Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
(Folytatás az 1. oldalról), A bírói függetlenség helyes értelmezéséhez hozzátartozik annak hangsúlyozása is, hogy az nem jelent valamiféle szabadosságot, mindentől való függetlenséget. Bíráink a Szocialista állam és társadalom ügyét szolgálják, annak törvényeit alkalmazzák. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetleges tévhitek vagy félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy az igazságszolgáltatásban a nép részvételének alkotmányos elvét fő szabályként változatlanul hagyjuk. A dolgozó nép közvetlen részvételét biztosító ülnökrendszer a szocialista igazságszolgáltatás nagy vívmánya. A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt országgyűlés - vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter expozéja után a 'következő képviselők szólaltak fel: dr. Biczó György szegedi, dr. Lakatos Pál József Komárom megyei, dr. Nezvál Ferenc Zala megyei, Zámbó József Győr—Sopron megyei képviselő kapott szót. Ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklóís elnöklétével folytatódott az ülés. dr. Szakács Ödön. a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólókra. Dr. Szakács Ödön beszéde Az alkotmány — jelentőségének megfelelően — külön fejezetet szentel a bírósági szervezeteknek, természetesen csak a legalapvetőbb elveket tartalmazza, de utal arra, hogy a bíróságokra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg — kezdte beszédét a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd rámutatott: Gazdasági mechanizmusunk új rendszerében szűkültek a gazdálkodó szervek egymás közötti vitáinak intézésében az igazgatási jellegű 'elemek, ugyanakkor döntő súlyúvá váltak az. igazságszolgáltatási jellegű polgári jogi elemek. Mindez szükségszerűen felvetette azt az igényt is, hogy a szocialista szervezetek közötti jogvitás ügyeket a gazdasági döntőbizottságok helyett a jövőben a bíróságok intézzék. Igen jelentős az a közérdek, amely a jogszabályok egységes. és helyes értelmezéséhez é& alkalmazásához fűződik. Ez a szocialista törvényesség alapvető követelménye is. A javaslat ugyancsak az alkotmánnyal összhangban a jogszabályok bírói értelmezésének legfőbb fórumaként a Legfelsőbb Bíróságot jelöli meg. Ennek folytán a Legfelsőbb Bíróság feladata, hogy valamennyi bíróság számára elvi irányítást adjon jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésben, s. ezzel is segítséget nyújtson az ország összes bíróságának ahhoz, hogy a reájuk háruló feladatokat megfelelően elláthassák. A törvényjavaslatot, mint jogfejlődésünk fontos megnyilvánulását, az egész jogásztársadalom nevében örömmel üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd — az alkotmányban előírt kötelességének eleget téve — beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Jelenthetem az országgyűlésnek. hogy munkánkat az alkotmányban meghatározott feladatok maradéktalan teljesítésére való törekvés hatotta át. Fontos általános jellegű feladatunknak tartattuk, hogy a jogi és erkölcsi normák szerinti magatartást mindenkitől — az állampolgároktól és szervezeteiktől egyaránt — megköveteljük. s e normák megsértése esetében a megfelelő szankciót mindenkivel szemben alkalmazzuk; A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben — az általános jellegű elvi. iránymutatások mellett — több mint 2200 büntető ég csaknem 2700 polgári perben, összesen tehát mintegy 5000 konkrét ügyben hozott határozatot, amelyek ugyancsak fontos eszközei voltak áz elvi irányításnak. Ami a bűnözés alakulását illeti, az állam elleni bűncselekmények annyira lecsökkentek, hogy számuk elenyésző. Ez politikai rendünk szilárdságát bizonyítja —- mondotta dr. Szakács Ödön. Évekkel ezelőtt komoly gondot