Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 147. szám ARA: 90 PILLÉR Szombat, 1972. június 24. Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP, Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után dr. Petri Gábor Csongrád, Rubóczki Istvánné Szabolcs-Szatmár, Cserna Sándor Baranya, Pakurát Miklósné Hajdú-Bihar, Horváth László Somogy megyei, Pázsit Árpád budapesti képviselő szólalt fel, majd szünet következett. Szünet után az elnöklő Varga Gáborné Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elhangzott éÉrevételek közül a pénzügyminiszter főleg azokat emelte ki, amelyek az elmúlt évi gazdálkodással kapcsolatban arra mutattak rá, mely területen nem használták fel elég hatékonyan a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, hol gazdálkodtak rosz- szul, milyen módon lehetne biztosítani az anyagi eszközök ésszerűbb elosztását stb. Hozzáfűzte, a maga részéről derűlátó az említett kérdések megoldását illetően, ugyanis a kérdések sokrétű és szakszerű felvetése azt tükrözte, hogy az említett területeken dolgozók, valamint az országgyűlés tagjai kellő tapasztalatokkal, nagyon sok jó elgondolással rendelkeznek ahhoz, hogy további előrehaladást tudjunk elérni. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter szólalt fel. Az előterjesztett törvény- javaslat — egyezően az eddigi helyzettel — azt is rögzíti, hogy az igazságügyi miniszter felügyeletet gyakorol a bíróságok általános működése felett, aláhúzva, hogy e tevékenysége nem sértheti a bírói függetlenséget. A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak alkotmányunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a Mai számunkból HÁRMAN SZEKSZÁRD KÖZTISZTASÁGÁRÓL 4. old. BAKTÉRIUMVADÁSZATON KÁNIKULÁBAN GEMENCBEN A GEMENCCEL 5. old. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORA 6. old. VOLÁN 7. old. * SPORT .8. old. tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető testület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésének növe- dését Egyben ez fontos biztosítéka a bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás demokratizmusának is. (Folytatás a 2. oldalon). Dr. Korom Mihály expozéja Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontösabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja- Az előlterjesztett törvényjavaslat ennek a óéinak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket — kezdte beszédét az igazságügy-miniszter, majd így folytatta: Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bízott feladatok további jó ellátásának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat. A jelenleg hatályban lévő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk; A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen ég a jövő követelményeinek figyelembe- yétélével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. A miniszter a továbbiakban az előterjesztett törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről" szólt: Tisztelt képvisélő elvtársak? Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg e bírósági határőrbe tartózó ügyek körét. Ennek a követelménynek tesz eleget a törvény- javaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi állam- igazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntő- bizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetőbbé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. Alkotmányunknak megfelelően rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorol elvi irányítást az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése felett. Ennek érdekében mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. A törvényesség a jogalkalmazás egységének érdekeit szolgálja e rendelkezés. Ugyancsak egt a célt szolgálja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon gazdasági és munkaügyi kollégiumokat hozunk létre, amelyek szervezetileg is elősegítik az egész igazságszolgáltatás munkájának jó áttekintését és az egységes irányítás hatékonyságának növelését. Ha, ehhez még hozzátesszük, hogy változatlan' marad a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogerős bírósági ítéletekkel kapcsolatos törvényességi óvási joga, illetőleg ezek elbírálásának a legmagasabb bírói hatáskörben való megtartása vagy a jogértelmezési feladat kiemelései, akkor még világosabban jut kifejezésre a Legfelsőbb Bíróság «mggmáhyos szerepének növekedése. teljesen indokolt Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitano-nak, a párt politikai bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Befejeződtek a magyar—indiai tárgyalások * lndira Gandhi elutazóit hazánkból Pénteken délelőtt az Országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Pénteken délután elutazott Magyarországról lndira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatásé tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az ország- gyűlés ettnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, à Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki . Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, dr. Horgos Gyula, Péter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Mutham- ma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a búcsúztatásnál a budapes* diplomáciai képviseletek so’ vezetője és tagja. Eljöttek r miniszterelnök-asszony búcsúztatására a budapesti indiai kolónia tagjai is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett. lndira Gandhinak. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magas rangú vendég tiszteletére. lndira Gandhi Fock Jenő társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. Az indiai kormányfő ezután szívélyes búcsút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Fock Jenő társaságában eflhaladt a búcsúztatására megjelent fővárosi dolgozók hosszú sorai előtt. Magyar és indiai zászlócskák emelkedtek a magasba,' s a budapesti dolgozók képviselői szeretettel búcsúztak lndira Gandhitól, s éltették a magyar és az indiai nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és a kíséretében lévő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a különrepülőgépen. lndira Gandhi a beszállás előtt baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Fock Jenőtől. Néhány perc múlva a repülőgép a magasba emelkedett. (MTI)
