Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
Magyar—indiai közös közlemény ' (Folytatás az 1, oldalról), A két fél mély aggodalmát fejezte ki az elhúzódó közel - keleti válság miatt. Hangsúlyozták, hogy a térség tartós békéjét az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának maradéktalan végrehajtása segítheti helyreállítani. A két fél követelte a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a nukleáris és hagyományos fegyverfajtákra egyaránt kiterjedő és szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés megvalósítását Ezzel kapcsolatban üdvözölték azt a javaslatot, hogy leszerelési világértekezletet hívjanak össze, valamennyi ország részvételével. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és India miniszterelnöke egyértelműen elítélték az imperializmust, a neokolonializmust és a faji megkülönböztetés politi-: káját. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a gyarmatosítás minden maradványát gyorsan felszámolják és az Egyesült Nemzeteiknek a gyarmati országok és népek függetlenségére vonatkozó határozatait maradéktalanul végrehajtsák. Mindkét fél egyetértett a két ország közötti különböző' szintű látogatások cseréjének fontosságában és abban, hogy az Indiai Köztársaság miniszterelnökének és küldöttségének magyarországi látogatása hozzájárult a Magyar Népköz- társaság és az Indiai Köztársaság közötti megértés és együttműködés még szorosabbá tételéhez. Az Indiai Köztársaság miniszterelnöke köszönetét fejezte ki azért a vendégszeretetért, amelyben őt és küldöttségének tagjait magyarországi tartózkodásuk alatt részesítették, és meghívást adott át Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, hegy kölcsönösen megfelelő időpontban látogasson el Indiába. A magyar kormány elnöke a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) MOSZKVA: Alekszandr Szmirnov hosszú betegség után 63 éves korában csütörtökön Moszkvában elhunyt. Alekszandr Szmirnov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja. A halála alkalmából kiadott nekrológot Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigln, Nyikolaj Podgornij és más magasrangü szovjet vezetők írták alá. * MEXICO: A mexikói fővárosban megnyílt a latin-amerikai államok egységszervezetének I. kongresszusa. A kongresszus részvevői arról tanácskoznak, hogyan tudnák megvédeni a térség országainak természeti kincseit a külföldi, elsősorban az amerikai monopóliumok kizsákmányolása elől. A munkában Argentína, Bolívia, Kolumbia, Costa-Rica, Chile, Ecuador, Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Paraguay, Peru, Portorico és Uruguay küldöttségei vesznek részt. HELSINKI: A finn fővárosban ülésező Eurocult konferencia — az európai országok művelődésügyi minisztereinek találkozója — pénteki tanácskozásán a Szovjetunió és a szocialista országok képviselői indítványozták, hogy a konferencia részvevői adjanak ki felhívást az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívása érdekében. A javaslat elhangzása után felszólaló lord Eccles brit miniszter elutasította a szocialista országok javaslatát, azt hangoztatva, hogy „kultúra és politika” nem függnek szorosan egymástóL Urho Kekkonen finn államfő beszédében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a konferencián nem vehetett részt a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége. Az Eurocult hétfői ülésén folytatja a vitát. Az American Airlines egy Boeing—27-es típusú repülőgépét pénteken este, röviddel a Missouri állambeli St. Louis repülőtérről történt felszállás után hatalmába kerítette egy fegyverrel fenyegetőző ismeretlen férfi, és