Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Hárman Szekszárd köztisztaságáról A közeim jltv; n je'ont meg az a tanácsrendelet, „mely Szekszárd város köztisztaságát hivatott biztosítani. A tanacs- a.(-ndelet miatt kerestek fel dr. Wéner Jánost, Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkárát. — Wéner elvtárs, mi tette szükségessé ennek az új tanácsrendeletnek a megalkotását? — Az, hogy a korábbi köz- tisztasági tanácsrendelet elavult, helyesebben a város kinőtte azt. A példa kedvéért megemlítem, hogy azokon a területeken, ahol a korábbi rendelkezések alapján lehetett állatot tartani, ma már eme. letes házák, lakótelepek vannak. Ilyen és hasonló körülmények tulajdonképpen a város fejlődése tették szükségessé a tanácsrendelet megalkotását. — Mennyiben hozott újat a mostani rendelet a régihez viszonyítva? — Majd mindenben, mert az egész városra 'kiterjeszti az intézményesített szemétszállítást, az állattartást pedig sokkal szigorúbban szabályozza a réginél. Az új köztisztasági szabály értelmében egészség- ügyi intézmények, kórház, gyermekintézmények mellett ötven méteres körzetben tilos például az állattartás. — A rendelkezést — látszólag — könnyű meghozni. Hogyan készült fel a tanács a végrehajtás ellenőrzésére, vagy a 'köztisztaság jobbátéte- lére vannak-e új elképzelések, tervek? — Igen, a rendelkezés önmagában nem old meg semmit. Érvényesülnie kell, mert eredmény csak akkor lesz észlelhető. A végrehajtás ellenőrzéséről a városi tanács közegészségügyi, járványügyi felügyelősége. valamint műszaki osztálya gondoskodik. Három köztisztasági felügyelő járja a város utcáit, adott esetben felszólítják a szabálysértőket ha kpll, büntetnek is. A város tisztaságának javításáról még annyit, hogy a közelmúltban versenyfelhívást adtunk közre; A fejlesztési verseny, mely a „Tiszta és virágos Tolna megye” címet viseli — és aminek csak egy ága a köztisztaság — azt a célt szolgálja, hogy a lakosság széles körének bevonásával még többet tegyünk a köztisztaság érdekében is. A verseny még nagyon kezdeti stádiumban van, így csak egy-két tervet tudnék ismertetni. Szeretnénk, ha az ipartelepek üzemeinek dolgozói társadalmi munkában a munkahelyük előtti területet parkosítanák. Példaként említem a Patyolatot. ahol a rendbehozott területen majd harcászati eszközök állandó bemutatóját rendezzük. Legfontosabb elképzelésünk az, hogy a lakosság minél szélesebb körét vonjuk be ebbe a közhasznú, mindnyájunk érdekét szolgáló munkába. A tanácsrendelet betartásának ellenőrzését a közegészségügyi és járványügyi felügyelőség is végzi. — Tapasztaltak-e mostanában olyan szabálysértéseket, melyek a város közegészség- ügyi helyzetét rontották volna? — kérdeztük dr. Ferenczy Józsefet, a városi tanács közegészségügyi és járványügyi felügyelőjét; — A város tisztaságával kapcsolatban közegészségügyi szempontból komolyabb kifogás nem merült fel. Egy-két esetben szabtunk csak ki bírságot, de azok sem voltak jelentősek. Ettől függetlenül, az új köztisztasági rendelkezés kapcsán elmondhatom, hogy háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtjuk azokat, akik a vizek, a levegő tisztaságára, szennyvízelvezetésre, az állattartásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezéseket megszegik. Célunk természetesen nem a büntetés, hanem a nevelés, mivel a köztisztaság mindnyájunknak közügyé. A rendelkezés kimondja, hogy aki szabálysértést tapasztal. az feljelentéssel fordulhat a városi tanács műszaki osztályához. — Érkeztek-e feljelentések, tapasztaltak-e komolyabb