Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

Versenyző brigádok L

Cselekvőkész türelmetlenség

„Kérjük a gazdasági vezetőket és a műszakiakat, hogy az eddigieknél többet segítsenek nekünk. Mégiscsak bosszantó és igazságtalan, hogy a brigád becsületesen elvégezhetné a munkáját, de rossz a szervezés, gyakran nincs szerszám, hiányzik az anyag, esetleg hibásak a rajzok...”

A csepeli Ragó Ferenc, a Szocialista Munka Hőse szavait idéztem, amelyeket a szocialista brigádvezetők közelmúltban tartott országos tanácskozásán mondott. S mert többen vélekedtek hasonlóan, az idézett mondatokat nyugodtan kezelhetjük közvéleményként is... A munkásemberek, a szocialista brigádtagok véleményeként, amely — úgy tűnik — kissé „elrugaszkodik” a valóságtól, kissé, türelmetlenebb, sürgetőbb, egyszóval kissé más hang, mint amit az üzemekben, intézményekben, hivatalokban ■ megszoktak.

Idézhetnénk más példákat is. Néhány héttel ezelőtt hivatalos voltam az egyik társadalomtudományi folyóiratunk által rendezett ankétra, ahol — szocialista brigádtagok, brigádvezetők és a mozgalmat irányító gazdasági és szak- szervezeti vezetők részvételével — azon vitáztunk, hogy miként lehetne még elevenebbé, még hatékonyabbá tenni á brigádmozgalmat. A legérde- keltebbek, a brigád tagok és a brigádvezetők voltak a legtürelmetlenebbek és a legőszintébbek. Mindenki más „szőrmentén” kezelt« a témát, „problémákra” és „objektív tényezőkre” hivatkozott, jólcsengő, ám lényegében semmitmondó frázisokkal próbálta megkerülni a lényeget. A munkások nem... Ök eredményeket soroltak és rögtön hozzátették, hogy mennyi, mindent lehetne . és kellene még tenni... S az'

örökké visszatérő refrén:„csak segítsenek...” „Csak érezzük, hogy számítanak ránk, hogy bíznak bennünk... S nelmcsak akkor, ha ég a ház, ha közeledik a hó Végi, vagy negyedév végi hajrá. Osszák meg velünk a műhely gondjait, kérjék a véleményünket • a termelési programok teljesíthetőségéről, s mindenekelőtt: teremtsék meg a folyamatos . munka feltételeit, s a többit bízzák ránk...”

Nyers és őszinte vélemények ezek, s éppen ezért nem szabad, nem lehet szokványos közhelyekkel lelohasztani, lecsillapítani a tenni akaró emberek szenvedélyét. Nfem szabad e véleményekkel szentben „objektív nehézségekre” hivatkozni, homályos — s az egyszerű munkásember számára rendszerint érthetetlen — magyarázkodásba fogni. A műhelyben, a ' munkapadok mellett leegyszerűsödnek a kérdések; az emberek azért mennek a gyárba, hogy . dolgozzanak és értelmes, értéket alkotó munkával pénzt keressenek. Amit a "napi. kötelezettségükön felül vállalnak, azt hangsúlyozottan a köz . érdekében teszik. Csoda-e ha megütköznek azon, hogyha, nem tudnak dolgozni? Csoda-e, ha szenvedélyesen szóváteszik mások mulasztásait, csoda-e, ha nem fogadják el a bármilyen meggyőzőnek tűnő magyarázkodást sem?

