Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
■» ft n l K Versenyző brigádok 17. Öntevékeny közösségek Még a szocialista brigád vezet ők országos tanácskozása előtt, a vasasok kongresszusán , hallhattam és jegyeztem fel, az egyébként sokszor és sokféleképpen megfogalmazott panaszt: a szocialista brigádok eredményes munkáját, válla- . lásaik maradéktalan teljesítését sokszor akadályozza a rossz munkaszervezés, a rendezetlen munkakörülmények, a műhely, a gyáregység, vagy az üzem vezetéséből adódó hibáik. Számtalan példát lehetne sorolni e panasz jogosságára, ám mégis: nem egészen érthető a dolog. A rossz szervezésnek oka van. Ha nincs anyag, ha késve érkezik az alkatrész, ha várat magára a tmk, ennek is ok van. A termelőmunkát akadályozó — sa brigádok ál- • tál oly sokszor felpanaszolt — tényezők, nem tartoznak a csodák, az emberektől függetlenül létező objektív dolgok világába. A szervezetlenség embereken múlik, mégpedig olyan embereken, akik egyré- sze szintén brigádokban, szocialista közösségekben dolgo_ zi'k, s akik az efféle panaszkodásokkal lényegében saját munkájukról állítják ki a bizonyítványt. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyi kiscsoportok — függetlenül attól. — hogy minek nevezzük ezeket a csoportokat és milyen elvek alapján, milyen konkrét célok érdekében dolgoznak —, egyszóval ezeknek a csoportúiknak, brigádoknak a megalakítása, többek között, a szervezettebb munka érdekében történik. Nyilvánvaló, hogy a többé-kevésbé homogén csoportok esetében jóval egyszerűbben és célszerűbben lehet megszervezni a munkát, mint egyes személyek esetében. S alighanem erről az alapigazságról maguk a brigádok is gyakran ’ megfeledkeznek, s azt a bizonyos szervezést, mindig másoktól, a munkahelyi vezetőktől, vagy hivatásos szervezőktől várják. Pedig egy-egy csoport, egy-egy brigád bőven kap olyan feladatokat, amelyek ellátását sajátmaga tudja a legcélszerűbben megszervezni. A brigád belső munkájának megszervezése persze feltételezi az öntevékenységet, azt a fajta aktivitást, amellyel ugyancsak megelőzhetők az ilyen panaszok. Végtére is: a szocialista brigádok — mint mondjuk — űj típusú közösségek. S ha ez így van, akkor bizony nehezen érthető, hogy egy-egy viszonylag könnyen megoldható probléma láttán, olykor ölbe tett kezekkel ülnek, panaszkodnak, és várják, hogy valaki majd segít a bajon. Bonyolult kooperációs gondokon persze aligha segíthet egy-egy brigád elhatározása; de, hogy a szomszéd műhelyből időben érkezzen az alapanyag vagy az alkatrész, az esetek többségében, minden külső beavatkozás nélkül is előremozdítható. Itt már valóban csak arra lenne szükség — s ilyesmire is lehetne néhány példát monda„Nagy műsor, jó produkció volt” A szekszárdi madrigálkórus aranykoszorús lett A szövetkezeti kórusok közül ketten értek el aranykoszorús szintet, s ezek egyike a szekszárdi madrigálkórus. Az ipari szövetkezetek Vas megyei szövetkezeti bizottsága és a Kőszeg városi szövetkezeti bizottság örökös vándor nagydíjat alapított. Az „örökös" azt jelenti, hogy a nagydíj állandóan vándorol, mindig a legjobb kapja és minden együttes csak addig őrizheti, amíg nem akad nála jobb. A mostani hangversenyen első ízben ítélték oda és e nevezetes nagydíj első kitüntetettje a szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus lett. A nagydíj, amelynek első birtokosa a szekszárdi madrigálkórus lett, a történelmünkből közismert