szabálysértéseket? — kérdeztük Reinhardt Mátyást, a városi tanács műszaki osztályának csoportvezető főmérnökét. — A köztisztasági rendelet megjelenése óta súlyosabb szabálysértést nem tapasztaltunk, bejelentések sem történ— Nem jönnek, Borkai, nem jönnek! — vagy hússzor elismételte, és közben a díszzsebkendőjét húzogatta. Erre azért emlékszem, mert összegyűrte, akkor meg azzal állt elő, hozassak másikat. — Honnan ilyen gyorsan, méltó- ságos uram?! Egészen bolond volt. — Vezérigazgató úr — súgtam neki bizalmasan, mert akkor még én afféle házibarátja voltam —, a pontosság csak az alsóbb néposztályok szokása. Chorin úrtól mégsem lehet megkövetelni „. — Ide figyeljen, Borkai ! Itt, ebben a teremben ma összejön Magyarország tíz leggazdagabb embere, a pénz vezérkara... Ha nem megy minden... Abban a pillanatban megszólalt a tárgyalóterembe szerelt különtelefon. Bárány jelentkezett, a személyi titkára. Mayer méltóságos úr idegesen kapta fel a kagylót: Halló Bárány! Mit akar? Újságírók vannak itt? Jelen akarnak lenni a bauxit tröszt megalakulásánál, mert vége az RT-nek?.. . Honnan szimatolták ezt meg Bárány?... Akinek eljár a szája, azt kirúgom!... Ki keres? Rajniss Ferenc? Az meg kicsoda?... Menjen a pokolba... Hát még?... Tetétleni?... Hogy én csaltam ki a pakettjeit? Vén svihák... Küldje el... Neki már semmi keresnivalója, kö- vetelnivalója nincs. Kifizette Tetétlenit, nem?.,. Nahát! tek. Ha feljelentések érkeznek hozzánk, mi azokat minden esetben kivizsgáljuk és a megfelelő intézkedéseket megtesszük. Természetesen előbb felhívjuk a szabálysértők figyelmét, felszólítjuk őket, és csak a legvégső esetben folyamodunk büntetéshez. Az elmondottakból kitűnik, hogy a köztisztaságra, mely a város esztétikai képének egyik meghatározója, az eddigieknél több gondot -kell fordítanunk. Ezt a nyilvánvaló célt szolgaija az új köztisztasági tanács- rendelet is, mely elsősorban a mi érdekeinket, a szekszárdiak érdekeit tartja szem előtt. V. J. Hogy én tízmilliót kerestem az ötletével ?... Marha ! Mindenki ezzel jön, én meg koldusbotra jutok... t Szász Dániel a híres trösztvezér titkárát, Borkai Sándort faggatta tovább a nagy tárgyalásról. — Ki beszélt velük? ön, vagy maga a vezér? — Öh, kérem, persze, hogy a vezérigazgató úr! Nagyon ünnepélyes volt. Bevezetőben ismertette azt a nagy erőfeszítést, amit eddig az RT tett a gyors és eredményes kiaknázás érdekében... Aztán így folytatta: Uraim, a svájci Blancart Bankház nagy megértést tanúsít problémánk iránt. Az ország érdeke követeli, hogy a svájci tőke is érdekelt legyen. A német Lau ta Werkével felbontottuk a szerződést. Mint tudják, a svájci holdingban trieszti, romániai és svéd érdekeltségek is benne vannak. A Bauxit RT tehát megszűnt, és svájci érdekeltségű trösztté alakult át. E nehéz tevékenységünkhöz maga a kormányzó úr őfelségének kabinetirodája is... — Kik lettek az igazgató- tanács tagjai? — ezt kérdezték kiabálva az újságírók. — A tröszt elnöke Schröder bankár, alelnöke Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója. Az elnökség tagjai: Chorin Ferenc, Weisz Alfréd, Károlyi István gróf, herceg Montenuovo Nándor, Andrássy Mihály... Az igazgató pedig szerénységem. Hej, ekkor látta volna ön a főnököm arcát! Levette <*ipÁ Tolna megyei vásárlókat is várja a bajai nagyáruház Kerékpár, motorkerékpár, rádió, televízió, hűtőgép, varrógép, csillár, méteráru, készruha, kötött-, divatáru, lábbeli nagy választékban. XII. Ivóvíz-, ipari víz-, gőz-, és gázvezetékekhez, öntözéshez, szerkezetekhez, kazánokhoz, fűtés céljára, sav- és