Éppen ebben rejlik a szocialista brigádmozgalom igazi ereje. Meggyőződésem,. hogy a szocialista brigádtagok és bri- gádvezetők túlnyomó .többsége nagyon komolyan veszi azt a bizonyos —■ és valljuk be: olykor lejáratott — hármas ,.je}- , „szót,.. ' Komolyan. .veszik.'., nar munkaverseny alapgondolatát, végtére .is : a versengés az ember legősibb és legtermészetesebb magatartásformái • közé

tartozik. Joggal porolnék azért, hogy ezt a mozgalmat mások' is éppen olyan komolyan vegyék, mint ők. A szépen de- • koráit brigádnapló, a látványos, ám voltaképpen- semmit- mondó vállalások, a formális közös megmozdulások alighanem számukra a legértelmetlenebb dolgok. S hogy mégis találni ilyesmit? Nam csoda! Sok esétben nincs más funkciója a brigádnak, mint- • hogy látszólag-tartsa fenn-ma- - gát, fórmális dolgokkal bizonyítsa létének jogosultságát.

S ez részben a gazdasági vezetők, részben pedig a szó-., cialista brigádmozgalom irár nyitóinak számlájára Írandó. Pedig ideje lenné észrevenni, • hogy a szocialista brigádok a szocialista munka és közgondolkodás .bázisai.-S ez a fajta gondolkodásmód roppant egyszerű: dolgozni, .termelni,', folyamatosan, . gazdaságosan,' mindannyiunk számára hász- nothájtóan.

Az országos tanácskozáson sokan és. sokféleképpen fogalmazták meg, .Ragó Ferenc bevezetőben .idézett . szavait: több segítséget,, több bizalmat” a szocialista brigádoknak. S ez az óhaj nem először hangzik el a brigádvezetők különböző, tanácskozásain. El kellene végre gondolkodni azon. hogy vajon miért ismétlik újra-„és., újra ezek az emberek, .ugyan,- azt? , '

V. Cs. "

a Barátság II. olafvezeté!!

a Dunánál

J|f..•**«.!* ••••

A Barátság II. olajvezeték építői jelentős állomáshoz érkeztek, megkezdték a kőolajvezeték dunai áthúzásának elő. készítő munkáit. A százhalombattai Duna-parton a Hídépítő Vállalat robbantásokkal lazítja fel a Duna medrét és kotrás után ! ebbe helyezik mafsl el a Barátság II. kőolajvezetéket. A csővezeték a százhalombattai Duna-parton.

■ (MTI ' foto: Fényes Tamás felvétele.)

Befejeződlek az érettségik

Szombaton országszerte befejeződtek a középiskolák nap- pali tagozatain az érettségi vizsgák. Az első adatok szerint június 1. és 24. között — mintegy 56 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát; csaknem 30 ezer gimnazista, 21 ezer szakközépiskolás és — ebben a tanévben utoljára — mintegy 5000 középfokú technikumi tanuló kapta meg az érettségi, illetve a képesítő bizonyítványt.

A tapasztalatok kedvezőek: A maturáló diákok felkészültsége az idén is kielégítő volt. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek véleménye szerint az érettségi vizsgák légköre általában kedvező volt: előnyösen éreztette hatását az érettségi elnököknek kiadott központi útmutató. Lexikális ismeretek halmazának öncélú számonkérése helyett a lényeglátásra, a gondolkodó és kifejezőkészség fokának megállapítására fordították a bizottságok a legnagyobb figyelmet. A matematikában a feladat- megoldás, az irodalomban a művek ismerete került előtérbe, s minden tantárgyban súlyt fektettek az összefüggések feltárására, a tanultak tudatos alkalmazására.

A végleges eredményeket a nyár folyamán elemzik és ösz- szegezik.az oktatási szakemberek. A javító érettségi vizsgákat általában kora ősszel tartják, pontos idejüket, illetve

Népújság 3

1972. június 25.

helyüket az illetékes tanácsok állapítják meg.

Az érettségizők évről évre emelkedő létszáma nem okoz nehézséget az elhelyezésben, pályaválasztásban. Közülük több mint 14 és fél ezren folytathatják tanulmányaikat az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain. További hat-hétezer középiskolát végzett fiatalt várnak ■ a szakmunkásképzők, elsősorban az elektronikai és mechanikai szakmában várják őket. Általában minden olyan szakmát rövidített idő alattel-, sajátíthatnak a maturált diákok, amelyet az általános iskolát végzettek is tanulhatnak — de az érettségizettekre természetesen elsősorban a kvalifikált szakterületeken van szükség.