okozott, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűn- cselekmények — különösen a nagyobb városokban — elszaporodtak, és a békég állampolgárok elleni durva támadások sértették biztonságukat. _ A Legfelsőbb Bíróság - az alsó bír róságok ítélkezésének elvi irányítása során és a bünte- ►áskisziabási gyakorlatával is következetesen a törvény szigorának alkalmazására mutatott irányt. Ennek a következetes és szilárd elvi alapokon nyugvó büntetéskiszabási gyakorlatnak is köszönhető, hogy az elmúlt években az erőszakos és garázda jellegű bűn- cselekmények száma végre csökkent. Csökkenés tapasztalható a nemi erkölcs elleni és a testi sértési cselekményeknél is. Ez. zel szemben évek óta egyre inkább növekvő tendenciát mutatnak a közlekedési bűn- cselekmények, s ezek körében is erőteljesen szaporodott az ittas gépjárművezetők számaránya. Nyugtalanító jelenség a fiatalkorú bűnelkövetők számának évről évre történő emelkedése, továbbá az a körülmény, hogy a csoportos bűnelkövetés aránya ennél a korosztálynál a legszembetűnőbb. Tisztelt országgyűlés! A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet megjelenése és hatályba lépése között nem egészen két hónap telt el. s ezt a viszonylag rövid időt a Legfelsőbb Bíróságnak arra kellett felhasználnia. hogy az új jogszabály gyakorlati alkalmazása előtt álló akadályokat elhárítsa. A törvény a visszaesőkkel egy tekintet alá veszi mindazokat, akik korábban ugyan nem voltak elítélve, de életmódjuk vagy az általuk elkövetett bűntett jellegéből megállapíthatóan konokul szembehelyezkednek a társadalmi együttélés szabályaival. ........... A Legfelsőbb Bíróság több határozatában is felhívta a fi- • gyeimet gazdaságpolitikánknak arra az alapvető tételére, hogy minden gazdasági szektor csak a törvényes keretek között és megengedett eszközök igény- bevételével fejtheti ki tevékenységét a tényleges társadalmi igények kielégítése érdekében. Ez vonatkozik a kisipari tevékenységre is. Beszélt a szerződésekből eredő jogviták eldöntéséről. Dr. Szakács Ödön helyeselte azt a törekvést, amely az államélet fejlesztése keretében a hatósági és gazdálkodási funkció elkülönítésére irányul. Hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a fejlődést jól szolgáló ítélkezési gyakorlatot igyekszik kialakítani a szerződésen kívüli jogviszonyokból eredő perekben is. A nagymérvű iparosodás, az üzemek kapacitásának növekedése folytán nem egyszer érdekösszeütközés keletkezik az ipar és a mezőgazdaság között. Az ipari üzemek működése folytán például a vizek szennyeződnek, s ennek következtében kipusztul a halállomány, vagy a víz öntözésre alkalmatlanná válik. Nagyon sok esetben millió forintos nagyságrendű — károkat okoz az ipari üzemek kéményeiből távozó füst és gáz is. A Legfelsőbb Bíróság az ilyen konfliktusok rendezésénél szigorú felelősségi mérce alkalmazásával törekedett arra, hogy az üzemeket megfelelő kárelhárító intézkedések megtételére szorítsa. A munkaügyi ítélkezés területén a Legfelsőbb Bíróság arra törekedett, hogy hathatós védelemben részesüljön a dolgozók jogos egyéni érdeke, ugyanakkor azonban ügyelt arra is, hogy alaptalan igények érvényesítése útján ne csorbulhasson a társadalmi tulajdon. Felelősségteljes feladatot jelent az üzemi balesetekből és a foglalkozási betegségekből eredő jogviták eldöntése. A Legfelsőbb Bíróságot e téren főként az a jogpolitikai szempont vezérelte, hogy a munkáltatókat a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére, a munkavédelmi szabályok szigorú megtartására nevelje, ugyanakkor azonban a dolgozókat is arra ösztönözze, hogy munkájukat fokozott gondossággal végezzék, mindig tartsák meg a biztonsági előírásokat. Az emberről való gondoskodás fontos része a munkafeltételek javítása. Felszólalása végén a Legfelsőbb Bíróság elnöké hangsúlyozta: A törvényesség és az igazság eszméjének gondozása, a kíméletlen harc minden káros jelenség ellen rendkívül felelősségteljes, s egyben megtisztelő feladat. Az ezzel járó terhet örömmel vállaljuk, s nem csökkent kitartással munkálkodunk az alkotmányban és a most megalkotandó bírósági szervezeti törvényben megszabptt feladatok egyre magasabb szinten való teljesítésén. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el, javasolom, hogy a bíróságokról szóló törvényjavaslatot emelje törvényerőre. Miután a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást nem jeleztek, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter' összefoglalta az elhangzott észrevételeket. Ezután dr. Beresztóczy Miklós szavazást rendelt el. A szavazás eredményeként az országgyűlés először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által írásban beterjesztett módosításokat, majd pedig ezek figyelembevételével a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, egyhangúan elfogadta. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tudomásul vette. Napirend szerint következett a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény- javaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot dr. Gon- da György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke terjesztette, az országgyűlés elé. Az előterjesztés- után dr. Szénási Géza legfőbb ügyész mondott beszédet Dr. Szénási. Géza beszéde-Dr. Szénási Géza bevezetőben rámutatott: a törvényjavaslat nem csupán az ügyészi szervek tevékenysége szempontjából nagy jelentőségű, hanem kiemelkedő fontossága van alkotmányjogi vonatkozásban is. ' A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény — a tanácstörvénnyel és a bíró- sagokról szóló törvénnyel együtt — ama törvényeink közé tartozik, amelyek elkészítését az alkotmány írta elő, s amelyek az alkotmány egy- egy fejezetének végrehajtását szolgálják, Aláhúzta a szocialista ügyészségre- vonatkozó szervezeti és működési alapelveket. Ezek az alapelvek: a helyi szervektől független, centralizált szervezet; a törvényességi felügyelet körébe tartozó szer- vek tevékenységébe való operatív beavatkozás tilalma; a törvények egységes és a jog- politikai elvekkel összhangban álló értelmezésének elősegítése; valamint az , ügyészekkel szemben támasztott magas szakmai, erkölcsi és politikai követelmények. A törvényjavaslat szerint az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik. E rendelkezés célja: annak biztosítása, hogy az ügyészi szervezeten belül egységes jogszabály-értelmezés és egységes jogpolitikai szemlélet érvényesüljön. A legfőbb ügyész ezután — alkotmányos kötelességéhez híven beszámolt az országgyűlésnek az ügyészi szervezet legutóbbi kétéves munkájáról. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az említett időszakban az ismertté vált bűn- cselekmények száma a korábbiakhoz képest emelkedett ugyan, de számottevő növekedésről mégsem beszélhetünk. A 10 000 lakosra számított, ismertté vált közvádas bűn- cselekmények száma ugyanis 1966-hoz képest nem változott. Lényegében csökkent az ismertté f vált bűnelkövetők száma, mert amíg 1966-ban 89 volt a 10 000 lakosra eső büntető törvénybe ütköző közvádas cselekményt elkövetők szama, addig 1970-ben 82, 1971-ben pedig 85 volt Az eltelt időszakban a'bűnüldöző szervek — felismerve annak a tendenciának a veszélyét, amely az erőszakos és garázda jellegű cselekmények növekedésében jelentkezett, szigorúbban léptek fel az ilyen jellegű bűncselekmények minit, eleget téve ezzel a közvélemény óhajának is. Sajnálatos, — hangsúlyozta a legfőbb ügyész —, hogy nincs javulás a fiatalkorú bűnözés Vonatkozásában. A bűnelkövető fiatalkorúak szama 1968 óta rendszeresen és nem is .jelentéktelen mértékben nőtt. 