kőszegi Juri- sics-vár fémmakettje. B. ni —. hogy a szóbanforgó két műhely szocialista brigádjai közösen segítsenek a gondokon, magyarán: közösen segítsenek egymáson. Maguk a gazdasági vezetők sem látnának semmi kivetni valót abban, hogy a szocialista brigádok, szabályos védnökséget vállaljanak egy-egy termelési program, vagy az üzem életében, munkájában fontosnak tartott egyéb gyártási folyamat fölött. Lényegében ez a célja a néhány évvel ezelőtt megindult komplexbrigád mozgalomnak is, ám itt is jóval kevesebb kezdeményezőkészséggel, öntevékenységgel találkozni, mint ameny- nyit a komplex briádok szervezeti felépítése, személyi ösz- szetétele alapján elvárnánk. Igaz: sok esetben az üzem belső rendje ügyviteli rendszere gátolja akár a komplex brigádok, akár az „egyszerű” brigádok gyors, rugalmas munkáját. S ha Így van. akkor csak egyetlen megoldás kínálkozik : az adminisztrációt, az ügyrendet az ügy érdekébe kell állítani, a tenni akaró emberek igényei • szerint kell módosítani. Idevág egy mondat, amit a brigádvezetők országos tanácskozásán mondott Ivits Tibor, â Magyar Hajó- és Darugyár szocialista brigádvezetője: ......brigádjaink ma már belátják, hogy a külső okokra való hivatkozás helyett tenni kell. A vállalat belső életének kedvező alakítása, a termelési eredmények javítása, senki másé, csakis a mi feladatunk". 5 VERTES CSABA A mai kísérlet 1973-tól már általános gyakorlat Anya- és gyermekvédelem, magasabb fokon az új rendszerű és gépi feldolgozásra tervezett terhesgondozási dokumentáció kipróbálására. A kódolt adatlapok elkészítése nem túl bonyolult, bár viszonylag elég sok adminisztrációs feladatot jelent a terhelés csecsemőgondozó hálózat számára. De egy dolog már most biztosra vehető, az nevezetesen, hogy a szeptember 30-áa záruló kísérleti időszak tapasztalatai mindenütt igent mondanak az új rendszerre, és zöld utat nyitnak 1973-tól kezdődően az általános bevezetés számára. Kísérletképpen ez év május 1-én kezdték meg az új rendszerű adatlapok alkalmazását Szekszárd város és a szekszárdi járás anya- és csecsemőgondozó hálózatának dolgozói. Néhány szót az előzményekről... Az Egészségügyi Minisztérium anya-, gyermek- és if j óságai védelmi főosztálya az. Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézettel közösen hívott életre egy szakmai kollégiumot 1971 végén, A kollégium létrehozásának célja az volt, hogy kijelölt dokumentációs bizottsága a terhesgondozás, a kora- szülések, a csecsemőhalandóság, a népesedés adatainak ismeretében a gondozói hálózat részére új törzslapokat és terhesgondozási könyvecskét dolgozzon ki. Lényegében egy olyan dokumentáció bevezetésének Vesse meg az alapját, amely a mai követelményeknek megfelelően tudja biztosítani a terhesgondozás, csecsemő- ,gondozás hatékonyságának növelését. Tolna megyében a minisztérium a szakmai kollégiumban való közreműködésre dr. Váczi László kandidátust, megyei szülész-nőgyógyász főorvost kérte föl. Valószínű, hogy ez 'a tény sem játszott jelentéktelen szerepet abban, hogy az új rendszerű terhesgondozási lapok és könyvek tervezetének elkészülte után az Egészségügyi Minisztérium többek között Tolna megyét is jelölte a kísérletben való részvételre, Kissé korai rekonstrukció A szekszárdi Kadarka utcai lakótelep D-jelű épületeit, összesen száznyolcvannyolc lakást, és a szakközépiskolát széntüzelésű kazánrendszer látta el meleggel. Ezt az ellátást sok panasz