Gimnáziumban több leány

érettségizett, mint fiú, az ő szakmai elhelyezkedésük is biztosított. Több ezer volt közép- iskolás leányt vár a kereskedelem; többek között a vendéglátóiparban, az óra- és ék- szerkereskedelemben, az illatszer- és kultúrcikküzletekben s Ámítanak szakképzett tevékenységükre. Emellett sok női- szabó-tanuló készülhet életpályájára.

Kevesen tudják, hogy a gim- ’ náziumot végzettek számára esti. vagy levelező képzés forrná, jában kétéves szakközépiskolai kiegészítő képzés is folyik. Az egészségügyi terület kivételével bármely szakközépiskolai ágazatban nyerhetnek így szakmai képesítést, egyetlen feltétel: az adott

szakterületen másfél-kétéves gyakorlat, amelyet a tanulók az érettségi után választott munkahelyen szerezhetnek meg. (MTI) ' ' '

Törpe vízmű épül Beiecskán

U

|lp£©rber»:^ ai embr

Törpevízmű épül B'etécskáh.. ' Ez .k.ulö nősebb. új,

.magában ezért néni is lenne érdemes terjedelemes cikkét írni. Egyszerűen azért, mert ez Tolna megyében is a sokadik... Már vágy három tucatnyi" faluban törpevízmű szolgáltatja' a lakosságnak az-ivóvizet. A belecskainak azonban van egy olyan vonása, amire érdemes felfigyelni, _s aminek érdemes nyilvánosságot biztosítani.

Nem önálló vízműként épül a belecskaí, hanem összefüggésben a termelőszövetkezet üzemi vízellátó rendszerével. És a költségek■ zömét maga a; termelőszövetkezet. fedezi ! Ha összehasonlítjuk a belecskai' módszert más településekével,- s az egyes helyeken tapasztalható visszás helyzettel, máris nyilvánvaló, hogy miért is ennyire figyelemreméltó a be- ,i ‘ lecskai. . •

Másutt jóval előbb látták el. • vezetékes vízzel a gazdaságokat, mint a lakótelepeket. Ma , már alig akad mezőgazdasági nagyüzem, amelyiknek . .legalább a központi talepén ■ ne vezetéken jutna el a víz oda, ahova kell. Vízvezeték nélküli • lakótelep viszont annál több található. Mondjuk ki magyarul: az állatállomány érdekében már legtöbb helyen hasz-, nosították a technika ilyen jellegű, s egyáltalában nem.,.' valamiféle új találmánynak számító vívmányait. Ugyanakkor a közelben lakó emberek többsége a régi kutak egészségügyileg kifogásolt vizét fogyasztotta, illetve fogyasztja napjainkban is. Még azok is, akik a korszerű vízvezetékkel ellátott istállókban gondozzák az állatokat.

Kirívó ellentmondás. Persze, mondhatná valaki, hogy ennek régen is megvolt a maga analóg viszonylata: Ä gazdák zöme először korszerű tágas istállót építtetett, s csak azután, többnyire évtizedek múltával korszerűsítette a ■ maga • lakását, ha egyáltalában sor került rá Nem egy falusi portán még ma is megfigyelhető. ' hogy’ az is tállá téglából

f épült;. tágas; ssellős; a- lakrész 1 jp^dig -íVálytogfalú.. A gazda "tudta, hogy a terrtíeléSböl ' példánkban az állat tenyésztésből ;,-L várhat péhzt. Ezért először annak fejlesztésére fordította .minden1 erejét,, mert csak-.attól várhatott olyan jő-' védőimét, hogy végül, a saját la&á?,ának kulturáltabbá tételére is gondolhatott.

