeztet ar­Mennyit utazik egy tsz-elnök? Felelősség, erkölcs, lelkiismeret Egyetlen mondatba sűrített határozat rögzíti, hogy a szanált termelőszövetkezet vezetősége az elnök számára havi 1500 forint kiküldetési átalányt szavazott meg. Az összeg nagysága, a határozat szűkszavúsága egyaránt ar­ra késztette a szövetkezetben éppen vizsgáló népi ellenőröket, hogy magyarázatot kérjenek. A válasz írásban készült el. Tartal­mazza az érintett elnök lakóhelye és a termelőszövetkezet szék­helye közötti távolságon megtett autóbusz-utazások 30 napi költ­ségét; továbbá — kétszer 15 napos bontásban — félnapos és egésznapos napidíjat összesen 30 napra. Az így kiszámított vég­összeg 196 forint 50 fillérrel haladja meg az említett, megszava­zott 1500 forintot. Az ember akarva-akaratlanul számolni kezd. Kiindul abból, hogy a lakóhelyről a munkahelyre — és vissza — sem költség­átalány nem jár, sem a munkahelyen eltöltött időre napidíj. Eb­ből — okszerűen — az következik, hogy az elnök a harmincegy napos hónapok egyetlen napjának kivételével minden napot ki­küldetésben tölt; merő véletlenként a lakóhelye és a munkahelye közötti távolságban. A kétségkívül szorgalmas elnök — a fentiek szerint — folyton dolgozik, tán még betegsége alatt is. Annak ellenére el lehet ilyesmit képzelni, hogy egyáltalán nem valószínű. Sehol semmi szükség arra, hogy valaki — legyen beosztott vagy vezető — a megszakadásig dolgozzék. A jegyzőkönyv tanúsága szerint tizenhárom ember szavazta meg egyhangúlag a jogszerűnek semmiképp el nem fogadható határozatot, amely évente 18 000 forint kifizetését teszi lehetővé. Semmiből sem következtethetünk arra, hogy az elnök ezt a pénzt nem veszi fel. A határozat megszavazói — feltehetően — fi­gyelmen kívül hagyták voksuk leadásakor, hogy a jogellenes ha­tározatok anyagi következményeiért egyetemlegesen felelősek. Az ügy jogi részéhez tartozik, hogy a törvénysértő módon kiutalt összeg visszatéríttetésére megvan a lehetőség. Remélhető, hogy a népi ellenőrzés erre irányuló javaslata eredményes lesz. Persze, van ennek az átalány-históriának egy morális része is. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy havi 1500 forintos járandó­ság élvezője sose számoljon utána, hogy a másfél ezerből valójá­ban mennyit költ autóbuszra, vonatra, s hogy a gavalléros hatá­rozat hiányában mennyi napidíjat vehetne fel. Elgondolkodhatna ezen — a közlekedés biztonságának veszélyeztetése nélkül — akár olyankor, amikor a jól ismert útvonalon: lakóhelye és a szövetkezet székhelye között (nem is ritkán) vezeti a tsz személy­autóját. Nehezen hihető, ha úgy találná, hogy ráfizet az átalányra, ne kérjen korrekciót a vezetőségtől. Mindebből az sejlik, hogy sem a vezetőség, sem az elnök lelkiismeretével, erkölcsi fel­fogásával nem ellenkezik a közösség kárára történő, jogosulatlan egyéni haszonszerzés. Nem lehet tiszta az a lelkiismeret, nem lehet ép az az er­kölcsi felfogás, amellyel a harácsolás — akárha a törvényesség mezébe öltöztetve — összeegyeztethető. Bár a most felrótthoz hasonló esetek örvendetesen ritkák, sajnálatosan alkalmasak arra, hogy — alaptalan általánosítás révén — a feddhetetlen elnökök, vezetőségek jó hírére is árnyé­kot vessenek. Ez a fő veszélyük. i BORVARÓ ZOLTÁN közben ra, hogy már az előző évben, az első évfolyamokon, az