hőálló folyadékok • továbbítására a ' •ei*ro glóbus vállalatnál. la kivitelű, fekete és horganyozott, melegen hengerelt és hidegen vont, varrat nélküli és hosszvarratú acélcsövek a szabványban előírt műbizonylattal, 6—324 mm külső átmérőig azonnal, raktárról kaphatók illetve rövid határidőre szállíthatók. Vevőszolgálat, műszaki tájékoztatás és megrendelés: az Acélcső Főosztályon, Bp. VI., Lehel u. 3/b. Telefon: 205—480, 158-as és 159-es m. á. Közvetlen kiszolgálás vidéken: Pécs, MeosekaljafCserkút v. II. rakodó, Hódmezővásárhely, Erzsébet út 5,, és kisebb tételekben: Bp., XIII., Révész u. 8. Tel.: 202—881. (390) tetőjét, boldogságtól piros arccal hunyorgott. Mi, alkalmazottak is örültünk, hiszen egy gazdagabb gazda keze alá kerültünk, s nyilván több lesz a fizetésünk. — Igen, ez természetes, de kérem, folytassa, milyen természetű bejelentéseket tettek még. — Úgy emlékszem, akkor jelentették ki, hogy tekintettel az értékesítés ideiglenes nehézségeire, a svájci tőke fedezetet vállal a nyersanyagra. Az alumíniumérc-részvényeket pedig beváltják Bauxit Tröszt részvényekre, s ez előnyös, mert a magyar pénzértékű papírok átvedlenek frankra. Az osztalékról nem volt szó. — Értem. De magyarázza meg nekem, hogyan csúszhatott át Chorinék kezébe a részvénytársaság ? — Nagyon egyszerűen. A főnököm ügyes ember volt. A részvénytulajdonosokat rábeszélte, hogy adják el részvényeiket, mert — bizalmasan megsúgta nekik, he, he, he, — hogy a bányák már kimerülőben vannak. A sok tudatlan pedig eladta, és a főnököm Chorin és Vida pénzén felvásárolta őket. — Érdekes. Talán még arra válaszoljon, Mayer úr adott-e ki valamilyen utasítást a felfedezővel, Balátai Jenővel kapcsolatban? — Hogyne. Nagyon rendes volt hozzá. Engem utasított, hogy utaljak ki neki ezer pengőt... ötezret pedig kölcsönkért, hogy újabb zártkutat- mányokat tudjon kiváltani. Azután kezdett el Balátai Jenő a Vértesben is kutatni. A főnököm szerint ráér visszaadni a pénzt. Ne riasszuk el, Borkai — mondta —, de a tűzhöz se engedjük közel! — ön mit csinált 1938. március 6-án? — Én? De kérem, hát, hogyan tudnék én visszaemlékezni. öreg, beteg vagyok már, harminc év távlatából ki tudná megmondani, egy bizonyos napon mit csinált? De már Magyarországon voltam. — Köszönöm a türelmét. Bocsánat, még egy dolog, de aztán ígérem, nem fárasztom többé. Hol lakott ebben az időben a vezérigazgató? — Mayer méltóságos úr Budán, a Városmajorban vett magának egy nagyon szép villát. Nagy tekintélye volt már a tőzsdén és az üzleti körökben... Most már elárulhatom önnek, vagyona után mérve már akkor milliomos volt. Nem titok, de a harmincas évekre a tröszt alaptőkéje már kilencmillió svájci frank körül mozgott. Tetétleni egyébként, csak azért mondom, mert szó esett róla, meghalt. Ügyes gazember volt — jegyezte meg a méltóságos úr —, ugye Borkai? De mi még ügyesebbek vagyunk... Szász visszahajtotta a szalagot, és a titkárral folytatott beszélgetésének utolsó szakaszát újból lejátszotta. Valami fontosat elfelejtettem megkérdezni tőle — morogta dühösen maga elé. Pedig azt hittem, már mindent kihúztam az öregúrból, és ami ez után jön, csak fecsegés lenne. Mindegy — vonta meg a vállát. Hiba nélkül nincs nyomozás. Éppen elég munkát jelentett neki Herr Borkait a nyugat-németországi Paderbornban megtalálni. A farkaskutyák majdnem letépték róla a nadrágot... Még meg kellett volna kérdeznie Borkaitól, járt-e a Bauxit Trösztnél és milyen ügyben egy Alfred Frisch nevű ember, a Gestapo megbízottja? És mikor tűnt fel, melyik évben. . ___ (FolytaüuJO ...