azt követelte, hogy az utasok életének meg- kímélése fejében bocsássanak rendelkezésére ötszázezer dollárt, öt ejtőernyőt, egy hordozható katonai sátrat, valamint egy radarkészüléket. A meglehetősen zavarosan viselkedő és szemtanúk véleménye szerint feltűnő parókát viselő 20 év körüli fiatal férfi, követelései ismertetése után engedélyt adott, hogy a gép St. Louis közelében leszálljon, s itt a gép 94 utasából elengedte a nőket és gyerekeket, valamint a szívbeteg férfiakat. A gép ezután ismét felszállás! parancsot kapott, fedélzetén tizennégy utassal és hétfőnyi személyzettel. A pilóta, aki állandó kapcsolatot tartott St. Louis repülőterének irányító tornyával, közölte, hogy a géprabló meglehetősen sűrűn változtatja tervçit, s ugyan előbb Torontóba, majd később New Yorkba kívánt menni, a gép hamarosan ismét St. Louis repülőterén landolt. Itt egy utas kivételével a túszok kiszálltak, majd a kért pénzösszeg és ejtőernyők át- nyújtása után, személyzetcserére került sor. Felszállás előtt furcsa incidens zajlott le, a kifutópálya széléről ugyanis váratlanul egy gépkocsi hajtott a repülőgépnek és szabályosan „elütötte” azt megrongálva orr- kerekét. A repülőgép fogolyszemélyzete és egy szem utasa a váltságdíjat szorongató géprablóval egyetemben egy másik repülőgépre szállt át. A gép röviddel ezután elhagyta a repülőteret és egyelőre ismeretlen Irányba, halad. * #!• . Az American Airlines Boeing—727-es gépének elrablója 502 400 dollár váltságdíjjal birtokában ejtőernyővel kiugrott a gépből aa Indianai állambeli Kokomo város közelében. i \ . .. 1. _ v. - V Ezt hozta a hét a külpolitikában Az amerikai elnökválasztási versengés új fordulatot vett ' azzal, hogy a demokrata párti előválasztások végén George McGovern szenátor esélyesként indul két hét múlva Miamiben megrendezendő országos gyűlésen, a demokraták elnökjelöltjét meghatározni hivatott konvención. — A 40 éves dél-dakotai szenátor, egy vidéki pap fia Kalifornia után az elmúlt héten Amerika második legnépesebb államában, New York államban is győzött. A konvención a szavazat- többséghez 1509 küldött voksa szükséges, az előválasztások bonyolult rendszere szerint eddig több mint 1300 szavazatra számíthat McGovern. S talán hátra van az utolsó nagy ütőkártyája: maga mellé veheti alelnökként Edward Kennedy szenátort! Amerikában ma lázas izgalommal tippelnek, jósolgatnak: bedobja-e hát a kalapját a választási küzdelembe az utolsó Kennedy vagy sem? Sokan számolgatnak: ennyi meg eny- nyi millió szavazatot hozhatna McGovernnek a katolikus olasz, ír, lengyel származású amerikai polgárok soraiból Kennedy alelnökjelöltsége. Vitatéma az is, hogy azért nem lenne-e biztonságosabb Edward Kennedynek a dolga, ha 1976-ban egy véglegesen távozó republikánus elnök utód- jelöltjével kellene felvennie a harcot? Az amerikai alkotmány szerint ugyanis csak kétszer négy évet tölthet valaki a Fehér Házban, Nixonnak, ha most győzne is, 1976-ban mindenképpen ki kell költöznie... Az Edward Kennedy alelnökjelöltsége mellett kardos- kodók azt mondják, még az sem baj, ha most McGovern alul marad Nixonnal szemben, mert ebben az esetben négy év múlva a dél-dakotai szenátor nem indulna elnökjelöltként, s így a Fehér Ház birtokáért Edward Kennedy léphet fel... McGovern eddigi sikerei elgondolkoztatják az amerikai politika megfigyelőit. A szeA Biztonsági Tanács rendkívüli ülésen vitatta meg a legutóbbi izraeli határsértések miatt benyújtott libanoni panaszt és Izrael ellenpanaszát. A több mint háromórás vitában a delegátusok többsége elítélte Izrael agresszív fellépését, de határozatot még nem hoztak. A Biztonsági Tanács