ösz- szes hallgatók 40 százaléka a fizikai dolgozók gyermekei kö­zül került ki. Reméljük, ez az arányszám az idén tovább nő, mégpedig ezeknek a gyerekek­nek tudása és szorgalma alap­ján. Bármilyen gond is a felvé­teliztetés, bármekkora izgalom is a felvételi, nem szabad el­feledkeznünk arról; ez a nagy túljelentkezés tulajdonképpen azt a hatalmas, bár már meg­szokott vívmányt tükrözi, hogy a továbbtanuláshoz a társada­lom jelentős anyagi segítséget ad. Arra is utalhatunk, hogy a visszautasítottak — ez az előb­bi esztendők tapasztalatai — ha nem is mindig könnyen, de megtalálják helyüket az élet­ben. A bejutottak pedig, akik­re szintén hatalmas munka vár, hiszen diplomát szerezni egyáltalán nem olyan könnyű, kezdettől fogva gondoljanak arra, hogy diplomásnak lenni egyáltalán nem kiváltság. Úgy tekintsenek majd jövendő dip­lomájukra, mint olyan ok­mányra, amely kötelezi őket az egész társadalom szolgála­tára. PINTÉR ISTVÁN A Hőtechnika' Építő- és Szigetelő Vállalat hét hónap alatt felépítette a Dunamenti Hőerőmű második, 200 méter magas kéményóriását. A képen: 200 méter magasban a sze­relők. Munkában a tartósító üzemek Tíz yagonnal kevesebb zöldség és gyümölcs jut idén a T0LMKER üzleteibe A termelők, a felvásárlók és a fogyasztók egyaránt ab­ban reménykedtek, hogy idén jó termésre számíthatnak zöldség- és gyümölcsfélékből. Az elmúlt évekhez viszonyít­va azonban lényegesen ki­sebb a felhozatal mind zöld­ség- mind gyümölcsáruból. Ez részben az időjárás, részben pedig eltérő termésátlagok kö­vetkezménye. Emiatt aztán jóval magasabb ezeknek a termékeknek az ára, mint a korábbi években volt. A megye egyik legnagyobb zöldség- és gyümölcsielvásár- ló vállalata a TOLNAK ER, idén június végéig mintegy 10 vagonnal kevesebb árut értékesített, mint 1971-ben. A gyümölcsök közül mindössze szamócából, a zöldségek közül pedig újburgonyából zöldpap­rikából, paradicsomból, fejes­és kelkáposztából adtak el valamivel többet, mint a múlt évben. A felvásárolt termékek felvásárlási áralakulása első­sorban a termésmennyisé­gekkel van összefüggésben. A fólia alatt termesztett fejes saláta átlag felvásárlási ára 1,50 forint volt darabonként, ez 40 fillérrel magasabb, mint az előző évi ár. Jelentősen csökkent a korai fejeskáposz­ta, a paradicsom, a paprika és az uborka felvásárlási ára az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor magasabb az üvegmeggy és a cigánymeggy felvásárlási ára, az őszi ba­rack, és a kajszibarack fel- vásárlási ára pedig azonos a múlt évi árakkal. A zöldség, a gyümölcs és a burgonya ára a TOLNAKER üzleteiben ál­talában alacsonyabb, mint Budapesten. Ez alapvetően összefügg megyénk zöldség- termesztésének helyzetével. A tárolt cikkek árai alacsonyab­bak a budapestinél, míg a primőráruknak számító cik­keknek az ára a TOLNAKER- nél magasabb. A TOLNAKER által ter­mékértékesítési szerződéssel termeltetett áruféleségek mennyisége mintegy 12 száza­lékkal magasabb az előző évinél. A májusi szeszélyes időjárás során fellépő vihar- és jégkár következtében szá­mos cikknél jelentős meny- nyiségű kieséssel kell szá­molni. így görögdinnyéből 50 vagon, meggyből 20. almából 15, zöldpaprikából 10, paradi­csomból mintegy 5 vagon lesz a kieső mennyiség. Több cikkféleségnél a mennyiségi kiesés mellett az áruk