Nos, az érvelés mechanikusan átültetve a mára; tulajdonképpen- logikus. Egyet azonban nem szabad elfelejtenünk; azt, hogy a mi társadalmi rendünkben az ember került előtérbe, .és a • kontrasztos helyzet bekövetkezése nem volt mindenütt olyan elkerülhetetlen, mint nagyapáink esetében. Egy régi parasztember legjobb esetben arra számíthatott, hogy ha, nagyon igyekszik, esetleg a fiai majd jobb körülmények közt élnek. Mi arra törekedtünk ési törekszünk, hogy már. a napjaink dolgozója is mind kulturáltabb körülmények közt éljen, persze nem' a jövő feledése árán. dsak ez nem mindig sikerül, a helyi gazdaságpolitika nem mirájig tükrözi kellően a reális emberi igényeket.

Ai. él múlt: negyedszázadban sok gazdaságvezetővel, szűk látókörű szakemberrel kellett azért vitatkozni, hogy amikor egy gazdasági, telepre bevezették a villanyt, miért nem ástak le még három oszlopot annak érdekében, hogy az ott lakó dolgozók .a lakásukból kidobhassák- y<> a . petróleum- lámpát,.. És -nem sok tsz- vezetqnek fájt amiatt a feje, rogy hogyan, mikor lesz mondjuk törpevízmű a faluban, ahol lakik a tsz-tagság. Legjobb- esetben csak azért kilin- tseltek, hogy, pénzt szerezzelek a major vízművesítésére. . rávol áll tőlij.nk azt állítani, íiogy minden á tsz-ek és az ill ami . gazdaságok vezetőin múlt. Dé az is tény, hogy szép- tevesen , tették ; a tagjaik, a lolgozóik munkahelyén kívüli életviszonyai .érdekében. olyan ...

/határozott, , hathatós. lépési:, /mint ami Belecskán a tsz ■-’esetében tapasztalható.

Belecska lakossága 570 fő.

. ,Ilyen kis faluközösség a saját erejéből ez idő szerint nem nagyon ábrándozhat törpevízműről, lévén a költségek magasak. Belecska ilyen jellegű kilátásai sem voltak különbek a többi kis településénél. Ám a, termelőszövetkezet elnöke, Pere Ferenc előállt a következő javaslattal:. „Mindenképpen el kell látni vezetékes vízzel a most épülő majort, s ha arra pénzt fordítunk, akkor szervezzük. meg úgy a dolgokat, hogy égyúttal az egész falu kapjon vízhálózátot. Elvégre majd -minden csilládból a szövetkezeti kollektívához tartozik valaki.” A szövetkezeti tagság jóváhagyta a- javaslatot, mégpedig úgy, hogy a szövetkezet magára vállalta a 'költségek zörnét.'A tanács csak hozzájárul — 330 090 fori.rial — a vízműhöz, a tsz pedig ennek többszörösét adja. A tsz magára vállalta a technikai góndokat is! Á tsz , építő- brigádja a kivitelező is, tervező is.

A minap Kelemen István főagronómus és Fügedi József építéstechnikus már. arról tájékoztathattak, hogy a . helyszínen a sok vízvezeték, Lét víztároló elkészült, s úgy állnak a munkálatokkal, hogy még ez évben a csap alá tarthatja minden belecskai háziasszony a vizesvpdröt.

Felvetődik a kérdés, hogy a tsz miből tudott ilyen gondot magára vállalni. Talán valami bűvös ajtóra talált valahol, amelyen keresztül 'ömlik az egyszámlájára a pénz? Szó sincs erről, az adottságok, körülmények itt .sem jobbak, mint sok más tsz-ben, itt is meg kell dolgozni minden fillérért. Csupán az történt, hogy a lehetőségek kutatása, megteremtése, hasznosítása közben a tsz vezetői, tagjai az EMBER- ből indultak ki.

BODA FERENC