szombaton este magyar idő szerint 20.00 órakor ül össze ismét, hogy folytassa a vitát a határincidensekről. Az elsőként felszólaló Edouard Ghorra, Libanon ENSZ- nagykövete felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy erélyesen ítélje el Izraelt „ismétlődő ag- ressziós cselekményei” miatt, követelje a szerdán elrabolt szírial és libanoni tisztek haladéktalan szabadonbocsátását, végül az alapokmány által lehetővé tett eszközökkel vessen véget az izraeli agressziónak és védelmezze meg a nemzetközi békét és biztonságot. Ghorra elmondotta, hogy a bejrúti repülőtér ellen 1968 decemberében végrehajtott izraeli kalóztámadás óta az izraeli légierő 186 ízben támadta Libanon területét. Josef Tekoah, Izrael fődelegátusa politikai tőkét igyekezett kovácsolni a szélsőséges palesztin gerillaszervezet felelőtlen repülőtéri akciójáról és az arab államokat, főleg Libanont próbálta felelőssé tenni a kiéleződött helyzetért. Jakov Malik szovjet fődele- gálus rámutatott, hogy Izrael pontosan akkor követi el újabb nátor programja európai szemmel nézve amolyan szociáldemokrata program : 300 000ről 100 000-re csökkentené ai európában (főleg az NSZK-ban) állomásozó amerikai csapatok létszámát, az így megtakarított pénzen új munkaalkalmakat teremtene. Egyébként is jólétet ígér az USA népének: minden lakos évi legkisebb keresete meghaladná az 1000 dollárt. Nagyszabású reformokat helyez kilátásba az adózás terén éppúgy, mint a közoktatásban. S a legfontosabbat hagytam a végére: azt ígéri, hogy befejezi a vietnami háborút, hazahozza az amerikai kiskatonákat. McGovern hívei elsősorban a fiatalság soraiból kerülnek ki, no meg a kevés joggal rendelkező — mondjuk így — kisebbségek soraiból (Puerto Ri- co-iak, mexikóiak — már a négerek kevésbé kedvelték...) a munkásság egy része áll még McGovern mellett, de a szak- szervezeti vezetők ellene vannak. A liberális értelmiség támogatja a dél-dakotai szenátort, sőt, szívesen látná őt az elnöki székben a tőkések egy csoportja is! Az, amely úgy véli: reformok kellenek az amerikai kapitalista rend megvédéséhez, az imperialista politika fenntartásához. Leegyszerűsítve azt mondhatnék : McGovern „népibb” tartalmú, színezetű Kennedy-politikát ígér. Úgy mondják, a republikánus párt berkeiben riadalmat kelt a McGovern—Kennedy kettős esélyeinek növekedése. Akik biztosra fogadták Nixon győzelmét, aggódni és kétkedni kezdenek. A nagy kérdés: tud-e valamit felmutatni az őszig az elnökjelölt elnök Vietnamban? Elérhető közelségbe hozza-e a háború végét? A maga módján — a minden eddiginél kegyetlenebb vietnami bombázások ellenére — a Nixon-kormányzat próbálkozik is. Egyfajta kísérlet történhetett Kissingernek, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóagressziós cselekményeit, amikor javulóban van a nemzetközi légkör. Az agresszor azonban nem szándékozik felhasználni a nemzetközi kapcsolatok javulását a közel-keleti válság békés, politikai megoldására, ehelyett élezi a helyzetet és képmutató propagandával próbálja becsapni a világot. Malik követelte, hogy a Biztonsági Tanács ítélje el az izraeli militaristák újabb agressziós cselekményeit, követelje az izraeliek által elfogott Szíriái katonatisztek haladéktalan szabadonbocsátását. Louis de Guiringaud francia fődelegátus kijelentette, hogy kormánya „helytelenít minden erőszak-cselekményt és elítél minden megtorló akciót, bármi legyen is az indítéka”. A francia delegáció nevében követelte, hogy azonnal szűnjenek meg az izraeli katonai akciók és vessenek véget az ártatlanok öldöklésének. Huang Hua kínai fődelegátus felhívta a Biztonsági Tanácsot, hogy