minő­ségében is kárt tett a vihar. A TOLNAKER tartósító üzeme ebben az évben össze­sen 55 vagon zöldségfélét - dol­goz fel.. Megkezdték a fejes- kápo&zta feldolgozását, v az „uborkaszezon” június 15-é körül kezdődik. A vállalat tartósított termékeinek 50 százalékát a budapesti piaco­kon értesítik. Amennyiben a vásárlók igénylik, 10 és 20 de- kás polietilén tasakokban ecetesuborkát és ecetespapri- kát koznak forgalomba. Miniszteri rendelet az egészségügyi törvény járványügyi rendelkezéseinek végrehajtásáról A Magyar Közlönyben meg­jelent az egészségügyi minisz­ter rendelete, amely az új egészségügyi törvény járvány­ügyre vonatkozó rendelkezé­seinek végrehajtását szabá­lyozza. A rendelet értelmében az egészségügyi miniszter a fertőző betegségek megelőzésé­nek és leküzdésének irányítá­sával, illetőleg felügyeletével kapcsolatos jogkörét az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő útján látja el. A főfelügyelő az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedhet, ha azt rendkívüli körülmény (jár­vány, árvíz stb.) indokolja. Sürgős esetben a körzeti or­vos, illetőleg körzeti gyermek- orvos intézkedik. Erről az elsőfokú közegészségügyi-jár­ványügyi hatóságot köteles ha­ladéktalanul értesíteni. A végrehajtási rendelet ki­mondja, hogy a gyerekeket életkorhoz kötötten diftéria, szamárköhögés, tetanusz, him­lő, gyermekbénulás, kanyaró és gümőkór ellen védőoltás­ban kell részesíteni. A továbbiakban kitér a vég­rehajtási rendelet egyebek kö­zött a külföldre utazókkal kapcsolatos rendelkezésekre. S szerint azok a magyar állam­polgárok, akik olyan európai állam területére utaznak, ahol a kiutazás időpontjában him­lőmegbetegedés van, vagy akik — a Szovjetunió ázsiai területe, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Törökőr - szág és Mongólia kivételével — Európán kívüli állam terü­letére utaznak, kötelesek ma­gukat himlő ellen beoltatni, ha a kiutazás időpontját meg­előző három éven belül himlő ellen eredményes oltást, vagy újraoltást nem kaptak. Helyet kaptak a miniszteri végrehaj­tási rendeletben a közegészség­ügy-járványügyi érdekből élet­be léptethető foglalkoztatási ti­lalomra, a fertőtlenítésre, a rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint a rágcsálók irtására vonatkozó tennivalók. Ugyan­csak tartalmazza a végrehaj­tási rendelet a fertőző beteg­ségek megelőzésére és a fer­tőző betegek gyógykezelésére használatos egyes biológiai ké­szítményekkel kapcsolatos ren­delkezéseket. Az egészségügyi miniszter végrehajtási rendelete július 1-én lép hatályba. (MTI) Tanfolyamok Decsen A nyári népművelési tovább­képzési program keretén be­lül érdekes tanfolyamok soro­zata kezdődött meg ezen a héten Decsen. A film- és hon­ismeret témakörének előadói között szerepel Raffay Anna filmrendező, Szabó Balázs és Féjja Sándor filmesztéta. Pén­teken Csoóri Sándor költő be­szélget a népművészeti tanfo­lyam hallgatóival, akik szer­dán közös kirándulás kereté­ben a tápéi népművészeti há­zat tekintették meg, Szeged mellett. A bábjátékosokhoz Kós Lajos, a pécsi Bóbita­együttes vezetője látogat el. A tanfolyamok sorához csat­lakozik még a gyerektánc-ok- tatók továbbképzése, valamint a jövő héten az ifjúsági klub­vezetőké és az irodalmi szín­padokat, színjátszókat irányí­tóké.

Next

/
Thumbnails
Contents