1968-ban még 99 fiatalkorú bűnelkövető jutott 10 000 fiatalkorú (14-17 éves korosztályú) lakosra, 1971-ben már 120. Alkotmányos kötelessége őrködni az ügyészi szervezetnek azon, hogy védje gazdasági rendet és gondoskodjék a társadalmi tulajdont károsító,^ a spekulációs és korrupciós bűncselekmények elkövetőinek következetes felelősségre vonalsáról —, mondotta a továbbiakban — A társadalmi tulajdont károsító és ismertté vált bűncselekmények száma 19bt> tői 1969-ig csökkenő tendenciájú volt,, azóta pedig emelkedő irányzatot mutat Figyelemre méltó körülmény az is, hogy a bűncselekmények által okozott kár igen jelentős: 1971-ben 240 millió forint volt ez az összeg. Hangsúlyozta a legfőbb ügyész, hogy a társadalmi tu- la j dont károsító bűncselekmények elkövetése az ellenőrzésre hivatott szervek sokszor példátlan hanyagsága miatt volt lehetséges. A bűnüldöző szervek és az ügyészség az elmúlt időszakban nagyobb gondot fordítottak a fogyasztók erdektnnek védelmére és határozottabban lpntek fel az árszínvonal elleni támadásokkal szemben. 1971-ben háromszor annyi árdrágítás miatt folyt ^büntető- eljárás, mint az előző esztendőben. Az abszolút szám azonban még így is kicsi, aminek az a fő oka, hogy a felügyeleti szervek nem tesznek büntető feljelentést. Az ügyészi általános felügyeleti munka tapasztalatai alapján elmondotta, hogy a, törvényesség általános helyzete jónak értékelhető, fejlődött az állami szervek jogalkalmazó tevékenysége, javult az állampolgárok magatartása és jogszabálytisztelete. Az alkotmány értelmében az állam valamennyi szervének kötelessége, hogy az alkotmányt, valamint az alkotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartassa. Ennek az elvnek megfelelően a tanácsi szervezeten belül olyan hatékony törvényességi felügyeleti rendszert kell létrehozni, amely alkalmas az államigazgatási jogalkalmazás törvényességének biztosítására. A jogalkotáshoz kapcsolódóan megemlítette, hogy a legfőbb ügyészség az utóbbi időben több ízben nyújtott be óvást egyes minisztériumok olyan belső utasításai, közleményei ellen, amelyek törvénysértő módon korlátozták az állampolgárok törvényben biztosított jógáit. Mivel az ilyen jellegű utasítások, állás- foglalások és körlevelek száma igen magas, elsősorban a minisztériumokon beLül kell hatékony intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az említett irányító aktusok összhangban álljanak a magasabb szintű jogszabályokkaL A gazdasági bírsággal kapcsolatos jogszabály hatályosu- lása megkezdődött, de sajnos e jogintézmény még nem eléggé intenzíven tölti be rendeltetését. Ennek több oka van. A bírság kiszabásának indítványozására felhalmozott gazdasági irányító, felügyeleti és ellenőrző szervek még nem fordítanak elegendő figyelmet e gazdasági szankciók alkalmazásának jelentőségére és ezért — az adott körülményekhez képest — kevés esetben éltek indítványozási jogukkaL Az indítványozásra jogosult különböző szervek négy és fél év alatt mindössze 18 indítványt tettek. 1971-ben és 1972- ben eddig az ügyészség 8 esetben indítványozta gazdasági bírság kiszabását. A nyolc ügy közül hét ügyben a jogellenes tevékenységet folytató gazdálkodó szerveket 7 680 000 forint összegben kötelezte a Központi Gazdasági Döntőbizottság gazdasági bírság fizetésére. Befejezésül Szénási Géza hangoztatta: az ügyészi szervek a jogszabályi keretek között mindent megtesznek a jogellenes magatartások következetes üldözése érdekében, illetve azoknak — szükség esetén büntetőjogi, szabálysértési eszközök, vagy súlyos vagyoni szankciók alkalmazásával történő — visszaszorítására. Kérte, hogy az ügyészségről szóló törvényjavaslatot, valamint az ügyészi szervezet kétéves munkájáról szóló beszámolót az országgyűlés fogadja eb I (Folytatás a 3, oldalon^, j