kísérte, noha a kazánegységek felszerelése nem a század elején, hanem 1967/68-ban történt. A kedvezőtlen körülmények miatt a Városgazdálkodási Vállalat új, olajtüzelésű kazántelep létrehozását javasolta a városi tanácsnak. Az eddigi kivitelezési költségek már a tervezett felett járnak, amit ugyan árváltozások bizonyos fokig indokolni látszanak, a végrehajtó bizottság mégis jónak látta utasítani a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetőjét, hogy az eddigi ilyen irányú tevékenységről a Városgazdálkodási Vállalatot, úgyis mint a rekonstrukció- és bővítés líteruházóját számoltassa el. Az elszámoltatás során rögzítik majd a jelenlegi helyzetet műszaki, pénzügyi és kötelezettség vállalási területen egyaránt és megfelelő intézkedéseket hoznak, hogy a beruházási program első üteme mindenhogyan megvalósuljon, Ez az első ütem, a vállalat közlése szerint, kell hogy fedezze 188 lakás, a szakközépiskola és kollégium hő- és meleg víz igényét, ezenkívül pedig még maradna annyi szabad kapacitása, hogy a most építeni kezdett száz OTP-tár- sasházbeli lakás Ilyen szükségleteit Is kielégíthesse. A szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus évekre visszamenő sikersorozata a múlt hét végén tovább folytatódott: aranykoszorús minősítést kapott. Az együttes lelkes, kitartó munkája, s dr. Partos János karnagy céltudatos irányító tevékenységének eredményeként lépésről lépésre haladt felfelé a kórusok hivatalos minősítési ranglétráján. Legutóbb, 1970-ben ezüstkoszorús minősítést kapott diplomával. A múlt szombaton rendezték meg az ipari szövetkezeti kórusok dunántúli dalostalálkozóját. A kórusokat az ország egyik leghangulatosabb kisvárosa, Kőszeg látta vendégül. A Jurisich-vár lovagterme kiváló akusztikájával nagyszerű hangversenyteremnek bizonyult. A találkozónak két célja volt: egyrészt minősíteni a kórusokat, másrészt hangversenyt adni az ipari szövetkezetek Vas megyei szövetkezeti bizottsága és a Kőszeg városi szöi'etkezeti bizottság vándor nagydíjáért. A szekszárdiak kiválóan helytálltak a minősítő zsűri előtt is, a nagydíjas hangversenyen ÍSm , Nem szeretjük a hétfőt. Különösen nem az ilyent, mint ez a tegnap volt, álmosító, nyugtalanító. Igen, az idő miatt volt mindez, mert összefüggő szürke felhők takarták a várost, és a hangok, mintha visszaverődtek volna, megrekedtek a falak között. • A halak tehetetlenül dobálják magukat a pult mélyedéseiben. Az elárusító — nagy bőrkötény előtte — nézi a bejáratot, s csak legyint egyet. — Egy-két mázsa hal elmegy. — Pénteken, szombaton? — Tizenöt-húsz mázsát eladunk. Nézze, ezek a gyönyörű tükörpontyok, milyen jók lennének halászlének. Egy vagonnal kaptunk ma Biharugráról. Elkel ez, majd a hét vége felé... Az öregasszony álldogál a vaslábú asztal mögött, és szinte szemével igyekszik odahúzni áruihoz, hogy mondja: — Nézze, milyen szép a bab. Vegyen avanyoskám, nem jár rosszul. Az asztal szegényes, mint ez az egész hétfői piac. Egy-két köteg hagyma, kis vászonzacskóban szárazbab, régi virágcserépben hervadó szegfű... Ennyi az egész. Máshol, a Hétfő többi asztalnál sem különb a választék. Az az érzésem, hogy itt az eladók is vevők, ahogy az Otthon Áruház helyiségeit járom. Vevőt alig látni, az eladók sürgölődnek csak. — Majd holnap már kezdődik. A hétfő ilyen — mondja az asszony, aki p szőnyegek között jár ide-oda. — Hónap vége van. — Az. Sokadika. A lépcsőkön öreg, hajlott hátú asszony