erélyesen ítélje el a cionista imperializmus agresszív cselekményeit, követelje a Szíriái tisztek szabadonbocsátását, fizettessen kártérítést Izraellel az okozott károkért, és nyújtson biztosítékokat az újabb agressziós cselekmények ellen. Lazar Mojszov jugoszláv fődelegátus a BT e havi elnöke, ezután elnapolta az ülést és kifejezte azt a reményét, hogy szombaton már konkrét javaslatok felett folytatódik a vita. jának, Nixon bizalmi emberének pekingi tárgyalásai közben, vagy azokkal párhuzamosan is. Látnivaló, hogy a kínai vezetőktől azt várja Washington, hogy latba vetik befolyásukat Hanoiban és az ideiglenes forradalmi kormánynál ... A Moszkva—Hanoi—Peking —Washington politikai négyszögben sok minden történt az utóbbi hetekben, a szovjet- amerikai csúcstalálko7,ó után járt Le Duc Tho Pekingben, Podgornij szovjet államfő a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, Kissinger pedig tárgyalt a kínai vezetőkkel, — egy valami azonban hiányzik, a közvetlen vietnami—amerikai tárgyalás! A VDK ismételten leszögezte tárgyalási készségét, csak persze, nem az elfogadhatatlan amerikai feltételekről... Még a héten sem került sor Párizsban a Kiéber sugárúton újabb ülésre a négyes konferencián, de az bizonyos, hogy az USA már nem sokáig halogathatja a tárgyalás folytatását. A héten ismét feszültebbé vált a közel-keleti helyzet, mert három héttel a Tel Aviv-i repülőtéren a japán „kamika- zék” által elkövetett merénylet után Izrael beváltotta a fenyegetését és lesújtott — Libanonra ... Az izraeli támadás egybeesett azzal, hogy az egyiptomi Mersza Matruh üdülőhelyen tanácskozni kezdett az Arab Köztársaságok Szövetségének elnöksége. Szádat egyiptomi, Asszad szíriai és Kadhafi líbiai köztársasági elnök. (Csatlakozott hozzájuk Uganda államfője, Amin tábornok is.) Az izraeli akció látni- valóan kihívás volt az arab vezetők ellen. Bármily ellentmondásosnak tűnik, az izraeli „héjáknak” az az érdekük, hogy Kairóban, Tripoliban, vagy Damaszkuszban a háborús hangulat kerekedjék felül a józanságon, a tárgyalásos megoldás helyett az arab vezetők a harc lehetőségeit keressék. Akkor Izrael kitolhatja a napját annak az elkerülhetetlenül bekövetkező fordulatnak, amikor mégis csak kénytelen lesz kiüríteni egyes megszállt területeket. Amíg viszont, tart a feszültség, a harcias kijelentések korszaka, addig Izrael birtokolhatja ezeket a területeket, megpróbálhatja tovább szilárdítani pozícióit a Golan-fennsíkon éppúgy, mint a gazai-övezetben, vagy Sarm El-Sejk-nél. A döntő kérdés a közel-keleti válságban éppen az: kinek dolgozik hát az idő? Európában a legérdekesebb új fejlemény Észak-Irország- ban adódott, ahol a hét végén megnövekedett a reménye annak, hogy rövidesen megszűnnek az utcai harcok, a robbanások, az erőszakos cselekmények. Az úgynevezett ír köz- társasági hadsereg, az IRA két szárnya közül a harcosabb, a szélsőségesebb is bejelentette: hogy kész a tárgyalásokra. (A két szárny furcsa elnevezése ismert: „hivatalosak”, így nevezik a mérsékeltebb, ugyanakkor baloldali szárnyat, „ideiglenesek”, ez a neve a jobboldali és gyakran felelőtlen akciókra is hajlandó szárnynak.) Természetesen még egy esetleges tüzszüneti megállapodás sem szentírás: a problémák gyökeres megoldása (jogegyenlőség, gazdasági hátrányok kiküszöbölése stb.) még várat magára. A véget ért hét a magyar diplomácia szempontjából azért marad emlékezetes, mert most zajlott le Indira Gandhi, India miniszterelnökének hivatalos látogatása, ezenkívül a héten jelentették be, hogy Rogers amerikai külügyminiszter rövidesen Magyarorsráffn látogat. Libanon panasza a Biztonsági Tanács előtt