lépdel, két kislány megy előtte. — Mit vesz, néni? — Egy-egy poharat az unokáknak. Itt nyaralnak nálam. A tehertaxi odaáll a járda mellé, szemben a villamossági szaküzlettel. Nagy dobozt emel le róla két férfi, és mennek be az üzlet nyitott ajtaján. — Bedöglött — mondja a férfi a kék ruhás eladónak. — Emlékszik, szombaton vettük, bekapcsoltuk otthon, nem hűt. Anyósom is ideadta a vasárnapi ebédre való húst, megromlott. Megnézik, mustrálják a gépet — Bizony, a motorral van baj. Mehet vissza. Formaságok következnek, jótállási jegy, használati utasítás, aztán kis idő múlva új hűtőgéppel a kézben megy a két férfi a tehertaxi felé. — Ez a hét is jól kezdődik — bosszankodik az egyik. — Az rendben van, hogy kicserélték, de a fuvardíjat kidobtam az ablakon. A virágüzlet üres. Az eladólány széttárja a karját. — Hétfő van — mondja bizonyságul. — Forgalom? — Nincs ma olyan névnap, amire vinnék a virágot. Se ünnep. Az lenne a jó, ha az emberek egyformán szeretnék a virágot Nem csak ünnepeken.« A város utcáin ismerős arcok mindenfelé, a vidékiek hétfőn nem igen jönnek be Szekszárdra. Majd később, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton. De ma hétfő van. Álmosító, borús idő, minden pillanatban várni lehet, hogy elered az eső. V. J. A ma még kísérleti adat^ lapok — melyekből megyénkben most 400 van — egyik! oldala az áldott állapotban lévő nők terhességét megelőző időszakának adatait tartalmaz-: zák és igen alapos, mélyreható információk alapján. Ha sza- bad így mondani, az adatlap egyes oldala a terhes nő gyermekkorával kezdődő múltját, a második oldal pedig a jelent, a terhességre vonatkozó, mindenre kiterjedő vizsgálati adatokat tartalmazza. A megadott kódszámúkkal kell választ adni például a családi állapot, a terhes nő iskolai végzettsége, a férj iskolai végzettsége kérdésekre.1 Hasonlóképpen arra is, hogy milyen a terhes nő családjá-» nak lakáshelyzete, a vele közös háztartásban élőknek mennyi az egy főre jutó havi jövedelme, milyen a terhek nő . családi, helyzete, általános kultúrája és magatartása milyen fokú. Még az is fontos kérdésként szerepel egyebek között; hogy a családjában milyen betegségek fordultak elő. Az adatlap azonban tartalmaz csak a terhes nőre vonatkozó adatokat is, olyanokat, mint például; hogyan utazik, közelíti meg a munkahelyét, mennyi időt tölt utazással, miként táplálkozik, milyen mértékben fogyaszt élvezeti cikkeket és így tovább. A jelennel foglalkozó információk természete^ sen az általános orvosi kivizsgálás eredményeit tartalmazzák, mintegy kiegészítve a gondozás munkáját meghatározó „előélet” információit. A szakemberek egybehangzó véleménye már most, az új rendszerű terhesgondozás bevezetésének kísérleti időszakában az, hogy a gondozás fejlődését szolgálják a munkához tudományos alapot biztosító, gépi feldolgozásra alkalmas adatlapok. A pénz, az idő és energia bőven visszatérül tehát és abban, ami általános emberi érdek. A várhatóan magasabb fokon folytatódó terhes- és csecsemőgondozás új hazai rendszerének eredményeként csökken a koraszülések száma, hátrébb szorul a csecsemőhalandóság és föltehetően több jólfejlett, egészséges csecsemő születik. A kísérlet eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy várakozásunk messzemenően indokolt, mert a terhesgondozás bevezetésre váró új rendszere előreláthatóan képes lesz megfelelni a követelményeknek. — óa — Népújság 3 1973. június 27. V
